Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Senki sem sejti, mit fog tenni Trump
Az ösztöneire hagyatkozik. Abból indul ki, hogy mindenki be akar jutni az amerikai piacra, ezért rá lehet venni makrancos külföldi hatalmakat a háború befejezésére, illetve a kereskedelmi kapcsolatok újraindítására – a tengerentúli előnyök jegyében. Ez a fajta alkupolitika ugyan gerjesztheti a korrupciót, de kit érdekel, ha létrejön a béke Ukrajnában vagy Gázában? Mindazonáltal vannak bőven más hátulütői is. Mert ha az általános elveket az ököljog váltja fel, az taszítja a barátokat, de az ellenségek ettől még nem okvetlenül állnak be a sorba. Azon kívül a geopolitika veszélyesebb és megjósolhatatlanabb lesz, ha az elnöki szeszély lép a nemzetközi együttműködés átfogó elmélete helyére. Trump azt csinálja, amit akar, persze ez az esetében a sűrűn változik. Nála a legelső kategória az, ahol nagy a kockázat, ide tartozik Kína és Oroszország, továbbá Izrael és Irán. De itt bajban van, mert a vámok ügyében pl. Peking visszalőtt. Ukrajna kapcsán össze-vissza lép, a zsidó államnak viszont mindent megad, csakhogy nem kapott cserében az égvilágon semmit sem. A közepes kockázatokhoz sorolja Brazíliát, Dél-Afrikát és fura mód, Indiát is. Mind a hárommal elszúrta a dolgot. A többi ország tanulja, hogyan kell bánni vele. Akik azt mondják, hogy az elnök a saját érdekei alapján jár el, bőven alá tudják támasztani véleményüket. De ha meg tud állapodni Putyinnal, akkor vissza az egész, hiszen akkor véget érhet Európa legrosszabb háborúja 1945 óta. Sajnos azonban, az esélyek nem emellett szólnak. Szelestey Lajos nemzetközi satószemléje:
FT
A litván, a lett és az észt külügyminiszter az alaszkai csúcshoz időzítve arra figyelmeztet, hogy a balti államok pontosan tudják: egy orosz megszállás minden, csak nem átmeneti. A területcsere és Ukrajna de facto meghódítása nem hoz békét, viszont több évtizedre brutális elnyomáshoz vezethet.
A véleménycikkben Kestutis Budrys, Baiba Braze és Margus Tsahkna a saját országuk tapasztalatai alapján óvatosságra int, hiszen a 3 köztársaság fél évszázadon állt orosz uralom alatt. Kezdődött a hírhedt Molotov-Ribbentrop paktummal, a szovjetek tömegesen öltek meg és deportáltak embereket. Majd a németek kiszorítása után újabb vérontás és terror következett.
Több mint 25 ezren haltak erőszakos halált a földalatti ellenállásból, 200 ezren szibériai koncentrációs táborokba kerültek, 150 ezren kénytelenek voltak szomszédos országokba költözni. Az oroszok mintegy 43 ezer gyereket hurcoltak el. 300 ezren jobbnak látták, ha emigrálnak. A többieknek erőszakos eloroszítás és elnyomás lett a sorsuk.
Jelenleg 6 millió ukrán él orosz hódoltság alatt az ország keleti részén. Sok ezer gyerek orosz nevelőcsaládokhoz került. A foglyok számára mindennapos a kínzás, a megalázó bánásmód. A bucsai és irpini tömegsírok arról árulkodnak, hogy a gyilkosság a megfélemlítés végső eszköze.
A Baltikum világos tanulságokkal szolgál: ahol felülkerekednek az oroszok, ott évtizedekbe és rengeteg szenvedésbe kerülhet, hogy végre távozzanak. Amíg maradnak, folyik az identitás, a szabadság és az élet módszeres felszámolása. Ezért aki földet akar cserélni bizonytalan tűzszünetre, az megismétli a múlt hibáit.
Putyin céljai nem módosultak: alávetni Ukrajnát, megosztani a szövetségeseket és beleszólni az európai biztonságba. A tartós béke egyetlen útját ennélfogva az erő jelenti. A transzatlanti egységnek fenn kell tartania a nyomást Moszkvára. Maximális támogatást kell adni Ukrajnának és Európának nem szabad sajnálnia a pénzt saját védelmére.
Spiegel
Putyin számára sokkal nagyobb a tét, mint Ukrajna, így Trump hiába tesz úgy, mintha egyszerű területcserével le lehetne zárni a háborút. Az orosz elnök ugyanis már többször értésre adta: egy új világrendet akar meghonosítani. Így értékeli Moszkvából a tudósító, Chistina Hebel.
Igazából persze arról lenne szó, hogy a tűzszünet fejében Ukrajna jelentős részeket engedne át az agresszornak. De hogy miként garantálnák a fegyvernyugvást, az még az alaszkai csúcs napján sem világos. Ám azt látni kell, hogy a hódítás valóban fontos a Kreml számára.
Az államfő azt követeli, hogy a nemzetközi közösség ismerje el: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz tartozik. De számára döntő geopolitikai kérdés, hogy megszerezze az ellenőrzést az egész ukrán állam fölött.
Ha bejön a számítása, egyáltalán nem szükséges, hogy csapatai bevegyék Kijevet. Trumpban bízik, hogy az majd ráveszi a kapitulációra Zelenszkijt. De ettől még változatlanul azon van, hogy szétmorzsolja a szomszédos országot. Brutalitását mutatják a nagyvárosok elleni drón- és rakétatámadások. A nyári offenzívával pedig lassan, de folyamatosan keríti be és szorítja vissza az ukrán védőket.
Azt igyekszik kikényszeríteni, hogy Ukrajna védtelen maradjon, tehát ne élvezzen biztonsági garanciákat és adja fel a nyugati irányvonalat, mert Moszkvának ütköző övezetre van szüksége a NATO-val szemben.
Európában új befolyási övezeteket alakítana ki, beleértve, hogy az észak-atlanti katonai szövetség beszüntetné a tevékenységét a keleti tagállamokban, így Magyarországon is. Nem hagy kétséget afelől, hogy nem tekinti szuverénnek ezeket az országokat. Azok a nagyhatalmak játékszerei lennének.
Az elnök már rég két kategóriára osztotta a Nyugatot. A jók közé tartozik magyar barátja, Orbán, valamint Trump, ő azért, mert egyrészt manipulálni lehet, másrészt mivel eléggé oroszbarátként viselkedik. A rosszakat olyanok képviselik, mint Merz, Starmer és Macron. Európa meggyengítése nagy esély Putyin számára.
Economist
A szerkesztőség úgy látja, hogy Trump a hasára ütve köt megállapodásokat, ám ezzel destabilizálja a világot. De ettől még azt reméli, hogy ha leül tárgyalni egy agyafúrt diktátorral, akkor ki tudja fürkészni és egyezségre kényszerítheti. Ma eddigi legnagyobb próbatétele elé kerül ez a fajta személyes diplomácia. Egyben illusztrálja, mennyire kiszámíthatatlan lett az amerikai külpolitika.
Senki sem sejti, mit fog tenni az elnök. Az ösztöneire hagyatkozik. Abból indul ki, hogy mindenki be akar jutni az amerikai piacra, ezért rá lehet venni makrancos külföldi hatalmakat a háború befejezésére, illetve a kereskedelmi kapcsolatok újraindítására – a tengerentúli előnyök jegyében. Ez a fajta alkupolitika ugyan gerjesztheti a korrupciót, de kit érdekel, ha létrejön a béke Ukrajnában vagy Gázában?
Mindazonáltal vannak bőven más hátulütői is. Mert ha az általános elveket az ököljog váltja fel, az taszítja a barátokat, de az ellenségek ettől még nem okvetlenül állnak be a sorba. Azon kívül a geopolitika veszélyesebb és megjósolhatatlanabb lesz, ha az elnöki szeszély lép a nemzetközi együttműködés átfogó elmélete helyére. Trump azt csinálja, amit akar, persze ez az esetében a sűrűn változik.
Nála a legelső kategória az, ahol nagy a kockázat, ide tartozik Kína és Oroszország, továbbá Izrael és Irán. De itt bajban van, mert a vámok ügyében pl. Peking visszalőtt. Ukrajna kapcsán össze-vissza lép, a zsidó államnak viszont mindent megad, csakhogy nem kapott cserében az égvilágon semmit sem.
A közepes kockázatokhoz sorolja Brazíliát, Dél-Afrikát és fura mód, Indiát is. Mind a hárommal elszúrta a dolgot. A többi ország tanulja, hogyan kell bánni vele. Akik azt mondják, hogy az elnök a saját érdekei alapján jár el, bőven alá tudják támasztani véleményüket. De ha meg tud állapodni Putyinnal, akkor vissza az egész, hiszen akkor véget érhet Európa legrosszabb háborúja 1945 óta. Sajnos azonban, az esélyek nem emellett szólnak.
New York Times
Oroszország és Ukrajna egyaránt úgy látja: a mai alaszkai csúcsértekezlet Putyin nagy győzelmét jelenti. Az orosz elnök ki tud törni az elszigeteltségből, az európai vezetők pedig attól félnek, hogy megnyílik az út előtte és a maga oldalára tudja állítani Trumpot.
Utóbbi egész héten azzal foglalatoskodott, hogy igen alacsonyra tegye a lécet a rendkívül fontos találkozó előtt. Senki sem gondolja persze, hogy majd most jól leállnak a harcok, hiszen a két szemben álló félnek alapvetően más és más a véleménye.
De Alaszka több annál, minthogy fényképet lehet készíteni a két nagy emberről. Vége Oroszország pária státuszának, a csúcs megosztotta a NATO-t – ami alapvető orosz cél – és egyelőre nem lépnek érvénybe az amerikai szankciók.
A háború kezdete óta csak a magyar és a szlovák kormányfő találkozott a Kreml urával, Trump maga azt közölte, hogy megpróbálja kipuhatolni a másik szándékait, de gyorsan fel fog állni, ha rájön, hogy nem lehetséges a békemegállapodás. A vendég, a manipuláció nagy mestere, keményen fog dolgozni majd a zöld asztalnál azért, hogy befeketítse Zelenszkijt, mint a béke akadályát.
A Finn Külügyi Intézet egyik orosz-szakértője úgy véli: Trump azt hiszi, hogy csak belenéz orosz kollégája szemében, és máris egymás tenyerébe csaphatnak. Hisz abban, hogy mekkora istenáldotta tárgyalótehetség. A gond csupán az, hogy Putyin egész életében ezt csinálta és azzal ül majd le, hogy meg tudja vezetni a másikat.
Wall Street Journal
A vezércikk szerint Putyin azért akarja a zöld asztal mellett megszerezni az egész Donyec-medencét, mert a fronton, 50 kilométer hosszan nem tudja: erős ukrán erődítményrendszerbe ütközött. Kiszivárgott hírek szerint cserében átengedne kevéssé fontos részeket Herszonban és Zaporizzsjában. A védvonal még azután épült ki, hogy Oroszország 11 éve elfoglalta Kelet-Ukrajna egy sávját.
Az oroszok napjainkban beleerősítettek, hogy kézre kerítsék Pokrovszk városát. Jelentős létszámfölényben vannak, és drónokkal akadályozzák az utánpótlást. Úgy hírlik, már nagyon közel járnak, hogy bevegyék a települést.
Jó 17 hónapja kísérleteznek vele, több mint öt dandárnyi páncélost vetettek be, havonta 14-15 ezer embert vesztettek. Azért kell nekik a térség, mert utána könnyebben tudnak Harkiv és Dnyipropetrovszk ellen vonulni.
Mindez jó ok Trumpnak, hogy fenntartással kezelje orosz kollégája ígéretesnek tűnő engedményeit, mert Putyin igazából stratégiai előnyre próbál szert tenni. Ez egyben indok arra, hogy az ukránokat is be kell vonni a tárgyalásokba.
Guardian
Trump leginkább azért vezényelte ki a Nemzeti Gárdát Washingtonba, mert igyekszik elterelni a figyelmet az Epstein-ügyről, de ez még nem minden – mutat rá Cas Mudde, a Georgiai Egyetem professzora. Úgy értékeli, hogy amit az elnök csinál, az az autoriter kormányzás veszélyes kiterjesztése.
Azon van, hogy visszanyerje korábbi szavazóbázisát és azt ismét a tekintélyelvűség, illetve a nativizmus felé terelje, amúgy mindkettő a szélsőjobb jellemzője. Az olyan városok, mint Baltimore, Washington és Oakland feketének számítanak, míg a Los Angeles és New York szintű megapoliszok alapvetően olvasztótégelyek, ezért a jobboldali narratívában sokszor nem részei az „igazi” Amerikának.
A rasszisták szemében a feketék és a multikulti hívei egyet jelentenek a bűnnel, a veszéllyel, a felfordulással. A Fehér Ház ura nem szereti az olyan településeket, ahol több faj él együtt és erre csak ráerősített a Számítanak a Fekete Életek tiltakozó mozgalma még 5 évvel ezelőtt.
A politikus azt üzeni követőinek, hogy gyenge a demokrata vezetés a (fekete) városokban és azok fenyegetik a fehér „hátországot”. De neki a hatalom arra is kell, hogy mélyen autokrata és a személyéhez kötődő államot alakítson ki, amelyben az erő alkalmazása csakis tőle függ.
Igen fontos, hogy a liberális demokrata körök komolyan vegyék ezt a fejleményt, de közben ne engedjék, hogy a társadalom megfeledkezzen az Epstein-aktákról. Bírósághoz kell fordulni, a sajtónak pedig folyamatosan tájékoztatást kell adnia a tényekről.
A leglényegesebb azonban az, hogy sem a politika, sem a média nem tekintheti különálló eseteknek, ami zajlik, mert ha ezeket összekötjük, azt látjuk, hogy nagyon is világos és összefüggő támadás megy a demokrácia ellen. Az intézmények még állnak, de egyre kevésbé képviselik azokat az értékeket, amelyekre alapozva létrehozták őket.
Foreign Policy
Hogy Netanjahu el akarja foglalni Gázát, az mindenki számára katasztrófa – csakis Trump tudja megmenteni Izraelt a saját kormányától. Ezt hangsúlyozza Philip Gordon, a Brookings Intézet tudósa. Igazából egy csomó elemző nem is érti, mire jó a terv, mert annyira nincs értelme. A hivatalos indoklás nem áll meg, hogy ti. fel kell számolni a Hamászt, mert 22 hónapon át tartó szüntelen ostrom után az már nem jelent stratégiai fenyegetést.
Külön kérdés, hogy miként lehet erővel eltörölni egy ideológiát, illetve politikai mozgalmat. Arról nem beszélve, hogy ily módon nagyobb az esély a túszok megölésére. Még rejtélyesebb, hogy ily módon csak elmélyül a válság, még többen halnak meg és fokozódik a humanitárius válság.
Azaz tovább romlik az amúgy is pária Izraelről alkotott kép a világ nagy részén. Rengeteget árt a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatoknak, és veszélyezteti a stratégiai viszonyt az USA-val. Az pedig merő képzelgés, hogy találni lehet olyan arab kormányt, amely hajlandó lesz csapatokat küldeni Gázába, amíg nincs megállapodás a Hamásszal, illetve ameddig Izrael bármikor közbeavatkozhat katonai erővel.
Itt csakis a Palesztin Hatóság jöhet szóba. Netanjahu azért csinálja, mert mindenáron hatalmon akar maradni. Vagyis az egyetlen reményt az jelenti, hogy az Egyesült Államok jobb belátásra bírja. Trumpnak tudnia kell, hogy minél jobban elhúzódik a háború, annál inkább belekeveredik. Pedig lassan már a MAGA-tábornak is kezd elege lenni a Jeruzsálemnek nyújtott nyakló nélküli támogatásból.
Az elnöknek bőven van ideje cselekedni és lehet, hogy nem kap érte Nobel-békedíjat, de erősítheti az általa annyira forszírozott képet, hogy ti. mekkora béketeremtő. Egyben meggátolja, hogy kitörölhetetlen folt essen elnökségén.
Következő cikk: Zavargások Szerbiában: Vučić most bűnözőket küld ki
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >