Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kijev 90 milliárd eurós kölcsönt kap, de nem a nyugaton lefoglalt orosz követelésekből
Éjjel háromkor megszületett a megállapodást az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségről az EU-csúcson: Kijev 90 milliárd eurós kölcsönt kap, de nem a nyugaton lefoglalt orosz követelésekből. A szervezet hitelt vesz fel a közös költségvetés terhére. Az ukránoknak sürgősen kell a pénz, mert különben jövő tavasszal csődbe mennének. A tagországok hónapok óta viaskodtak, hogy mitévők legyenek. Az ötlet sokáig az volt, hogy főként a Belgiumban befagyott orosz forrásokat mozgósítsák erre a célra, ám a belga kormány azt feltételt szabta, hogy a többiek hathatós biztosítékokkal bástyázzák körbe az ügyletet, de erre a partnerek nem voltak hajlandóak. A választott kiút csapás a német kancellár, illetve a Bizottság elnöke számára, akik a jóvátételi kölcsön mellett kardoskodtak és igyekeztek nyomást gyakorolni a belga miniszterelnökre. A végül elfogadott megoldást elsősorban Franciaország és Olaszország szorgalmazta. A 16 órás vita után megkötött egyezség tartalmazza, hogy Magyarországra, Csehországra és Szlovákiára semmiféle anyagi kötelezettség nem hárul a hitel kapcsán. Ám mint egy uniós vezető megjegyezte: politikailag azért meg fogják fizetni az árát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A jobboldali lap kommentárja szerint Oroszország már rég eljátszotta a jogát, hogy igényt tarthasson külföldön ragadt tulajdonára. A szerkesztő, Benedikt Fuest kiemeli, hogy Moszkva nyíltan kérkedik a civil ukrán infrastruktúra lerombolásával. Vagyis elárulja, hogy számára a nemzetközi jognak az égvilágon semmi jelentősége sincs.
Ezért annál megdöbbentőbb a vita, hogy Európa felhasználhatja-e a befagyott orosz követeléseket. Sőt egészen abszurd, hiszen Moszkva évek óta támadja a nemzetközi jogrendet. A pénzek lefoglalásával az EU csupán reagálna a jogsértésre, és van is rá precedens: az USA 1941-ben értékesítette a kezében lévő német vagyonelemeket. Ugyanez lett a sorsa a 2. öböl-menti háborúban az iraki olajbevételeknek.
Nem valószínű, hogy a Kreml bírósági úton visszaszerezhetné a pénzét, mert ahhoz el kellene ismernie a felelősségét, fel kellene adnia a megszállt területeket és kártérítést kellene fizetnie. Aki azt mondja, hogy visszaütne Európára, ha rátenné a kezét ezekre a forrásokra, az alábecsüli a kontinens gazdasági erejét.
Nem utolsósorban ésszerű, hogy a kontinens finanszírozza Ukrajnát, mert ha az tönkre megy, drámai módon megnő a közvetlen összecsapás eshetősége Oroszország és a NATO között. De itt elsősorban a felelősségről van szó.
Ha egy állam rátámad a szomszédjára, városokat bombáz tönkre, milliókat űz el, az nem hivatkozhat az érinthetetlen tulajdonvédelemre. Az Unió akkor tenné kockára a hitelességét, ha nem nyúl hozzá az orosz forrásokhoz.
Project Syndicate
Eljött a döntés ideje Európa számára, mert az amerikai politikai nyilatkozatok után már nincs mentség arra, miért nem hozza nyilvánosságra saját hosszú távú biztonsági stratégiáját. Ezt fejti ki Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. A tét világos, miután Putyin a hidegháború vége óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a földrész számára.
Trump hozzáállása joggal rémisztette el a kontinenst. ám az leginkább csupán reagál és kármentéssel próbálkozik. De ez sokáig nem megy, mert az elnök egészen más irányban kíván haladni: mindenáron kikényszerítené a békét, rendezné a kapcsolatot Oroszországgal, hogy leszedje a sápot az üzleti lehetőségekből, valamint visszarendelné az amerikai csapatokat a nyugati féltekére.
Az orosz vezető ugyanakkor folytatni kívánja a hadműveleteket. Annál is inkább, mert az ukránok erőik vége felé közelednek. A külföldi katonai támogatás júliusban és augusztusban 43%-kal esett vissza, krónikus az emberhiány a fronton.
Az európaiaknak azon kell törniük a fejüket, miként akadályozhatják meg a katasztrófát hosszú távon. Olyan mechanizmust kell kialakítaniuk, hogy visszaállíthassák a szankciókat, ha az oroszok netán újra támadnának a tűzszünet megkötése után. Kénytelenek lesznek tárgyalni Moszkvával, főként, ha a Fehér Ház kiszáll a folyamatból.
Minden kétséget kizáróan világossá kell tenni, hogy a demokratikus, szuverén és biztonságos Ukrajna fennmaradása nem alku tárgya. De más ügyekben Európa nem tudja elkerülni a nehéz kompromisszumokat. El kell fogadnia, hogy Oroszország megszállva tartja az ukrán területek egy részét.
Ha az európai vezetők össze tudnak állni, sokkal hatékonyabban tudnak reagálni az amerikai vámokra és a kínai gazdasági zsarolásra. Ám ha kudarcot vallanak, azzal azt üzenik, hogy változatlanul gyengék és tehetetlenek. Akkor pedig megkezdődik a versengés a kontinensért.
FT
Két Nyugat van kialakulóban és ez veszélyezteti a demokratikus modellt, miután Washington már nem a világ rendjének őre, hanem alakítható eszközöknek tekinti a nemzeteket – hívja fel a figyelmet Jaroslaw Kuisz, aki az Oxfordi Egyetemen tanít.
Azt látja, hogy a MAGA-rendszer folytán az amerikai külpolitikai a maga számára megfelelő ideológiai megoldásokat igyekszik kihozni a demokratikus folyamatokból. Ennek érdekében nyomást gyakorol a közösségi médián keresztül, segélyeket tagad meg, stb. Még az is előfordul, hogy Trump megbízottai inkább szélsőséges ellenzéki politikusokkal találkoznak, semmint hivatalos képviselőkkel.
Az újonnan függetlenné vált államok évtizedeken át a liberális és demokratikus Nyugathoz húztak, ez létkérdés volt számukra, mert az egyben geopolitikai védőpajzsot jelentett számukra.
Csakhogy mostanra ez drámai módon megváltozott. Nem túlzás, hogy két Nyugattal állnak szemben, lásd Ukrajnát. Így amikor Amerika béketervet küldött, Kijev azonnal a másik Nyugathoz fordult.
Az egyik fenntartja a jogállamot, a másik a vállát vonogatja, amikor látja, hogy az miként bomlik le. Ha nincs erős példakép, akkor nem biztos, hogy az első irányába haladnak a veszélyeztetett országok. És lehet, hogy az USA idővel ugyan visszatér a liberális demokráciához, ám nehogy késő legyen megfordítani az irányzatot a világban. A demokratizálódás újabb hulláma ugyanis határozottan az illiberalizmus felé mutat.
Die Presse
Az új cseh miniszterelnök sok mindenben osztja Orbán Viktor EU-ellenes álláspontját, ám tudja, honnan lett a vagyona, és hogy végzetes volna veszélyeztetni a brüsszeli támogatásokat azzal, hogy csatlakozik magyar kollégája, valamint Kaczynski ellenforradalmához – írja Oliver Grimm Brüsszelből.
A notórius magyar bajkeverő Orbán, valamint Fico támogatót kapott az Európai Tanácsban, ami nem jó hír az Unió számára Ukrajna támogatása szempontjából. De azt sem könnyíti meg, hogy a közösség bekeményítsen Kínával szemben. Arról ne is beszéljünk, hogy ezek után a 27-ek miként tudnának szembe szállni a MAGA-mozgalommal.
De ha közelebbről vesszük szemügyre a dolgokat, akkor már nem tűnik annyira vészesnek a dolog, mert mind a hárman populisták, ám Enyedi Zsolt, a CEU politológia professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy Babis opportunista, ezért messze nem tud annyi bajt okozni, mint magyar kollégája. Vele meg lehet állapodni.
Üzletember, aki hatalmas hasznot húzott az uniós tagságból. Ezert nem akar semmi olyat, ami árthatna neki anyagilag. Egy beavatott szerint addig nem fog szólni, amíg pl. a cseh hadiüzemek profitálnak a háborúból. Csak arra törekszik, hogy a környezete kapja a megbízásokat.
Emellett – teszi hozzá Enyedi – feltett szándéka, hogy szélsőséges partnerei mellett kifejezetten mérsékeltnek tűnjön. Retorikája messze nem olyan, mint Orbáné.
Die Presse
Egy ismert ukrán katonai szakértő azt jósolja, hogy országa jövőre a frászt fogja hozni az oroszokra, mert belehúz a hadiinfrastruktúra elleni támadásokba. Kovalenko ezzel együtt közölte, hogy Kijev már beárazta újabb területek elvesztését.
A csapások idáig elsősorban az orosz olajipari létesítményeket sújtották, hogy megzavarják a fronton harcoló egységek ellátását. 2026-ban még több lesz a kombinált akció, vagyis amikor egyszerre indítanak drónokat, rakétákat, illetve cirkálórakétákat, hogy túlterheljék az orosz légvédelmet.
Az viszont gond, hogy az ukránoknak továbbra sincsenek nagy hatótávolságú precíziós harceszközeik, mint a Tomahawk-rakéták, mert Trump azokat nem adja. Emellett lassan felhasználják a meglévő készletet pl. az Atacms-okból. Viszont nagy reményekkel kecsegtet a hazai gyártású Flamingo, amely 3 ezer kilométert képes megtenni és robbanófeje egy tonnás. Ezekből naponta már három készül.
Az elemző szerint az orosz hátország sebezhetőbb, mint az ukrán, mert pl. kevesebb a vasúti csomópont. Nem hiszi ugyanakkor, hogy Trump próbálkozásai tartós megbékélést hoznának, jövőre legalábbis várhatóan folytatódik a háború.
Az agresszor az idén 900 négyzetkilométert szállt meg, és jövőre tovább nyomul előre. A szakember lát esélyt arra, hogy Moszkva 2. frontot nyit Európában. Pl. úgy, hogy villámháborút indít pl. a Baltikumban. Merthogy az növelhetné odahaza a népszerűségét.
Wall Street Journal
A vezércikk arra nógatja Trumpot, hogy ne álljon meg egyetlen olajszállító hajónál, illetve hogy nem is Venezuela a fő gond ebben a tekintetben, hanem Irán. Mindenesetre, hogy Trump blokádot jelentett be a venezuelai olajkivitelre az arról árulkodik, hogy a szankciók nem működnek.
Nem véletlen, hogy a lefoglalt tartályhajó korábban segítette Teheránt is. Az Iszlám Köztársaság hatalmas hálózatot épített ki az illegális kereskedelem céljára, miután a Biden-kormányzat a megbékítést szorgalmazta és nem lépett fel határozottan.
Teherán olajexportja jó kétszer múlja felül Caracas energiakivitelét. A célpont Kína, amely 5-10%-os árkedvezményt kap. Valóságos köldökzsinór ez a mullahok és az általuk fenntartott terrorcsoportok számára.
A múlt hónapban 51 hajó vitt nyersolajat Irán megbízásából, közülük az Egyesült Államok 38-at tett feketelistára. Az EU hármat. De egynegyed még így is szabadon jár-kel a világtengereken, ráadásul nem sok ellenőrzésre kell számítaniuk. Ám ezen változtatni kell, ideértve, hogy több tankert kell elkobozni, mert akkor igen csak megnehezülne Amerika ellenségei számára, hogy felfordulást tudjanak okozni.
Washington Post
Ez Trump részéről az eddigi legjobb ötlet, mármint teljes blokádot jelentett be azok ellen a tartályhajók ellen, amelyek olajat szállítanának Venezuelából, de rajta vannak a tilalmi listán. Van ugyan benne kockázat, de az elnök idáig jobbat még nem talált ki, hogy meggyengítse Maduro diktatúráját.
Elvágja ugyanis az illegitim rendszer számára a köldökzsinórt, abban a reményben, hogy a szocialista önkényúr egy lövés nélkül megválik hivatalától. Az egyik veszély az, hogy az USA viszályba keveredik a nyílt tengeren és annak vége szárazföldi háború lehet. A másik, hogy súlyosbodik a venezuelai humanitárius válság, ha leáll az olajkivitel. Akkor pedig újabb kivándorlási hullám indulhat meg az USA felé.
A harmadik, hogy ha lemond a zsarnok, semmi sem szavatolja, hogy utódja barátságosabb lesz az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor a zárlat jogilag védhetőbb módszer a rezsimváltás kikényszerítésére, mint az állítólagos droghajók elleni csapások, amelyek idáig 95 áldozatot követeltek.
Egyébiránt az illetékes amerikai hatóság azt közölte, hogy a latin-amerikai ország csupán marginális szerepet játszik a Trump által casus bellinek tekintett fentanyl célbajuttatásában, a kokainpiacon már inkább jelen van.
De ha Washington tényleg éket akar verni Maduro és tábornokai közé, akkor jó helyen kereskedik, mert az olajjövedelmek visszaesése megnehezíti az állami alkalmazottak fizetésének a folyósítását.
Maduro törvényen kívüli. Mendéket nyújt terroristáknak, iráni és orosz támogatást élvez. A lakosság többsége azonban szabadulna tőle. A legjobb forgatókönyv az volna, hogy elvonul valami távoli országba – Belarusz már felajánlotta neki, hogy befogadja. A helyét pedig az idei Nobel-békedíjas Machado foglalhatja el.
Következő cikk: VMDK: Üres zsebek, üres ígéretek, a kormány gazdaságpolitikája csődöt mondott
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >