Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Abból katasztrófa lehet, hogy Trump tanácsadók nélkül folytat majd megbeszélést orosz kollégájával
Ezt bizonyítja a 7 évvel ezelőtti helsinki találkozó – írja Andrew Roth a Guardianben Washingtonból. Annak idején ugyanis az amerikai politikus azzal jött ki a tárgyalóteremből, hogy hisz Putyinnak, aki azt mondta neki, hogy az orosz fél nem avatkozott bele az amerikai választásokba. Csak a teljes USA–titkosszolgálat állította az ellenkezőjét. Az akkor nemzetbiztonsági tanácsadó, Fiona Hill azt gondolta a helyszínen, hogy vagy megnyomja a tűzriasztó gombot, vagy ájulást színlel, csak ne folytatódjon a sajtóértekezlet. Most még nagyobb a tét, habár a Fehér Ház igyekszik hűteni a várakozásokat. Ugyanakkor az Atlanti Tanács egyik magas rangú elemzője szerint Moszkva – Trump segédletével – kész helyzetet igyekszik teremteni az ukránok és Európa számára. Az egész arra emlékeztet, mint amikor Jaltában az amerikai, a brit és az orosz vezető fél Európa sorsáról döntött, az érintett nemzetek feje fölött. Trump aszerint jár el a külpolitikában, hogy éppen mi a nünükéje, és ez az ország ellenségeinek a kezére játszik. Hill szerint a politikus improvizál. Putyin viszont azzal szokott büszkélkedni, hogy neki fekszik ez a stílus, mert hamar felismeri a másik gyengéit. Ezzel együtt az egész olyan, mintha két ember összefutna az erdőben. Egyáltalán nem következik belőle, hogy bármi érdemi történjen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
A kommentár azt ajánlja, miután Európa igen határozottan állt ki Ukrajna mellett, hogy a világ intsen búcsút egy-két klisének az EU-val kapcsolatban. Így annak, hogy nem egységes, mert ugyan Orbán Viktor rendszeresen kilóg a sorból, de ő az a kivétel, amely erősíti a szabályt.
Notórikusan ellenkezik, amikor ukrán-ügyben bármiről is van szó, de ez még cseppet sem bizonyítja, hogy a kontinens ne zárná sorait. Sőt, inkább mutatja, hogy a többiek mennyire határozottan lépnek fel. Legutóbbi közös nyilatkozatukban csupán lábjegyzetként szerepel a magyar különvélemény.
Így vélekedik a párizsi tudósító, Matthias Krupa, függetlenül attól, hogy a kontinens holnap kénytelen lesz távolról követni, amint a két elnök határoz a jövőjéről. Ám ez még messze nem jelenti azt, hogy a földrésznek a macskaasztalnál lenne a helye. A háború ráébresztette, hogy mennyire védtelen, viszont az is kiderült, mire képes, ha komolyan veszi az ellene irányuló fenyegetést.
Merz, Macron és Starmert magához ragadta a kezdeményezést, világossá tette Trump számára, hogy Ukrajna nélkül nem lehetséges semmiféle egyezség. Az EU Amerika nélkül sokat még nem tud tenni a veszély elhárítására, de már hozzálátott, hogy felfegyverkezzen. És ha azt nézzük, mekkora katonai-anyagi támogatást nyújtott Kijevnek, akkor még Amerikát is lepipálja.
Ezzel együtt a korábbinál jóval nagyobb felelősség fog rá hárulni a részben az újjáépítés, részben a fegyvernyugvás betartatása miatt. A francia és a brit vezető már hónapok óta szervezi az arra hajlandó államok szövetségét, hogy katonákkal felügyeljenek az esetleges tűzszünetre. Trump az európaiak nélkül semmi komolyat nem tud elérni Putyinnal szemben.
The Times
Még van idő, hogy Európa segítsen Ukrajnának, de az átgondolatlan alaszkai csúcsértekezlet árát az Atlanti-óceánnak ezen a partján fogják megfizetni – emeli ki a külpolitikai elemző. Edward Lucas egyértelműnek tartja, hogy vége Putyin kitaszítottságának. Ukrajnát ugyanakkor szorongatni fogják, az európai partnerek viszont rakhatják össze a széttört darabokat.
Trump könnyelműen beszél, csak önmagával foglalkozik, ám a készülő párbeszéd rejtélyes, rossz csillagzat alatt született. A washingtoni tanácsadók ostobák, gyengék, sőt még lehetne rosszabbat is mondani rájuk.
Az EU-nak jó 30 éve volt, hogy észrevegye: változás jön a revansista Oroszország miatt. Túl távolinak tűnt azonban a veszély, most már viszont túlságosan is súlyos. Most érett be az engedékenység, a fösvénység és az egység hiányának termése. Ehhez a kudarchoz képest államférfiúi mestermunkának tűnik, ahogyan egykor a világ Hitler hatalomra jutására reagált.
Putyint a sarokba lehetett volna szorítani, de a kontinens túl gyávának bizonyult. Az enyhekezűség igazolta a politikus hazardírozását. Így most már az egyetlen csekély reményt Trump egója jelenti. Mert az elnök a Nobel-békedíj miatt mielőbbi megállapodásra törekszik. Az európai vezetőknek viszont fel van adva a lecke, hogy mitévők legyenek. Ez azonban kapóra jön a Kremlnek.
A földrész tudna határozott lenni, ám inkább békülékenyen hízeleg Trumpnak és bízik benne, hogy nem történik semmi dráma. De az igazi kérdés az, hogy hol és mikor indul az újabb háború, és hogy mit kezd azzal Európa?
Die Zeit
Egy neves német orosz-szakértő úgy látja, hogy Moszkva számára Trump csupán eszköz. Az elnök ugyanis veszélyesen egyoldalúan ítéli meg a háborút, nem fogja fel, hogy az Ukrajna számára hátrányos fegyverszünet nem eredményez békét és egyáltalán nem vet véget az öldöklésnek. Csaknem ugyanennyire fontos, hogy a kétoldalú kapcsolatok újraindítása naivitáson alapul a részéről, emellett a narcizmusa miatt Moszkva könnyen manipulálhatja.
Sabine Fischer, a berlini Tudomány és Politika Alapítványtól félőnek tartja, hogy Alaszkában olyan döntések születnek, amelyek létében fenyegetik az ukrán államot. Kijev számára az egyetlen esély az, ha az amerikai vezető a zöld asztalnál rájön: nem jut semmire a másikkal és tényleg elrendeli a szankciókat. De ugyanígy beállhat a Kreml ura mögé is, nála ezt nehéz megjósolni.
Orosz részről Trumpnak egyetlen teendője van: szétverni a Nyugatot, vagyis az amerikai demokráciát és a transzatlanti kapcsolatokat. De először abban kell segítenie, hogy Ukrajna megszűnjön önálló tényező lenni, továbbá, hogy Európa hosszútávon meggyengüljön. Olyan többpólusú világrendet képzel el, amelyben az oroszok uralják a földrész biztonságát. Ha a Fehér Ház Alaszkában beáll e terv mögé, zöld jelzést ad a következő invázióhoz.
Az orosz fél szerint a megállapodást Trump otthon „békeként” adhatja el és kifarolhat az ukránok mögül. Utána pedig Moszkva simán bekebelezheti a szomszéd országot. Európának azonban minden erejével támogatnia kell Kijevet, egyben gondoskodnia kell saját biztonságáról.
Csak éppen nem kap helyet Trump és Putyin asztalánál. Viszont nem látni, hogy miért lenne érdeke az orosz államfőnek a háború befejezése. A stabil fegyverszünetet csak úgy lehet elérni, ha a fronton egyensúly áll be, amit kiegészít a gazdasági nyomás és az újabb szankciócsomag. Ám úgy tűnik, ez a lehetőség egyre messzebbre kerül, ezért a tárgyalásos megoldás csak úgy lehetséges, ha a Nyugat katonailag megerősíti az ukrán hadsereget.
Guardian
Ukrajna számára még a bombáknál is nagyobb veszélyt jelent, ha Alaszkában Trump elhiszi Putyin hazugságait. Az orosz politikus azt fogja hangoztatni, hogy békét akar, ami lehetséges, csak éppen a saját feltételei alapján. Továbbá arra fog játszani, hogy másik fél mindenképpen gyors megállapodásra törekszik.
Ezt a véleménye a szemleírónak, Rafael Behrnek. Mint rámutat, mindkét félnek érdeke, hogy úgy tegyen, mintha az ukránok sorsáról lehetne azok nélkül dönteni. Trump számára a személyes hiúság a domináns. Hiszen már 7. hónapja van hivatalban, de a háború megy tovább, pedig saját bevallása szerint ő a megállapodások nagy mestere.
Putyinnak azért kell ragaszkodnia Kijev legyőzéséhez, mert minden más esetben nem teljesül az általa kijelölt történelmi küldetés. Ettől persze még bőven aláírhat olyan papírt, amelyet taktikailag hasznosnak tekint. Úgy fogja beállítani a konfliktust, hogy az rímeljen a tárgyalópartner torz és történelmileg teljesen tudatlan helyzetértékelésére.
De Trumpnak nem is kell a másik lábaihoz omolnia, hogy a csúcs siker legyen Oroszország számára. Az is elég, ha azzal áll fel, hogy az orosz narratívát szajkózza. Zelenszkijnek és a szövetségeseknek ezért meg kell győzniük az elnököt, aki minden erkölcsi, történelmi vagy stratégiai összefüggéstől eltekintve beszél háborúról és békéről.
Nem tesz különbséget aközött, hogy Ukrajna független állam maradhat-e, illetve hogy kielégülhet-e Putyin területszerzési vágya. Csak azt az egyezményt tartja bármire, amelyik révén gazdagabb lesz, és ő maga a diplomácia atyamesterének tűnik.
Putyinnak esze ágában sincs leállni a harcokkal, bármit is óhajt a Fehér Ház. Viszont tudja, hogy békeszándékot kell tettetnie, illetve hogy Amerika segítségével a kapituláció felé kell terelnie Kijevet. Közben Trumpnak azt kell hinnie, hogy egyfajta személyes győzelmet arat, noha a Kreml éppen megalázza.
New York Times
„Elnök úr! Ne babusgassa tovább Putyint” – szólítja fel a szemleíró, Nicholas Kristof Trumpot. Mert ugyan a Szenátus 3 éve egyhangúlag háborús bűnösnek nyilvánította az orosz államfőt, ám a Fehér Ház arra készül, hogy megjutalmazza az invázióért, a mészárlásért, civilek megerőszakolásáért, az ukrán gyerekek elrablásáért.
Beleszédül, aki folyamatosan figyeli, hogy az amerikai elnök micsoda piruetteket mutat be Ukrajna ügyében. Mindig haladékot adott, ahogy lejárt az egyes ultimátumok határideje. Önmagában persze a csúcs nem rossz ötlet, mégis világszerte riadalmat keltett, mert a gyáva kapitulációhoz készíti elő a terepet.
Ajándék az orosz vezetőnek, legitimációt kölcsönöz neki. Az meg külön sértő, hogy a téma alighanem az lesz a zöld asztal mellett: miként lehetne felszabdalni Ukrajnát – Zelenszkijt azonban távol tartják. Hiszen Trump területcserét emleget, de nem ejt szót az ukránoknak fontos biztonsági garanciákról. Ez pedig azt üzeni Kínának, hogy a területrablás kifizetődik.
Az amerikai kormányzat időnként kísértetiesen szajkózza a Kreml mondandóját, az elnök azonban teljes félreértésben van, mert nem ő tesz szívességet Ukrajnának, hanem hatalmas áldozatok árán Kijev védi az amerikai érdekeket és értékeket. Hszit azonban az riasztja el leginkább, hogy látja, hogy az orosz fél mekkora gyomrosokat kap katonailag és gazdaságilag egyaránt.
Amit az USA csinál, az katasztrofálisan emlékeztet a 38-as Müncheni értekezletre. Ezért ha nem sikerül a megfelelő vágányra terelni az amerikai külpolitikát, akkor félő, hogy újabb dráma lesz a vége.
Washington Post
Max Boot úgy látja, hogy Trump pont az ellenkezőjét csinálja, mint egykor Julius Cézár, mert a császár az oszt meg és uralkodj-elvét alkalmazta, az elnök viszont egységfrontba olvasztja ellenfeleit. De még a szövetségeseit is Oroszország és Kína karjaiba tereli, ezzel pedig csökkenti az Egyesült Államok erejét.
A washingtoni Külkapcsolati Tanács orosz születésű főmunkatársa emlékeztet arra, hogy a Fehér Ház lakója fél éve kijelentette: a BRICS halott. De nagyon úgy néz ki, hogy a valójában elidegeníti a csoport potenciálisan USA-barát tagjait. Ilyen India, Brazília és Dél-Afrika.
Pedig Dél-Afrika területén hatalmas ritkafém lelőhelyek találhatóak, ez csökkenthetné a függést Kínától. Indiát Biden arra bátorította, hogy vegyen orosz olajat, mert ily módon csökken a szankciók hatása a világgazdaságra. De most Washington azért bünteti Új-Delhit, mivel az megfogadta a tanácsot. Közben Pekingnek a haja szála sem görbül meg, pedig sokkal nagyobb vásárlója az orosz kőolajnak. De úgy néz ki, hogy a vámoffenzíva visszafelé sül el, mert az indiaiak nem szakítják meg a gazdasági kapcsolatokat az oroszokkal.
Die Welt
Maja T. kitalálta, hogy őt elkülönítési őrizetben tartják a budapesti börtönben a magyar hatóságok, ám ez csak mese – ez az intézmény a szocializmus idején létezett és leginkább az NDK-ra volt jellemző – állapítja meg Anna Kröning szerkesztő.
A baloldali aktivista, akit azzal vádolnak, hogy jó két éve Budapesten, a Kitörés napján többedmagával betegre vert nem egy szélsőjobbost, február óta van a vizsgálati fogságban. Az idén döntött úgy, hogy ő nem férfi, hanem nem bináris. De semmi nyoma, hogy emiatt bármiféle hátrányt szenvedett volna a rács mögött. Az apja mindenesetre lelki kínzást emleget.
Több német képviselő, sőt még egy újságíró is meglátogathatta, magyar ügyvédje pedig azt közölte, hogy jó körülmények között őrzik, mert jelenleg egy börtönkórházban ápolják, miután éhségsztrájkot folytatott. A hónap 2. felében azonban visszaviszik a fővárosba, ahol a vádlott arra panaszkodott, hogy embertelen állapotok uralkodnak. Élősködők vannak, az étel penészes.
A védő sajnálatosnak nevezi, hogy a bíróság nem helyezi házi őrizetbe ügyfelét. Ő maga és a család is rendszeresen bemehet Maja T-hez. A szabályozás megengedőbb, mint Németországban. A büntetést ugyanakkor aligha Magyarországon kell letölteni, mert erre ígéretet tett a magyar igazságszolgáltatás. Az elsőfokú ítélet várhatóan szeptemberben születik meg, akár 24 év is lehet, de mivel fellebbezésre lehet számítani, alighanem tovább húzódik az ellátás.
De itt feltehetőleg még lesz nehézség, mert a német törvény értelmében ilyen ügyben maximum 15 évet lehet kiszabni.
Következő cikk: Senki sem sejti, mit fog tenni Trump
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >