2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Merre vezeti Meloni három év után Európát?

Merre vezeti Meloni három év után Európát?

Ezt kérdezi a Time amerikai hírmagazin címlapsztorija, hozzátéve, hogy egészen különleges politikai figuráról van szó: a munkásosztályból származik, gyerekét egyedül neveli, nincs diplomája és amikor hatalomra került, igencsak baljósak voltak vele kapcsolatban a jóslatok. Így p. nagy volt az aggodalom, hogy ugyanazon az úton halad majd, mint Orbán Viktor, felkarolja a világ autokratáit. Szerinte a jobboldali győzelmek véget vetnek a kaotikus kormányzásnak Olaszországban. De közben sok tekintetben ugyanazt csinálja, mint másutt a tekintélyuralmi vezetők: megerősíti a végrehajtó hatalmat, lecsap a független sajtóra, ellenőrzést alá vonja az igazságszolgáltatást, kampányt folytat az illegális bevándorlók ellen és korlátozza a tiltakozások bizonyos formáit. Ezekből az ellentmondásokból újfajta nacionalizmust kever ki: populista, ugyanakkor Nyugat-barát, elkötelezett az EU és a NATO iránt. Azt mondja, mindenekelőtt a kultúrát, identitást, civilizációt kell megvédeni. De hogy merre tart, az roppant fontos, mert a korábban kitaszított szélsőjobb, uralma alá hajtja a hagyományos konzervatív pártokat, Portugáliától Romániáig. Imádói azt mondják, megtalálta a módját, hogy az emelkedő szélsőjobbot beépítse a demokratikus rendbe, semlegesíti a fenyegetést. Bírálói ezzel szemben attól félnek, hogy miután Trump van a Fehér Házban, apránként lebontja a demokráciát és kikövezi az utat a jobbos szélsőség nemzetközi szövetségéhez. Olaszország azonban messze van attól, hogy autoriter kormánya legyen. Működnek a fékek és ellensúlyok, gátat szabnak az illiberalizmusnak. A miniszterelnök azt vallja, hogy sem nem rasszista, sem nem meleggyűlölő. Ám pártjában szép számmal vannak olyanok, akik nosztalgiát táplálnak a fasizmus iránt. A politikusban az a nyugtalanító, hogy befogad olyan köröket, amelyeket korábban a nacionalizmus szabadított rá a világra – pont most, amikor halványulnak a háború utáni normák. Mert nehéz nem aggódni, amikor a tekintélyuralom és a több millió áldozat szelleme kísért a kontinens minden szegletében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post

 

Trump ugyan vámegyezményt kötött Japánnal, Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel, de ezzel cseppet sem erősítette Amerika helyzetét Kínával szemben. Hiszen három legfőbb ázsiai szövetségesére vetett ki vámot, így azonban nem alakul ki ellenálló ellátási lánc – figyelmeztet a szerkesztőségi állásfoglalás.

 

Abban persze igaza van az elnöknek, hogy csökkenteni kell a gazdasági függőséget Pekinggel szemben. A járvány és a háború megmutatta, milyen kockázatos, ha valaki az ellenségtől szerez be kritikus árukat. 

 

Csakhogy a vámok sokba kerülnek az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak, mert azok gyakorlatilag adót jelentenek. Közben pedig Washington kulcsfontosságú partnereket büntet. Ugyanakkor drága és reménytelen próbálkozás, hogy hazacsábítsa a külföldre települt amerikai gyárakat.

 

Ráadásul a három szerződés alapján a vámok a fűnyíró-elv alapján működnek, nem összpontosítanak azokra az ágazatokra, amelyek elengedhetetlenek a nemzetbiztonság szempontjából.

 

Végül pedig ha a Fehér Ház változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy minden országgal külön-külön jusson egyezségre, akkor lemond a multilaterális együttműködés előnyeiről, noha annak révén sokkal hatásosabban válhatna le a kínai piacról.

 

Olyan szerződésekre van szükség, amelyek orvosolják az USA sebezhetőségét és ellensúlyt képeznek Pekinggel szemben. Nem pedig barátokat hoznak hátrányos helyzetbe, ám azt győzelemként adják el.

 

Bloomberg

 

Trump egész pályás letámadást alkalmaz a szövetségi jegybank ellen, Steve Bannon szavaival élve, „elárasztja a zónát”. A célpont az elnök, Jerome Powell – fejti ki a kommentátor, Nancy Cook.

 

Az elnök átment személyeskedésbe, ahelyett, hogy arra koncentrálna, miként lehetne megoldani a kamatcsökkentés időzítése körüli ellentéteket. De ugyanezt a taktikát alkalmazta, amikor nagytakarítást hajtott végre több kormányzati intézménynél, nekirontott a bíróságok függetlenségének, valamint a vezető egyetemeknek.

 

De amint azt egyik volt munkatársa taglalta: a politikus ily módon csakis nyerhet: győztesnek nyilváníthatja magát, ha a Fed netán lejjebb viszi az alapkamatot. Figyelmezteti a jövő májusban hivatalba lépő utódot, hogy mit vár tőle a kormányzat. Ugyanakkor van bűnbank, ha a vámok miatt fenékre ül a gazdaság.

 

A nyomásgyakorlás jelentős változásokat indíthat be az intézménynél, amelyet kamat-ügyben engedelmességre akar kényszeríteni az elnök. Ám némi ellenerőt képvisel, hogy ez esetben még republikánus szenátorok sem követik vakon az irányvonalat. Egyelőre nincs jele annak, hogy a bank térde megroggyanna, vagy főnöke idő előtt venné a kalapját.

 

FT

 

A vezércikk riasztóan törékenynek nevezi az Asszad utáni Szíriát, a szekták közötti összecsapások tanulságának pedig azt tartja, hogy Sharának, az új vezetőnek befogadóbb államot kell létrehoznia. A múlt heti harcok a drúzok és a beduinok között az ország déli részén, amibe beleavatkoztak a kormánycsapatok, brutálisan rávilágítanak arra, milyen bizonytalan az átmenet. Több száz embert mészároltak le.

 

A feszültség csak amerikai és arab közvetítésre hagyott alább, miután távoztak a központi alakulatok. De a kiváltó okok továbbra is gennyednek és az ország megújulása veszedelmes ponthoz érkezett. Ébresztő az elnök számára, hogy nem szabad engednie a szektás retorikát, és olyan kormányt kell összehoznia, amely megnyugtatja a kisebbségeket.

 

Mert ha nem, akkor fennáll a kockázata, hogy egyesülnek a hatalomellenes irányzatok. Akkor pedig még inkább szétesne az amúgy is romokban lévő állam. Az eddiginél sokkal többet kell tenni a nemzeti egységért. Shara katonái közül senkit sem vontak felelősségre a hatalom megszerzési óta elkövetett túlkapásokért.

 

Az izraeli rajtaütések szintén destabilizáló tényezőt jelentenek. Netanjahu célja, hogy saját érdekeire használja ki a válságot. Ez azonban veszélyes hazárdjáték. Senkinek sincs szüksége arra, hogy kudarcot valljon a szír állam.

 

Der Standard

 

Izrael egyre kétesebb háborús célkitűzései cselekvésre késztetik Európát. Abban persze egyet tudnak érteni az ésszerű erők a világban, hogy az országnak joga van védekeznie a Hamász terrorja ellen, csakhogy megengedhetetlen eszközöket alkalmaz, nincs tekintettel a civil lakosság szenvedéseire. Legutóbb éhínséget váltott ki, miután nem engedte be az övezetbe a segélyszállítmányokat.

 

Abban sincs vita, hogy ha a zsidó államnak nincs béketerve, amely tekintettel volna a palesztinok érdekeire, továbbá szavatolja jogaikat, akkor a szélsőséges milícia elleni harc elveszti legitimitását – emeli ki a külpolitikai szakértő, Eric Frey.

 

Netanjahu célja továbbra is kettős: kiszabadítani a túszokat és szétzúzni a gerillacsoportot, ám ez a kettő kizárja egymást. A megoldást kizárólag az hozhatja el, ha Izrael kötelezi magát a küzdelem beszüntetésére. Ám a politikusnak nem fontos, hogy mi lesz azokkal, akiket a szélsőségesek csaknem két éve elraboltak és kínoznak.

 

Ugyanakkor hallani sem akar a palesztin államról, arra készül, hogy bekebelezze Ciszjordániát és Gázát. Ennélfogva az európai partnereknek fel van adva a lecke, mert fokozniuk kellene a nyomást, de anélkül, hogy cserben hagynák a zsidó államot. Macron ennél egy lépéssel tovább ment, amikor közölte, hogy ősszel elismeri a palesztin államot.

 

De ez is csak jelképes az USA támogatása nélkül. De erősíti az alternatív utat, amely sokkal előbb véget vet a Hamász uralmának, mint a brutális, ám eredménytelen izraeli hadviselés.

 

Wall Street Journal

 

A szerkesztőség úgy gondolja, hogy a gázai segélydráma csakis a Hamásznak jó. Ezért ajánlatos volna, ha az ENSZ és Izrael hagyná a csudába a kölcsönös vádaskodást, és gondoskodna arról, hogy az élelem eljusson a civil lakossághoz. A terület északi részén már tényleg katasztrofális az éhség, ami a terroristák kezére játszik.

 

Amerikai illetékesek szerint a szervezet érzékeli az izraeli vezetésre nehezedő nyomást, ezért lépett vissza korábbi engedményeitől. Netanjahu azt hangoztatja, hogy a gond a segélyek elosztásával van, a kamionok simán beléphetnek a területre. Az ENSZ-nek és a többi érintett jótékonysági segélyszervezetnek inkább a saját portája előtt kellene sepernie.

 

A Hamász ugyanakkor arra törekszik, hogy ne rúghasson labdába az USA és Izrael által nemrégiben felállított Gázai Humanitárius Alapítvány, mert az naponta mintegy kétmillió adag élelmiszert juttat el a lakosságnak – ingyen - és ez fenyegetést jelent a milíciának. De az új szerveződés szálka a világszervezet szemében is. Csakhogy, amint azt egy amerikai illetékes megfogalmazta: ha sikerrel jár a próbálkozás, akkor keresztet lehet vetni a túszokra, mert akkor a Hamász kezében lesz a segélyküldemények továbbítása, ez esetben pedig nem fog megállapodni.

 

Izrael kifut az időből, hogy szavatolja a gázaiak ellátását.

 

Washington Post

 

Lassan elül a retorikai porfelhő és látni, hogy a 12-napos háborúban Izrael igencsak súlyos károkat okozott az iráni atomterveknek. Amerikai és izraeli értékelések egyetértenek abban, hogy légitámadások legalább egy évvel vetették vissza a programot. Egy jól értesült jeruzsálami illetékes megsúgta az elemzés szerzőjének, David Ignatiusnak: Teherán messze került attól, hogy nukleáris bombája legyen.

 

A kép persze nem teljesen tiszta, az iráni állam elrejthetett centrifugákat, hasadóanyagot, és fegyvereket, de a csekélyebb forrásokkal is megkísérelheti, hogy atomfegyvert állítson elő. A másik eshetőség, hogy fokozza a terrorakciókat.

 

Csakhogy – és ez nem kapott kellő hangsúlyt - az izraeli hadművelet végzett az iráni nukleáris szakemberek első és második vonalával, de még harmadik vonalbeli tudósok sorában is nagy irtást végzett. Ez jelzi, milyen szinten áll az izraeli hírszerzés.

 

Azon kívül vége a natanzi dúsítónak, de működésképtelenné vált a hasonló, földalatti létesítmény Fordóban is. Immár a föld temeti be azt a helyet, ahová az irániak 400 kilogrammnyi dúsított urániumot dugtak el.

 

A behatoló gépek tönkre bombázták továbbá a 3 ezer ballisztikus rakéta felét, és az 500 kilövő állás 80%-át. A földdel tettek egyenlővé főhadiszállásokat, archívumokat, laboratóriumokat, tesztberendezéseket.

 

2025. július 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább