Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Ferencváros szurkolói nem léphetnek be az országba, a klub tombol
Az osztrák Belügyminisztérium nem érti, mi köze volna neki ahhoz, hogy Hegyeshalomnál visszafordították azt a különvonatot, amely 600 Fradi-szurkolót vitt volna Salzburgba a csapat meccsére. Hiszen osztrák csendőrök nem is voltak jelen. Bécsben úgy tudják, hogy a MÁV intézkedett, mivel a szerelvényen több incidens is történt. Két vagont lekapcsoltak és ott hagyták az állomáson. Korábban az a hír érkezett, hogy a drukkereknél pirotechnikai eszközöket találtak, ezért nem engedték be Ausztriába a járatot. Az osztrák tárca utal arra, hogy ők már többször is megoldottak hasonló esetet és semmi gond nem volt a vendégekkel, sem az odaérkezés, sem a távozás során. Mindenesetre a Ferencváros tombol és perrel fenyegetőzik. A külügyminiszter pedig bekérette a budapesti osztrák nagykövetet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
Daniel Freund azért gondolja, hogy a magyar kormány próbált tavaly kémprogramot telepíteni irodája számítógépeire, mivel ilyen szoftvert a gyártó csakis államoknak adott el és szakértők szerint egy ilyen támadás megszervezése jó egymillió euróba kerül. A német zöld képviselő elmesélte, hogy az egész kísérletről úgy szereztek tudomást az európai választási kampány során, hogy hirtelen megjelent náluk az EP digitális biztonsági szolgálata.
De kiderült, hogy a kísérlet hiábavaló volt, a törvényhozó mindenesetre feljelentést tett Orbán Viktor, illetve ismeretlenek ellen a német hatóságoknál. A kiindulópont egy ukrán egyetemista lány, ám az már bebizonyosodott, hogy ő ártatlan, mert meghackelték a laptopját.
Freund nem tudja kristálytisztán bizonyítani, hogy a magyar titkosszolgálat állt az ügy mögött, de azt azért figyelemreméltónak tartja, hogy Orbán már nyíltan támadta őt az Európai Parlamentben. Sőt évek óta rendszeresek a kirohanások ellene magyar részről.
Azt el tudja képzelni, hogy a Fidesz most ideges, hiszen a napokban látott napvilágot, hogy éveken át kémhálózat működött a brüsszeli magyar Állandó Képviseleten. És láthatólag már nem igaz, hogy a megfigyelések kizárólag Magyarországra korlátozódnak. Ám az ilyen akciók elfogadhatatlanok egy tagállam részéről.
A politikus azt reméli, hogy az általa kezdeményezett büntető eljárás eredményeként a hatóságok elgondolkodnak és nem söprik a szőnyeg alá vagy bagatellizálják az esetet.
Die Presse
Hivatalosan a magyar lakossági áramár a legalacsonyabb egész Európában, ám a menyasszony csak az első blikkre tűnik ennyire szépnek – jegyzi meg Oliver Grimm Brüsszelből. Bizonyságként megszólaltatja Georg Zachmannt az ottani Bruegel Intézettől, aki azt mondja, hogy itt politikai döntésről van szó, ám annak még meglesz az ára.
Mert az rendben van, hogy a magánfogyasztók 64%-kal kevesebbet fizetnek, mint az uniós lakosság átlaga, ám ez csakúgy lehetséges, hogy a közületek számára az ár nagyjából azon a szinten mozog, mint minden más tagországban. Sőt még magasabb is, mint a legtöbb helyen, mert a vállalkozásokat terhelik a hálózati költségek is.
Világos, hogy Orbán számíthat a polgárok támogatására, ha törvény szavatolja az alacsony energiaszámlákat. A megtakarítás csak tavaly a GDP 0,63%-át tette ki. Az érme másik oldala viszont az, hogy megnézhetik magukat a cégek, illetve hogy a vezeték egyre gyakrabban küszködik a gyakori feszültségingadozással. Utóbbi oka az, hogy a termelés 10%-át napelemek adják.
FT
A Wizz Air főnöke azt mondta a lapnak, hogy az EU repülési szabályai könnyen lejtmenetbe küldhetik a gazdaságokat. Váradi József szerint a baj ott van, hogy az Unió nem veszi figyelembe, mekkorát lendíthetnek a növekedésen a légitársaságok. Márpedig a brüsszeli korlátozások az ágazat versenyképességét fenyegetik.
Ily módon az hátrányba kerül az öböl-menti versenytársakkal szemben. Kénytelen költséges előírásokhoz igazodni, ideértve, hogy mind nagyobb arányban kell környezetbarát üzemanyagot használni. Korábban már az Air France-KLM, a Lufthansa is hasonlóképpen nyilatkozott. Egyenlő versenyfeltételeket sürgettek, különösen a károsanyag-kibocsátás területén.
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár nem gondolja, hogy a négy közép-európai ország meg tudja akadályozni Ukrajna megsegítését. Nem valószínű, hogy Nowicki és Babis győzelmével visszaállnak a visegrádi keretek, mivel bármennyire is elutasítják Brüsszelt a négyek, Oroszország ügyében jelentősek az ellentétek közöttük.
A szerző, Andreas Ernst úgy gondolja, hogy a cseh miniszterelnöki poszt várományosát leginkább az izgatja: miként profitálhat ő maga a tisztségből, de alighanem kitart Kijev katonai megsegítése mellett, mert az bevételt hoz a cseh hadiiparnak. Viszont nem kockáztatja, hogy Orbán és Fico oldalán lesre fusson.
A 27-ek három csoportra szakadtak szét: Az elhajlók éllovasa Magyarország, szövetségese Fico és nyugaton olyanok támogatják, mint az AfD és Le Pen. A keleti országok, a finnekkel és a svédekkel együtt adják a maximalisták táborát, ők minden segítséget megadnának az ukránoknak. A centristák: a németek, franciák, olaszok, hollandok, belgák, spanyolok, románok és csehek gondoskodnak leginkább a támogatás anyagi hátteréről. Meggyőződésük, hogy vissza kell szorítani az orosz befolyást.
De az igazi veszélyt az jelenti Európa számára, ha Németországban és Franciaországban a szélsőjobb kerülne uralomra. Akkor alapvetően borulna a földrészen a biztonságpolitikai közmegegyezés.
Reuters
Hogy Trump olajszankciókat rendelt el Oroszország ellen, az próbára teszi, hogy mennyire képes elviselni a fájdalmat – fejti ki Ron Bousso, aki az energiaügyek szakértője a hírügynökségnél. Azt gondolja, hogy az elnök húzása igen markáns, mert meg akarja fosztani Moszkvát a fő bevételi forrástól, amivel a háborút finanszírozza.
A Rosznyeft és a Lukoil a világ olajkereskedelmének 5%-át adja. Most mindkettőt kizárják a dollár alapú nemzetközi elszámolási rendszerből. habár ez sokat nem számít, mert az oroszok megtalálták az alternatív fizetési lehetőségek módját. És működik az árnyékflotta is.
Viszont szankció fenyegeti azokat a külföldi társaságokat, amelyek üzletelnek Oroszországgal. A nagy kérdés, miként reagál a két fő vevő: India és Kína, illetve hogy a Fehér Ház hajlandó-e bekeményíteni, ha nem térnek jobb belátásra. Új-Delhit még csak-csak rá tudja venni, ám Peking visszaüthet.
Ám Amerikát az is megfontolásra intheti, hogy tartósan megemelkedhetnek az árak. Viszont jó az időzítés, mert ha India és Kína meghátrál, az az orosz szállítások 75%-át érinti. A kieső mennyiséget könnyű lenne pótolni, mert túlkínálat van. De ezzel együtt elkerülhetetlennek látszik a világpiaci felfordulás, ezért lehet, hogy Trump abban bízik: már a pénzügyi nehézségek kilátása is rákényszerítheti Putyint a tárgyalásokra.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint a jelentős világpiaci olajbőség ad alkalmat Trumpnak, hogy fokozza a nyomást Putyinra, azaz ráerősítsen a szorításra és kikényszerítse a szankciókat. Végre rászánta magát, hogy feketelistára tegye a két orosz olajóriást, mindössze néhány nappal azután, hogy közölte: a Kreml békét akar.
Ez előrelépés, de nem fordítja meg a háború menetét, hacsak a kormányzat nem folyamodik további katonai és gazdasági eszközökhöz. A helyzet kedvező, mert Szaúd-Arábiának és az észak-amerikai palaolajnak köszönhetően bőséges a felhozatal. Ám a kimenetel azon múlik, Washington mennyire szerez érvényt a megtorló intézkedéseknek.
Négy kínai állami holding bejelentette, hogy felfüggeszti az orosz tengeri olajszállításokat, ám a fő vásárlók igazából a független finomítók és ők aligha ijednek meg. A Fehér Ház viszont a Kongresszushoz fordulhat, amely komolyabb retorziókat akar Oroszország és tettestársai ellen. Ily módon megdrágulna a háború Putyin számára, de igazán az akkor lenne hatásos a megtorlás, ha Ukrajna több fegyvert kapna.
Bloomberg
Marc Champion azt gondolja, hogy végül is mindegy, hogy szankciók, vagy Tomahawk-rakéták jönnek, csakis komoly fenyegetéssel lehet meggyőzni Putyint. A szemleíró szerint elvileg sarokba lehet szorítani az orosz elnököt a két olajtársaság indexre tételével, de hiszi, ha majd látja.
Fel van adva azonban a lecke, mert a Kreml nem fogad el semmiféle békét, ha az nem szállítja neki az általa óhajtott békét. Ráadásul az ukrán fegyverkészletek leapadtak, és az USA csak pénz ellenében hajlandó segíteni. Európának viszont nincs elegendő katonai ereje és nem egységes.
Ily módon az orosz fél felbátorodott, úgy véli, csak ki kell várnia, és elérheti maximalista céljait. A legújabb amerikai intézkedés hatásossága alapvetően attól függ, mit parancsol meg a kínai vezetés a független olajfeldolgozóknak. Ám ez bizonytalan, épp ezért aligha ez a módja, hogy Oroszország megfelelő irányba tereljék.
Európa viszont nem tud még mélyebben a zsebébe nyúlni, ezért jó megoldás volna mozgósítani a nyugaton befagyott 140 milliárd dolláros orosz követelést. Csakhogy Belgium éppen tegnap fúrta meg ezt a lehetőséget, pedig az azt jelezné Putyinnak, hogy Ukrajna képes még két évig kitartani.
Az igazán járható út azonban az volna, hogy Kijev megkapja a hadfelszerelést, amellyel megsemmisítheti az orosz hadiüzemeket. Az amerikai kifogások nem állják meg a helyüket, ám igazából olyan stratégia szükségeltetne a Nyugat részéről, ami kellő fenyegetést jelentene és így jobb belátásra bírná a Kremlt.
Die Zeit
Szkeptikus az új szankciók kapcsán egy német szakértő, mert az orosz olaj mindig megtalálja az utat a megrendelőkhöz, ezért gyorsan kiderülhet, hogy hatástalan a választott eszköz. Mindenesetre az intézkedés meglepően kemény, hiszen befagyasztják a Rosznyeft és a Lukoil amerikai vagyontárgyait, és tengerentúli cégek egyik holdinggal sem boltolhatnak a jövőben.
Sokkal fontosabb, hogy aki vesz tőlük energiahordozót, az tilalmi listán találhatja magát, ezért kirekeszti magát a tengerentúli piacról. Jannis Kluge, a berlini Tudomány és Politika Alapítványtól azonban óv a túlzott reményektől. Hiszen a módszer már kudarcot vallott a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftegaz esetében.
Ha India kiesik, helyét egy sor kisebb állam veheti át, így aligha esnek vissza lényegesen az orosz bevételek. Viszont az gond Moszkva számára, hogy folyamatosan esik a világpiaci ár és ez visszaveti az orosz adóbevételeket is. Az ukrán dróntámadások miatt ugyanakkor drágulnak az üzemanyagok, ami felnyomja az inflációt. Így egyre nehezebb működtetni a hadigazdaságot.
Vagyis az ukrán csapások súlyosabb hatással járnak, mint az új amerikai retorziók – mutat rá az orosz elemző, Pavel Korobkov. Pláne, hogy az orosz vállalatok egy sor módszerrel el tudják titkolni az olaj eredetét.
Washington Post
Yuval Noah Harrari igen örvendetesnek tartja, hogy a közel-keleti békeegyezmények kiállták a brutális háború próbáját. A Jeruzsálemi Egyetem történésze, a világ egyik legokosabb embere arra utal a kommentárban, hogy Izrael az október 7-i támadás után két éven át harcolt Gázában, ám ez nem rendítette meg a szomszédos arab államokkal kötött szerződéseket.
Sőt, a környező kormányok ez idő alatt elmélyítették a katonai együttműködést a zsidó állammal, különféleképpen segítettek neki, hogy megvédje magát. A Palesztin Hatóság is békés maradt, pedig a Hamász folyamatosan nyomást gyakorolt rá, Netanjahu és a ciszjordániai telepesek pedig számtalanszor provokálták. A palesztin lakosság ugyanakkor kitartott állama mellett.
Akik azzal érvelnek, hogy az izraeli biztonságot csak úgy lehet szavatolni, ha kiiktatják minden potenciális ellenség katonai erejét, azok vegyék fontolóra Egyiptom példáját. Annak ugyanis akkora a hadserege, hogy elvileg sokkal nagyobb fenyegetést jelent, mint a Hamász vagy Irán. De még a leghéjább héják is sem gondolkodnak őrült csapásmérésben ellene, jobbnak látják, ha ragaszkodnak a békemegállapodáshoz.
Így most a rettenetes háború után a tapasztalatoknak arra kell ösztökélniük az embereket minden oldalon, hogy adjanak még egy esélyt a békének.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >