Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Patyomkin büszke lenne a mostani NATO-csúcs láttán
Edward Lucas úgy gondolja, hogy a néhai orosz herceg, Patyomkin büszke lenne a mostani NATO-csúcs láttán, mert az valójában elfedte a széthúzást és a határozatlanságot, ugyanakkor halálos jelzéseket küldött a szervezet részéről. A The Times külpolitikai szakértője úgy összegezi a lényeget, hogy a tagok gyávának bizonyultak, azt igazolták, hogy jobban félnek Trumptól, mint Putyintól. Ukrajna a háttérbe szorult, pedig a tanácskozás alatt is hullottak az orosz rakéták és drónok ukrán civil célpontokra. Könnyű persze úgy betojinak lenni, hogy mások viselik a következményeket. De az ülésen bagatellizálták a Moszkva jelentette veszélyt, csak üres ígéretek hangzottak el, ám ez egyelőre működött. A szövetségesek Donald császárra igyekeztek jó benyomást tenni, a főtitkárral az élen. A katonai kiadások növelése ugyanakkor politikailag népszerűtlen, gazdaságilag pedig káros. A bizakodáshoz az adta az alapot, hogy sikerült elkerülni a katasztrófát. Trump ott volt és nem fordult ki önmagából. Szavakban Európa védelmét szajkózza. Sőt az elnök utalt arra, hogy esetleg elad az ukránoknak Patriot-rakétákat. Viszont kiderült, mennyire ki van szolgáltatva a szövetség a politikus szeszélyeinek. Az egyetlen vigasztaló, hogy ha a partnerek nem igazodnak el Trumpon, akkor Putyin sem tud. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Amnesty International
Az Amnesty International Magyarország eljuttatta a budapesti Rendőr-főkapitányságnak azt a petíciót, amelyet 73 országban több mint 120 ezren írtak alá, sürgetve a Büszkeség menetének megtartását. A csatlakozók szerint lehetővé kell tenni, hogy az esemény biztonságát semmi se fenyegesse, ne legyen megfélemlítés, zaklatás vagy erőszak.
Továbbá, hogy a karhatalomnak kötelessége gondoskodni a tömeg védelméről, mert az embereknek joguk van a békés tiltakozáshoz. Ugyanakkor nem szabad érvényt szerezni diszkriminatív jogszabályoknak, amelyek sértik az emberi jogokat.
A szöveg úgy fogalmaz, hogy döntő pillanat közeleg, mert választani kell, mi a fontosabb: az emberi jog és méltóság megóvása vagy pedig, hogy belefojtsák a szót azokba, akik egyenlőséget követelnek.
Szombatra Budapestre érkezik az Amnesty International főtitkára, valamint 17 európai tagszervezet több mint 70 küldötte.
Die Presse
Az osztrák zöldek azt követelik, hogy az EU állítson le minden kifizetést Magyarországnak, miután az nem akarja engedélyezni a Pride-ot, ám itt már nem véleménykülönbségről, hanem az alapjogok megszegéséről van szó. Ezt közölte az európai ügyekben illetékes szóvivő, aki maga is queer és egy másik kollégájával jelen lesz a két nap múlva esedékes budapesti felvonuláson.
Disoski szerint egyetlen centet sem szabad folyósítani, amíg a Fidesz lábbal tapod az alapértékeken. Megjegyezte, hogy ha valaki meg akarja gyengíteni a demokráciát, mindig a kisebbségeknél kezdi. És mivel a hatóságok arcfelismerő szoftverrel kívánják azonosítani a felvonulókat, hogy megbüntessék őket, az osztrák politikus rámutatott, hogy Orwell üdvözletét küldi.
Az európai zöld képviselők közül 50-en lesznek jelen az eseményen, ők már holnap tiltakozó akciót terveznek a Belvárosban.
Le Monde
33 ország, valamint a Bizottság elnöke és jó néhány EP-képviselő is szükségesnek gondolta, hogy kiálljon a Büszkeség menete mellett, ám a magyar igazságügyi miniszter levélben erősítette meg az érintett államokkal, hogy a rendezvényt betiltották.
Az illiberális Orbán Viktor a gyerekek védelmére hivatkozva évek óta szűkíti az LMBT-jogokat. A főváros és a szervezők visszautasították a kormány ajánlatát, inkább az ütközést és a törvényellenességet választották – füstölgött Kovács Zoltán, a szóvivő, aki szerint ami most zajlik, az provokáció.
A házigazdák 35 ezer embert várnak, vagyis ez lenne az eddigi legnagyobb Pride Budapesten. Az illetékes uniós biztos holnap sajtótájékoztatót tart Karácsony Gergely társaságában.
Die Presse
A mai és holnapi EU-csúcs felett ott lebeg a vétókard, Magyarország és Szlovákia ellenállása stratégiai döntéseket veszélyeztet – hangsúlyozza Oliver Grimm Brüsszelből. Amikor az ukrán csatlakozási tárgyalásokról vagy az újabb szankciós intézkedésekről van szó, teljesen mindegy, hogy Fico felzárkózik-e Orbán mögé. Azt látni, hogy az Unió csak igen korlátozottan cselekvőképes.
A nagy többség az imperialista orosz fenyegetéssel indokolja a közös védelem fejlesztését, ám ezt Budapest és Pozsony teljesen másként látja. Számukra az jelent létveszélyt, ha Európa leválik az orosz energiahordozókról.
Egyébiránt az új szankciós csomag legfontosabb eleme, hogy ti. 60-ról 45 dollárra vigyék le az orosz nyersolaj ársapkáját, az iráni háború miatt lekerült a napirendről. De még ennél is fontosabb, hogy ha a két ország köti az ebet a karóhoz, akkor Moszkva július 31. után megkapja azt a 200 milliárd eurós követelést, amely befagyott Nyugat-Európában.
Le Monde
Az uniós állam- és kormányfők meg akarják erősíteni, hogy támogatják Ukrajnát, de azért jó 3 év elteltével már nem annyira lelkesek, ha a tagságról, illetve az ukrán árukról, vagy menekültekről van szó. Ebben szerepet játszik a szuverenista pártok megerősödése, a rengeteg bizonytalanság Trump miatt, valamint a közel-keleti helyzet – mert mind elvonja a figyelmet a háborúról.
Ám a kiállás csakis a 26-ok részéről lehetséges, március óta immár harmadszor nem számíthatnak az igen oroszbarát Magyarországra. Pedig csak gesztusról van szó, minden konkrét következmény nélkül. A fejlemény arról tanúskodik, hogy Budapest bekeményít, noha idáig mindig megkérte az árát, ha Kijev megsegítéséről volt szó. De jönnek a választások.
A 18. csomagért cserében máris jelezte: azt akarja, hogy az EU ne mondja fel teljesen az energiai együttműködést Moszkvával. Ugyanakkor hallani sem szeretne az ukrán felvételről. Ám annak jóváhagyásához jó 70, egyhangú döntés kell. Von der Leyen el is ismerte, hogy a szervezet ez ügyben vesztett lendületéből.
A Bizottság azt javasolja, hogy informálisan vitassák meg a 26 dossziét, azt remélve, hogy egy nap a magyar fél beadja a derekát. De nem csupán Orbán kételkedik abban, hogy Kijev belépése hasznos volna, mivel felboríthatja a gazdasági és költségvetési egyensúlyt – hangsúlyozza egy brüsszeli illetékes. Aggódnak pl. a francia, az olasz és a lengyel gazdák.
Emellett Magyarország, Szlovákia, de még Írország is csökkenti az ukrán menekülteknek folyósított segítséget. A lengyeleknél és a németeknél vita tárgya a kérdés.
Die Zeit
A volt ukrán külügyminiszternek szemernyi kétsége sincs afelől, hogy Oroszország meg fogja támadni valamelyik NATO-tagállamot, egyszerűen, mert tudni akarja, működik-e még a híres 5-ös paragrafus, vagyis, hogy a többiek segítenek, ha valamely tagot külső agresszió éri. Kuleba, aki immár hivatali kötelmek nélkül beszélhet, úgy véli: Moszkvának elegendő, ha Brüsszel 24 óráig habozik, onnantól kezdve tudja, mi a szitu.
Beszélt arról, hogy az Egyesült Államok immár nem küld fegyvereket országának. Pedig nagy szükség volna pl. Patriot-rakétákra, mert azt az európaiak nem tudnak adni. Egyébként azonban igyekszenek betömni a rést.
Az EU-segítség ugyanakkor ott lenne fontos, hogy Moszkva ne tudja exportálni az olajat, ehhez korlátozni kellene az orosz árnyékflottát, csak éppen, ha minden igaz, Magyarország és Szlovákia bojkottálja az új szankciós csomagot. Az olajársapka leszállításába pedig az amerikaiak nem mennek bele. Azon felül az USA-nak esze ágában sincs kapitulációra kényszeríteni Putyint.
Az európai biztonság ugyanakkor nem lehetséges Ukrajna nélkül, ezért a politikus nem aggódik Kijev NATO-tagsága miatt. Viszont jelenleg Trump akadályozza a megbékélést, mert a többiek vele foglalkoznak és nem a tűzszünettel.
FT
Oroszország már nincs ráutalva Iránra, bár Moszkva nem örül, hogy teheráni szövetségese ilyen megaláztatást szenvedett el, ám a fronton most már meg tud lenni, köszönhetően az odahaza gyártott drónoknak, valamint az új partnereknek. Így vélekedik Hanna Notte, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával foglalkozó James Martin Központtól.
Az iráni fél most jó ideig nem képes segíteni az oroszoknak, akkora károk érték a drónokat, illetve rakétákat előállító üzemeket. De Moszkva már el van, miután hozzájutott a technológiához. Kapott egy csomó Fath-360-as rakétát is, de azokat még egyáltalán nem is használta. Az ukránok úgy becsülik, hogy az ellenségnek összesen 13 000 ezer hordozóeszköze van raktáron és havonta 200-at termel.
Azon kívül támaszkodhat Kínára és Észak-Koreára. Emellett aligha kell félnie amerikai nyomásgyakorlástól, ha fokozza a nyári offenzívát, mivel Washington figyelmét elvonja a Közel-Kelet. Szóval a Kreml nem fogja kiengedni Ukrajnát a szorításból.
Bloomberg
Hogy a NATO ismét nagy legyen, ahhoz nem elegendő a pénz, és amikor irreális védelmi kiadásokat terveznek be, attól még nem lesz egészségesebb a szövetség – fejti ki a szemleíró, Lional Laurent a tegnap véget ért hágai csúcs után.
A főtitkár Rutte elhalmozta Trumpot dicsérettel, de még a német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy Izrael a piszkos munkát végezte el, amikor bombázta Iránt és ezzel megnyirbálta Teherán nukleáris szárnyait. Ez hívják mostanában politikának, de az európaiak úgy érzik, hogy muszáj megtenniük, miután a közös védelem 70%-a az USA-tól függ. Ily módon talán rá lehet beszélni a világcsendőrt, hogy csak később fordítson hátat a szervezetnek.
Ugyanakkor Steven Cook külpolitikai szakértő azt mondja, hogy Trump azért szállt be a háborúba, mert neki édes mindegy az ideológia, egyszerűen szereti a győzteseket. Ugyanakkor a partnereket kihagyta a döntésből, és neki Irán fontosabb volt, mint Oroszország.
Ám nem következetes, viszont óvatlan, és lehet, hogy nem tudja elérni a megnyugvást Mivel nem lehet megjósolni, merre tart az amerikai politika, az európaiak bölcsebben tennék, ha a főtitkárral ellentétben nem feküdnének be Washingtonnak, hanem szép lassan felszámolnák a függő viszonyt az Egyesült Államokkal szemben. Hogy 5%-ot fordítsanak a biztonságra, az teljesen irreális, és nem is látszik, hogy mire költsék, ha hiteles elrettentő erőként kívánnak megjelenni.
Economist
Nem lehet tudni, hogy Trump mire jut Iránban: gyors győzelmet arat vagy esetleg belesüpped az ingoványba. A baljós hírszerzési visszajelzések arra utalnak, hogy a teheráni rendszer feltartóztatásához hosszú évek amerikai erőfeszítései szükségesek.
Az atomlétesítmények bombázása után előbb jött a megkönnyebbülés, majd a kétség. De most már úgy látni, hogy a támadás csupán hónapokkal vetette vissza a programot, ugyanakkor a dúsított urán egy részét a jelek szerint sikerült biztonságba helyezni.
De az nagyobb probléma, hogy az elnök a hatalmas rajtaütéssel akart véget vetni az iráni lidércnyomásnak, ám most azzal néz szembe, hogy jó időn át nem lehet tudni, mik a mullahok szándékai, illetve hogy mire képesek. És ha ragaszkodnak az atomfegyver megszerzéséhez, akkor Washington kész-e hosszútávon katonai szerepet vállalni a térségben?
A válasz: talán. De lehet, hogy rábízza a feladatot Izraelre, ám az már így is képességei határán jár, Teherán viszont helyre fogja állítani védelmét. Így lehet, hogy vissza kell küldeni az amerikai stratégiai bombázókat.
Legelőször is azonban korlátok közé kell szorítani az iráni nukleáris törekvéseket, amihez a legjobb az volna, ha megállapodnának a dúsítás beszüntetésében és a meglévő készletek beszolgáltatásában. Csakhogy erre igen-igen nehéz lesz rávenni a főpapokat. Közben pedig az látszik, hogy Irán miatt az Egyesült Államok nem tud Kínára összpontosítani.
FT
A vezércikk törékenynek minősíti a közel-keleti tűzszünetet, és azt tanácsolja Trumpnak, hogy a diplomáciát erőltesse, ha tartós békét akar. Az persze üdvözlendő, hogy az elnök, ha megkésve is, de közbelépett, hogy megállítsa a háborút, miután az azzal fenyegetett, hogy átterjed a határokon és megszakítja a nemzetközi olajszállításokat.
A nyugalom azonban veszedelmesen ingatag, az ellenségeskedés fokozódott Irán és Izrael között a háború után. A teokrácia őrületes csapásokat szenvedett el, de továbbra is rakétákkal lőtte a zsidó államot. Netanjahu ugyanakkor nem tudta felszámolni a nukleáris programot, ami aláhúzza, hogy teljes őrület volt megindítani a háborút.
Most az fenyeget, hogy az iráni vezetők még szükségesebbnek tartják az elrettentést. Továbbá, hogy Izrael egyedül is odavág, ha úgy véli célravezetőnek. Sok múlik a Fehér Házon. Ha tartós tűzszünetet akar, nyomást kell kifejtenie mindkét oldalra. A diplomáciát kell előnyben részesítenie, egyben sürgetnie kell Jeruzsálemet, hogy az vessen véget a gázai inváziónak. Iránnak fel kell újítania az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel és le kell mondania az atombombáról.
Washington Post
Max Boot úgy értékeli, hogy Trump kevesebbet ért el a szuperbombákkal, mint Obama a 10 évvel ezelőtt kötött nukleáris egyezménnyel. A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa rámutat, hogy a történelem tanulsága szerint a légicsapások késleltethetik az urándúsítást, de csakis a diplomácia állíthatja meg azt.
A jó hír az, hogy az amerikai és az izraeli hadsereg azt csinált Iránban, amit akart. Már megtört Teherán aurája, amivel fenyegette a szomszédjait. Egyben figyelmeztetés kapott Kína, Oroszország és Észak-Korea, hogy ne akasszanak tengelyt Washingtonnal, mert az elnök könnyen odavág, már ha annak nincsenek messzire ható következményei.
Az is pozitív, hogy ennyire hatástalan volt a válasz Teherán részéről. De persze a bosszúhoz időnként idő kell. Az elnököt dicséret illeti meg a fegyvernyugvásért, ám az okozott károkról intenzív vita zajlik. Ugyanakkor Irán megteheti, hogy gyorsan megalkot egy kezdetleges szerkezetet és azzal kísérleti robbantást hajt végre. Elámulna rajta a világ.
Ennek megakadályozására, hacsak nem küld szárazföldi egységeket Amerika, a kötelező nemzetközi szerződés volna az egyetlen járható út. Bármit is mond az elnök. Semmi sem helyettesítheti a tárgyalásokat.
Süddeutsche Zeitung
Európa még sosem tartott ennyire egyetlen ember szeszélyeitől – mutat rá a brüsszeli tudósító, Daniel Brössler. Azt látja a hágai csúcstalálkozó után, hogy saját biztonsága érdekében a földrésznek azonnal be kell temetnie az árkokat, amelyeket az USA feltép. Nem volt még egyetlen amerikai elnök sem, amely ilyen leplezetlenül táncoltatta volna a szövetségeseit.
Így már az is nagy dolog, hogy a zárónyilatkozatban Oroszország az euro-atlanti védelmet fenyegető veszélyként szerepel, illetve hogy a tagok megerősítették a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettségét. Ám nem lehet tudni, hogy az állásfoglalás ér-e többet a papírnál, amelyre nyomtatták.
Európa azonban nem teheti meg, hogy az Egyesült Államok hirtelen távozzon és ez épp elég ok ahhoz, hogy szinte minden árat megadva, körüludvarolják az elnököt. De nem lehet tudni, hogy annak ígéreteit mennyire lehet komolyan venni.
Ezért Hága valóban fordulópont, mert végre a kontinens berendezkedik arra, hogy az USA drasztikusan visszafogja katonai jelenlétét. Innen fogva igen sokba kerül a biztonság, ezért is lett az 5% az új cél a nemzeti védelmi költségvetésekben. De a kormányoknak meg kell győzniük saját lakosságukat, hogy Moszkva valóban fenyegetést jelent.
Guardian
A lap elemzője, Rafael Behr úgy látja, hogy Trump dühös a világra, mivel az nem segíti hozzá könnyű megállapodásokhoz. Ukrajnában és a Közel-Keleten is azzal szembesül, hogy hiába próbálkozik a megfélemlítés különféle trükkjeivel, ily módon nem lehet megoldani bonyolult válságokat.
Nála a kiszámíthatatlanság jelenti a doktrínát, a rapszodikusság a személyiségéből fakad. De egyben betanult technika, mert tanácstalanná és sebezhetővé teszi a másik felet. A személyi kultusz hívei szeretik az ilyesmit. Csakhogy a külföldi vezetők nem a Fehér Ház udvaroncai, mert lehet, hogy valami kedvezményt akarnak az elnöktől, esetleg félnek tőle, de alapvetően a saját nemzeti érdekeiket követik.
Mivel az európaiak nem tudják, Washington nem hagyja-e őket cserben, csábtáncot lejtenek előtte, miközben igyekeznek megkerülni. A Közel-Kelet új szintre emeli a bizonytalanságot, jóllehet az öreg kontinensnek Ukrajnára kell összpontosítania. Ugyanis az egyik tanulság az, hogy ha Putyin azt mondja, hogy harcolni fog, akkor így is tesz. Illetve hogy az elrettentés még mindig olcsóbb, mint a háború.
Csakhogy Trump nem tekinti a Kremlt agresszornak és boldogan belemenne, hogy a csaták az orosz feltételeknek megfelelően érjenek véget. Iránban viszont Netanjahu belevonta az USA-t a viszályba, mivel az elnök utálja, ha gyengének látszik, ellenben oda van a dicsőségért.
Ő egyezségeket ígért a választóinak és pipa, ha a világ ennek útjában áll. Ám itt egy ördögi kör indul be: a politikus a saját személyiségére támaszkodik olyan helyzetekben, amelyeket nem ért. Ily módon káoszt gerjeszt és bizonyítja impotenciáját. Án ettől még éktelenebb dühre gerjed és még önkényesebben veti be hatalmi eszközeit.
Ilyen körülmények között a demokráciák nehezen tudják összehangolni védelmüket, amikor saját soraikon belül a legfőbb erő ilyen mértékben járul hozzá az instabilitáshoz.
Következő cikk: A felsőoktatás stratégiai átalakulása Magyarországon
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >