Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin nyer, Európa meg csak nézi, hogy az agresszor hajthatatlan
Közben Putyin Kijevet szólítja fel megállapodásra, ezért a földrésznek fel kellene fognia: aki nem mozgósítja erőit, az statiszta marad a saját jövőjét illetően. Ezt hangsúlyozza Mathieu von Rohr, a Spiegel külpolitikai rovatvezetője, miután azzal szembesült, hogy Trump udvarol annak, aki a 2. világháború óta eltelt évtizedek legvéresebb háborúját indította meg. Úgy véli, ez minden, ami meg fog maradni a csúcsból. Csakhogy Európa nem mehet bele a történtekbe. Putyin úgy állítja be, hogy ő az orosz történelem messiása, aki erővel visszahódítja az elvesztett birodalmat. Rá akarja kényszeríteni nacionalista őrületét a kontinensre, tagadja a kelet-európai államok függetlenségét. Úgy tűnik, Trump nem érti, mire törekszik a másik vagy nem akarja felfogni. A háborút úgy kezeli, mint egy ingatlanügyletet. Nincs benne meg az akarat, hogy politikailag végigvigye a viszályt. Csak az a fontos neki, hogy gyorsan vége legyen a drámának, mindegy, milyen áron. Alaszka már azelőtt győzelem volt számára, hogy megkezdődött, mert nem kellett semmilyen előfeltételnek eleget tennie és Ukrajna nem ült ott az asztalnál. Trump ugyanakkor magasra tekerte a várakozásokat, de csak azért, hogy kiábrándítson mindenkit. Ukrajnát szólította fel, hogy állapodjon meg, mert Oroszország nagyhatalom, Kijev viszont nem az. A megtámadott országnak kellene engednie és félő, hogy pont erre fogja rászorítani holnap Zelenszkijt a Fehér Házban. Európa számára megalázó, hogy asszisztáljon a két elnöknek, aki a feje felett tárgyal a földrész alapvető érdekeiről. Megint csak az bizonyosodott be, a kontinens mennyire nem veheti komolyan a politikus ígéreteit. De csakis saját magát okolhatja a saját gyengeségéért. Minél több fegyvert ad Kijevnek, annál nagyobb befolyáshoz jut a zöld asztalnál. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Az európaiak attól félnek Alaszka után, hogy Trump nyomást gyakorol Ukrajnára és olyan feltételeket kényszerít rá, amelyek túlságosan is az oroszok számára kedvezőek. Úgy látják, hogy sikerült ugyan elkerülni a legrosszabbat, legalábbis egyelőre, vagyis hogy jelentős területek kerüljenek végleg orosz kézre, illetve hogy vissza kelljen fogni az ukránoknak adott uniós segítséget. Ám ebből még nem következik, hogy teljesen megnyugodtak az európai vezetők – fejti ki Steven Erlanger, az újság fő európai diplomáciai tudósítója.
Két európai illetékes azt közölte: az amerikai elnök most azt hiszi, hogy gyorsan össze lehet ütni egy békeegyezményt, amennyiben Kijev jelentős részekről mond le a Donyec-medencében. Vagyis a teher Zelenszkij vállára kerül. Ám ily módon kirajzolódik egy mélyebben húzódó probléma az EU számára: nincs saját stratégiája a háború befejezésére, hát még Moszkva legyőzésére.
Inkább próbál lépést tartani Washington folyamatosan változó álláspontjával. Megkísérli rávenni, hogy tartsa magát bizonyos vörös vonalakhoz, amelyek védik az ukrán szuverenitást és az európai biztonságot. Az elnök számára ugyanakkor a viszály kolonc, amely gátolja, hogy jó viszonyt alakíthasson ki a Kremllel. Viszont Európa szemében Ukrajna sorsa stratégiai jelentőségű. Ha összeomlik az ukrán állam, szakértők szerint Oroszország megindulhat, hogy megváltoztassa a 45 utáni nemzetközi rendet és visszaállítsa a Szovjetuniót.
Abba már belementek az európaiak, hogy az oroszok belátható ideig megszállva tartsák Ukrajna területének 20%-át. De azt szeretnék, ha ott megállna. A stratégia hasonló, mint a hidegháborúban: feltartóztatás, beleértve Moszkva gazdasági elszigetelését.
Ehhez rövidtávon támogatni kell az ukránokat, hogy fel tudják tartóztatni a folyamatos orosz előrenyomulást. Ám ez nehéz, hiszen látják, hogy közben Trump átveszi a Kreml narratíváját és semmi sem utal arra, hogy nyomást kívánna gyakorolni Putyinra. Gabujev, a Carnegie berlini központjától abban látja az egyetlen esélyt az ukránok számára, hogy az oroszok is kezdenek kifogyni az emberből.
Egy német elemző, Ulrich Speck úgy véli: az oroszok ugyan az amerikai elnök kedvéért belemennek a tárgyalásokba, de Ukrajna meggyengült és Putyin azt hiszi: nyerhet. Ez pedig vereség a Nyugat, de mindenekelőtt Európa szempontjából. Mert a földrész idáig túl keveset tett a megtámadott ország érdekében.
Washington Post
A vezércikk Trump szemszögéből hiányosnak minősíti az alaszkai találkozót, megjegyezve, hogy Putyin rövidtávon PR-győzelmet aratott, de sokkal fontosabbak azok a találkozók, amelyek most következnek. Zelenszkij számára kulcskérdés, hogy elérje: Moszkvát vádolják, amiért nincs semmiféle haladás. Ehhez nyitottak kell maradnia a párbeszéd iránt, de nem szabad, hogy hagyja magát bármiféle nyilvános vitába belerángatni.
Az ukrán cél továbbra is az, hogy túléljék a mostani hadműveletet és hosszútávra szavatolják az ország szuverenitását. A másodlagos szankciók erősen hatnának az orosz hadigépezetre, ezért a szerkesztőség úgy foglal állást, hogy azonnal el kell rendelni az új megtorló intézkedéseket. Ez ugyan lehetetlenné tenné a tovább dialógust, ám az nagyobb kockázat, ha Putyin azt hiszi, hogy elkerülheti a büntetést a megbeszélések elhúzásával.
Ő az erő logikáját követi. Ha a Fehér Ház úgy gondolja, hogy már közel van az egyezség, akkor pont azt kell nyomatnia, hogy milyen kellemetlen következményekre kell felkészülnie az orosz elnöknek, ha nem megy bele a háromoldalú egyeztetésbe, illetve ha ott nem születik kézzelfogható eredmény.
Nem egészen jogos a bírálat Trump címére, amiért leült a másik féllel. A csúcs nem hozza vissza egyszer s mindenkorra Putyint a civilizált világba. A tényleges veszély inkább az, hogy minden következmény nélkül háborúzhat tovább. Az amerikai vezető Iránnal és Észak-Koreával szemben már bizonyította: tisztában van a nemzeti érdekekkel. Nem kötött szerződést, inkább fokozta a nyomást. Lehet, hogy ez a pillanat még nem jött el Oroszországgal kapcsolatban, de gyorsan közeledik.
Washington Post
Alaszka nem bizonyult katasztrófának, de az USA vereségét hozta – állapítja meg Max Boot, a washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető biztonságpolitikai munkatársa. Úgy gondolja, hogy Putyin távozhatott győztesként, és a legjobb, amit a csúcsról el lehet mondani, az az, hogy lehetett volna még rosszabb is.
Semmi jele, hogy Trump rábólintott volna újabb ukrán területek átengedésére a tűzszünet fejében. És abban sem egyeztek meg, hogy az USA enyhít a szankciókon. Viszont az Egyesült Államok enyhített a szorítófogáson, amelynek célja, hogy álljanak le az alávaló támadások Ukrajna ellen. Putyin újabb amerikai elnököt vett palira, ahogy azt csaknem 25 éve Szlovéniában az ifjabb Bush-sal is csinálta.
A tengerentúli politikus annak idején azt közölte, hogy belenézett a másik szemébe, de annak lelkébe látott és igen egyenesnek, bizalomraméltónak tartja. McCain szenátor később azon gúnyolódott, hogy ő csupán 3 betűt tudott kiolvasni a Kreml urának tekintetéből: K. G. és B.
Való igaz, hogy az orosz vezető profi, hála a titkosszolgálatnál kapott kiképzésnek és természettől fogva adott ravaszságának, amikor manipulálni kell hiszékeny amerikai kollégáját.
De mivel a Fehér Ház gazdája egyszer így, egyszer úgy vélekedik a háborúról, korai kétségbe esni. Az elnököt sokszor arra hallgat, akivel legutoljára beszélt és Zelenszkij holnap Washingtonba megy. Bár nem valószínű, hogy a légkör olyan barátságos lesz, mint amikor Putyin ült a zöld asztal túloldalán.
Bloomberg
Az alaszkai cirkusz veszélyezteti Ukrajnát és Európát és sajnos, Trumpból a rosszabbik énje bújt elő, amikor leült tárgyalni Putyinnal. Hogy miről volt szó pontosan, azt még nem tudni, de a sajtóértekezleten két dolog bizonyosan nem került szóba: a tűzszünet és a szankciók. Vagyis semmi nyoma az USA által előzetesen kilátásba helyezett súlyos következményeknek.
Az orosz vendég vörös szőnyegen lépkedett, vállveregetést kapott a házigazdától, még annak limuzinjába is beszállhatott. Más szóval, folytathatja az inváziót, ennek elérése volt fő célja a csúcson. Ebben látja a lényeget Marc Champion, az elemző, bár még nem lehet tudni, vajon az Egyesült Államok nem árusította-e ki az ukránokat és európai szövetségeseiket.
Ám a legrosszabbra ajánlatos felkészülni azok alapján, amiket Trump a tűzszünetről kifejtett. Hiszen e pillanatban a szemében Kijev a béke fő akadálya, Putyin éppen azt akarta elérni, hogy éket verjen Amerika és az európai partnerek közé. Amúgy az egész cirkuszi látványosság azt szolgálta, hogy újra lehessen indítani a kétoldalú együttműködést.
Amerikának meglennének az eszközei, hogy rávegye Moszkvát a vérontás leállítására. De Anchorage-ban semmi jelét nem lehetett észlelni, hogy rászánná magát a keményebb fellépésre.
The Times
A neves orosz-szakértő, Mark Galeotti szerint különbséget kell tenni aközött, hogy mit mondott Putyin Alaszkában, illetve időnként azért kivillantotta éles fogait. Nyíltan udvarolt Trumpnak, ugyanakkor nyitva hagyta a saját lehetőségeit, így most Európa és Ukrajna találgathat.
Arra használta a csúcsot, hogy újra sínre tegye a kétoldalú viszonyt, illetve hogy a partvonalra szorítsa az ukrán kérdést. A történelmet idézte meg annak bizonyítására, hogy a két nagyhatalomnak szövetségesként és nem ellenségként kell a másikra tekintenie. A háborút úgy állította be, hogy az pont elvonja a figyelmet erről a kérdésről, feleslegesen megszakította a kooperációt két nagy nemzet között.
Békülékenynek mutatkozott, de megismételte alapvető álláspontját, vagyis egy fenékkel igyekezett két lovat megülni. Ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev területekről mondjon le, ne lehessen NATO-tag és fejlessze vissza hadseregét olyan szintre, ami azután folyamatosan sebezhetővé teszi.
Lehet, hogy Trump a világ legerősebb országának az első embere, de olyan bizonytalanságot árul el, amit a másik ezer örömmel kihasznál. Aki amúgy opportunista. Belemegy a megállapodásba, ha úgy gondolja, hogy az jól jön neki, de ha kell, folytatja a tárgyalásokat, csak az USA ne tudjon lépni és Ukrajna, illetve Európa tűnjön kerékkötőnek.
Amikor pedig a sajtótájékoztató végén angolul bejelentette, hogy legközelebb Moszkvában találkoznak, igencsak zavarba hozta a másik felet. Garantálja ily módon, hogy Zelenszkij ne lehessen jelen. Kimutatta a mosoly mögött a foga fehérjét. Ezzel az erővel mondhatta volna azt is, hogy nem egy másodligás ország főnöke, akit ide-oda lehet taszigálni.
Die Zeit
Képtelen fake csúcs zajlott Alaszkában, és ez sok újat elárul két látszólagos hatalom kvázi külpolitikájáról. Egyetlen lépéssel nem vitt közelebb a békéhez, viszont az látszik, hogy Trump úgy tesz, mintha lenne külpolitikája. Ez már akkor bebizonyosodott, amikor az első elnöksége idején hiába igyekezett személyesen jobb belátásra bírni az észak-koreai diktátort, minden maradt a régiben, Phenjan nukleáris fegyverkezését is beleértve.
A két szerző, Nils Markwardt és Bernd Ulrich, a lap munkatársai szerint sok teteje még ott sincs a politikus próbálkozásainak, ahol sikerült valamilyen szerződést tető alá hozni, mert nem gondoskodott a részletek kidolgozásáról. A vámok ügyében pl. légből kapott, illetve teljesen fiktív számokra támaszkodott.
Azaz csak utánozza a diplomáciát, Putyinnal pedig még inkább ez a helyzet. Azon van, hogy országa a legfelső ligában játszhasson, de ehhez nincs meg sem a gazdasági, sem a demográfiai háttere. Hatalmának látszata abból ered, hogy betölti a Nyugat viszonylagos hanyatlásával keletkező űröket.
Így a csúcs után az a kérdés, mit akartak eltitkolni? Mindketten a hatalomra épülő rend hívei, ahol az erősek adják meg a hangot. Valójában azonban az orosz politikus gyenge. Putyin teljesítménye az utóbbi 3 évben katasztrofális. Már csak ezért is örülhetett az alaszkai meghívásnak, mert számára alapvető, hogy Washington cserben hagyja az ukránokat, és kiszabadítja Oroszországot az elszigeteltségből.
Trump helyzete azért ingatag, mert a kereskedelmi háború a tömeges kitoloncolásokkal körítve felnyomhatja az inflációt, akkor pedig ellene fordul a közvélemény. Azon kívül rendkívüli módon áhítozik orosz kollégája elismerésére, ugrik annak minden lélektani trükkjére. Olyan mint egy gyerek, aki nem tud igazán hazudni, mert nyilvánvaló, hogy linkel. Amikor pl. közölte, hogy Amerika a világ vezető hatalma, utána pedig az oroszok jönnek, hallani lehetett gúnyos kacajt Pekingből. Meg a halk kuncogást Brüsszelből.
A politikus odahaza azért annyira sikeres, mert jól ismeri a terepet, a nemzetközi porondon viszont hiányosak még az alapvető ismeretei is. Továbbá a demokraták változatlanul padlón vannak. A világban viszont ellenség és partner egyaránt keményen és ügyesen védekezik.
További ok, hogy az amerikai lakosság nem bízik a hosszútávú jövőben, ezért a jelen felé fordul, ott meg Trump szórakoztató, leköti a figyelmet. Úgyhogy Alaszkában dekadens előadást láttunk, de ez még sokba fog kerülni a világnak.
Daily Telegraph
Egy brit szakértő egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy még látványosan bejöhet Trump meglepő hazardírozása. Samuel Ramani, a RUSI, a brit fegyveres erők elemző intézetének munkatársa, az Oxfordi Egyetem tanára szerint Alaszka csalódást keltett, de felbukkantak olyan javaslatok, amelyek elvezethetnek a békéhez.
Trump arra hivatkozva farolt ki a tűzszünet mögül, hogy az túl törékeny volna és ennek van is alapja, ha azt vesszük, Moszkva hányszor megszegte a 2015-ös 2. Minszki megállapodást. Ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyv az, hogy ha az elnök úgy véli: felhatalmazást kap Ukrajna csaknem egynegyedének bekebelezéséhez, mert akkor felbátorodhat és megindulhat Ukrajna többi része, valamint Moldova, illetve a balti államok ellen.
Az ukránok végtelen csalódottságát azonban enyhíteni lehetne azzal, hogy az USA kőkemény biztonsági garanciákat ad nekik. Ugyanakkor az Egyesült Államok a háború lezárása érdekében már hajlik arra, hogy orosznak ismerje el ezeket a területeket. Ha a végén belemegy, Európa és Ukrajna aligha tiltakozik hevesen.
Viszont meg kell vonni az új ukrán határokat. Kijev a földcsere keretében bizonyosan ragaszkodik Zaporizzsjához, mert ott van az erőmű, illetve igényt tart Herszon elfoglalt felére. Donyeckből alighanem több százezer menekültet kell majd elhelyeznie.
Ugyanakkor gondoskodni kell az új határok védelméről. Kritikus, hogy ebben szerepet játsszon az Egyesült Államok. A helyreállítási munkálatok szintén igen fontosak a béke fenntartására. Ha sok tőke érkezik nyugatról, illetve a 3. világból, az megfontolásra késztetni Moszkvát. Mindent egybevéve, amit Trump legújabban bedobott, az arra utal, hogy a megegyezés már csupán karnyújtásnyira van.
Bloomberg
James Stavridis 10 lehetőséget sorol fel, amivel vissza lehetne kényszeríteni Putyint tárgyalóasztalhoz. A NATO volt főparancsnoka szerint itt az idő eltakarítani a trutyit, amit Trump hagyott maga után Alaszkában. Putyin olyan volt a csúcson, mint egy ökölvívó: elhajolt mind a tűzszünet, mind az elől, hogy bizonyítania kelljen készségét a párbeszédre.
De megvan a módszer, hogy eltérítsék maximalista követeléseitől: 1. Legalább 100-ra kell növelni az ukránoknak átadott F-16-osok számát, ez háromszor annyi, mint amennyi ukrán pilótát jelenleg kiképeznek a gépek kezelésére. 2. Meg kell négyszerezni a nagy hatótávolságú, föld-föld rakéták számát. 3. Irányításukhoz hírszerzési adatokat kell szolgáltatni, különös tekintettel az orosz utánpótlási vonalakra.
4. Meg kell osztani az automata repülő szerkezetek technológiáját és hardverjét az USA, az EU és Kijev között. Itt a fő célpont a fekete-tengeri orosz flotta maradványa. 5. Le kell foglalni nyugaton a 300 milliárd dollár értékű orosz állami javakat és az ukrán védelemre kell költeni.
6. Azonnal másodlagos szankciókat kell elrendelni az orosz olaj és gáz vásárlói ellen. Az orosz árnyékflottából havonta legalább 10 tankert kell lekapcsolni. 7. NATO-szintű biztonsági garanciákat kell adni az ukránoknak, de a szervezethez nem csatlakozhatnak. 8. Katonai kiképzőket és tanácsadókat kell Ukrajnába küldeni, az elején 5 ezer embert. 9. Repüléstilalmi övezeteket kell kijelölni az ukrán légtérben, amihez kb. 100 vadászgép szükséges. 10. „Nukleáris opcióként” szóba jöhet még az ukrán NATO-tagság is.
Látnivaló, hogy a megállapodás részeként Kijevnek le kell mondania bizonyos területekről, de ha Putyint akarják megállapodásra kényszeríteni, ahhoz alapvetően korbács kell, nem mézesmadzag.
Következő cikk: Az európaiak szinte lehetetlen feladattal néznek szembe: meg kell állítaniuk Putyint
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >