Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trumpnak nem szabad visszavonnia a Tomahawkok Ukrajnának történő adományozását: ezek lerombolhatják Putyin zsarnokságát
A brit hadsereg egyik volt ezredese arra szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy küldjön Tomahawk-rakétákat Ukrajnának, mert ezek a fegyverek szétzúzhatják Putyin zsarnokságát. Hamish de Bretton-Gordon azt reméli, hogy Trump szeszélyes béketeremtőként és nem nagyhangú szónokként jelenik majd meg Budapesten. És nem távozik anélkül, hogy igazságos békét köt Kijev érdekében. Ám újfent határozatlannak, illetve legjobb esetben is kétértelműnek tűnik, amikor arról van szó, hogy véget kellene vetni az öldöklésnek. Nem hajlandó ugyanis Tomahowkokat adni, pedig azokkal le lehetne rombolni az orosz olajipart, akkor pedig csődbe menne a gazdaság és befellegzene a cárokra hajazó uralkodónak. Persze elképzelhető, hogy csak monumentális blöffről van szó, hogy a hamis biztonság érzetében ringassa a másik felet a csúcstalálkozó előtt. Az orosz hadsereg tudja, mekkora pusztítást tudnak végezni a szóban forgó rakéták, látták Iránban. Emellett az amerikai titkosszolgálat naponta adatokkal látja el az ukrán hadvezetést. Ily módon egyre több olajfinomítót lehet kiiktatni. Putyin minimális célkitűzése, hogy betagolja Ukrajnát, a csúcs pedig az lenne számára, ha visszaállnának az egykori szovjet határok. De azt is tudja, hogy ha most leáll, akkor a rezsijének annyi. Budapesten azonban nem csupán az ukrán állam fennmaradása a tét. A német biztonsági szolgálat éppen most figyelmeztetett, hogy Moszkva elsősorban a NATO-t kívánja aláásni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az ukrán miniszterelnök-helyettes azt közölte: van remény, hogy az EU még az év vége előtt valamilyen kreatív megoldást talál a magyar ellenállás leküzdésére, és akkor áttörést lehet elérni országa csatlakozása ügyében. Tarasz Kacska szerint az Unió vezetői nem kevesebb, mint hat tárgyalási fejezet megindítását határozhatják el, mert egyre nagyobb a politikai szándék és Orbán Viktorra fokozott nyomás nehezedik, hogy adja fel a vétót.
A politikus hozzátette: a magyar álláspont egyre tarthatatlanabb lesz. Az ukrán belépés elutasítása a Fidesz választási hadjáratának központi eleme. Ám mint Kacska rámutatott, a magyar ellenkezés nem leküzdhetetlen, és valószínűleg a decemberi csúcson megtalálják a kiutat.
Nem tartja kizártnak, hogy találkozik Zelenszkij és Orbán, de azt nem árulta el, hogy hol és mikor ülnének le egymással. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egyre nehezebb megmagyarázni az ukrán népnek, miért kell továbbra is várni a felvétel megkezdésével.
A portál úgy tudja: jelenleg olyan javaslat fekszik az asztalon, amelynek értelmében az új tagok nem blokkolhatnák az egész Unióra vonatkozó politikai döntéseket. Ez másodrendű tagságot jelentene számukra, de eloszlatná azokat a félelmeket, hogy a frissen bekerülő államok túszul ejthetnék a határozathozatalt. Egyébként a decemberi tanácsülés programjában nem szerepel a bővítés.
Süddeutsche Zeitung
Egy tekintélyes német történész kijelentette: sosem voltak illúziói Putyint illetően, amikor kelet-európai tanulmányai során Oroszországgal foglalkozott. Merthogy az államfő nagyképűsége jottányit sem változott az évtizedek során. Karl Schlögel ugyanakkor nem érti, hogyan fér össze, hogy az orosz tévében minden este bemutatják a háború brutalitását, ugyanakkor az emberek úgy élnek, mintha mi sem történt volna.
Sőt, a többség simán együtt tud élni a „különleges katonai művelettel”, habár szeretné, ha véget érne a viszály, de az elnök feltételeinek megfelelően. Közben azonban 650 ezren-egy millióan elhagyták az országok, ami kb. akkora érvágás, mint ami az októberi forradalom után történt. A következmények még sokáig érződni fognak.
A szakértő bevallja: alaposan ismeri az orosz valóságot, mégis tévedett, amikor azt hitte, hogy az emberek egy idő után szembefordulnak a rezsimmel. Csakhogy nem maradt terep a civilek számára, a katonaság és a titkosszolgálat túl erősnek bizonyult, mint ahogy az oligarchák is, akik megkaparintották a köztulajdon jelentős részét.
A hatalom ugyanakkor idáig sikeres harcot folytatott a lelkekért. Az elnököt a hatalomvágy vezérli, nagy tehetsége abban rejlik, hogy képes óriási zűrzavart kelteni, de kihasználja az ellenfelek gyengéit és ellentmondásait is. Nincs viszont programja a korszerű Oroszország megteremtésére.
Nemrégiben, a Valdai Klubban mondott beszédében valósággal megrészegedett az önbizalomtól. Kigúnyolta az európaiakat, lazán közölte, milyen jól megérteti magát Trumppal. Hogy hatalma mekkora, annak felbecsüléséhez nem elég a vagyonát alapul venni. Viszont a rendszert csakis rá szabták, az aligha létezik tovább jelenlegi formájában, ha ő eltűnik a színről.
Ám gyerekes volna azt gondolni, hogy utána megnyílik az út a reformokhoz és a demokráciához. De változások azért lesznek.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmezteti Trumpot, hogy ne vegye félvállról a szombati országos megmozdulásokat, mert könnyen úgy járhat, mint a demokraták, akik csak legyintettek 2009-ben a Tea Párt megalakulása láttán, át utána akkora pofont kaptak az időközi választáson, hogy belekékültek.
A republikánusok politikai kockázatot vállalnak, ha úgy állítják be, hogy csupán Soros gyaloghadserege az a sok millió ember, aki most kivonult az utcákra. Jobb- és baloldali milliárdosok találnak olyan csoportokat, amelyek segítenek mozgósítani, illetve fokozni a tömegek érzelmeit. Ám az veszélyes, ha az igazi szenvedélyeket a propaganda, vagy rosszindulatú külföldi befolyás számlájára írnak egy ennyire megosztott országban.
A kormányzat a Kirk-gyilkosságot arra használta, hogy igazolja vele a hadjáratot a „baloldali terrorista hálózatok” ellen. Az elnök kijelentette, hogy Sorosnak a börtönben a helye. A pénzügyminiszter máris adóvizsgálattal fenyegeti a demokraták adományozóit.
A szabad beszéd és a tiltakozás biztonsági szelepet jelent a dühös amerikaiak számára. De az ilyen jelek egyben figyelmeztetésül szolgálnak a hatalomnak. Azaz Trump jól teszi, ha nem ismétli meg a Demokrata Párt hibáját a jövő évi időközi választások előtt.
Neue Zürcher Zeitung
Az egyik legnevesebb brit történész nem tartja fasisztának Trumpot és úgy gondolja, hogy megalapozatlan a mostani helyzetet a 30-as évekhez hasonlítani. Sir Richard Evans, aki a 19. és 20. századdal foglalkozik, középpontban a nemzeti szocializmussal, Cambridge-ben professzor emeritus.
Azért ez a véleménye, mert nem látja, hogy Amerikában egyhamar fel akarnák mondani az összes polgári szabadságjogot. Az alkotmány mélyen beleivódott a politikai kultúrába. És a bíróságok ellenállnak. Azon kívül a fasizmus a világuralomra tört, de az USA-ban nincs szó militarizmusról, nem készül új világháború.
Ettől azonban még az amerikai politika rendszer súlyos helyzetben van, a közvélemény mélyen megosztott, lehetetlennek látszik bármiféle kompromisszum. Ugyanakkor a demokrácia sokfelé nyomás alá került, mindenütt azt látni, hogy jönnek fel az erős emberek, Orbántól Trumpig. De szó sincs a jogállam végéről.
Putyin nem 2. Hitler, amennyire csak lehetséges, az egykori Szovjetiniót és annak határait igyekszik helyreállítani. Nem tervezi megtámadni Európát, hiszen még Ukrajnát sem volt képes meghódítani. Nem komplett elmebeteg, tudja, mivel járna, ha megpróbálna megindulni a NATO ellen.
Az izraeli kormány és a haderő rettenetes dolgokat művelt Gázában, de nem követett el népirtást. Netanjahu nem kívánja leölni az összes arabot.
Korunk legnagyobb veszélyét a migráció jelenti, de az AfD, a Nemzeti Tömörülés, vagy a Farage-féle Reform nem náci. A jobboldal azonban uszít a bevándorlók ellen és ezt gyakran hazugságokkal támasztja alá. Ám ily módon igen erős lélektani hatást ér el.
FT
Trump Katart választotta Izrael ellenében, miközben a levegőben lóg Gáza jövője. É s bár úgy néz ki, hogy kitart a törékeny tűzszünet, nagyon az látszik, hogy a zsidó állam elveszítette eddigi befolyását a békefolyamatra. Ezt fejti ki Lawrence Freedman, akadémikus a londoni King’s College nyugalmazott hadtudományi professzora.
Bőven elképzelhetőnek tartja, hogy bukik az egész béketerv. Hiszen a Hamász nem tudja megtalálni az összes halott túszt. Azon kívül még mindig uralja az övezet központját és ha meg tudja tartani a fegyvereit, akkor Izraelnek lesz oka nem kivonni a katonáit.
A legfőbb ezért most az, hogy bevonuljanak a nemzetközi erők. Trumpnál azonban most is élni kell a gyanúperrel, hogy ha nem úgy mennek a dolgok, mint ahogy azt reméli, akkor hátat fordít az egésznek és inkább a következő nagy tervvel foglalkozik.
Ezzel együtt mérföldkőnek számító egyezmény jött létre. Netanjahu biztosra vette az USA támogatását és nem érdekelte, milyen elemi a felháborodás a világban az izraeli fegyveres erők gázai ténykedése ellen. Ezért az amerikai elnök döntött helyette, miközben Izrael egyre inkább elszigetelődött.
Trump súlyos hibának tartotta, hogy az izraeli hadsereg Katarban ki akarta lőni a Hamász tárgyalóküldöttségét, mert az meghiúsíthatta volna a már körvonalazódó fegyvernyugvást. Mert az rendben van, hogy szenved a palesztin nép, de az ő arab barátait senki se háborgassa. Ezért belekényszerítette a megállapodásba a kormányfőt.
Trump számára most az jelenthet nagy bökkenőt, hogy Izrael folyamatosan nyomást fejt ki Ciszjordániában. De ha bármilyen kezdetleges formában is létrejön a palesztin állam, Netanjahuék sokat nem tudnak tenni ellene. Még rengeteg a csapda, de hogy azokat elkerüljék, az már az öböl-menti államok, valamint az Egyesült Államok dolga.
Die Welt
A főszerkesztő a Sarm-el-sejk-i megállapodástól függetlenül úgy gondolja: ma is igaz, amit az egykori izraeli elnök, Ben-Gurion még 1948-ban mondott: miért kötnének békét az arabok, amikor az izraeliek elvették a földjeiket? Ily módon a béke ma is nagyon messze van.
Jacques Schuster szerint ha van tanulsága október 7-ének, akkor az az, hogy az arabok a mai napig nem nyugodtak bele a kész tényekbe, csak éppen nem tudnak semmit sem tenni a zsidó állam erejével szemben. Ám ez az egyetlen tényező, amely szavatolja a zsidóság létét a térségben. A Hamász kétségbe vonta és rajtavesztett.
Addig azonban nem lesz megnyugvás Gázában, amíg ott a szélsőségesek diktálják a tempót. Az ő uralmukat csakis az izraeliek törhetik meg. E tekintetben kár számítani a Palesztin Hatóság korrupt elnökére. Nem látni, hogy a népcsoporton belül ki lenne Havel és Walesa, demokratikus mozgalomnak híre-hamva sincs.
A nemzetközi közösség nagy ötlete, hogy nemzetközi békeerők menjenek a térségbe, mintha az bármit is megoldana. Tessék csak egyetlen példát mondani, amikor bárhol a világban segítettek a kéksapkások! Egyiptom és a többi szomszéd csupán fogcsikorgatva állapodott meg Izraellel az Ábrahám-szerződések keretében.
Kizárólag azért mentek bele, mert elismerték, hogy nem tudják lesöpörni a térképről a zsidó államot. Ha az gyenge volna, már holnap kitörne a nagy arab háború. Ezért a saját biztonságát rá kell bízni Izraelre. És biztonsági övezetet kell kialakítani Gázában.
A palesztin államnak csak akkor van értelme, ha az demokratikus. Nincs szükség még egy olyan autokráciára, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia vagy Katar. Gurion egyébként annak idején rájött még egy nagy igazságra: Izrael sorsa a hadsereg kezében van. Sajnos, ez igaz a mai napig.
Neue Zürcher Zeitung
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója megerősítette, hogy Irán át tudta menteni 400 kilónyi hasadóanyag készletét, annak nagyrésze most az iszfaháni és fordói, illetve a natanzi nukleáris létesítményben van. Azaz átvészelte az amerikai bombázásokat, ám nagy kérdés, mit csinál vele Teherán.
Az argentin Rafael Rossi nem tudja, hogy a nemzetközi ellenőröket beengedik-e ezekbe a dúsítókba, illetve hogy az irániak netán még inkább alkalmassá akarják-e tenni ezt az uránt atombomba céljára. A bejutás azért bizonytalan, mert a támadások nyomán súlyos károkat szenvedtek ezek az építmények, részben teljesen összeomlottak.
A diplomata, aki a biztonsági kérdések szakértője, meg akarja pályázni az ENSZ főtitkári tisztségét. Mint ilyen, rámutatott, hogy a Közel-Kelet sorsát a palesztin kérdés, valamint Irán jövője dönti el. Európa számára a hogyan tovább Ukrajnán múlik. A világszervezett szakosított szervezete ott is jelen van.
Emberei most azon dolgoznak, hogy tűzszünet legyen a zaporizzsjai atomerőmű környékén, miután a 6 reaktort hetek óta csak dízel áramfejlesztők segítségével lehet hűteni. Ezt azonban sokáig nem lehet csinálni, a szakértő bízik abban, hogy a két féllel zajló tárgyalások eredményeként hamarosan hozzá lehet kezdeni a berendezések javításához.
Az IAEA főnöke ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyre kevésbé számít a nukleáris fegyverek elterjedését akadályozó atomsorompó egyezmény, márpedig ez súlyos kockázatot hordoz magában. Mert ha mind több állam jut ilyen tömegpusztító eszköz birtokába, akkor ennek megfelelően nő a nukleáris háború veszélye.
Guardian
Simon Tisdall szerint a kínai elnök arra készül, hogy megütközzön Trumppal, ám ennek az összecsapásnak csupán egyetlen győztese lesz. A külpolitikai szakíró kiemeli, hogy Hszi rájött: az Amerika mindenekelőtt-politika elidegenít régi és új barátot egyaránt, a légüres teret pedig ő töltheti be.
A két nagyhatalom versenyt fut az elsőségért a világban, Peking elhúzott, amit elősegít Washington rengeteg hibája. Persze kétség nem lehet a kínai hatalom természetét illetően: agresszív, nemzetközi gazdasági birodalmat épít, odahaza elnyomja az alapvető jogokat, a térségben kardot csörtet, digitális kémkedést folytat.
Most éppen drasztikusan kiterjesztette a ritka földfémek eladásának ellenőrzését, ezen a területen szinte monopóliuma van és szándékosan árt az ellenséges hatalomnak. Azaz politikai célokra, fegyverként használja a kereskedelmet.
Az amerikai elnöknek ezúttal sincs fogalma arról, mit csinál. Nem úgy a másik fél, amely megmutatja, hogy kész az ütközetre, ha az USA vámháborút akar. Sőt, Kína átmegy támadásba. De vajon ráébredt az jelenlegi amerikai vezetés, hogy egyre több területen szenved vereséget?
A kínaiak azt akarják elérni, hogy ők legyenek az átalakított, többpólusú világ vezérlő csillaga. A kétoldalú küzdelem elkerülhetetlenül fokozódni fog. És Trump miatt, aki mind inkább bukott, semmint kemény fickó, nem Amerikának áll a zászló ebben a párviadalban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >