Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem volt jó hete a magyar erős embernek
Először törölték a Trump-Putyin-találkozót, majd Amerika szankciókat hozott Oroszország ellen – állapítja meg a CNN elemzője, Christian Edwards. Pedig mennyire örült a politikus, hogy Budapestre esett a választás a csúcs helyszínéül. Azt remélte, hogy megmutathatja: a békéhez az út a magyar fővároson át vezet. Ugyanakkor az új amerikai megtorló intézkedések a magyar gazdaságnak is bajokat okozhatnak, mert Szlovákián kívül Magyarország volt az egyetlen uniós állam, amely a háború után nem nézett új energiabeszerzési források után. A kőolajimportban szinte kizárólag Moszkvától függ. Bármennyire is szajkózza a nemzeti függetlenséget. Most azonban szembesül saját politikája gyászos következményeivel. Pláne, hogy az EU már csak egy évig akarja engedélyezni az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását. Ráadásul odahaza egyre jön fel a Tisza. És mivel elmarad Trump és Putyin budapesti útja, amely megerősítette volna otthoni pozícióit, egyre nagyobb gazdasági válsággal néz szembe, ez pedig meggyengítheti helyzetét a választás előtt. Magyarország és Szlovákia az év első 5 hónapjában 5,4 milliárd eurót fizetett az olajért az oroszoknak, ennyiből 1 800 Iszkander rakétát lehet venni, amelyekkel a Kreml az orosz infrastruktúrát lövi és civileket öl meg. Pedig volna alternatíva: az Adria-vezeték, ám Orbánnak esze ágában sincs váltani. Most éppen azt közölte, hogy igyekszik megkerülni az amerikai retorziót. A washingtoni Peterson Nemzetközi Közgazdasági Intézet egyik munkatársa szerint ily módon hamar kiderül, Trump mennyire gondolja komolyan a szankciókat. De még a szakember sem tudja, mi várható: az hogy az elnök barátságos megbeszélést folytat orosz kollégájával Budapesten, vagy hogy a busz alá löki a magyar vezetést, ha ez megsérti a tilalmat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Az Európai Parlament 35, szociáldemokrata, zöld és baloldali képviselője sürgeti a Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul tegye ki Várhelyi Olivér szűrét, mivel az mondhat bármit, aligha valószínű, hogy ne tudott volna a kémhálózatról, amely 2012-18 között az ő nagykövetsége idején működött a brüsszeli magyar Állandó Képviseleten.
A levél hangsúlyozza, hogy meg kell vonni a biztostól a bizalmat, mert az egész kémhistóriában játszott szerepe kétségeket vet fel, mármint hogy képes-e mostani posztján függetleníteni magát a saját kormányától. Ez már az Orbán-kabinet sokadik botránya, kezdve az uniós pénzek lenyúlásától, egészen a jogállamiság megsértéséig.
Az aláírók szerint nem szükséges további vizsgálat, mert Várhelyi odahaza egy olyan rendszerbe ágyazódik be, amelynek célja, hogy az Orbán-rezsim érdekeit a közösség rovására érvényesítse.
Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke, aki csatlakozott a petícióhoz, úgy fogalmazott: a miniszterelnök és pártja biztonsági kockázatot jelent az Unió számára, ez köztudott. Az illiberális, korrupt rendszer módszeresen leépíti a jogállamot és megsérti sok millió uniós állampolgár jogait. Most pedig arról szólnak a jelentések, hogy kémeket telepített EU-intézményekbe.
Von der Leyen azonban nem kíván megválni Várhelyitől. Arra hivatkozik, hogy nem tudni, ki venné a helyét – és lehet, hogy az illető még nála is rosszabb lesz. Azon kívül Magyarország minden információhoz hozzájut, akár marad a biztos, akár nem. Ám egy szóvivő szerint Brüsszel igen komolyan veszi a vádakat.
Süddeutsche Zeitung
De mit kerestek Orbán ügynökei Brüsszelben? – értetlenkedik Josef Kelnberger Strasbourgból, miután ha minden igaz, a magyar kormányfő annak idején arra utasította titkosszolgálatát, hogy az kémkedjen az EU-ban. A magyar fél visszautasítja a vádat és az európai partnerek nem árulnak el túl nagy kedvet, hogy utána járjanak a dolognak.
A politikus és az Unió kapcsolata egyetlen, végtelen hosszú groteszk. A miniszterelnöknek, a maga autokrata kormányzásával, voltaképpen már nincs helye az egyesült demokratikus Európában, de magától nem megy, mert rá van szorulva a brüsszeli pénzekre. A 26-ok körében pedig nincs többség ahhoz, hogy kihajítsák, vagy legalábbis komolyan megfenyegessék, hogy fel is út, le is út.
És ez a felállás nem változik egyhamar, még most sem, hogy kitudódott: Orbán valószínűleg éveken át hírszerzést folytatott a közösségi intézményekben – régi bizalmasa, a jelenlegi biztos, Várhelyi Olivér tudomásával.
Az ügy több tekintetben is fura, mert ugyan a magyar vezetés nagyjából 2012-től kezdte ellenségnek tekinteni az EU-t, ám minek kell ehhez titkosszolgákat meneszteni Brüsszelbe? Hiszen az abszolút pletykás és minden tagállam képviselteti magát a megfelelő testületekben. Viszont a hírszerzők állítólag annyira balekok voltak, illetve oly mértékben nyomultak, hogy a végén már senki sem akart velük szóba állni.
Várhelyi tapasztalt és jó diplomatának számít, akinek kiváló kapcsolatai vannak a magyar kormányzatban. Ezért nehezen hihető, hogy nem lett volna tisztában vele: kémek vannak a saját nagykövetségén. Daniel Freund német zöld EP-képviselő, akit szerint a magyar hírszerzés tavaly megpróbálta lehallgatni, azt mondja, Orbánt csak úgy lehet sarokba szorítani, ha az egész Unió egységesen lép fel ellene.
FT
Orbán Viktor elitjét megalázza a külön utas 12. kerületi polgármester, akinek sikere láttán az ellenzék azt reméli, hogy országosan is meg tudja ismételni azt, amit a Kétfarkú Kutyapárt a Hegyalján csinált. A magyaroknak már annyira elegük van Orbánból és pereputtyából, hogy sokan inkább elfogadnák: egy protesztpárt kormányozza az országot.
Így vélekedik a budapesti tudósító, Dunai Márton, akinek Kovács Gergely úgy nyilatkozott: őt magát is meglepte, milyen eredményesen vissza tudta szorítani a protekciót. Egyszerűen azzal, hogy némileg változtatott a közbeszerzés szabályain. Csak annyi kellett hozzá, hogy érdemi legyen a verseny, mind a nyilvános pályázatok, mint az ingatlanok értékesítése során. Egyes esetekben 40%-kal estek a költségek.
A Transparency International és más korrupció ellenes civil szervezetek úgy jellemzik a NER-t, mint annak a klasszikus példáját, amikor egy kleptokrata elit foglyul ejti az államot. A 12. kerületi elöljáró elmesélte, hogy egyszer csak felbukkant nála Tiborcz István, aki egy korábbi gyerekkórházat nézett ki saját otthonának, amihez meg is kapta az engedélyt, miután vállalta, hogy jelentős pénzt áldoz a szomszédos közterület fejlesztésére.
De Kovács azért még küszködik, pl. hogy Fideszes figurák ne kaphassanak diszkont áron állami tulajdont. Szerinte igazából továbbra is ez a gyakorlat megy az egész országban, aminek az a következménye, hogy taccsvonalra kerül a piaci szereplők 99%-a. A cégek már annyira hozzászoktak, hogy csakis Orbán csókosai nyernek, hogy el sem indulnak a tendereken. El kell hitetni velük a kerületben, hogy megéri pályázni. Ez fontos lecke a kormányfő utáni időkre.
Economist
Az elemzés azon töpreng, vajon az új amerikai olajszankciók rákényszeríthetik-e Putyint a békére. A washingtoni nyomás mindenesetre erősödik, sőt az elnök még tovább is mehet. Ha még több kínai és indiai finomító mondja le a megrendeléseket, akkor Oroszország kénytelen lenne fokozottan igénybe venni a hazai feldolgozókat, de azokra Ukrajna csapásokat mér.
Ugyanakkor nem tudni, hogy az USA lépése valóban elriaszt-e olyan külföldi vásárlókat, amelyek diszkont áron kapják a nyersolajat. Indiai cégek pl. általában 3., sőt 4. félen keresztül rendelnek és azok nincsenek tilalmi listán. Változás itt alighanem csak akkor várható, ha Modi elnök ad rá utasítást, de ő cserében engedményeket kíván a Fehér Háztól.
Ám az amerikai retorziók mindenképpen súlyos súrlódásokat okoznak. Az orosz olaj ezek után alighanem kerülő úton jut célba, ahogy az korábban a földgázzal is történt. Ehhez persze idő kell, főként miután Európa újabb szankciókat hozott „árnyékhajók” és a zárlatot megszegő bankok ellen.
Ily módon alighanem visszaesik az orosz kivitel, de az is elkerülhetetlennek látszik, hogy az USA jobb belátásra térítse Indiát. A Gazprom egyik korábbi illetékese szerint, ha sikerül meggyőzni Új-Delhit, az valóban súlyos csapás volna az orosz fél számára. Csakhogy egyúttal hordónként legalább 10-15 dollárral felnyomná az árat. A kérdés ezek után az, mennyire akar Trump békét Ukrajnában?
Bloomberg
A NATO egyesített erőinek volt főparancsnoka úgy látja, hogy Ukrajnának kemény biztosítékokat kell kapnia földön, vízen, levegőben, továbbá a digitális térben egyaránt. Hogy ti. Oroszország ne tudja újrakezdeni a háborút. Stavridis örvendetesnek tartja, hogy Trump lefújta a budapesti találkozót, miután Moszkva továbbra is igényt tart a Krímre, valamint a négy keleti tartomány egész területére. A megcsonkított ország többi része viszont védtelen lenne egy újabb invázióval szemben,
Ezért rövidtávon most növelni kell a Kijevnek küldött nagy hatótávolságú rakéták számát. Emellett másodlagos szankciókkal kell sújtani mindenkit, aki üzletel az oroszokkal, továbbá arra kell bátorítani az EU-t, hogy az foglalja le a nyugaton befagyasztott orosz állami vagyont.
Ám hosszabb távon még ennél is fontosabb, hogy az orosz hadiflotta ne akadályozhassa újra az ukrán élelmiszerkivitelt a Fekete-tengeren. Ehhez szükség lesz NATO-hadihajók folyamatos jelenlétére. A légtérben repüléstilalmi övezetet kell kijelölni, aminek a katonai szövetség, illetve Ukrajna vadászgépei szereznének érvényt.
A szárazföldön szükség lesz újabb Tomahawkokra és hasonló rakétákra. Abba Moszkva nem fog belemenni, hogy NATO-egységek állomásozzanak ukrán földön, az viszont szükséges lehet, hogy a tagállamok saját, nemzeti zászlóik alatt legalább 10 ezer katonát vezényeljenek a térségbe. Emellett meg kell védeni az ukrán államot az orosz digitális támadásoktól is.
New York Times
Kezdi meghozni gyümölcseit, hogy Európa kitartóan támogatja Ukrajnát – írja Berlinből Steven Erlanger, a lap diplomáciai tudósítója. Azt látja, hogy az EU vezetői kihasználják az amerikai szankciókat és új kötelezettségeket vállalnak Kijev pénzügyi és katonai megsegítésére.
Azt persze senki sem tudja, hogy Trump meddig pikkel Putyinra. De az utóbbi napok fontos jelzést küldtek, hogy jó irányba mutat az uniós politika. Még akkor is, ha a belga vétó miatt e pillanatban nem sikerült egyetérteni a nyugaton visszatartott orosz állami források felhasználásáról. De az egyeztetés folytatódik, annál is inkább, mivel ha nincs megállapodás, akkor a segítség igencsak megterhelné a nemzeti költségvetéseket.
A belga kormány attól fél, hogy ha Moszkva perre viszi a dolgot és nyer, akkor neki kell állnia a 140 milliárd eurós cechet, ezért a kockázat megosztását várja el a többiektől. Kétséges ugyanakkor, hogy Putyin a várt módon reagál-e a nyomásra, illetve akár az oroszországi célpontok elleni támadásokra.
Die Welt
Az EU saját magát silányítja le, Ukrajnát viszont anyagi összeomlás fenyegeti, mivel a brüsszeli csúcson nem jött létre egyezség az orosz jegybank nyugaton rekedt követelésének felhasználásáról – véli Stefan Beutelsbacher Brüsszelből, illetve a külpolitikai szerkesztő, Karsten Seibel.
Úgy értékelik, hogy a kudarc kínos az Unió szemszögéből és katasztrófa Kijev számára, mivel az hamarosan kifogy a pénzből. Egy közösségi diplomata azt nyilatkozta, hogy a fejlemény olyan, mint derült égből a villámcsapás, hiszen von der Leyenék előkészítették a terepet, ám Belgium megmakacsolta magát. Vagyis most nem Orbánon és Ficón múlt.
Ha nem lesz gyors megoldást, akkor nehéz lesz elkerülni a drámát, mert a közösségi költségvetésben sincs sok mozgástér. A belgáknál az a gond, hogy most megy az egyeztetés a jövő évi büdzsé előirányzatáról, benne 18%-os hiánnyal és nagy az ellenállás vele szemben.
Ennélfogva a kormányfő nem szeretne újabb európai pénzügyi kötelezettséget vállalni. Viszont az egész história azt igazolja, hogy az EU ugyan már rengeteg ígéretet tett Ukrajnának, ám azok csak addig állnak meg, amíg valamelyik tagállam nem látja veszélyben a saját nemzeti érdekeit.
Neue Zürcher Zeitung
Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai szakértő üdvözli, hogy elmarad a budapesti találkozó, mert az ugyanolyan blamával járhatott volna, mint Alaszka. Wolfgang Ischinger, aki évtizedekig volt a müncheni Biztonsági Fórum elnöke, elfogadhatatlannak tartja, hogy erővel kényszerítsenek ki területi engedményeket, mert ha sikeres volna a kísérlet, akkor visszatérnénk a 19. századba. Márpedig Putyin a jelek szerint nem enged a követeléseiből.
Ráadásul komolyan kell venni a fenyegetőzését, ideértve a nukleáris fegyvereket, valamint a hibrid hadviselést. Az ukránok aligha fogadnák el, hogy a békéért cserében nemzetközi jogilag lemondjanak bizonyos országrészekről. Az már inkább elképzelhető, hogy tudomásul vegyék: az orosz fél ellenőrzi az elhódított övezeteket.
A gond ott van, hogy Trump hagyja magát befolyásolni Moszkva érvei által, majd rájön, hogy azok nem állják meg a helyüket. Sokat segítene, ha enyhülne a feszültség az USA és Kína között, mert Peking hathatna az oroszokra. Ám mivel Putyin a saját politikai túlélését tette kockára a háborúval, azt csak nagyon nehezen tudja befejezni.
Ez ügyben Amerikai magányos harcosként küzd, mert az elnöknek meggyőződése, hogy egymaga össze tudja hozni a megállapodást. A Közel-Keleten viszont egy sor országra támaszkodott, folyamatosan egyeztetett az európai partnerekkel. Ily módon részsikert ért el: a 20-pontos tervből két kikötés teljesült. Ám nem látszik, hogy a többit egyhamar ki lehetne pipálni.
Az viszont kedvező, hogy egy sor ország a régióból támogatja az USA elképzelését, ugyanakkor senki sem mutat akár egy szikrányi rokonszenvet a Hamász iránt. A jelek szerint hatott a washingtoni diplomácia ténykedése és ez vonatkozik Netanjahura is.
Ám addig nem lesz enyhülés Gázában, amit ott fegyveresen jelen van a szélsőséges milícia. Minden attól függ: az arab világ megérteti-e a gerillákkal. hogy ennyi volt, vagyis ezek után sem pénzt, sem fegyvert, sem egyetlen lőszert nem remélhetnek az eddigi támogatóktól.
FT
A vezércikk igen kockázatosnak nevezi, hogy Amerika az ágyúnaszád diplomáciát alkalmazza Venezuela ellen, mert ha elpuskázza, annak súlyos következményei lehetnek. A latin-amerikai ország brutális autokrata rendszere több mint egy évtizede tör borsot az USA orra alá, és idáig semmilyen stratégia nem segített ellene. Részben az igen hatékony kubai titkosszolgálati támogatás miatt.
Ám Trump most odavágott és ez azt az időket idézi, amikor az Egyesült Államok katonai erővel avatkozott be a régióban. A Fehér Ház ezúttal nem árulta el, hogy mit akar, de a külügyminiszter rendszerváltás mellett kardoskodik és egyre hangosabb a háborús dobpergés.
Az amerikai hadsereg idáig legalább 9 hajót lőtt ki arra hivatkozva, hogy azok kábítószert szállítottak. Ám itt kényes jogi kérdések merülnek fel, mert az nem járja, hogy civileket öljenek meg nemzetközi vizeken, mondván, hogy valamennyien terroristák és nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek. A kormányzat nem kért felhatalmazást a Kongresszustól, hogy a kábítószer kartellekkel szemben ugyanúgy járjon el, mintha azok olyanok volnának, mint az al-Kaida.
A legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy nem várt hatások jelentkeznek. Az amerikai történelemben bőven van rá példa, hogy rosszul sült el Washington próbálkozása, amikor a katonai fellépés után nemzetépítésbe fogott.
Ezért ha elhibázza, Venezuelában a hatalom szélsőséges tagjai, pl. a belügyminiszter ragadhatják magukhoz az uralmat. De az is megtörténhet, hogy Maduro még 10 évig kormányon marad és fokozza az elnyomást. Szóval jól teszi a Fehér Ház, már ha intervencióra készül, hogy csak óvatosan tűzi ki a célt.
Le Monde
A szerkesztőség úgy véli, hogy a kínai elnök teljhatalmat akar, azért fogott újabb tisztogatásba a hadsereg legfelső vezetésében. A húzás mögött az a meggyőződés van Hszi részéről, hogy ha az ország a világ vezető hatalma kíván lenni és át akarja vészelni az Amerikával kialakult feszültséget, akkor ez most nem a reformok és a nyitás ideje.
A személycserék brutálisak és érintenek mindenkit. A párt Központi Bizottságának ülésén a tábornoki kar 9 magas rangú tagja bukott el, köztük a hierarchia 2. embere, He Weidong. A vád mindene setben korrupció volt és pont a főtitkár-államelnök az, aki felfedi a világ előtt ezeket a visszásságokat. Két hónappal azután, hogy nagy parádén mutatta meg a katonaság hatalmas erejét.
De igazolni igyekszik, hogy senki sem veheti biztosra a bizalmát, és majd ő rendet teremt, akár erővel is, ha arra a párt és az ország nem hajlandó. Szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió összeomlását az elit és a társadalom szilárd ellenőrzésének fellazulása okozta.
Három évtizednyi nyitás után került hatalomra, és úgy ítélte meg, hogy a modernizálás bajokkal is együtt járt: korrupcióval, liberális gondolatokkal, a párt tömegbefolyásának csökkenésével. Ezért feladatának tekinti a szükséges korrekciókat.
Ám ez csak súlyosbítja a viszonyt az Egyesült Államokkal. Minden külső megrázkódtatás, lásd a vámháborút, erősíti benne a hitet, hogy készülni kell az összecsapásra.
Következő cikk: Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >