Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mi lesz most Dodikkal?
Miután a fellebbviteli bíróság jogerősen elmarasztalta a boszniai szerbek vezérét, nagy dilemma, hogy akkor most mi lesz? Jelen állás szerint Dodiknak egy évet kell ülnie – hacsak nem váltja át pénzbüntetésre – szakadár tevékenység miatt. Azon felül 6 évre eltiltották közhivatal betöltésétől. Csak kérdés, a boszniai igazságszolgáltatás érvényt tud-e szerezni a döntésnek – mutat rá a tudósító, Jaschar Dugalic. Úgy hírlik, hogy a köztársaság választási bizottsága novemberre elnökválasztást tervez a Republika Srpskában, ám a politikus egyelőre dacos. De uralma 30 év után megroppant. A Balkán-szakértő, Adnan Čerimagić úgy véli, hogy az elnököt valamennyire meglepte a verdikt. Bizonytalannak tűnik, minden lehetőséget nyitva tart. Ideértve, hogy súlyosbítja a helyzetet. Feltehetőleg elsősorban azon lesz, hogy gyengének állítsa be a boszniai államot, amely tavasszal már képtelen volt érvényt szerezni az ellene kiadott letartóztatási parancsnak. Hogy mit csinál, az elsősorban attól függ, kitől kap támogatást, illetve ki gyakorol rá nyomást. A helyi lakosság körében népszerűsége hanyatlik. Már 3 éve alig-alig győzött és felmerült a választási csalás gyanúja. Ugyanakkor az ellenzék megosztott. Horvátország, illetve a boszniai horvát vezetés elismerte a bírósági határozatot, Vućić azonban nem. Rajta kívül Orbán Viktor is beállt a politikus mögé. Két napja kijelentette, hogy jogi boszorkányüldözés folyik Boszniában. Fura módon Dodik a jelek szerint most Trumptól vár segítséget, noha az elnöknek alighanem a kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy vele foglalkozzon. Emellett az USA az utóbbi években többször is szankciókkal sújtotta a politikust és családját. Korrupció, valamint Bosznia destabilizálása miatt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk Brazíliát hozza fel annak igazolására, hogy Trump sokszor politikai alapon dönti el, melyik országra mekkora vámot vet ki. Az értékelés gyalázatosnak nevezi, hogy a terhekről az elnök nem ritkán a saját szeszélye alapján dönt.
Úgy állítja be persze, hogy csupán az egyensúlyt kívánja helyreállítani a világkereskedelemben, ám egyes, kirívó esetekben nagyon is tetten érhető nála a közönséges politikai szándék. Ilyen Kanada, amelynek Washington szerint azért kell megfizetnie, mert nem gátolja meg, hogy területéről nagy mennyiségben jusson be kábítószer az Egyesült Államokba. Csak éppen semmi sem támasztja alá, hogy zajlik ilyesfajta csempészet.
India esetében az az indok, hogy nagy mennyiségben vesz orosz olajat, illetve fegyvert, de az sem tetszik, hogy az ország a BRICS-csoport tagja. A brazilokkal pedig az a baj, hogy az ottani Legfelsőbb Bíróság számon akarja kérni a volt elnökön, Bolsonarón, a bukása után szervezett puccskísérletet.
Ez az ügy azért különösen sajnálatos, mivel a brazil gazdaság meglehetősen zárt és sokat nyerne, ha nyitna, mert ily módon a nagy hazai cégek versenyre kényszerülnének. De amíg a Kongresszus és az amerikai igazságszolgáltatás nem fékezi meg Trumpot, egyedül az vet neki gátat, hogy a vámok visszaütnek az USA gazdaságára. Emellett a pénzügyi piacok is mérsékelhetik, miközben a vámokkal az egész világkereskedelmet igyekszik átalakítani és személyes vendettát folytat.
The Times
Niall Fergusonnak tele van a hócipője azzal, hogy a világ liberális része Izraelt vádolja népirtással, meg Zelenszkijt ócsárolja, ahelyett a Hamász és Oroszország körmére nézne. A skót származású, világhírű konzervatív történész, aki Amerikában dolgozik, Izraelről és Ukrajnáról is úgy gondolja, hogy mindkettő demokrácia, amely két, szövetséges zsarnokság ellen harcol. Ha vereséget szenvednének, az azt jelentené, hogy mind a zsidó, mind az ukrán állam eltűnne a térképről.
Ez pedig alaposan meggyengítené a Nyugat stratégiai pozícióit, ugyanakkor megerősítené az autoriter tengelyt, Kínát, Oroszországot, Iránt és Észak-Koreát. A szerző képmutatónak nevezi, hogy sokan az ukrán elnök szemére vetik: nem lép fel kellő határozottsággal a korrupció ellen, nyugati cégek azonban zavartalanul profitálnak abból, hogy Putyin sokkal korruptabb, fasiszta rendszerével üzletelnek.
Elismeri, hogy a gázai háború brutális és Izraelnek sok mindent fel lehet hánytorgatni, de itt nem genocídiumról van szó, mert a Netanjahu-kabinet nem kívánja kiirtani a palesztinokat. Ilyen ügyben inkább az oroszok által megszállt ukrán területeken érdemes körülnézni, mert ott az a cél, hogy megszűnjön az ukrán identitás. Azon felül az orosz hadsereg öli rendesen az ukrán civil lakosságot. Az év első felében az ilyen halottak és sebesültek számra csaknem elérte a 7 ezret. A háború kezdete óta pedig 13 580 áldozatot regisztráltak a hátországban.
A francia, brit és kanadai kormány részéről teljes tévedés, hogy el akarják ismerni a palesztin államot, hiszen az nem létezik és egyhamar nem is fog. A Palesztin Hatóságot megveti saját népe, nem élvez semmiféle tekintélyt. Ellenben a Hamász továbbra is igen népszerű Gázában és Ciszjordániában.
Ám luxus azt gondolni, hogy szó lehet palesztin államról, illetve Ukrajnában a békéről, ha nem gyakorolnak komoly nyomást Moszkvára. Azért luxus, mert mindkét feltételezés sokba kerül. És csakis az autokráciáknak jön jól. Akik pedig terjesztik, azok hasznos idióták.
Neue Zürcher Zeitung
Az ukrán elnök sok minden volt már: tévésztár, politikai komikus, majd lett hős háborús elnök, államférfi, aki segítséget vár a Nyugattól, de egyben védi is azt. Egyben, nem utolsósorban üzletember, ám most bajban van. Így mutatja be Zelenszkijt Brüsszelben keltezett hosszú írásában Ivon Mijnssen, aki igen-igen jól ismeri Európa keleti felét, mert éveken át Bécsből tudósított a térségről.
Úgy véli, hogy a szabadságharc hőse egyre kevésbé képes megbirkózni a gondokkal, elvesztette tévedhetetlen ösztönét. Mind érzékenyebb, és mostanában autoriter reflexeket árul el.
Lehet, hogy ő és Trump jobban hasonlítanak az egymásra, mint ahogy az első blikkre tűnik. Mindketten populisták, és azzal léptek hatalomra, hogy leváltják az erkölcsileg elhasználódott elitet. Üzletemberkényt működtek, mielőtt átváltottak a politikára. Zelenszkij vagyonát 20-30 millió dollárra becsülik, ezt javarészt a show-iparban kereste.
Azt ígérte, hogy megszabadítja az országot az oligarcháktól, de nem tudta megtenni, mert szüksége van rájuk és viszont. Közben a hatalom a háborúra hivatkozva nem tartja be az átláthatósági szabályokat. Kollaborációra hivatkozva vet ki szankciókat politikai ellenfelei ellen.
Az ország ugyan demokrácia, de még inkább kirajzolódnak a gyengéi: az alulfejlett intézmények, illetve hogy keveredik a politikai és gazdasági befolyás. Ukrajnát Zelenszkij az elnöki apparátuson keresztül irányítja. Egy sor tanácsadója nagy hatalmat élvez, hivatalos státusz nélkül.
Az államfő azért népszerű, mert érzi a közhangulatot, megtalálja a megfelelő hangot. Viszont az egyre gyakoribb orosz támadások miatt már nem tud annyiszor elmerülni a tömegben, mint korábban és ez veszélyes egy populista számára. Emellett nagy hibákat követ el: nem tudta megszervezni a sorozást, sorra jelentkeznek korrupciós botrányok. A szerkezeti gondokat akciózással gondolja megoldani, ami persze nem megy. A fronton harcoló emberek nem szeretik, ha a közhivatalnokok megszedik magukat, miközben ők a hazát védelmezik.
Zelenszkijt pedig egyre inkább a hatalom megtartása érdekli. Határozatlannak tűnik, lavírozik a külföldi partnerek, a civilek és a régi hatalmi struktúrák elvárásai között. Nehezen találja meg a szerepét. Zsákutcába jutott és vele együtt az egész ország.
Washington Post
A szerkesztőségi állásfoglalás úgy látja, hogy ha a világ maximális nyomást próbál kifejteni Putyinra, akkor másodlagos vámokkal kell sújtani az orosz olaj vásárlóit. India már megkapta a magáét Trumptól, az ottani állami feldolgozók hírek szerint le is álltak az orosz olaj finomításával, bár ezt a kormány cáfolja. Felkészül Kína, de vannak kockázatok.
Az elnök tegnapelőtt bemondta, hogy Oroszország csak blöfföl a nukleáris kardcsörtetéssel. Két atom tengeralattjárót vezényelt közelebb az orosz partokhoz. Nagyon zavaró, hogy Moszkva átvészeli a szankciókat, hála elsősorban az energiahordozók vásárlóinak, így főként Pekingnek és Új-Delhinek. Az olaj az orosz hadigépezet kenőanyaga.
A másodlagos szankciók geopolitikai páncélökölnek számítanak. Az olaj adja az orosz költségvetés bevételeinek csaknem felét. India 38, Kína 47%-kal részesedik az exportból. Csakhogy ha itt valamit csinál a Fehér Ház, az ütközik a tervével, hogy ti. átfogó kereskedelmi egyezményt köt Pekinggel.
Ráadásul valószínű a megtorlás - lehet, hogy megint leállnának a ritkaföldfémek szállításai. Ez pedig lefékezheti az egész világgazdaságot, növelheti az amerikai visszaesés esélyét. Egyelőre úgy látszik, hogy Hszi nem enged. Ám ez változhat, ha a kínai vezető rájön, hogy amerikai kollégája komolyan gondolja a dolgot. Meggyőzésének egyik eszköze lehet, hogy az USA mind több fegyvert küld Ukrajnának. Hiszen végső soron az amerikai piac sokkal fontosabb az ázsiai nagyhatalomnak, mint az Oroszországgal fennálló barátság.
Következő cikk: Észak-Korea ezrével küld titokban külföldre számítástechnikai szakembereket
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >