Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Krastev 2026-ra számít tűzszünetre Ukrajnában
Ivan Krasztev két dologra kíváncsi jövőre: mi lesz a magyar, illetve az amerikai választás eredménye. A bolgár sztárpolitológus a bécsi Sajtóklubban tartott előadásában kifejtette: ha Orbán veszít, akkor Trump búcsút inthet legfőbb európai szövetségesének. Ha viszont nyer, akkor újabb lökést kap a jobboldali-populista hullám. Ugyanakkor ha a tengerentúlon a demokraták jövő ősszel besöprik a győzelmet, akkor az európai jobboldal kísértést érezhet, hogy bebiztosítsa pozícióit arra az esetre, ha 2028-ban az ellenzék képviselője költözhet be a Fehér Házba. A szakértő arra számít, hogy 2026-ban tűzszünet jön létre Ukrajnában, ha nem is mindjárt az első hónapokban. Ám „piszkos béke” esetén fennáll a veszély, hogy leszerelt ukrán katonák megpróbálnak nagy számban nyugatra menekülni. Annak azonban kellemetlen következményei lehetnek. Európa most először szembesül azzal, hogy Amerika nélkül kell megvédenie magát. De nem tudni, mennyire hajlandóak támogatni a társadalmak a háború gondolatát. Az mindenesetre kiderült egy új közvélemény kutatásból, hogy a földrész lakóinak többsége már nem fél Kína felemelkedésétől. Viszont már csupán 16% tekinti az USA-t megbízható partnernek és általános a borúlátás. A tengerentúlon forradalmi átalakulások zajlanak, Trump pár hónap alatt teljesen átalakította az Egyesült Államok külpolitikai identitását. Ami korábban elképzelhetetlen volt, az most elkerülhetetlennek számít. A 2. világháborúból levont tanulságok lényegtelenné váltak. Csak akkor lehet sikeres egy politikus manapság, ha megszegi a szabályokat. Az európaiaknak Krasztev azt tanácsolja, hogy legyenek bátrabbak és tartsanak ki identitásuk mellett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Trump európai tanácsadója azt közölte, hogy az USA számára egész Európa nagyon fontos, de a legszorosabb partnere továbbra is Magyarország. Samuel Samson Budapesten nyilatkozott, miután előzőleg Prágát, Pozsonyt és Bécset is felkereste. Úgy fogalmazott, hogy Amerika szemében Magyarország a vezető erő a kontinensen. Főleg ami a nyugati értékek védelmét illeti. Örömét fejezte ki amiatt, hogy az Orbán-kormány mérsékli energiafüggését Moszkvával szemben.
Azt a négy országot járta tehát végig, amelyet az Egyesült Államok a legújabb nemzetbiztonsági stratégia bizalmas változatának tanulsága szerint ki akar vinni az EU-ból. Vagyis ezek az államok politikailag a jelenlegi Washington „lelki rokonának” számítanak. Kifejtette, hogy olyan értékek és erények fűzik össze őket, mint a demokrácia, a véleményszabadság és a nemzeti szuverenitás.
Megtoldotta azzal, hogy a térségnek abban is segítenie kell az Egyesült Államoknak, hogy az megóvhassa a nyugati civilizációt, miután sok országban, de az Unióban is szorul vissza a demokrácia. Egyben ismét bírálta a bürokratikus Brüsszelt. Külön megemlítette, hogy a digitális szolgáltatásról szóló törvény szerinte korlátozza a szólásszabadságot és a tengerentúli tech konszernek lehetőségeit.
Jelezte ugyanakkor, hogy országának esze ágában sincs politikai értelemben kivonulni a földrészről, vagy szétverni az EU-t. Meg akarja változtatni. A biztonsági stratégiát kifejezetten Európa-barátnak nevezte.
Le Monde
A jelentés azt emeli ki a budapesti költségvetés kapcsán megszavazott törvény ügyében, hogy a szorult anyagi helyzetben lévő önkormányzat adott esetben kénytelen lehet bizonytalan feltételek mellett hitelt felvenni, a polgármester pedig akár börtönbe is kerülhet.
Karácsony Gergely rendszeresen azzal vádolja a nacionalista Orbán Viktort, hogy az kivérezteti a fővárost, mint ahogy több, más, ellenzék vezette települést is, nehogy azok irányítási modellként szolgálhassanak.
A városvezető azért húzhatja a rövidebbet, mert a jogszabály arra kötelezi, hogy állítson össze különféle pénzügyi kimutatásokat, illetve fél éven belül hajtson végre reformokat, mert különben két évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá. Erre az érintett azt válaszolta, hogy az új norma valójában politikai pörölycsapással ér fel, de nem old meg semmit sem.
FAZ
Az Európai Ügyészség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a földrészen minden más bűnözési ágat kenterbe ver a csalás, az a bűn alfája és omegája. A román Laura Kövesi szerint a visszaélések ipari méretekben zajlanak. Az Europol úgy becsüli, hogy az EU minden évben több mint 50 milliárd eurónak mondhat búcsút, csak az áfacsalások miatt.
Ám itt nem csupán a pénzről van szó, hanem a belbiztonságról is. Azt látjuk ugyanis, hogy igazából a szervezett alvilág van a vám- és egyéb bűncselekmények mögött. Valóságos áradat indult meg 3. országokból is, főként Kínából, mert a bűnszervezetek rávetik magukat a lehetőségre. Annál is inkább, mert elképesztő módon jövedelmező és sokkal kevésbé kockázatos, mint pl. a drogkereskedelem. Ott lebukás esetén hosszú időre börtönbe lehet kerülni.
Wall Street Journal
Az EU jóvátételi kölcsönt kíván adni Ukrajnának és jogi kerülő utat keres, hogy ehhez rátehesse a kezét az orosz jegybank nyugaton kihelyezett forrásaira. Közben Trump igyekszik a partvonalra szorítani Európát, ezzel párhuzamosan pedig rossz békébe akarja belekényszeríteni Kijevet. Csakhogy a földrésznek van egy nyomatékos adu a kezében: a már említett 245 milliárd dollár, amely az Unióban rekedt.
Így látja a helyzetet a vezércikk, amely azonban az orosz pénzek felhasználását Schrödinger macskájához hasonlítja: benne van a dobozban, meg nincs is. Az ukránoknak akkor kellene visszafizetniük a hitelt, ha Moszkva a háború végén nem hajlandó jóvátételre. Az elképzelést főleg Belgium ellenzi, mivel az egyik brüsszeli pénzintézetnél van az orosz követelés zöme és De Wever-kormány attól tart, hogy rossz esetben benne marad a slamasztikában és egyedül kell megtérítenie a horribilis összeget.
Viszont jelen állás szerint Magyarország többé nem tudna vétót kilátásba helyezni, mint idáig, amikor félévente meg kellett hosszabbítani a szankciókat.
Ám mindenképpen a földrész gyengeségéről árulkodna, ha engedné, hogy Oroszország a nyugati normák alapján követelhesse vissza a járandóságát, miközben minden normát megszegett Ukrajna megtámadásával.
Ha Putyin gyengeséget észlel a másik oldalon, azonnal kiaknázza, ezért a pénz felhasználása az európai elrettentést erősíti. A legegyszerűbb persze az volna, ha simán elkoboznák a milliárdokat. De ha csak a jelenlegi terv lehetséges, még az is jobb, mint elnézni, hogy Putyin megússza a gyilkosságokat és visszakaphassa a forrást, mintha mi sem történt volna.
FAZ
Az orosz államfő egyértelművé tette, mennyire megveti az európaiakat, amikor európai kis disznókat emlegetett. Egyben elárulta, mit gondol a békéért zajló diplomáciai erőfeszítésekről, miközben megerősítette igényét Ukrajnára – foglalja össze a helyzetet a politikai szerkesztő, Reinhard Veser.
Az elnök azt hangoztatta, hogy az orosz csapatok folytatják az előrenyomulást az ország „ történelmi földjeinek felszabadítására”. Ezek a szavak félreérthetetlenek: nem fogadja el, hogy a szomszédos állam független legyen.
Az orosz-amerikai fórumokon nem a háború befejezéséről, hanem arról tárgyalnak, miként lehetne meggyengíteni az ukránokat és Európát. És most a Kreml urának nyilatkozatából megint csak az tűnik ki, mennyire fontos az ukrán szabadságharc a földrész minden lakója számára.
Die Zeit
Putyin hódítási mániája az orosz történelemben gyökerezik, így ameddig úgy gondolja, hogy meg tudja szállni Kelet-Ukrajnát, addig folytatja a háborút. Erről ír Martin Schulze Wessel, aki a földrész keleti felének múltját oktatja a müncheni Lajos-Miksa Egyetemen, és akinek éppen most jelent meg könyve a német-ukrán kapcsolatokról.
Örömmel állapítja meg, hogy a héten tartott berlini sokoldalú tárgyalásoknak köszönhetően egyelőre nem fenyeget a 38-as Müncheni Szerződés megismétlődésének veszélye, vagyis, hogy ezúttal az ukrán államot dobják oda.
Az meg igen lényeges előrelépésnek tekinthető, hogy az USA biztonsági garanciákat helyezett kilátásba Kijev számára. Ám sok minden szól amellett, hogy Moszkva nem fogadja el a megfogalmazott tűzszüneti feltételeket. Merthogy imperialista logikát folytat.
Azért áhítozik annyira a szomszédos országra, mivel azt közös területnek tekinti, és nem lát különbséget a két nép között. Semmi sem szavatol neki nagyobb tekintélyt a hazai közvélemény szemében, mint az, ha vélt korábbi területet szerez vissza.
Ezért annyira nehéz megteremteni a békét. További célja ugyanis, hogy hegemóniát alakítson ki a kontinens kelet-középső részén. És csak akkor hajlandó leállni, ha érzékeli, hogy katonai erővel nem jut sikerre.
Neue Zürcher Zeitung
A német kancellár Putyin legfőbb európai ellenfele lesz, nemigen van más választása – így értékeli a berlini tudósító, Marco Seliger. Merthogy Merz egyértelműen Kijev oldalára áll – egy olyan helyzetben, amely elől Európa immár nem tud kitérni. Ám amerikai támogatás nélkül az opciók korlátozottak.
A kormányfő belenő egy olyan szerepbe, amelyet elődei kerültek: az orosz államfő első számú ellenlábasa a kontinensen, de nem személyes hatalmi vágyból, hanem a körülmények kényszerítő ereje folytán.
Németország az EU legbefolyásosabb állama középtávon katonailag is erősebb lesz, mint a britek vagy a franciák. Már elfogadta ezt a helyzetet. Ám a héten tartott berlini ukrán egyeztetés csupán jelképes sikert hozott. Az ország sorsáról továbbra is elsősorban Washingtonban és Moszkvában határoznak. Putyin nem veszi komolyan, amikor az Unió az öklét rázza.
Viszont a német miniszterelnök fontos eszközként ragaszkodhat ahhoz, hogy kobozzák el a nyugaton rekedt orosz betéteket, amire hajlik is. Ám a lépésnek van kockázata, mivel a jogba ütközik és komolyan árthat Európa jó hírének. Ezzel együtt bámulatos a politikus állhatatossága. Ám az USA nélkül Európának nincsenek jó lapjai ebben a viszályban.
Die Welt
Putyin békecsapdát állított a Nyugatnak, ez az eszköz még a szovjet időkből ismeretes – fejti ki James Kirchik, aki a Springer-konszern globális tudósítói hálózatának munkatársa. Vagyis Moszkva sorra rukkol ki békejavaslatokkal, habár azok az égvilágon semmiben sem különböznek egymástól, viszont azokat egyoldalú követeléseket tartalmazzák, amiket már a háború előtt is ismertünk.
A másik oldalon viszont azt látni, hogy a világ még mindig hiszékeny és irracionális, miközben Moszkva próbálja megtéveszteni. A Kreml jól gondolja, hogy könnyű zsákmányt jelentenek számára az olyan, üzletemberből lett közvetítők, mint Witkoff. Annál is inkább, mert már a Szovjetunió fennállása során kiderült, hogy a nyugati nagyvállalkozókkal könnyen meg lehet találni a közös hangot, amikor arról van szó, hogy semmi se akadályozza a kelet-nyugati kereskedelmet.
Putyin pontosan érzékeli, hogy a vállalkozók, akik nem éppen erkölcsi gátlásaikról ismertek, a profitra hajtanak, számukra másodlagosak az olyan elvont fogalmak, mint a béke. Ezért mondogatja az orosz fél, milyen jól járnának az amerikai cégek, ha véget ér a háború – az orosz feltételek alapján. Ehhez persze ejteni kell a szankciókat. Pont ezért az USA sokszor lemond az egyeztetésről az európai szövetségesekkel.
De itt megint csak azt látjuk, mint a hidegháború során: az oroszok azért hablatyolnak a békéről, hogy megpuhítsák a Nyugatot, ők viszont tovább terjeszkedhessenek. Azért festik a 3. világháború rémét a falra, mert ily módon békevágyat színlelnek, ám burkoltan a háborúval fenyegetőznek. Ilyen körülmények között elfogadni az orosz békét, az most sem jelent mást, mint egykor: szabad kezet adni a Kremlnek.
FT
A liberálisok tévedtek, amikor azt hitték, hogy az üzlet és a demokrácia kéz a kézben együtt jár, kiderült, hogy a kettő egy bizonyos pont után nem keveredik – mutat rá a szemleíró, Janan Ganesh. Példaként hozza fel, hogy az USA Oroszországot részesíti előnyben a demokratikus Európával szemben. Az ok az, hogy Trumpot a kereskedelem érdekli.
És ebből a megközelítésből igenis van értelme a Moszkva iránti elfogultságának. Mert ha sikerül gyorsan és a Kreml érdekeinek megfelelően tető alá hozni a békét, akkor megnyílna az út haszonszerzés felé a természeti kincsekben bővelkedő orosz gazdaságban.
Az elnök őszintén gondolja, hogy teljes képtelenség a háború, és hogy egy józan 3. fél meg tudja oldani. Ám a terhet Kijevre hárítja, mert már nem akarja tovább támogatni, ami megint csak a merkantilista szemléletet tükrözi.
Tegyük most félre, hogy állítólag mennyire odavan az erős emberekért. Nem lehet tudni, átlátja-e, hogy Putyint és Hszit milyen mély és jóformán misztikus elvek vezérlik.
Az a közkeletű felfogás, hogy a gazdasági és politikai szabadság összetartozik, csakhogy a kettő egy idő után szembekerül egymással. Itt nem csak az a gond, hogy igen hatalmas vagyonnal rendelkező emberek a saját érdekeiknek megfelelően tudják befolyásolni a közéletet, lásd a tech bárókat. A nagyobb baj az, amit az üzleti világ plántál bele az emberekbe, hogy ti. mindenki megvehető és az ún. szélsőséges csupán blöfföl.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >