Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szerb elnök a félelem stratégiáját alkalmazza
Provokatőröket mozgósít, erőszakot vesz igénybe a 9 hónapja tiltakozó diákok ellen, ám ez nem sok jót ígér Vučić uniós csatlakozási tervei szempontjából – figyelmeztet a Le Monde vezércikke. A kiváltó ok az újvidéki állomás előtetejének a leszakadása volt, ami 16 emberéletet követelt, és amiben igen sokan a járványos korrupció bizonyítékát látják.
Az államfő sosem gondolta komolyan, hogy megfontolja az egyetemisták követeléseit, ideértve a működő igazságszolgáltatást, illetve jogállamot. Nem hajlandó előre hozott választásokra sem. Verőlegényeket és huligánokat vezényel ki az utcára, úgy hírlik, ezek a jó firmák kapcsolatban állnak ismert szervezett alvilági csoportokkal. A rendőrség egyre több brutális letartóztatást hajt végre, a képeket azután elrettentés céljából közzé teszi a világhálón. A hatalom közben az ellenzék ellen vádaskodik, mondván, hogy az meg akarja semmisíteni Szerbiát, illetve polgárháborút robbantana ki.
Láthatólag abban reménykedik, hogy az erőszak lejáratja a fiatalokat az EU szemében. Rájátszik az oroszbarát érzelmekre, amikor minden alap nélkül azt állítja, hogy külföldi titkosszolgálatok színes forradalmat szerveznek. Ám az államfő mindig is számított Brüsszel és az európai fővárosok passzivitására, miután azok vonakodnak bírálni a módszereit. Ellenzéki oldalon is vannak ellentmondások, ám ettől még az Uniónak szembe kell néznie a valósággal: képtelenség folytatni a felvételi tárgyalásokat Belgráddal Vučić alatt. Mert különben csak még jobban megerősödik a meggyőződés az ellenzékben, hogy Európa a szerb autokráciát támogatja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
Timothy Snyder szerint Trump alaposan téved, amikor azt hiszi, hogy a külföldi vezetőkkel ugyanúgy bánhat, mint az amerikaiakkal. Vagyis, hogy hihetetlen ígéretekkel eteti, illetve gusztustalan módon terrorizálja őket. A világhírű (Kelet-Európa-) történész, aki a jelenlegi washingtoni politika miatt hagyta ott a Yale-t és költözött át családostul Kanadába, felhívja azonban a figyelmet, hogy az üres szavak nem hatnak a Putyin-féle diktátorokra.
Az orosz vezetőnek megvan az elképzelése Ukrajna jövője ügyében, telis, de tele szörnyűségekkel. Az ilyen emberek bűnöket követnek el, hogy valóra váltsák vízióikat, vagy hogy jobb belátásra bírják az olyan népeket, amelyek védekeznek az invázió ellen, miután az el akarja rabolni országukat, a vagyonukat, elhurcolja gyerekeiket és civileket kínoz, valamint gyilkol meg.
A gyönyörű jövő ez esetben bábkormányt, az erőszak által megfélemlített lakosságot, tömegsírokba temetett halottakat és orosz kézbe kerülő ukrán természeti kincseket jelentene. De Amerikában sokan Trumptól félnek, hiszen tisztogatást hajtott végre a pártjában, a katonaságot veti be a rend fenntartására. Ám a külföldi ellenségek örömmel figyelik ezeket a fejleményeket, mert a gyengeség jelének tartják.
Ami egybevág azzal, hogy az elnök a külpolitikában sem bizonyult valami combosnak, különleges engedményeket tett Moszkvának és nem kapott érte az égvilágon semmit sem. Azt adta értésre ily módon, hogy nem számítanak a gyilkosságok, a kínzások, az emberrablások. Szavatolja továbbá, hogy a Kreml határozza meg az ukrán és az amerikai diplomáciát olyan kulcskérdésben, mint a NATO-belépés.
Elfogadja, hogy erővel meg lehessen változtatni, akár de iure is, államhatárokat. Azaz hogy fel lehessen borítani a világrendet. Ezzel pedig további agresszióra bátorít. Mindkét vezető odavan saját nagyságától. Putyin azt hiszi, hogy háborúban nem lehet legyőzni, ennek része, hogy manipulálja amerikai kollégáját.
Trump úgy gondolja, hogy öröksége bebiztosításához elengedő, ha személyét a békéhez kapcsolják, ám ameddig nem hajlandó tényleges politikára, addig egy háborúpárti vezető karmaiban van. Ha Kijev területeket enged át, akkor Moszkva újból támadhat, sokkal jobb pozícióból.
Az amerikai elnök álmodozhat persze tovább a békéről, de egyre inkább világossá válik, hogy a gondolataiban Putyin fantáziája tükröződik vissza. De meg is nehezítheti a háborút a másik számára, amivel közelebb hozza a békét. Mindenesetre a nagy kérdés az, merre megy tovább?
Politico
Ivo Daalder azt tanácsolja, hogy mindenki vonjon gyököt, amikor azt hallja Trumptól, hogy ő aztán páratlan béketeremtő, beleértve hogy már a világ hat válsággócában tett rendet. A volt NATO-nagykövet szerint az elnök ott téved, amikor azt hiszi, hogy a béke egyszerűen azt jelenti: véget érnek a harcok. A kiváltó okokkal pedig nem kell törődni.
A politikus megszállottan hajt a Nobel-békedíjra, ez vezérli a külpolitikáját. Ám erősen hibádzik a mérleg, ha megnézzük, hogy valójában mit ért el az említett viszályok megoldására. India és Pakisztán között lassan 80 éve a viszály almájaként jelentkezik Kasmír hovatartozásának kérdése és ez változatlanul így van, habár májusban leálltak a legújabb csatározások.
Az amerikai bombázások fontos szerepet játszottak abban, hogy Izrael többé nem üt rajta Iránon, az pedig nem hajt végre megtorló akciókat. De hol van még a tartós béke? Teherán alighanem fokozza erőfeszítéseit az atombomba előállítására, viszont Netanjahu fenntartja magának a jogot, hogy adott esetben ismét odavágjon.
Hasonlóképpen erős hiányosságokat mutat a Ruanda és a Népi Kongó, valamint a Kambodzsa és Thaiföld között viszály rendezése is. Azerbajdzsán és Örményország között már az amerikai elnökváltás előtt kész volt a szerződés zöme, két kérdést kellett már csak tisztázni, abban valóban segített az új washingtoni kormányzat.
Viszont változatlanul dúl az ukrajnai és a gázai háború, pedig Trump döngette a mellét, hogy neki gyerekjáték lesz békére rávennie a szemben álló feleket. Valójában csak romlott a helyzet. Hiszen felhatalmazást adott Izraelnek, hogy az elfoglalja az övezetet. Az ukrán fegyveres válság ügyében a világon semmit sem kapott Putyintól, illetve azt látni, hogy inkább Moszkvát támogatja és nem Kijevet.
Süddeutsche Zeitung
Németország a se nem háború, se nem béke állapotában van – nyilatkozta a Bundeswehr fő tervezője, akinek az a feladata, hogy kidolgozza: miként haladhat át az országon több százezer szövetséges katona hadfelszereléssel együtt, ha keleten komolyra fordul a helyzet André Bodemann rámutat, hogy Oroszország felkészíti a közvéleményt az újabb háborúra, de azért igyekszik elkerülni, hogy olyasmit tegyen, amire válaszul a NATO életbe lépteti a kollektív védelem elvét.
Ettől azonban még folytatja a hibrid hadműveleteket, mert azokkal is jelentős fájdalmat tud okozni. A lakosság védelmi elszántságát meg lehet törni szabotázsakciókkal, pl. hidak lerombolásával, az energiaellátás megbénításával, de még a tőzsdén keresztül is, a készpénz ellátás megzavarásával.
Van olyan, hogy az adott felforgató cselekménynél egyértelműen látszik az orosz szál, de jó párszor nehéz megmondani, ki szervezte meg. Viszont a németeknek fel kell hagyniuk azzal, hogy mindent nyilvánosságra hoznak az infrastruktúrával kapcsolatban, mert a diverzánsok visszaélnek a naivitással.
FT
A szerkesztőség sürgeti, hogy az EU ne engedjen tovább a tekintélyelvű szerb elnöknek, sőt gyakoroljon nyomást rá, nehogy még jobban visszaszorítsa a demokráciát. A politikus ugyanis 10 év után útelágazáshoz érkezett: vagy fokozza az elnyomást, megerősíti a kegyencrendszert és felszámolja, ami még megmaradt a független sajtóból. Vagy enged az ellenzék reformkövetelésének.
Az autokraták ilyen helyzetben általában be szoktak keményíteni. A jelenlegi rendszer sokkal inkább hasonlít egy irányított demokráciára, semmint egy virtigli autokráciára. Az államfő ugyanilyen ravaszul egyensúlyozott a nemzetközi színtéren is. Szívélyes a kapcsolata Moszkvával, de nem annyira, hogy magára haragítsa az EU-t és az USA-t. Szemet hunyt afölött, hogy szerb fegyvereket adjanak Ukrajnának.
Sok milliós beruházásokért udvarol Pekingnek. De jó viszonyt ápol Macronnal és von der Leyennel is. Nem utolsósorban azért, mert Európának szüksége van a szerb lítium vagyonra. Otthon viszont bajban van, mert akkora a felháborodás az átláthatatlan uralma miatt.
Az eddigi legerőszakosabb tiltakozások a múlt héten voltak, több városban is összetűzés robbant ki a rendőrséggel. És úgy néz ki, hogy most már a hatalom hiába játszik rá a pánszláv érzelmekre, illetve a környező országokban élő szerb kisebbségek irrendentizmusára.
Az elnök még meg tudná csinálni a reformokat, de ez nem az autokraták stílusa. Az EU túl sokáig hagyta, hogy űzze kisded játékait. Arra kell rászorítani, hogy politikája legyen felelősségteljesebb, illetve hogy tartson tisztességes választásokat. Különben Szerbia is rátér a grúz útra. Azaz látszatdemokrácia lesz, amelyre Brüsszelnek nincs befolyása. Az Uniónak be kell vetnie a gazdasági eszközöket, mert ha nem, a tekintélyelvű következményekért a Nyugatot is felelősség terheli.
FT
Miközben Európa farkasszemet néz Oroszországgal, Lengyelország a gyenge láncszem lesz, mert a kormány nem teljesíti választási ígéreteit, ennélfogva a közhangulat még inkább euroszkeptikussá válik. Ezt fejti ki vendégkommentárjában Mateusz Mazzini, a Gazeta Wyborcza újságírója. a Civitas Egyetem előadója.
Feltűnőnek nevezi, hogy tegnap Tusk nem volt a Fehér Házban Európa nehézsúlyú politikusai között, pedig ő 2 éve még sok liberális számára reménysugár volt, hogy sikerül megfordítani a politikai hullámot a földrészen. Csakhogy úgy néz ki: a politikus odahaza csupán közjáték lesz két populista-nacionalista kormány között. Így nem hogy a kontinenst, de még saját országát sem képes megmenteni.
Illúziónak bizonyult, hogy sikerül majd kiirtania a PiS-uralomnak még az írmagját is. A koalíció annyira ki akarta egyenlíteni a számlát Kaczynskiékkal szemben, hogy elfelejtett kormányozni. Fontos törvényjavaslatok sosem készültek el, ellenben egymással civakodtak a szövetségesek, kisebb botrányok pattantak ki, de a legrosszabb az, hogy mennyire nem hatékony a hatalomgyakorlás.
Most meg legalább két évig a politikai bénultság állapota következik az új elnök miatt, mert ő keresztbe fekszik minden reformnak. A patthelyzet megingatja Lengyelország nemzetközi pozícióit is. Fennáll a veszély, hogy a nemzet a teljes érdektelenségbe süllyed. És mivel elhallgat az egyik legerősebb ukránbarát hang, a következmények komorak lesznek Kijev számára is.
Következő cikk: „Mocskos Fidesz!”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >