Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

A magyar kisebbség pártja az SNS legmegbízhatóbb partnere, akire a koalícióban mindig számíthat. Az egyetlen párt, amelyet nem aláztak meg az elmúlt években. Nagyon érdekes, hogy amikor a rezsim meg akar bennünket támadni, azzal vádolnak, hogy Szerbia érdekei ellen operálunk. Hogy bennünket azok támogatnak, akik elismerik Koszovó függetlenségét. Akik elismerik a srebrenicai vérengzést. Hogy nekünk nincsenek jó szándékaink Szerbiát illetően. Nos, Orbán Viktor Vučićnak talán a legnagyobb külföldi szövetségese, és miközben Magyarország elismeri Koszovó függetlenségét, ő Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat visel, amelynek része a mai Vajdaság területe is. És mindezek ellenére vásárolhat médiát, focicsapatot Szerbiában, mindent megkap, amit csak akar. Ezért gondolom, hogy a kapcsolataik valódi természete nem politikai, hanem üzleti. Ha része vagy az üzleti tervüknek, ha hozzájárulsz bármilyen módon, akkor bármit megkaphatsz, amire csak vágysz. Fóti Tamás (Élet és Irodalom):

Pavle Grbović képviselő a szerb parlamentben. Az ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalma elnökeként vett részt a múlt héten az Európai Parlament pártjainak meghívására az országáról rendezett stras­bourgi vitában. A panelben elhangzott, hogy az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie a szerb kormánypolitikusok, köztük Aleksandar Vučić államfő szankcionálását, továbbá az Európai Néppártnak felül kellene vizsgálnia a Szerb Haladó Párt (SNS) társult tagságát. Az EP liberális frakciója, az Újítsuk meg Európát (RE) az EP Szaharov-díjára a Szerbia demokráciájáért küzdő diákokat terjesztette föl. A politikus ebben az interjúban kifejti véleményét Koszovóról: „nem hagyhatjuk, hogy országunkat megalázó megállapodásra kényszerítsék”, továbbá a boszniai Szerb Köztársaságról is, amely szerinte Belgrád támogatása nélkül képtelen volna fennmaradni. Az ellenzéki vezető szerint néhány hónapon, de legfeljebb egy éven belül Vučić államfő hatalma összeomlik.

– Szerbiában tavaly november óta tartanak a tüntetések. Többek között az előrehozott választások kiírását követelik. Aleksandar Vučić államfő támogatását tekinthetjük nemzedéki kérdésnek? Tehát minél fiatalabbak a választók, annál inkább az ellenzékre szavaznak?

 

– Ez határozottan állítható. Nemcsak politikailag, de szociálisan és nemzedéki alapon is átmeneti helyzet van. Arra vártunk, hogy a fiatalabb nemzedékek felélednek, és ma ennek vagyunk tanúi az országban – felélednek és fölébresztik a környezetüket is, amint erre egész Szerbia példát mutat. Hihetetlen energiák szabadulnak föl, és megvannak az eszközeink, valamint a tudásunk is ahhoz, hogy céljainkat megvalósíthassuk. Fel kell készülnünk a Vučić utáni időkre, ami nagyon hamar bekövetkezik, néhány hónapon, de legfeljebb egy éven belül. Egyetértek – ez generációs kérdés.

 

– A szerb diákoknak annak idején vezető szerepük volt Slobodan Milošević rendszerének megbuktatásában. A Nyugat-barát diákságnak tehát újra döntő feladat jut?

 

– Nem akarok nagy szavakat használni, de a politikai forradalom indulata kívánkozik ki belőlem – úgy látom, a fiatalabb generációnak vezető szerep jut. Egyszerűen azért, mert hisznek a jövőben. Sokan vették fel a harcot a korrupcióval, rengetegen léptek fel az elmúlt tíz esztendőben a Vučić-rezsimmel szemben – talán ugyanazok, akik korábban Miloševićnek is ellenszegültek, ám ezek az emberek fásultak, belefáradtak a küzdelembe. És nem mondhatnám, hogy különösebben derűlátóak lennének, ha a jövőnkről, Szerbiáról, az európai integráció sorsáról van szó. Már húsz-harminc év küzdelem van a hátuk mögött – amit természetesen elismerünk, ez sokat számít. De itt van egy új nemzedék, emberek, akik a friss szellemet jelentik, energikusak, magukkal ragadják a többieket – pontosan azt képviselik, amire szükségünk van. Tíz esztendő után első alkalommal érezzük, hogy van értelme a harcnak, hogy reménnyel tekinthetünk a jövőbe, és nem csak a félelemben élő embereket találjuk magunk körül.

 

– A szerb ellenzék részéről ígéretes képet festett le. A diákság mozgalmára alapozza, hogy ennyire rózsaszínűnek gondolja a jövőt?

 

– Tulajdonképpen nem annyira a mostani fejleményekre, mint inkább az utóbbi másfél évre gondolok: a fordulatra, hogy az emberek nem félnek többé. Ha látja a szerb városokban a tüntetőket, feltűnik, hogy nyoma sincs bennük a félelemnek; akár a helyi, akár a központi hatalmat nézzük, nincs tekintélye a kormányzati gépezetnek, nem tartanak többé az SNS-től. Ez fordulópont, ezen már nem tudnak változtatni. Erre alapozom a véleményemet, hogy a kormányzat végnapjait éli.

 

– Az Európai Parlament jelentése azt állapította meg a szerb parlamenti és helyi választásról, hogy a hatóságok tartós és rendszerszintű visszaélései a média szabadságának korlátozásával együtt tisztességtelen előnyhöz juttatták a hatalmat. Miként változtatnának ezen az állapoton?

 

– Rengeteg dolgon kell változtatni Vučić bukása után. Mik a legfontosabb hívószavaink? Legelőször is Szerbia biztonságának a kérdése, amelynek az átalakítását nulláról kell kezdenünk. A titkosrendőrség törvénytelen felhasználása, amely egyetlen ember vagy párt érdekeinek van alárendelve. A második a média helyzetének felülvizsgálata, amely szó szerint egy párhuzamos valóságot jelenít meg Szerbiában. Milliók élnek mesevilágban, amely már régóta elvesztette kapcsolatát a való világgal. És nem ez az egyetlen baja a történetnek: gyűlöletet keltenek minden politikai ellenfelük iránt, lehetetlen képviselni, ha valamivel nem értesz egyet, amit a kormányzat vagy Vučić tesz, mert akkor azonnal árulónak, idegen érdekek zsoldosának minősítenek. Most választhatsz, hogy a politikai spektrum melyik oldalán állsz, Vučić oldalán vagy vele szemben, csakhogy ez nemcsak politikai, de szociális polarizáció is, a két oldal lényegében nem kommunikál egymással. A helyzet normalizálása érdekében rendszerszerű változtatásra van szükség. Oké, megnyerjük a választásokat, amit nagyon remélek az egész ellenzék nevében. Csakhogy a másik oldal nem fog eltűnni: szomszédjaink, rokonaink vagy a jövőbeni barátaink képében lesz jelen. Meg kell találnunk azt a módot, mechanizmust, amelyben ezt kezelhetjük. Mert enélkül a polgárháború szélén találjuk magunkat.

 

– Kemény szavak. Valóban ennyire veszélyesnek találja a helyzetet?

 

– Tisztában vagyok vele. Ezek nem üres szavak, az állam nem létezik. Ha észrevesz a tüntetés során egy rendőrt az utcán, nem tudhatja, igazi rendőr-e, vagy csak valaki, akár egy klán vagy banda tagja, aki fölvett egy rendőregyenruhát, és készen áll arra, hogy megvédje az SNS-t. Tehát senki sem tudhatja, hogy a rendszer megvédi-e, vagy veszélyben van. Nem tudhatja, hogy az ügyészség megvédi-e a jogait. Nem tudhatja, hogy amit a tévé híreiben hall, igaz-e. Párhuzamos valóságot teremtenek. De a másik oldal is bizonytalan. Az emberek már akkor sem hisznek a fülüknek, amikor Vučić azt mondja, hogy 2025-ben élünk. Nem, talán hazudik. Azért mondom, hogy alapvető változtatásra van szükség, hogy az intézmények, a média visszanyerhessék az emberek bizalmát.

 

– Meg tudja becsülni, hogy amennyiben tiszta és szabad választások lennének Szerbiában, mekkora volna az SNS és Vučić támogatása? Azt mondja, a társadalom reménytelenül megosztott. Mekkora tömeg áll mögötte?

 

– Nem akarom alábecsülni a politikai rendszer támogatóinak a számát. Mielőtt a Szerb Haladó Pártra szavazhattak volna, sokan Šešelj  radikális pártjának a hívei voltak. Annak idején 25-30 százalékot kaptak, szóval ez nem elhanyagolható része a választóknak, mindazonáltal semmiképp sem a többséget képviselik. Azt mondanám, normális választási körülmények esetén Vučić jelenlegi koalíciós partnerei közül sokan nem juthatnának politikai képviselethez. És itt a nemzeti kisebbségekre gondolok elsősorban.

 

– Koszovó az egyik fő akadály, amiért az Európai Bizottság nem nyitja meg a harmadik klaszter fejezeteit a csatlakozási tárgyalásokon. Mi az önök pártjának, a Szabad Emberek Mozgalmának az álláspontja Koszovó ügyében?

 

– Koszovó kérdésében világos álláspontot képviselünk: az első párt voltunk, amelyik elfogadta a 2023 óta az asztalon fekvő német–francia vagy más néven európai rendezési javaslatot. Ez azt jelenti, hogy el kell fogadnunk az előttünk fekvő realitást, de másfelől az albánoknak – és a nemzetközi közösségnek – is el kell fogadniuk a mi pozíciónkat. Ami azt mutatja, hogy nem vagyunk hajlandóak beletörődni a megalázásunkba. És nem fogadnánk el a ­független Koszovó elismerését – ami szintén egyenlő lenne a szerb nemzetiség megalázásával. Viszont készen állunk az együttműködésre és a kölcsönös engedményekre. Koszovó és Szerbia is az európai utat választja, tehát semmiképpen nem ellenezzük a koszovói társadalom demokratikus fejlődését, és támogatjuk, hogy Koszovó is tagja legyen nemzetközi szervezeteknek – ami egyébként hasznos lenne a koszovói szerbek számára is. Például Koszovó ma nem tagja az Európai Tanácsnak, azaz a koszovói szerbekre nem vonatkoznak az emberi jogokról szóló nemzetközi okmányok. Hasznos lenne számunkra, ha elmondhatnánk, hogy ezt mi értük el, ezért is állunk az európai úton.

 

– Hol húzódik önöknél a fájdalomküszöb? Ahhoz, hogy a bővítési tárgyalások tovább haladjanak, valószínűleg több kompromisszumkészségre lesz szükség.

 

– Tisztában vagyok vele. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy nem lehetséges életképes megállapodás Belgrád és Pristina között mindaddig, amíg Vučić és Albin Kurti koszovói kormányfő hatalmon van. Ők egymással hadakoznak, de látni kell azt is, hogy szükségük van egymásra, hasznosak egymásnak. Belső problémáik vannak, de ezek mesterségesen kreáltak, és egyedül azt a célt szolgálják, hogy mérgezzék a légkört. Mi támogatunk minden, európai égisz alatt megszülető megoldást Koszovóval és Albániával kapcsolatban. Ezen túl az összes megállapodást, amelyet Szerbia a múltban aláírt, a jövőben tiszteletben fogunk tartani. Ugyanakkor azt is gondolom, teljesen legitim követelésünk, hogy mindazokat a brüsszeli megállapodásokat, amelyeket tíz éve, sőt talán még korábban kötöttek, ők is ismerjék el. Például az egyik legfontosabbat, a szerb kisebbség önkormányzatainak a létrehozásáról, amelyek máig nem léteznek. Kurti még csak beszélni sem akar arról, hogy felállítsák a szövetségeket. Szóval ez nem csak Szerbia szívfájdalma, és különösen nem a pártunk, a Szabad Polgárok Mozgalmának a gondja. Mi nem a probléma része vagyunk ezen a területen, mi potenciálisan a jövőbeni megállapodás talaján állunk – de szükségünk van a koszovói oldalon is partnerekre.

 

– Ez pártjának, a PSG-nek a programja, vagy szélesebb körű, a teljes ellenzék követelése?

 

– Nem, én most csak a PSG-t képviselem, de tudom, hogy szerb szövetségeseink ugyanezen az állásponton vannak: nevezetesen, ami megoldható európai keretek között, európai kommunikációban, európai együttműködésben, azt nem ellenzik.

 

– A nacionalizmus problémája visszatérően jelentkezik, amint azt jól példázza a boszniai Szerb Köztársaság, rövidítéssel: RS. Miként vélekedik Milorad Dodikról, akit a bosznia-hercegovinai választási bizottság a múlt hónapban megfosztott miniszterelnöki tisztségétől?

 

– Hivatalosan nem foglaltunk állást Milorad Dodikról. Azt mondanám, hogy az RS Dodik elmúlt egy-másfél évtizedben űzött politikájának az áldozata. Magánvéleményem szerint ez nagyon sajnálatos, hiszen Dodik politikai háttere nem azonos Vučićéval. Sosem volt radikális, nem támogatta Miloševićet, tizenöt éve még teljesen más politikai nézeteket képviselt. Elegendő utalnom arra, hogy 2008-ban, talán elsőként a Szerb Köztársaságban, hivatalosan és nyilvánosan elismerte a Srebrenicában történt népirtást, amit ma már tagad. Szélsőséges nacionalistává vált, mert úgy gondolja, hogy ennek köszönheti a hatalmát. Ki van neki szolgáltatva a köztársaság, és meggyőződésem, hogy szükség van valamifajta megoldásra, mert ez nemcsak a Szerb Köztársaság és Bosznia-Hercegovina területi kérdése, hanem az egész nyugat-balkáni térség problémája, ami ártalmas és potenciálisan veszélyes, hiszen könnyen exportálhatja az egész régióba a területi kérdést.

 

– Miképpen tekint Dodik utódja, Savo Minić szerbiai támogatására? Képes lenne túlélni, ha a szerb kormány nem támogatná?

 

– Az RS egyetlen politikusa sem tudna fennmaradni a szerb kormány támogatása nélkül… Nem ismerem különösebben Minićet, de nem tartom a szerb entitás igazi vezetőjének, hiszen ő csupán báb, a valódi politikai vezető továbbra is Dodik.

 

– Akit egy évre elítélték, amiért nem hajlandó figyelembe venni a nemzetközi főképviselő, Christian Schmidt döntéseit. Hogyan látja Dodik politikai jövőjét?

 

– Én azt hiszem, Dodik politikai jövője nagyon hasonlatos Vučićéhez. Lassan mindketten ráébrednek, hogy fokozatosan veszítenek hatalmukból, és nem számíthatnak a politikai visszatérésre. Meglehetősen nehéz ennek az elfogadása, mint ahogy a társadalomnak is el kell fogadnia. Nem vagyok abban biztos, hogy készek annak a nyilvános beismerésére, hogy kifelé áll a szekerük rúdja. Kérdés persze, hogy mikor, pár hónapon belül, vagy akár egy évig is elhúzódhat a küzdelem, és milyen áron – mi minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy ezt az árat alacsonyan tartsuk.

 

– Mit gondol Dodik és a magyar kormányfő barátságáról? Orbán anyagi támogatást nyújt a Szerb Köztársaságnak, amivel segíthet elérni politikai céljai megvalósítását.

 

– Nincs sok rálátásom az anyagi kapcsolataikra, semmilyen üzletelésükre, feltételezéseim vannak csupán, mert tudom, Szerbiában hogyan zajlanak ezek a dolgok. A magyar kisebbség pártja az SNS legmegbízhatóbb partnere, akire a koalícióban mindig számíthat. Az egyetlen párt, amelyet nem aláztak meg az elmúlt években. Nagyon érdekes, hogy amikor a rezsim meg akar bennünket támadni, azzal vádolnak, hogy Szerbia érdekei ellen operálunk. Hogy bennünket azok támogatnak, akik elismerik Koszovó függetlenségét. Akik elismerik a srebrenicai vérengzést. Hogy nekünk nincsenek jó szándékaink Szerbiát illetően. Nos, Orbán Viktor Vučićnak talán a legnagyobb külföldi szövetségese, és miközben Magyarország elismeri Koszovó függetlenségét, ő Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat visel, amelynek része a mai Vajdaság területe is. És mindezek ellenére vásárolhat médiát, focicsapatot Szerbiában, mindent megkap, amit csak akar. Ezért gondolom, hogy a kapcsolataik valódi természete nem politikai, hanem üzleti. Ha része vagy az üzleti tervüknek, ha hozzájárulsz bármilyen módon, akkor bármit megkaphatsz, amire csak vágysz.

 

– Hogyan látja Oroszország szerepét? Putyin elnök is megosztó személyiség?

 

– Vlagyimir Putyinnak óriási tekintélye van a szerb társadalomban az orosz propaganda hathatós médiatámogatásának köszönhetően, amit a saját médiánk is kritikátlanul átvett, és még hozzá is tett a Nyugat-ellenességével. Azt hiszem, Putyinéknak a Balkánon csak annyi érdekük van, hogy fékezzék a Nyugat befolyását, elsősorban Szerbiában. Akadályt akarnak gördíteni Szerbia demokratikus, európai folyamatai elé. Szükségük van szövetségesre a Balkánon, tisztában vannak azzal, hogy elveszítették Bulgáriát és más országokat is a régióban, így Szerbia maradt az egyetlen, ahol még labdába rúghatnak. Tökéletesen megértem a viselkedésüket, de nem hiszem, hogy ez Szerbia érdekét szolgálná. Nem mintha nem tisztelném az orosz történelmet, a második világháborúban játszott szerepüket, a kultúrájukat, tudományukat. Nem képviselünk oroszellenességet, de elutasítjuk Vlagyimir Putyin rezsimjét.

 

– Ez azt is jelenti, hogy le kell mondaniuk a kedvezményesen vásárolt orosz energiahordozókról.

 

– Meg kell vizsgálnunk, milyen lehetőségeink vannak, hogy biztosítsuk az Oroszországtól független energiahordozó-importot. Nem könnyű, de nem mi vagyunk az első ország, amelyik ezzel a kihívással szembesül.

 

– Magyarország cipőjében járnak, amelyik politikai gesztusokkal igyekszik biztosítani az orosz földgázt.

 

– Belgrád is politikailag elkötelezett, hogy olcsóbb áron jussunk hozzá a földgázhoz. Talán ez hasznos volt a maga idejében, de ma túl magas a politikai ár, amit fizetünk.

 

– És mi a véleménye a küszöbön álló szerződésről, amelyet a belgrádi kormány Németországgal akar kötni a lítium kitermeléséről?

 

– A szerb kormány még nem hozott döntést, a közvélemény erőteljesen elutasítja a loznicai kitermelést a környezeti következmények miatt. Bár nem vagyunk eleve ellenségesek a bányajogokkal kapcsolatban, de a kormánnyal szemben kétségtelenül nagyfokú a bizalmatlanság, amit teljességgel megértünk, ezért támogatjuk a környezetvédőket.

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Fordulat és rendszerváltás a politikában

Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >

Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt

Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >

Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát

A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >

Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz

Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |