Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sok hiányzott hozzá
Szlovénia a NATO-ban marad
A népszavazás a NATO gyengeségét bizonyítaná, távol tartaná a Nyugat-Balkánt (elsősorban a nem NATO-tag Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Koszovót) a NATO-bővítéstől, továbbá destabilizálná a térséget. Ezek mindegyike primer orosz érdek.13 Hasonlóan nyilatkozott Golob miniszterelnök a 24ur (24 Óra) című internetes újság esti kiadásában is... Más következmények is adódhatnak: a népszavazás a NATO gyengeségét bizonyítaná, távol tartaná a Nyugat-Balkánt (elsősorban a nem NATO-tag Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Koszovót) a NATO-bővítéstől, továbbá destabilizálná a térséget. Ezek mindegyike primer orosz érdek... A kérdés tehát eldőlt: Szlovénia a NATO tagja marad, amit egyébként a lakosság döntő többsége is támogat. Elképzelhető, hogy valamely orosz főtiszt Moszkvában nyitva felejt egy ablakot. Szűcs R. Gábor (Élet és Irodalom):
Délnyugati szomszédunk huszonötödik tagállamként, ám a volt jugoszláv köztársaságok közül elsőként, 2004. március 29-én csatlakozott a NATO-hoz. Az erről szóló népszavazást, hatvan százalékot meghaladó részvétel mellett 2003. március 23-án tartották (mellesleg: az EU-csatlakozásra vonatkozó kérdéssel együtt). A szavazók 66,2 százaléka, tehát kis híján kétharmada voksolt a csatlakozás mellett (az EU-tagságra 89,6 százalék).1 Bár azóta is voltak politikai erők, amelyek kétségbe vonták, egészen 2025 közepéig úgy látszott, Szlovénia az atlanti együttműködés szilárd tagja. Ezután támadt a vihar, most már tudjuk, egy pohár vízben. És sejtjük, ki kavarta.
Kinek jutott eszébe?
A 2025. június 24–25-ei NATO-csúcson megszületett döntés szerint a tagállamok 2035-ig a jelenlegi 2-ről 5 százalékra növelik GDP-arányos védelmi kiadásaikat. Ezt Spanyolország kivételével minden NATO-ország elfogadta, bár vannak olyanok, amelyeket a döntés igen nehéz feladat elé állít. Szlovénia 2023–2024-ben a GDP 1,35–1,37 százalékát költötte ilyen kiadásokra, ezzel tehát védelmi költségvetése a legalacsonyabbak közé tartozik a szövetségi rendszerben. A kormány eredeti, hosszú távú terveiben (megjegyzem: Szlovéniában hagyományosan két évre készül a központi költségvetés, amelyet menet közben, „gördüléssel” korrigálnak2) 2025-re 1,53, 2026-ra 1,6 százalékra növelnék ezt az arányt, majd 2030-ra érnék el a 2 százalékot.
A júniusi csúcson azonban világossá vált, hogy ez az ütem, sőt ez az arány nem tartható. Robert Golob miniszterelnök (pártja a balliberális Szabadság Mozgalom, Gibanje Svoboda, GS) már a találkozó előtt érzékeltette, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt valamennyi tagállamra nyomás nehezedik a védelmi kiadások növelése érdekében, függetlenül attól, hogy Trump elnök is Európa nagyobb szerepvállalását szorgalmazza. A tárgyalások során a szlovén kormányfőnek sikerült elfogadtatnia, hogy 2026-ra 2, majd 2030-ig fokozatosan 3 százalékra növelnék a védelmi kiadások arányát, és ezt a döntést a parlament kvázi alsóháza, a Državni zbor3 (Nemzetgyűlés, DZ) 2025 júniusában el is fogadta. Ez elvileg végső döntést jelent.4
A 2022 óta kormányzó koalíciónak ötvenhárom képviselője van a kilencventagú parlamentben, és kívülről az olasz és a magyar nemzetiségi képviselő támogatását élvezi. A koalíciót a Szabadság Mozgalom, a Szociáldemokraták (Socialni Demokrati, SD) és a szélsőségesnek mondható Baloldal (Levica) alkotja. Feltéve és megengedve, hogy a Baloldal, amelynek ideológiája több ponton eltér a másik két kormánypártétól, és leginkább a néhai Szlovén Kommunisták Szövetsége jelszavaira emlékeztet (ezt logójuk, a némileg stilizált ötágú vörös csillag is jelzi), kilépne a koalícióból, ami – a nemzetiségiek szavazatait is figyelembe véve – nem veszélyeztetné a kormánytöbbséget. Mindössze három miniszterrel képviseltetik magukat a kormányban, bár igaz, hogy egyikük a forma kedvéért miniszterelnök-helyettes, és összesen öt parlamenti képviselőjük van.
A döntést a Baloldal nem szavazta meg, sőt javaslatot terjesztett elő, amely szerint az alábbi népszavazási kérdést kell feltenni: „Támogatja-e Ön, hogy Szlovénia növelje a védelmi kiadásokat, hogy azok 2030-ra elérjék a GDP 3 százalékát, és jelenleg körülbelül 2,1 milliárd eurót tegyenek ki?”5 A DZ 2025. július 4-én, 46 szavazattal 42 ellenében elfogadta ezt a javaslatot. Mellette szavaztak a Szociáldemokraták, továbbá a 27 mandátummal rendelkező Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka, SDS, Janez Janša volt miniszterelnök pártja), a kereszténydemokrata Új Szlovénia (Nova Slovenija, NSi) és négy független képviselő. A javaslatot a miniszterelnök pártja, a GS valamennyi képviselője ellenezte, ám ekkor úgy látszott, ez a párt magára maradt a parlamentben.
A jobboldali sajtó, beleértve a magyar szélsőjobbot is,6 világszerte már arról cikkezett nem titkolt örömmel, hogy Szlovénia kilép a NATO-ból. Ezt a lehetőséget néhány, objektívnak nevezhető hírforrás is fölvetette, s csak alig említették meg, hogy nem döntésről, hanem egy demagóg érvelés folyományairól van szó.7 A referendum egyébként konzultatív jellegű lett volna, tehát nem kötelezné a parlamentet, csupán a szavazók véleményét fejezné ki.
A Dnevnik című politikai napilap felmérése szerint8 a megkérdezettek 65,7 százaléka szükségtelennek tartotta a népszavazást a védelmi kiadások növeléséről, sőt megközelítőleg 50 százalék támogatta, hogy a kiadásokat 2030-ig a GDP 3 százalékára növeljék. A jelek szerint tehát a parlamenti szavazati arányok nem feltétlenül tükrözik a lakosság többségének véleményét.
Érvek, érdekek
Az ellenérvek közül az egyik első, hogy Szlovéniát a semleges Ausztria kivételével NATO-országok veszik körül, a védelmi kiadások növelése tehát fölösleges.
A Baloldal érvelése9 híven tükrözi a szélsőbal demagógiát. A kérdés szerintük arról szól, hogy a társadalom a jövőben „a fegyverekre vagy az emberi jogokra épül-e”. Ellenzik „a társadalom militarizálását”, és az erre szánt pénzen az oktatást, valamint az egészségügyet fejlesztenék. A lényegében az ő irányításuk alatt lévő ifjúsági és diákszervezetek egyfajta „népfrontot” alkotva („Ljudska fronta – vojni kontra” – némi suta műfordítással: Népi Front – Fegyvert Ront”) azt hangsúlyozták, hogy a kiadások növelésének hívei a stabilitást a fegyverkezéssel, nem pedig a jóléti kiadások útján akarják biztosítani. „A NATO-tagság nem ad nagyobb biztonságot, sőt, épp ellenkezőleg: Szlovénia a NATO-n kívüli országok támadásának célpontja lehet” – hangzott az érvelés, amely logikáját tekintve elég ismerős lehet.10 Mintha lenne olyan kormány az EU-ban és a NATO-ban, amelynek az a demagóg érvelése: azért nem szállít fegyvert Ukrajnának, nehogy célpont lehessen. Lám, a szélsőségek milyen hamar egymásra találnak. Aki nagyon balra indul el, az jobbról jön vissza.
A Baloldal által kezdeményezett népszavazást ekkor még a Szociáldemokraták is támogatták, bár lebegtették, hogy a javaslatot előbb társadalmi vitára kellene bocsátani.11
Orosz dallam, butast
„Ha nem születik megoldás, az valóságos ajándék lenne a NATO ellenfeleinek, főként pedig Oroszországnak, amely megkísérli kihasználni a helyzetet és ellentéteket szítani a NATO tagállamai között” – írja a Jevropejszka Pravda ukrán lap.12
Más következmények is adódhatnak: a népszavazás a NATO gyengeségét bizonyítaná, távol tartaná a Nyugat-Balkánt (elsősorban a nem NATO-tag Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Koszovót) a NATO-bővítéstől, továbbá destabilizálná a térséget. Ezek mindegyike primer orosz érdek.13 Hasonlóan nyilatkozott Golob miniszterelnök a 24ur (24 Óra) című internetes újság esti kiadásában is.14
Figyelemre méltó a jobboldali Janez Janša (SDS) volt kormányfő érvelése. A NATO-ból való kilépés ötlete szerinte egyszerű butaság (butast), éspedig két okból is: egyfelől a DZ-nek nem áll rendelkezésére az ilyen döntéshez szükséges kétharmados többség, másfelől pedig abból a szervezetből kilépni, amely Szlovénia számára immár két évtizede a béke és nyugalom biztosítéka, az ország biztonságát fenyegetné, és mint ilyen felelőtlenség. „Most, amikor az európai biztonsági helyzet rosszabb, mint bármikor azelőtt, Oroszország Ukrajna elleni agressziója fokozódó mértékben fenyegeti az európai civilizáció értékeit, Szlovéniának nem szabad haboznia. Határozott, stratégiai tervezésre, határozott vezetésre van szükség.”15 Ez utóbbit nyilván saját személyében látja megtestesülni a kormánykoalíció megosztottsága miatt. Furcsa ezt Orbán Viktor legjobb üzlettársainak egyikétől hallani, ám azt jelzi, hogy ha netán kormányváltás lenne Szlovéniában, a magyar miniszterelnök akkor is egyedül téblábolna „saját” (made in Russia) rögeszméjével az EU tanácstermeiben.
Nataša Pirc Musar köztársasági elnök – jogállása miatt – nem nyilváníthatott közvetlenül irányadó véleményt az ügyben, de hangsúlyozta, hogy a Baloldal által javasolt parlamenti szavazás, amely a NATO-ból való kilépéshez vezethet, „lényegesen rontaná Szlovénia szavahihetőségét, megbízhatóságát a Nyugat szemében”.16 A mostani világhelyzetben, „amely a legveszélyesebbek egyike a második világháború óta”, fontos, hogy a vitázó felek higgadjanak le és állapodjanak meg egymással. Az államfő tehát a vitát alapvetően belpolitikai kérdésként érzékelte.
A gordiuszi csomó
Golob kormányfő végül egyszerű és nagyszerű politikai húzással oldotta meg a kérdést: kijelentette, hogy aki igent mond a Baloldal által kezdeményezett népszavazásra, az a NATO-ból való kilépésre mond igent, mert ha Szlovénia nem teljesíti a szövetségi rendszer által elfogadott követelményeket, nem maradhat a NATO-ban. Ez döntő érv volt. Kimondta ugyanis azt, ami amúgy köztudott volt: a Baloldal által kezdeményezett népszavazás a szlovén NATO-tagságról szólna. Mellesleg a vitát a kormány elleni támadásnak nevezte, ami azért különös, mert épp egy koalíciós partner robbantotta ki. Erre a kormányfő úgy reagált, hogy a Baloldal kezdettől fogva ellenezte a NATO-tagságot, s ezt akkor is tudni lehetett, mikor csatlakozott a koalícióhoz. Minden egyéb kérdésben azonban egyetértés van, ezért a Baloldal végül is megbízható tagja a koalíciónak. A helyzet lényege az, hogy a jobbközép ellenzék akarta a kormány lerombolását (rušenje)17 a belső viták szítása révén.
A kérdésről a GS újabb parlamenti szavazást kezdeményezett, hiszen világos, hogy ha a DZ a NATO-ban maradás mellett dönt, el kell fogadnia a szervezet által előírt követelményeket, így a Baloldal kezdeményezte népszavazás fölöslegessé válik. Ellenkező esetben Szlovénia kilép a NATO-ból. Golob elmondta, hogy a válsághelyzetnek tekinthető események során mindvégig kapcsolatban volt Mark Rutte NATO-főtitkárral.
A DZ a 2025. július 18-i, a nyári szünet előtti utolsó ülésén a kormányfő előterjesztésére a védelmi kiadásokról szóló korábbi népszavazási döntés érvénytelenítéséről szavazott. Ezzel tehát Golob mintegy átvágta a gordiuszi csomót, és nyíltan a lényegre tért: ha nincs népszavazás a kiadások növeléséről, akkor értelmetlenné válik bármiféle vita a NATO-tagságról. A javaslat, tehát a korábbi döntés érvénytelenítése mellett szavazott a GS, néhány SDS-képviselő, a magyar és az olasz kisebbségek képviselője. Ellene szavazott a Baloldal, két független és egy SDS-képviselő. A Szociáldemokraták tartózkodtak. Az SDS többsége és az NSi nem vett részt a szavazáson.
A kérdés tehát eldőlt: Szlovénia a NATO tagja marad, amit egyébként a lakosság döntő többsége is támogat. Elképzelhető, hogy valamely orosz főtiszt Moszkvában nyitva felejt egy ablakot.
1 http://nato.gov.si/slo/slovenija-nato/kronologija/ (szlovénül)
2 ld. https://www.gov.si/podrocja/finance-in-davki/drzavni-proracun/ (szlovénül)
3 A felsőház (Nemzeti Tanács, Državni svet) szerepe lényegében formális.
4 Az ütemezés (%) : 2025: 2,0 2026: 2,5, 2027: 2,40, 2028: 2,60, 2029: 2,80, 2030–2040: 3,0. Forrás: https://demokracija.eu/focus/a-rift-in-the-government-the-latter-would-increase-defence-funding-but-due-to-levica-we-will-decide-on-this-through-a-referendum/?utm_source=chatgpt.com#goog_rewarded (angolul és szlovénül)
5 https://www.24ur.com/novice/slovenija/v-dz-dolocili-potek-izredne-seje-o-razveljavitvi-sklepa-za-referendum.html (szlovénül)
6 Például a Pesti Srácok oldal: https://pestisracok.hu/forro-drot/2025/07/nato-szlovenia-nepszavazas-gdp-tagsag-szovetseg-kilepes
7 https://www.nyugat.hu/cikk/szlovenia_kilephet_a_nato_bol
8 https://www.24ur.com/novice/slovenija/javnomnenjska-raziskava-o-obrambi-in-natu.html (szlovénül)
9 https://www.24ur.com/novice/slovenija/bomo-o-obrambnih-izdatkih-odlocali-na-referendumu-ali-ne.html (szlovénül
10 Uo.
11 Uo.
12 https://www.eurointegration.com.ua/eng/news/2025/07/9/7215541/ (angolul)
13 Vö. https://thegeopost.com/en/news/slovenia-is-preparing-a-referendum-that-could-affect-its-nato-membership-what-are-the-possible-consequences-for-the-western-balkans/ (angolul)
14 https://www.24ur.com/novice/slovenija/golob-tisti-ki-bo-glasoval-za-referendum-bo-glasoval-proti-natu.html (szlovénül)
15 https://www.24ur.com/soocanje-v-drzavnem-zboru-referendum-o-natu-ogroza-koalicijo.html (szlovénül)
16 https://www.rtvslo.si/slovenija/pirc-musar-zelela-bi-da-si-ne-delamo-sramote-v-mednarodni-skupnosti/751047 (szlovénül)
17 https://www.24ur.com/novice/slovenija/golob-tisti-ki-bo-glasoval-za-referendum-bo-glasoval-proti-natu.html (szlovénül)
Következő cikk: Putyin minimális engedménye
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >