Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump megpróbálja elszakítani Olaszországot és Magyarországot Európától
Ha minden igaz, létezik az új amerikai stratégiának egy titkos, hosszabb változata is és az azt tartalmazza, hogy Magyarországot, Olaszországot, Lengyelországot és Ausztriát le kell választani politikailag Európáról. Bár a Fehér Ház szerint a hír csupán fake news, de a Defence One nevű szakportál megszerezte a tanulmányt. Az még a 29 oldalas változatnál is egyértelműbben vázolja, miként kell Ismét Naggyá Tenni Európát. Eszerint el kell mélyíteni a kapcsolatokat az említett államokkal. Trump nem titkolja, hogy nagyra becsüli Melonit és szoros viszonyt alakított ki Orbánnal is. A dokumentum kiemeli, hogy támogatni kell azokat a pártokat, mozgalmakat, értelmiségieket, amelyek és akik pártolják a szuverenitást és a hagyományos európai életmód megőrzését, illetve visszaállítását, de úgy, hogy közben Amerika-barátok maradnak. Hogy mely pártokról van szó, arra nem tér ki, csak annyit mond, hogy a szövetségeseket a „hazafias” oldalon kell keresni. Azaz itt minden bizonnyal a francia Nemzeti Tömörülésről, a spanyol Voxról, a brit Reformról, a német AfD-ről és az Olaszország Fivéreiről van szó. Úgy hírlik, hogy az értekezés szorgalmazza közös nagyhatalmi testület felállítását az USA, Kína, Oroszország, India és Japán bevonásával. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A Carnegie Békekutató berlini Orosz-Eurázsiai Központjának vezetője úgy értékeli, hogy az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia ajándék Putyin számára, aki a jövőben mindig a dokumentumra fog hivatkozni. Jóval azután is, hogy Trump letűnik a színről. Gabujev először is arra alapozza véleményét, hogy a szövegben sehol nem jelenik meg Oroszország ellenségként és ez forradalmi változás az eddigi amerikai felfogáshoz képest.
Azon kívül az elemzés a Moszkvához fűződő viszony rendezésére szólítja fel Európát, és a földrészt teszi felelőssé, amiért destabilizálódott a helyzet. Végül pedig leginkább a kontinens kapja meg a magáét a szerzőktől.
A Kreml szemszögéből az USA a javulás útjára lépett. Ideértve hogy saját befolyási övezetre tart igényt a nyugati féltekén, amiből az következik, hogy az oroszok maguk is érdekzónát követelhetnek Kelet-Európában, illetve a posztszovjet térségben.
A transzatlanti térség két fele között azonban még nem történt meg a szakítás, pedig az Putyin álma. Európa kapcsán a politikus egyfajta stratégiai skizofréniában szenved. Egyrészt évek óta mondogatja, hogy az földrész nem szuverén, csupán az Egyesült Államok gyarmata. Másrészt viszont váratlanul kiderült, hogy önálló és ez az önállóság Moszkva ellen irányul.
Ezzel együtt Washington azt csinálja, amit az orosz államfő akart, de amikor gazdasági előnyökkel kecsegteti Trumpot, az csupán csali. A két gazdaság nem igazán egészíti ki egymást.
A szakértő úgy látja, hogy az oroszok nagyon is be akarják fejezni a háborút, de győzelemmel. Igen-igen magabiztosak, hogy a helyzet számukra alakul jól. Azt hiszik, hogy nem kényszerülnek rá olyan kompromisszumra, ami nem felel meg a követeléseiknek.
Bloomberg
Európa már nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Trump megveti – figyelmeztet Max Hastings, a Daily Telegraph volt főszerkesztője, bár határozott kiállásra nem számít, mert a földrész tudja, hogy viszket az elnök tenyere egy kis harcra. De a politikus történelmi döntést hozott: Putyinnal kívánja szorosra fonni a kapcsolatokat, ellenben Amerika a jövőben távolságot tart az öreg kontinenstől.
A Fehér Ház gazdája gyűlöli az EU-t, nyíltan a szervezet meggyengítésére játszik, jóllehet a felszámolása nem szerepel tervei között. Ugyanakkor világossá vált, hogy az orosz-amerikai enyhülés nem átmeneti eltévelyedés nála, a MAGA-vízió központi eleme.
Nagy butaság volna az európai vezetők részéről, ha a kutyaharapást szőrivel gyógyítanák, azaz ők maguk is sértegetéssel reagálnának, mert az biztos újabb vámháborút váltana ki.
Az új washingtoni stratégia csakis a pénzről és arról szól, hogy Amerika az első. A legtöbb fontos európai vezető magánemberként tudatlan bunkóknak tartja az amerikai kormányzat tagjait. Utóbbiak viszont fel vannak háborodva amiatt, ahogyan a földrész kezeli a migrációt.
Már nem érvényes a régi hagyomány, hogy az USA nem avatkozik be a baráti országok belügyeibe. Azt írta fel a kéményre, hogy a szélsőjobbos pártokat támogatja az Atlanti-óceán innenső oldalán.
Putyinnak minden oka megvan, hogy fenntartsa a Zelenszkij népére nehezedő nyomást, Trumppal az oldalán nem érzi a kompromisszum szükségességét, vagyis hogy Kijev ne adja meg magát és ne legyen vazallus állam. Nem sok európai hiszi, hogy az Egyesült Államok megindul, ha Oroszország megtámadja pl. a balti köztársaságokat.
Viszont Putyin aligha segít Washingtonnak Kína ellenében. Nem tart be olyan kétoldalú egyezményeket, amelyek nem az ő érdekeit szolgálják. Csak engedély kell neki, hogy hatalmas érdekzónát hozzon létre Kelet-Európában. Ugyanakkor nagyon nem valószínű, hogy Trump utódja visszaállítja majd Amerika régi szerepét a szabad világ vezetőjeként.
Guardian
Cas Mudde úgy gondolja, hogy az USA nem csupán Európa kelletlen szövetségese, hanem immár ellenség, amely átitatódott a szélsőjobbos ideológiával. A Georgia-i Egyetem politológia tanára kiemeli, hogy a friss amerikai nemzetbiztonsági stratégia próbálja megsemmisíteni a liberális demokráciát.
A szöveg olyan, hogy nyugodtan elhangozhatott volna Orbán Viktor szájából a 10 évvel ezelőtt menekültválság idején. Az Európára vonatkozó részt a sok évtizedes szélsőséges ideológia és propaganda hatja át. Különösen két eszme gyakorolt rá befolyást: az egyik az, amit Spengler a Nyugat hanyatlásában fejtett ki, vagyis hogy a civilizációk ciklikusan hanyatlanak. Annak idején ezt a nézetrendszert használták a nácik a Weimari köztársaság bírálatára. A másik teória a nagy lakosságcsere.
Mind a kettő nativista lázálmot fogalmaz meg, ettől érzi úgy a Trump-kormányzat, hogy nem csupán joga, ha nem kötelessége beleszólni az európai ügyekbe. Meggyőződése, hogy nemzetbiztonsága érdekében ismét naggyá kell tennie a kontinenst, és hogy ez csakis a szélsőjobb közreműködésével lehetséges.
Ezért akar egészséges nemzeteket felépíteni a földrész középső, keleti és déli részén, főként szövetséges országokból, amelyek helyre kívánják állítani régi nagyságukat. Lásd Magyarországot és Olaszországot.
Az európai kormányoknak rá kell döbbenniük, hogy a „papi” komolyan gondolja. Valóban azt hiszi, hogy az amerikai nemzetbiztonság érdekében le kell rombolni az európai liberális demokráciát. Ennek megfelelően kell viszonyulni a politikushoz.
New York Times
A trumpizmus globális kulturális háborút jelent, állapítja meg a szerkesztő, David Wallace-Wells, aki szerint a jelenlegi amerikai kormányzat már nem a más nagyhatalmakkal megvívandó konfliktusokra készül, hanem más területeken kívánja megvívni a kulturális csatákat, és ehhez támogatni óhajtja az európai szélsőjobbot, illetve az egész világon leállítaná a migrációt.
Az új stratégia mindennél egyérteműbben mutatja, miként látja az elnök a világszínpadon kibontakozó trumpizmust. Igyekszik erénynek beállítani, hogy a politikus külpolitikai ösztönei ideológiailag zavarosak. Viszont alaposan leszólja azt, amit az amerikai diplomácia végzett a hidegháború vége óta.
Úgy állítja be, hogy a harc a nyugati civilizációért zajlik, leginkább a határokon belül a vér-és-rög nacionalizmus, illetve a megengedő kozmopolita szabadelvűség között.
Kínával kapcsolatban a hangsúly már a versenyen van és nem a katonai összecsapás elkerülhetetlenségén. Szinte könyörög, hogy a világ elég nagy két szuperhatalom számára, amíg azok nem keresztezik egymás útját. Azaz visszatér a 19. század nagyhatalmi politizálásához, amikor is az államférfiak szépen felosztották egymás közt a térképet, majd munkához láttak.
Amerikában az elnök a Monroe-elv kiegészítéseként a bevándorlást és a drogkereskedelmet jelöli meg alapvető biztonsági aggályként. Megerősíti, hogy az USA katonai fennhatósága alá tartozik az egész nyugati félteke. Mondja ezt a „béke elnökeként”, miközben rendszerváltást akar Venezuelában és olyan migránsokat zaklat, durva közönyösséggel és erőszakkal, akik évtizedek óta békésen élnek az Egyesült Államokban. Az eljárásmód már a pápa és az amerikai püspöki kar tiltakozását is kiváltotta.
Igazából az iromány lehetett volna még szélsőségesebb is, hiszen az elnök ősszel azt fejtegette, hogy a hadsereget a belső ellenséggel szemben kell mozgósítani. Egyelőre azonban a harc külföldre korlátozódik.
Bloomberg
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Európának okosabban kell viszonyulnia a bevándorláshoz, mert öregszik és mind jobban függ a migrációtól, ha fenn akarja tartani a jelenlegi gazdasági szintet. Sajnos azonban képtelen szabályozni a beáramlást és ez eltorzítja a politikát. Márpedig ha nem tud jobb rendszert kitalálni, akkor fennáll a veszély, hogy tovább hanyatlik és szétszakad.
A földrészen minden évben egymillió ember lép ki a munkaképes korból. 2019-23 között az új állások csaknem kétharmadát nem uniós polgárok töltötték be. Ez pedig igen jelentős nyomást eredményezett, mind gyakorlati, mind politikai értelemben.
Mindazonáltal igazából nagy gondot nem jelenthet ennyi ember beszippantása egy gazdag, 450 milliós közösség számára. Ám az EU működési zavara a szükségesnél jobban megnehezítette a folyamatot. 3 területen kiugró a kudarc: 1. A menedékkérelmek feldolgozása tetű lassú, ami növeli a költségeket, a társadalmi problémákat és azt a benyomást kelti a polgárokban, hogy kicsúszott az ellenőrzés a kormányok kezéből.
2. Gyakran a felkészületlen helyi szervekre hárul a terhek zöme. És ahol az emberek azt érzékelik, hogy verseny folyik a munkahelyekért, a lakhatásért, a szolgáltatásokért és a társadalmi juttatásokért, ott megnyílik a terep a populista, bevándorlás-ellenes pártok számára.
3. Az EU maga is igen rosszul vizsgázott, mert lennének alapjai a jelenség kezeléséhez, csak a felhasználásuk egyenetlen és homályos.
Reform nélkül a kérdés továbbra is égő pont lesz. Először is ragaszkodni kell az érkezők beilleszkedéséhez. Azután nem lehet totojázni a kérelmek elbírálásával, közben pedig képezni kell, illetve álláshoz kell juttatni azokat, akik feltehetőleg maradhatnak. Mert ha nem, akkor nehéz lesz ellenállni a populista nyomásnak.
Kurier
A NATO római Védelmi Kollégiumának kutatási vezetője úgy értékeli, hogy Európának nem kell biztonságpolitikai szempontból aggódnia, mert az új amerikai stratégia nemigen több egy teleírt papírnál. A német-francia Florence Gaub, akinek szakterülete a jövőkutatás, azért jutott erre a véleményre, mert a 29 oldalon egy szó sem esik arról, miként lehetne elérni a megjelölt célokat.
Semmi olyan nem szerepel benne, ami megváltoztatná a szövetség számára a fennálló helyzetet. Nem irányozza elő az amerikai csapatok kivonását a földrészről, igazából amiben erős, az az EU-ellenesség. Európával ellentétben nem Oroszországot, hanem Kínát tekinti a legnagyobb stratégiai gondnak. Stabilitásra törekszik Moszkvával, hogy Pekingre összpontosíthasson.
Ami Ukrajnát illeti, ott az elemző azt emeli ki, hogy közeleg a háború végső szakasza. Azaz valamikor jövőre leállnak a harcok, ám Moszkva azon van, hogy az ukrán hadsereget ne fegyverezzék fel újra, mert tisztában van vele, hogy ily módon nem lesz tartós béke. Ám ezt sem Kijev, sem Európa nem szeretné, mert akkor szinte bizonyos, hogy a következő 10-20 évben újabb háború tör ki a két ország között.
A Kremlt jelenleg az ösztökéli az ellenségeskedés beszüntetésére, hogy még legalább öt évig csatároznia kellene, ha meg akarná szerezni a kiszemelt orosz nyelvű területeket. Most átmeneti szünetre van szüksége, hogy összeszedje magát és új stratégiát dolgozzon ki.
Európa ugyanakkor felfedezte saját erejét, miután a válság arra kényszerítette, hogy állást foglaljon.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi vélemény rámutat, hogy Európa kudarcot vall, amikor katonailag próbálja megsegíteni Ukrajnát. Nem tudja pótolni az amerikai fegyvereket, miközben Oroszország kiszélesíti a viszályt. A lap ezt a kieli Világgazdasági Intézet legújabb jelentésére alapozza, amely felsorolja, hogy a földrész szeptemberben és októberben mindössze nem egészen 5 milliárd értékben küldött harceszközöket Kijevnek.
Az év első 10 hónapjában 39 milliárd értékű hadfelszerelés érkezett az ukrán hadsereg részére. Így viszont nem érthető, miként akar a földrész kulcsszerepet betölteni a rendezésben. Kijev azonban kénytelen kevesebbel helytállni, miközben Moszkva fokozza a támadásokat. A múlt hónapban pl. hozzávetőleg 5444 nagy hatótávolságú drónt indított, szemben az egy évvel azelőtti 2434-gyel.
Putyin az erőt becsüli, de Trump is. Ha Európa nem akarja, hogy a Kreml nyerjen, akkor ennek megfelelően kell cselekednie.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >