2026. május 9. szombat
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A felsőoktatás stratégiai átalakulása Magyarországon

A felsőoktatás stratégiai átalakulása Magyarországon

A magyar példa világossá teszi, hogy a tekintélyelvű oktatási stratégiák hogyan mutatkoznak meg nem csupán represszív intézkedésekben és átépítésekben, hanem egyre inkább olyan párhuzamos infrastruktúrák kiépítésében is, amelyek új ideológiai elitet képeznek ki, és vezetnek be nemzetközi hálózatokba. A Mathias Corvinus Collegium ebben az összefüggésben nem csupán nemzeti mintaprojektként működik, hanem egy átfogóbb hegemón stratégia modelljeként is, amelyben a képzés finanszírozása, az ideológiai formálás és a geopolitikai befolyás szoros kölcsönös hatásban áll. Ez a fejlődés túlmutat a magyar esetpéldán: az ilyen oktatási intézmények céltudatos alapítása, kisajátítása és nemzetközivé tétele a tekintélyelvű tudáspolitika új stádiumára utal. Ez a stádium már nem csupán defenzív módon irányul a kritikus tudomány ellen, hanem aktívan teremt alternatív intellektuális rendet.

A magyar kormány az oktatás céltudatos átalakításával új ideológiai elitet képez ki, összekötve a tudomány szabadságát, az ideológiai ellenőrzést és a politikát, ezzel hosszútávra biztosítva a hatalmon maradását. Ez jellemző a tekintélyelvű Die rezsimekre – mutatott rá hosszú vendégkommentárjában a Der Standardban a bécsi egyetem két politológusa.

A Trump-kormányzat támadása az amerikai elit egyetemek ellen újra rávilágított, hogy a felsőoktatási és kutatási intézmények feletti ellenőrzés a jobboldali populista pártok hatalmuk bebetonozását szolgáló fontos eszköze.

Az ilyen pártok felemelkedése világszerte tükröződik az akadémiai szabadság (az oktatás és kutatás szabadsága, valamint az intézményi autonómia) visszaszorulásában – ez derül ki egyebek mellett a V-DEM intézet vonatkozó indexéből. A tekintélyelvű és jobboldali populista projektekben az oktatáspolitika a társadalmi erőviszonyok hosszú távú átalakításának stratégiai emelője. Az oktatás és kutatás stratégiai átépítése pedig az uralmuk ideológiai és hatalompolitikai bebetonozását szolgálja, és elválaszthatatlanul összefűződik a gazdaságpolitikai stratégiával.

Ez alapvetően Antonio Gramsci „kulturális hegemónia” koncepciója, amelynek lényege, hogy a politikai uralom stabilizálásához nem csupán hatalom szükséges, hanem a lakosság egyetértésének megteremtése is. 

Ebben az összefüggésben az oktatási intézmények a domináns ideológia társadalmi megerősítésének, a politikai hatalom gazdasági aládúcolásának kulcseszközeiként szolgálnak, és ezt mutatja jól meg Magyarország példája – írták a szerzők. Magyarország Orbán Viktor hatalomra jutása óta az akadémiai szabadság elleni frontális támadásokkal szerepelt a címlapokon. Daniela Apaydin (Dunai Térség Intézet) három központi mechanizmust lát a felsőoktatás feletti politikai ellenőrzés megszerzésében. Egyrészt új törvényekkel és rendeletekkel elérték, hogy a felsőoktatási intézmények mostanra a kormány közvetlen ellenőrzése alatt állnak. Másrészt kipellengérezték a nem konform kutatókat, kutatási területeket és intézményeket rágalmakkal és ellenségkép-retorikával. Harmadrészt a legtöbb egyetemet magánalapítvánnyá alakították, amelyeket a kormányhoz közelálló vállalatok tartanak fenn. 

A szerzők ismertették a további vonatkozó lépéseket, köztük a CEU elűzését, és azok következményeit, így azt, hogy mostanra 21 egyetem veszítette el a hozzáférési lehetőséget az Erasmus-programhoz, valamint a kutatásfinanszírozási uniós lehetőségekhez.

Rámutattak: az egykor állami intézmények radikális átépítése mellett a kormány nagy erőkkel vitte előre az új intézmények, mint az MCC kiépítését, amelyek az új vezető elit káderképzői. 

Ismertették az MCC tevékenységét. Kiemelték, hogy az MCC jobboldali hálózatépítése közismert, és részletesen ismertették ezt az építkezést, megemlítve a Fudan egyetem kampuszának – egyelőre félretett – tervét is.

A magyar példa világossá teszi, hogy a tekintélyelvű oktatási stratégiák hogyan mutatkoznak meg nem csupán represszív intézkedésekben és átépítésekben, hanem egyre inkább olyan párhuzamos infrastruktúrák kiépítésében is, amelyek új ideológiai elitet képeznek ki, és vezetnek be nemzetközi hálózatokba. A Mathias Corvinus Collegium ebben az összefüggésben nem csupán nemzeti mintaprojektként működik, hanem egy átfogóbb hegemón stratégia modelljeként is, amelyben a képzés finanszírozása, az ideológiai formálás és a geopolitikai befolyás szoros kölcsönös hatásban áll.   

Ez a fejlődés túlmutat a magyar esetpéldán: az ilyen oktatási intézmények céltudatos alapítása, kisajátítása és nemzetközivé tétele a tekintélyelvű tudáspolitika új stádiumára utal. Ez a stádium már nem csupán defenzív módon irányul a kritikus tudomány ellen, hanem aktívan teremt alternatív intellektuális rendet.

 

 

2025. június 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket

„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >

Tovább

Szodoma százhúsz Ferrarija

Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >

Tovább

Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?

A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >

Tovább

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább