Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
14 bomba teljesen felforgathatja az erőviszonyokat a Közép-Keleten
Habár továbbra is nyitott több kardinális kérdés. Mindenesetre Trump jött, bombázott és befejezte a háborút. Utána először Izraelnél járta ki a tűzszünetet, majd Iránt is rábeszélte, ami a legfrissebb megdöbbentő fordulat a 12 napja kezdődött hadműveletekben. Ám bizonytalan, kitart-e a fegyvernyugvás, bár mindkét félnek jó oka volna rá. Teheránnak most arra van szüksége, hogy a sebeit nyalogassa. Netanjahu aligha húz ujjat Washingtonnal, pláne, hogy szakértők szerint sikerült felszámolni az iráni nukleáris létesítmények javát. Ugyanakkor az irániak nem felejtik el, hogyan kell atombombát építeni és Hamenei még dönthet úgy, hogy a túléléshez kell neki az elrettentés. Vagyis titokban felújíthatja a programot. Azt még a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sem tudja, hol rejtegetik a 400 kiló, 60 százalékosra dúsított uránt az ajatollák. Ha vannak elrejtett centrifugák, a mennyiség 10 bomba előállítására volna elegendő. Végül nem egyértelmű, hogy lehet-e szavatolni a regionális stabilitást, amíg hatalmon vannak a mullahok. Ha Izrael arra jut, hogy a színfalak mögött megint megy a bombagyártás, közbeavatkozhat. Az irániak nem hallgattak Jeruzsálemre, hogy lázadjanak fel, de igazából ilyesmit várni tőlük illúzió volt, ameddig záporoztak a rakéták. De most már elképzelhető, hogy lesz valami.
New York Times
Thomas Friedman érdekes politikára számít, ha befejeződik a közel-keleti háború. Akkor szerinte beindul a régen esedékes vita Iránban, Izraelben és a palesztinok soraiban. Utóbbiaknál a kérdés az lesz a Hamász vezetőihez, hogy miben bíztak október 7-én, amikor az eredmény az lett, hogy Gáza megszűnt, lakhatatlanná vált, ezrek haltak meg.
Az izraeliek azért vonhatják kérdőre a radikális, vallási-nacionalista vezetést, mert az az ő hátukon nyerte meg a háborút, és így akar most győzni a választáson. Szétverné a Legfelsőbb Bíróságot és elfoglalná Ciszjordániát. Felmentené az ultraortodoxokat a katonai szolgálat alól, az országból pedig páriát csinálna.
Az irániak körében az a dilemma, hogy a főpapok és a korrupt Forradalmi Gárda tagjai háborút szabadítottak az országra – semmiért. A rendszer papírtigrisnek bizonyult, a technológia csakis a nép elnyomására szolgált.
Ilyen háború még nem volt a térségben: a szemben álló feleket mindenütt vallásos nacionalisták irányították. De ha nem áll le egyhamar a fegyveres harc, annak örökké tartó ellenségeskedés lesz a vége. Viszont a történelem azt mutatja, hogy belső rendszerváltás csakis háború után következik be. A térség most olyan helyzetben van, mint Európa a 2. világháború után. Teljesen felborult a status quo és megnyílik az út valami új felé.
FT
Gideon Rachman törékenynek tartja az Egyesült Államok által tető alá hozott békét a Közel-Keleten. Alighanem csupán átmeneti nyugalomról van szó, mert Izrael és Irán továbbra is ellenségnek tekinti a másikat. Szóval ez nem az az új kezdet, amit Trump akar.
Az Iszlám Köztársaság kétségtelenül szívóágra került, de egyelőre sértetlen. Azon lesz, hogy visszaállítsa hadserege ütőképességét, vagyis a nukleáris, illetve rakétaprogramot, valamint a hazai legitimitást, továbbá újraélessze az irányításával működő terrorcsoportokat. Ám ez igen nehéznek, ha egyenesen nem lehetetlennek ígérkezik. De minden oka megvan rá, hogy felkutassa, miként vághat vissza Izraelnek.
És ha nem lesz rendszerváltás Teheránban, a zsidó állam nem sokáig örülhet a sikerének. Azon kívül bebizonyosodott, hogy a biztonsága végső soron még mindig az USA-n múlik. Meg kéne találni a módját, hogy eljöjjön a megnyugvás a térségben, ám október 7. óta a béketeremtés kiment a divatból Izraelben.
Trump a béke embereként kíván bevonulni a történelemkönyvekbe, ám igencsak nehéz lesz összebékítenie Jeruzsálemet és Teheránt. Ráadásul nem bővelkedik diplomáciai tehetségekben, mert sem Marco Rubio, sem Steve Witkoff nem egy Kissinger.
Bloomberg
Nincs megállapodás Irán ügyében, mert Trumpra még kemény döntések várnak az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Pedig a bombázás nem sülhetett volna el jobban, és ha minden igaz, még tűzszünet is létrejön, szóval kalaplengetés a Fehér Háznak. Ám még nincs vége – figyelmeztet a szemleíró, Marc Champion.
A fegyvernyugvás aligha tart az idők végezetéig, Hameneinek és tábornokainak azonban idő kell, amíg újjászervezik erőiket, illetve a sebeiket nyalogatják. De az Izrael-ellenesség a génjeikben van.
Ám azért sem lehet fellélegezni, mivel az iráni nukleáris program nem került le a napirendről. Megvan a szaktudás és pótolni tudják, a megsemmisült berendezéseket. Nem tudni továbbá, hol van a dúsított uránkészlet. Vagyis nem lehet kizárni, hogy Teheránnak egy nap atomfegyvere lesz, annál is inkább, mert szüksége van elrettentő erőre.
Most valószínűleg az jön, hogy a vezetés az elszenvedett megaláztatás hatására paranoiás módon igyekszik felkutatni az izraeli ügynököket. Továbbá hatékonyabb légvédelmet szerez be, és feltölti rakéta-, illetve drónarzenálját. Nem ösztökéli semmi sem arra, hogy a jövőben is megengedje a nukleáris létesítmények nemzetközi felügyeletét.
Az USA-nak abból kell kiindulnia, hogy a mullahok újra fegyverkeznek és felgyorsítják az atombomba előállítását. Ennek meggátlására a diplomácia és az ellenőrzés lenne a legjobb és a legkevésbé kockázatos módszer.
Wall Street Journal
A tűzszünet után Irán vizsgázik, mert Trump követelheti, hogy az Iszlám Köztársaság engedje be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőit, illetve adja fel az örök háborút. Így értékeli a vezércikk, megjegyezve, hogy a térség az amerikai beavatkozás után biztonságosabb lett, akárcsak csak az Egyesült Államok.
De hogy mi lesz, az csakis a Fehér Háztól függ. Ha Teherán hajlandó engedményekre, az történelmi lépés lesz a béke felé. De ha csak azt eredményezi, hogy Amerika megkösse Izrael kezét, az lehetővé teszi, hogy a mullahok felkészüljenek a következő háborúra. Akkor pedig Washington tervei csupán sivatagi délibábnak bizonyulnak.
Éberségre van szükség, ám az aggasztó, hogy az elnök jelezte: visszafogja Izraelt. Ily módon semmi sem ösztönzi az iráni főpapokat arra, hogy ne vágjanak bele ismét a bomba előállításába. Emellett az is kiderült, hogy Kína továbbra is számíthat az iráni olajra, azaz enyhülnek a szankciók.
Nagyon úgy néz ki, hogy Trump szemében Izrael és Irán egyforma veszélyt jelent a diplomáciájára nézve. Pedig Teherán célja, hogy megsemmisítse Izraelt, utóbbi viszont ezt semmiképpen sem szeretné megengedni, ami nem ugyanaz. Mivel a zsidó állam hatalmas kockázatok árán elvégezte a munka zömét, a helyzet váratlanul kedvezőre fordult a térségben az USA számára. Ezek után Amerikától függ a béke, tehát hogy mit ajánl Iránnak: elszámolást vagy haladékot?
The Times
Hameneinek vége, ha Putyin nem segít neki, mert már csak ő maradt meg az ajatollah egyetlen igaz barátjának. El is ment a teheráni diplomácia vezetője a héten Moszkvába, de teljes kudarccal járt. Aragcsi azt akart a tisztázni, számíthat-e országa támogatásra a januárban aláírt egyezmény értelmében, ha külső támadás éri.
Nem tudjuk, milyen választ kapott, de azt látni, hogy a főpap ugyan elbújt a menedékében, a külvilág viszont omlik össze körülötte – mutat rá az elemző, Roger Boyes. A vezető tábornokokat és atomtudósokat sorra leszedték, az ország már nem ellenőrzi a saját légterét, a fő nukleáris létesítmények romokban, az energia-berendezések lángolnak.
De a tét nagyobb annál, hogy megszűnik-e egy gusztustalan rendszer. Kezelni kell ugyanis a még veszélyesebb vákuumot. Lehet, hogy most a Forradalmi Gárda keményvonalas csapata lép elő, amely a nemzeti büszkeséget és áldozati szerepet hirdeti, befelé fordul és végezni kíván az árulókkal, illetve a feltételezett kollaboránsokkal.
De a legrosszabb az lenne, ha kiderülne, hogy mehet tovább az urándúsítás. Pláne, hogy Teherán tekintélyét növelné, ha képes lenne felrobbantani a világot. Ám így csak az erőszakos fickók gondolkodnak. Sok fiatal iráni arra ébredt, hogy a politikai elit geopolitikai zsákutcába manőverezte őket.
Szelestey Lajos
Következő cikk: Az Orbán-doktrína beszivárog Afrikába
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >