Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szavazás, választás, kémkedés
A bosznia-hercegovinai sajtó 2025. október 23-án tette közzé, hogy a Tuzla kantonhoz tartozó Banovićiban, BiH kémelhárító szerveinek munkája nyomán a kanton rendőrsége hírszerzési tevékenység gyanúja miatt letartóztatott két magyar állampolgárt. Korszerű felderítő eszközöket, köztük a sapka karimájába épített kamerát találtak náluk. (Kéretik nem nevetni!) Az előállításukat követő vizsgálat során BiH Védelmi Nyomozó Szolgálatának (Državna agencija za istrage i zaštitu, SIPA) szóvivője elmondta, hogy az ország büntető törvénykönyvének 337. paragrafusa szerint, amennyiben a kémtevékenység bebizonyosodik, az érintettek akár tízévi elzárással is büntethetők... Végül az illetőket kiutasították, egyben kitiltották BiH területéről... Most persze lehetne viccelődni, hogy James Bond magyar módra, de úgy vélem, az egész folyamat és annak elképesztően amatőr jellege inkább tragikus. Akárcsak – ehhez nem kell összefüggést keresni Baráth és a magyar kormány között (bár a 2025. februári események, a TEK megjelenése azért adna hozzá némi alapot) – az egész eseménysor. Dodik és a magyar kormány közötti kapcsolat nagyon is aggasztónak mondható. Szűcs R. Gábor (Élet és Irodalom):
Ha valahol megvalósult az állítólag ősi kínai átok: „élj érdekes időkben”, hát Bosznia-Hercegovinában (BiH), de leginkább annak Szerb Köztársaságában (Republika Srpska, RS) bizonyosan. A legutóbbi helyzetkép (Dodik futása, ÉS, 2025/39., szept. 26.) úgy változott, hogy a zavar fokozódott, és az egyetlen állandó vonás a bizonytalanság. A térség iránti magyar érdeklődés új eleme egy igen kellemetlen, amatőr színvonalú ügy, mondhatni botrány. Olyan ez, mint valami groteszk fikció, pedig igencsak veszélyes valóság.
A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése által eredetileg 2025. október 25-re kiírt népszavazás kérdése a következő: „Elfogadja-e Ön Christian Schmidt meg nem választott külföldi [személy] és BiH alkotmánytalan Bíróságának [sic!] az RS elnöke elleni, valamint a CIK [Centralna Izborna Komisija, azaz Központi Választási Bizottság] döntését Milorad Dodik, az RS elnöke megbízatásának elvételéről?” A kérdés persze annyira elfogult, hogy az már fáj, nyelvezete emlékeztet bizonyos nemzeti konzultációkéra. Dodik nem hiába találkozgatott Orbán Viktorral, volt mit tanulnia előregyártott demagógiából. Megjegyzem, nekem különösen tetszik ez a „meg nem választott” jelzős összetétel: határozottan emlékeztet az epitethon ornansra, amit a magyar kormány és sajtója alkalmaz sunyi módon az Európai Unió intézményeire. Amúgy a népszavazás alkotmányellenes: BiH alkotmánya szerint ugyanis egyetlen entitás (szerb, bosnyák, horvát) sem tarthat külön népszavazást semmilyen kérdésről.
2025. október 6-án, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy az október 25-i dátum nem tartható, Dodik már másképpen nyilatkozott. „Ki kell választani a lehető legészszerűbb pillanatot a népszavazás megtartására, ez pedig 2026. január 9., az RS nemzeti ünnepe.” Ez az „ünnep” egyébként szintén törvénytelen, azt BiH Alkotmánybírósága és az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) is érvénytelenítette (Az alkotmányellenesség napja, ÉS, 2024/ 6., febr. 9.). Mégis megtartják. Ez lenne tehát a „legészszerűbb időpont”, ami persze önmagában is provokáció.
Dodik pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) előbb Dodik tiltakozásával elvetette, majd másnap, 2025. szeptember 29-én, tekintettel a különleges helyzetre, azt javasolta, hogy válasszák meg az RS ideiglenes elnökét Siniša Karan alkotmányjogász, a tudományos-technikai fejlődésért és oktatásért felelős miniszter személyében. A Központi Választási Bizottságnak ez a döntése közvetett elismerése annak, hogy Dodik nem tekinthető köztársasági elnöknek, de ezt a tényt a köztársaságban persze nem hajlandók elismerni. Az elnökválasztást végül 2025. november 23-ra tűzték ki.
Dodik álláspontja zavaros ugyan, de a lényege kihámozható: szó sincs arról, hogy elfogadta volna a rá vonatkozó döntést, csupán taktikai jellegű engedményt tett, bízva abban, hogy az elnökválasztás megerősíti posztjában, s akkor aztán változatlanul arra hivatkozhat, hogy őt a nép választotta meg (ez egyébként az Orbán és Szijjártó által alkalmazott retorika, ha Dodik kerül szóba). Márpedig a vox populi (a populisták kedvenc érve) erősebb, mint a „külföldi helytartóé” vagy akár BiH hatóságaié. Az SNSD mindezt megerősítve úgy érvel, hogy az elnökválasztáshoz való hozzájárulásának oka a térség stabilitásának megőrzése, különben is, a párt támogatottsága a felmérések szerint 40 százalékos, Dodiké mint az SNSD és egyben az RS elnökéé pedig 62 százalék. Ezekhez az adatokhoz kétség nem férhet, hiszen maga az elnök jelentette ki. Álláspontja amúgy változatlan: „Nem fogadjuk el a Központi Választási Bizottság és a bíróság törvénytelen döntéseit, de megerősítjük a nép akaratát a választáson és a referendumon. Én megválasztott elnök vagyok, és az is maradok, amíg a nép másként nem dönt” (kiemelés tőlem, SZRG). Hozzá kell tenni, hogy a helyi álláspont szerint már nem hatályos az a törvény, amelynek alapján az entitások külön-külön nem tarthatnak sem választást, sem népszavazást: ezt a rendelkezést az RS Nemzetgyűlése 2024 augusztusában hatályon kívül helyezte, és saját választási törvényt hagyott jóvá. Ehhez ugyan nem volt joga, de az előzmények ismeretében nincs mit csodálkozni rajta: az üzenet az, hogy az RS-ben az RS az úr, és BiH vagy akár a nemzetközi főmegbízott tevékenysége érdektelen.
Ideiglenes elnök
További tényező, hogy a mostani helyzet hosszabb időn át tarthatatlan. Van egy köztársasági elnök, aki jogilag nem elnök, de a kormánykoalíció legerősebb pártjának vezetőjeként továbbra is annak tekinti magát, ám a látszat megőrzésére leváltásának igazságtalanságát bizonyítandó ideiglenes köztársasági elnököt jelöl ki. Az elnökválasztás (november) előbb történik, mint a népszavazás (január): ideiglenes köztársasági elnököt választanak, amíg a népszavazás meg nem erősíti, hogy Dodik leváltása nem érvényes.
Látni kell, hogy két, különböző dologról van szó: az RS Nemzetgyűlése és maga Dodik is politikai döntést hozott azzal, hogy elnöknek tekinti magát, de a népszavazásig – a látszat megőrzése érdekében és a jogszabály által kényszerítve – ideiglenes elnököt jelöl ki. Ám jogilag már nem az, hiszen a daytoni megállapodás szerint BiH magasabb rendű jogforrás, mint bármelyik entitásé, így az RS-é. Ezt az ellentmondást kívánja Dodik (és a Nemzetgyűlés) úgy kicselezni, hogy „ideiglenes köztársasági elnököt” választ, akit aztán a népszavazás majd megerősít. Így Dodik győzelme esetén (amihez kevés kétség fér) azt állíthatják, hogy a nép továbbra is őt akarja elnöknek.
Ez persze ellentmond a daytoni megállapodásnak, a választás és a népszavazás sem lesz jogilag érvényes, hiszen az RS Nemzetgyűlésének döntése nem írhatja felül sem a nemzetközi közösség főmegbízottjának, sem BiH illetékes szerveinek döntését.
Az események ezen alakulása előrevetíti annak lehetőségét, hogy az RS kiválik BiH-ból. Ezt egyértelműen jelzi, hogy az RS Nemzetgyűlésének döntései sorozatban mondanak ellent BiH jogszabályainak és a nemzetközi előírásoknak. „Szarajevó számomra külföld” – mondta Dodik, hozzátéve, hogy „az Európai Unió már nem az, ami öt éve volt, és nem tudni, létezik-e még egyáltalán öt év múlva”. Ismerős szavak. Szerinte „a daytoni megállapodás tartalmatlan keretté vált”. Miután Dodik közvetlenül a béke egyetlen írásos garanciájának érvényességét vonja kétségbe, ez akár polgárháborús veszélyt is jelenthet.
Október 18-án az RS Nemzetgyűlése Dodik javaslatára, a korábbi javaslattal ellentétben nem Siniša Karant, hanem Ana Trišić-Babićot jelölte ideiglenes köztársasági elnöknek. Az indokolás az volt, hogy Karan maga is indul majd az elnökválasztáson (mégse Dodik legyen az egyetlen jelölt), így ez a tény egyfajta „előrehozott választási kampánynak” tűnne.
Dodik újabban nagyon vigyáz a látszatra. Babić asszony nemzetközi jogász, a kilencvenes években újságíró és rádiós szerkesztő volt, életrajza szerint azon dolgozott, hogy létrejöjjön az RS-ben a szabad sajtó. 2007 és 2015 között BiH külügyminiszter-helyetteseként, a szerb entitás képviseletében részt vett BiH és a NATO közötti együttműködési tárgyalásokon. Dodikkal ellentétben, aki nemes egyszerűséggel „gonosznak” nevezte a USAID tevékenységét, ő a nyugat-balkáni háború után részt vett számos projekt kidolgozásában. Dodik közvetlen, bizalmas munkatársának számít, nemzetközi kapcsolatait és nyelvtudását felhasználva támogatja a (volt) elnök külpolitikájának érvényesítését. Két fia van. Miután maga is rákbetegségből gyógyult, aktívan részt vesz a rákmegelőzést segítő mozgalmak tevékenységében. Kinevezését a nemzetközi közvélemény kedvezően fogadta. És valóban: a kettős játék szempontjából ő a legjobb választás. Nem az első eset, hogy a nemzetközi közösség nem érti a nyugat-balkáni helyzetet (ebben évtizedek óta az USA jár az élen), és vagy hagyja magát megtéveszteni, vagy úgy viselkedik, mint elefánt a porcelánboltban. Nem hajlandó észrevenni, hogy Trišić-Babić a látszat, de Dodik a lényeg.
A magyar kémek már Tuzlában vannak
Az Orbán-kormány nem marad tétlen. Ezt már a 2025. februári TEK-akció is jelezte (Dodik, TEK, lítium, ÉS, 2025/12., márc. 21.). Most újabb botrány robbant ki, amelynek groteszk, sőt tragikomikus jellege mellett még az előző akció is elhalványul.
A bosznia-hercegovinai sajtó 2025. október 23-án tette közzé, hogy a Tuzla kantonhoz tartozó Banovićiban, BiH kémelhárító szerveinek munkája nyomán a kanton rendőrsége hírszerzési tevékenység gyanúja miatt letartóztatott két magyar állampolgárt. Korszerű felderítő eszközöket, köztük a sapka karimájába épített kamerát találtak náluk. (Kéretik nem nevetni!) Az előállításukat követő vizsgálat során BiH Védelmi Nyomozó Szolgálatának (Državna agencija za istrage i zaštitu, SIPA) szóvivője elmondta, hogy az ország büntető törvénykönyvének 337. paragrafusa szerint, amennyiben a kémtevékenység bebizonyosodik, az érintettek akár tízévi elzárással is büntethetők. A kémkedést súlyosbítja, hogy az elkövetők a NATO és az EU egyik tagállamának állampolgárai, így az ügynek „szélesebb geopolitikai következményei is lehetnek”. A vizsgálatba bevonták BIH Hírszerző-Biztonsági Ügynökségét (OSA) is. Végül az illetőket kiutasították, egyben kitiltották BiH területéről.
A hírekben nem győzik hangsúlyozni, hogy az egyik őrizetbe vett személy a hetvenhárom éves Baráth György, a magyar katonai felderítés, majd az Információs Hivatal volt munkatársa, aki Baráth és Társai néven magánnyomozó irodát alapított, majd annak vezetője lett. Szolgálatait saját honlapján hirdeti, szakmai önéletrajzával együtt. 2024 júniusáig ő volt a Magyar Detektív Szövetség elnöke. Most a Telexnek nyilatkozott rejtelmesen: „Titok, hogy ki a megbízó. Titok, hogy mi a feladat. Az is titok, hogy mi a munkánk eredménye és azzal mihez kezd a megbízó.”
Ehhez képest igazán meglepő, hogy a bosznia-hercegovinai szervek lakossági bejelentés nyomán, különös, feltűnő viselkedése miatt vették őrizetbe őt és meg nem nevezett társát. Nem tisztázódott, hogyan került az országba, és az sem, kinek a megbízásából.
Most persze lehetne viccelődni, hogy James Bond magyar módra, de úgy vélem, az egész folyamat és annak elképesztően amatőr jellege inkább tragikus. Akárcsak – ehhez nem kell összefüggést keresni Baráth és a magyar kormány között (bár a 2025. februári események, a TEK megjelenése azért adna hozzá némi alapot) – az egész eseménysor. Dodik és a magyar kormány közötti kapcsolat nagyon is aggasztónak mondható.
Következő cikk: Amit Orbán kapott – és amit nem kapott – Trumptól
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >