Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump mindenáron Nobel-békedíjat akar magának, ezt kihasználhatja Európa
Ennyit megér, hogy a cél érdekében kicsit linkeskedjen a Nobel-díj kapcsán
Az Economist elemzése úgy véli, hogy mivel Trump mindenáron Nobel-békedíjat akar magának, ezt kihasználhatja Európa, de vigyáznia kell, nehogy belesétáljon a látványbéketeremtés csapdáiba. Az amerikai elnök nagy vágya miatt turbóra kapcsolt a washingtoni diplomácia, ami jól jöhet az EU-nak, de okozhat pánikot is. Mivel a Fehér Ház ura mindenképpen Teddy Roosevelt, Teréza asszony, Martin Luther King nyomdokaiba kíván lépni (Obamát most felejtsük el), ezért a politikus átment fő béketeremtőbe. De tudja, hogy nagy álom nem teljesülhet az ukrajnai háború megoldása nélkül. Az európaiak abban bíznak, hogy az elnök rájön: Oroszország akadályozza a megoldást, ezért nem mehet ő Oslóba. De vannak hátulütői is, hogy ennyire szeretné elnyerni az elismerést. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a részletek kidolgozása nélkül hozza tető alá az egyezséget. Akkor pedig Putyin határozhatja meg a végleges szöveget. Amikor szorít az idő, egyszerűbb Ukrajnát rákényszeríteni a béke elfogadására, mint az orosz vezetést. A kommentár mindazonáltal hajlandó fogadni abban, hogy nincs olyan épeszű norvég, aki hajlandó volna mérlegelni, hogy Trump bármiféle díjat kapjon, főleg nem a békéért. Hiszen országok lerohanásával fenyegetett, leállította a külföldnek szánt segélyeket és katonákat vezényel az USA fővárosába. A siker érdekében azonban Európa megteheti, hogy mégis javasolja, mert azt Mar-a-Lago jó néven venné. Ennyit megér, hogy a cél érdekében kicsit linkeskedjen a Nobel-díj kapcsán. Szelestey Lajos nemzetközi sajtósszemléje
FT
Trump volt külügyminisztere azt mondja, hogy semmiképpen nem szabad megjutalmazni Putyint az invázióért. Ha ugyanis az USA elfogadja az illegális földfoglalást Donyeck, illetve Luhanszk környékén, az azt jelezné a diktátoroknak, hogy kifizetődik az erőszak. Pompeo, aki volt a CIA igazgatója is, de már kiesett a pikszisből volt főnökénél, saját tapasztalatából tudja, Putyin csakis az erőből ért. Továbbá azt, hogy az amerikai elnök ezzel tisztában van.
Katasztrófa volna, ha Kijev kénytelen volna átengedni a két tartományt a háború befejezése fejében. Szóba sem jöhet az ukrán fél számára. Hiszen az ipar szívéről, a védelem súlypontjáról van szó. Lehetetlenné tenné az újjáépítést és megnyitná az utat az ország teljes elfoglalásához.
Utána joggal félhetne a 3 balti köztársaság és Moldova is, hogy ők következnek. Zelenszkijnek a további szenvedés, illetve a tökéletlen megoldások közül kell választania. De abba semmiképpen sem szabad belemenni, hogy rákényszerüljön az orosz hódítás elismerésébe. Semmi értelme biztonsági garanciák nélkül megállapodni.
Ám úgy tűnik, hogy a Kreml azt hiszi, rá tudja venni a Nyugatot egy rossz egyezségre. De Trumpnak készen kell állnia, hogy válaszoljon, ha Moszkva a jövőben megsérti az ukrán szuverenitást. Az egykori miniszter hangsúlyozza: annak idején Moszkvától Phenjanig, közvetlenül tárgyalt a diktátorokkal, így csak azt tudja mondani, hogy a megbékítés csak növeli az étvágyukat.
És ha Amerika engedi, hogy a diplomácia az oroszok győzelmét eredményezze, akkor az a legbiztosabb út a következő háborúhoz.
Spiegel
A hosszú címlapsztori arra a következtetésre jut, hogy Trump egyre autokratikusabbal lép fel, alábecsüli Putyint, így pedig aligha képes véget vetni a háborúnak. Ugyanarról a politikusról van szó, aki 15%-os vámot sózott Európa nyakába, illetve bombázta Iránt. Ám hirtelen bátor államfőként, a béke barátjaként, egyfajta 21. századi Gandhiként jelenik meg.
Ám minden attól függ, mennyire komolyak a biztosítékok Ukrajna számára. Mindazonáltal az az elnök javára kell írni, hogy pár nap alatt több történt, mint amennyit Európa 3 év alatt tett, ám kérdés, megfelelő-e az irány. De miként tudná észhez téríteni orosz kollégáját, amikor saját maga neoimperialista törekvéssel nyitotta 2. időszakát.
Ha a szabályokra épülő világrend védelmezőjeként jelenik meg, az olyan, mintha a róka lenne a tyúkvédelmi szövetség vezetője. Habár az biztos, hogy béketeremtőként kíván bevonulni a történelembe, de autokrata és egomán. Ugyanakkor rosszul viseli a vérontást. És nemigen utál semmit sem jobban, mint amikor amerikai katonák koporsóban érkeznek haza.
Kérdés viszont, mennyire megbízható egy olyasvalaki ígérete, aki kizárólag saját magához hű. Most éppen ismét köpönyeget fordít a garanciák ügyében, kormányzata pedig riválist lát Európában.
Vele ellentétben Putyinnál kár a hízelkedéssel próbálkozni. Megtanulta, hogy senkiben sem szabad bíznia. Emellett úgy véli, hogy az Egyesült Államok menthetetlenül hanyatlik. Akkor meg minek szerződjön vele. Ezért inkább halogat és kecsegtet. Trump talán legnagyobb problémája az, hogy alapvetően félreérti a másikat. Pedig az sosem leplezte imperialista szándékait.
És miért menne be olyan megoldásba, amelynek eredményeként NATO-katonák állomásoznának Ukrajnában? Stratégiailag gondolkodik, úgy véli, hogy a cárok hagyományait folytatja. Ezzel szemben a Fehér Ház ura mindig csak a következő lépést fontolja meg és gyorsan elveszíti türelmét. És miért fektetne energiát egy olyan ügyletbe, amelytől immár nem remélhet semmit?
Bloomberg
A vezércikk úgy foglal állást, hogy elrettentéssel kell támogatni az ukrán diplomáciát. Mert semmiféle tartós megállapodás nem képzelhető el mindaddig, amíg Oroszország nem fél attól, hogy hadserege közvetlenül a Nyugattal kerül szembe, már ha ismét agressziót követ el. A Fehér Ház jókora energiát öl bele, hogy véget érjen a brutális támadás, de ez csak a kezdet, ha az USA el akarja magát kötelezni az ukránok és Európa biztonsága mellett.
Egyelőre azonban csupán azt érzékelni, hogy a tárgyalások a tárgyalásokról folynak. De az Egyesült Államok a jelek szerint legalább már nem várja el, hogy Kijev lemondjon a Putyin által követelt összes területről, benne a fő védvonallal.
A legfőbb biztonsága garancia az ukrán hadsereg megerősítése volna. De még ha létre is jön az egyezmény a harcok leállításáról, akkor is szükség lesz külső elrettentésre. Megfelelő nyitány volna, ha Kijev olyasfajta kollektív védelmi ígéretet kapna, mint amilyet az 5-ös paragrafus jelent.
Ez nem önzetlenség kérdése, mert ha gyenge marad az ukrán határ és megbízhatatlanok a szövetségesek, akkor nem sokáig lesz érvényben a megállapodás. A felbátorodott Moszkva a katonai szervezet keleti szárnyát fenyegetné. Belerángathatja Washingtont egy háborúba.
Még rosszabb volna, ha Kijev rossz alkura kényszerülne, mert az azt a katasztrofális jelzést küldené Kínának, hogy működik az erőpolitika. Ily módon csakis olyan békét érdemes erőltetni, ami szavatolja az ukránok jövőjét, miközben megnyugtatóan rendezi a Nyugat biztonságát. Minden más kelepce.
Daily Telegraph
Dráma vár Ukrajnára, ha csődöt mond Trump béketerve. Az ostromlott hadsereg szörnyűséges helyzetbe kerülhet, ha még további emberveszteséget szenved és leapad a lőszerkészlete. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz semmi az elnök törekvéseiből, az oroszok pár heti nyugalom után 574 drónt és 40 rakétát lőttek ki ukrán célpontokra – összegzi Samuel Ramani, a brit fegyveres erők elemző intézetének munkatársa.
Már abból éles viszály támadt, hogy hol legyen az esetleges Zelenszkij-Putyin találkozó. Kijev automatikusan elutasította helyszínként Moszkvát, és szkeptikus a Fehér Ház által favorizált Budapest kapcsán is. Genf és Isztambul viszont még szóba jöhet.
Washington számára az a feladat, hogy négyszögesítse a kört, hiszen támogatja a biztonsági garanciákat az ukránok számára, ugyanakkor Oroszország hallani sem akar arról, hogy NATO-békefenntartók állomásozzanak a határain. Közben az ukránok számra egyre rosszabb a hadi helyzet.
Egyrészt egyre kevesebb a katonájuk, másrészt hanyatlik a harci morál. Nem mindig sikerül leváltani a harcoló alakulatokat, egyes egységek a tervezett 3-4 nap helyett kénytelenek 20 napon át egyfolytában állni a sarat. Az oroszok viszont már az ország nyugati részére, Munkácsra is kiterjesztették a hadműveleteket, azaz igyekeznek a lehető legjobban meggyengíteni a védelmet.
Oroszország időhöz jut azzal, hogy elakadni látszanak az amerikai béketörekvések. Ez azonban végzetes lehet Ukrajna számára.
Der Standard
Ukrajna ügyében a következő csata Trump fejében játszódik le, miután Putyin Alaszkában elpasszolta a jó lapjait, viszont kudarcot vallott a dilettáns amerikai diplomácia – mutat rá Eric Frey, a külpolitikai szerkesztő.
Moszkva mindent megtett, hogy lerombolja a béke reményét Washingtonban. Hiszen ragaszkodik maximális követeléseihez és folytatja a gyilkos bombázásokat. Azaz elfuserálta, hogy a háború saját érdekeinek megfelelően érjen véget.
Ez megkönnyebbülés Kijev számára, de ezzel még nem szűnnek meg a borzalmas megpróbáltatások. Szinte kizárt, hogy leüljön egymással Zelenszkij és Putyin. Az sem valószínű, hogy Trump bevonásával hármas találkozó lenne. Az oroszok itt is befékeznek.
Kijev számára egyébként is igen veszedelmes volna egy ilyen csúcs, mert a másik kettő könnyen összefoghat ellene. Hát még ha Budapesten tárgyalnának, mert ott még Orbán is besorolhat az ellenségek közé. Oda is európai kísérettel volna tanácsos utaznia, ahogy azt Washingtonban tette, ám ezt az orosz fél aligha fogadná el.
Ezért Ukrajna sorsa továbbra is a fronton dől el. Ugyanilyen fontos terep Trump feje.
New York Times
A vezércikk úgy értékeli, hogy Trump bosszút áll volt nemzetbiztonsági tanácsadóján, miután az sorozatosan bírálja, csak az a kérdés, hogy ki a lesz a következő. Az előzmény az volt, hogy az FBI átkutatta Bolton lakását, illetve irodáját és lefoglalt egy csomó iratot.
A megfélemlítés már eddig is ment a hatalom részéről, de most új fokozatba lépett. Állítólag az a vád, hogy a szakértő nemzetbiztonsági titkokat szivárogtatott ki, részben a sajtónak, részben másoknak. A kormányzat azonban eljátszotta minden hitelét, mert alaptalanul gyanúsít olyanokat, akik nem értenek vele egyet.
A razzia új fejezetet jelent a megtorlási hadjáratban. Az üzeni: hallgasson mindenki, vagy számolhat azzal, hogy a hatalom erővel lép fel ellene, mozgósítva a bűnüldöző apparátust. Akkor pedig veszélybe kerül az állásod, a szabadságod, tartósan gyanúba kerülsz.
Lehetséges, hogy a vizsgálatok semmilyen elmarasztaló körülményt nem találnak, de az érintetteknek így is sokat árthat, mivel anyagilag tönkremehetnek egy perbe, oda lesz a hírnevük. És mindenkibe félelmet csepegtet, aki netán ellent akarna mondani az elnöknek.
A jelek szerint a politikus meg van győződve, hogy nem tesz semmi olyat az ellenfeleivel, amin ő maga már nem ment volna keresztül a korábbi eljárások során, ám ez nem igaz. Hiszen vaskos bizonyítékok támasztották alá, hogy pl. megpróbálta megszegni a választási törvényt.
Beosztottjai politikai megfontolásokból visszaélnek az igazságszolgáltatással és megfélemlítik a bírálókat. Épp ezért az amerikaiak joggal gondolhatják, hogy a jogot célzottan és tisztességtelenül vetik be.
Wall Street Journal
Trump vérbosszút folytat Bolton ellen, az egykori fehér házi munkatárs elleni támadás azt bizonyítja, hogy az elnök számára a siker magában foglalja a megtorlást, sőt lehet, hogy számára ez a legfontosabb az egész 4 év során – mutat rá a jobboldali lap szerkesztőségi állásfoglalása.
A fejleményeket nehéz másként értelmezni, mint bosszúállást. A korábbi nemzetbiztonsági tanácsadónak azt hányja a hatalom a szemére, hogy bizalmas értesüléseket hozott nyilvánosságra, csakhogy legújabb könyvét előzőleg átnézték hivatalos szakértők, hogy lássák: nem sért-e nemzetbiztonsági érdekeket.
Hogy azután Trump adott-e utasítást az FBI-nak, az teljesen lényegtelen. A Szövetségi Nyomozóiroda vezetője tudja, mit gondol az elnök az egykori beosztottról és a lakájok nem fogják vissza a politikus legrosszabb ösztöneit. Így azok elszabadultak.
De lehet, hogy a Fehér Ház ura megelégszik az eljárással és nem ragaszkodik a perhez. Bízhat abban, hogy ezzel is belefojtja a szót Boltonba, habár a szerkesztőség úgy ismeri az elemzőt, hogy kizárt dolog megfélemlíteni. (Legutóbb a héten jelentetett meg cikket az újságban.) A jogot azonban egyértelműen az elnök szegi meg, amikor azt hiszi, hogy hivatali hatalmát vendettára használhatja fel.
Következő cikk: A valódi összejátszás Donald Trump és Vlagyimir Putyin között
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >