Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Brüsszel harcol Orbán ellen
De már megint a magyar politikustól függ, lesznek-e további kemény szankciók Oroszország ellen. A kormányfő odahaza nyomás alatt áll, külföldön pedig elszigetelődött – foglalja össze a helyzetet a Spiegel brüsszeli tudósítója, Timo Lehmann. A Fidesz autoriter stílusa ezekben a hetekben végérvényesen összeütközésbe kerül az EU-val. Erről tanúskodik, hogy 3 napja 20 tagállam tiltakozott a Pride tényleges betiltása ellen, aminek igen nagy a jelképes ereje. Mert ha további országok is csatlakoznak, akkor Magyarország búcsút inthet szavazati jogának az Európai Tanácsban. Nagy kérdés, hogy Orbán meg tud-e akadályozni újabb szankciókat. Az Európai Néppárt egyik magyar szakértője szerint a miniszterelnök minden fronton jelentősen meggyengült, ezért bármire képes. Nem vált be a számítása, hogy Trump újraválasztása folytán jelentősen megerősödik. Nagyon úgy néz ki, hogy Washington már csak kevésbé érdeklődik iránta. Viszont ha megbukik, annak súlyos következményei lehetnek rá és a környezetére nézve, ezért a következő hónapokban próbálhatja keményen megsorozni az ellenzéket. Ám épp a politikai háttér miatt aligha valószínű, hogy az EP feloldja Magyar Péter mentelmi jogát. De ettől még a magyar hatóságok megvonhatják a mandátumát, ha bármi hibát vét a vagyonbevallásában. Nagy nyomás nehezedik a civilekre és ennek a végén a Tisza is megihatja a levét. Mellesleg a Fidesz próbálja ukrán kémnek beállítani az ellenzéki vezért. Az ún. átláthatósági törvénynél a Bizottság újabb pénzeket tarthat vissza, csakhogy főleg a német kancellár igyekszik újabb szankciókkal jobb belátásra bírni Moszkvát, de ehhez meg kellene győznie Orbánt, az meg minden eddiginél nehezebbnek bizonyulhat. Ám ha Brüsszel befagyasztja az összes támogatást Magyarországnak, akkor nem tudják a megfelelő irányba terelni a magyar vezetőt – mondják az EPP-ben. Vagyis ne ugráljon a Bizottság, inkább a többi kormány szigetelje el a Fideszt. Vagyis szorult helyzetben van az Unió, mert úgy kell megtorló intézkedéseket hoznia Moszkva ellen, hogy abból Orbán ne profitáljon a választási kampányban. Ha nem sikerül, akár még nyerhet is ez az autokrata az urnáknál. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
CNN
Nagyjából az EP-képviselők egytizede jelezte, hogy ott akar lenni négy hét múlva a budapesti Pride-on, hiába nyilvánították a rendezvényt illegálisnak a magyar hatóságok. Legalább 6 frakcióból minimum 70 törvényhozó nyilatkozott úgy, hogy részt vesz az eseményen.
A melegjogok védelmében alakult strasbourgi Intergroup egyik társelnöke, a holland környezetvédő, Kim van Sparrentak azt közölte, hogy ő maga is jelen lesz, mert így akarja kifejezni támogatását a magyar LMBT-közösség iránt. Tudatni kívánja velük, hogy nincsenek egyedül.
Mint mondta, a Büszkeség menete tiltakozást jelent, és ha azt Orbán minden következmény nélkül betilthatja, akkor az összes ilyen rendezvényt könnyen hasonló sorsra juthat.
Az Intergroup másik vezetője, Marc Angel arról beszélt, hogy ő is ott fog haladni a menetben, mert ily módon szeretné kifejezni szolidaritását a mássággal, illetve a támadás alatt álló magyar civil társadalommal.
A cél egyrészt az, hogy megvédjék a gyülekezés jogát, másrészről pedig hogy megmutassák a demokráciában és Európában hívő magyaroknak: nem maradtak magukra. Szerinte be kellene szüntetni az uniós támogatások folyósítását, illetve szerződésszegési eljárást kellene kezdeményezni a magyar kormány ellen.
New York Times
A szerkesztőség arra figyelmeztet, hogy Trump gyengének látszik, Putyin viszont nyer, ha Amerika hátat fordít Ukrajnának. A Fehér Háznak mindazonáltal igaza van abban, hogy a vérontás: tragédia, továbbá, hogy torkig van az orosz vezető hajthatatlanságával és az újabb heves bombázásokkal.
Csakhogy a megoldás nem az, hogy kivonul a tűzszüneti tárgyalásokról, mert az csak még jobban felbátorítaná a Kremlt, amely a szomszéd állam leigázására alapozza autoriter uralmát. Ugyanakkor biztos, hogy Kijev nem adja meg magát. Az európai hatalmak pedig támogatják.
Az USA fokozni tudja a nyomást mindkét félre a megállapodás érdekében, az mindkettőnek érdekében is áll. Az orosz fél megtarthatná az elhódított országrészeket, továbbá ígéretet kapna a szankciók feloldására és arra, hogy Ukrajna nem léphet be a NATO-ba. Az ukránok pedig számíthatnának a nyugati segítségre, ha Moszkva ismét bevetné hadseregét.
Az alku nem lenne kellemes, de tükrözné a frontvonalak valóságát. Trumpot ugyanakkor nem érdekli különösebben, hogy mi történik Ukrajnában. Neki az a fontos, hogy az USA ne adjon sok milliárdos katonai segítséget. De legfőbbképpen erősnek és sikeresnek kíván látszani.
Ám ahhoz határozottságot kell mutatnia, mert Putyin azt hiszi, hogy kicselezheti, illetve hogy okosabb nála. Az Egyesült Államok azonban meg tudja drágítani a háborút az oroszok számára. Meg kell értetnie a Kreml urával, hogy nem fogja cserben hagyni az ukránokat, mint ahogy az európaiak sem.
Ez nem az a vereség lenne, amit Moszkva megérdemel, de nem is lenne győzelem az oroszok számára. Viszont túlélné a fiatal ukrán demokrácia és okulhatnának a történetből más, potenciális agresszorok, hogy ne legyenek túlzott reményeik.
Bloomberg
A szemleíró, Marc Champion úgy véli: Trump veszélyesen téved, amikor őrültnek nevezi Putyint, mert orosz szemszögből nagyon is logikus, hogy Moszkva fokozza a támadásokat az ukrajnai civil célpontok ellen. És be is jön a Kremlnek, hacsak Washington nem áll a sarkára. Vagyis új szankciókat kell elrendelnie és fel kell újítania a fegyverszállításokat, mert meg kell győznie orosz kollégáját, hogy az idő nem neki dolgozik. Ám nem valószínű, hogy a Fehér Ház ura hajlandó lesz rá, mivel gazdasági és politikai előnyöket remél a kétoldalú kapcsolatok helyreállításától.
Trump ugyanakkor hiába gondolja, hogy Putyin a barátja, mert az mindig is hivatásos KGB-ügynök marad. Azon kívül a személyisége jottányit sem változott a tavaly novemberi amerikai választás óta, bármit is mond a tengerentúlon az elnök. Valójában a körülmények módosultak a javára.
Ezek közül a legfontosabb, hogy az USA már nem támogatja Kijevet. Ugyanakkor Putyin egyáltalán nem bolondult meg, azért adott utasítást intenzív légicsapásokra, mivel elsősorban azt akarja, hogy Ukrajnának elfogyjanak a légvédelmi rakétái. De aligha valószínű, hogy ezek után Trump megfordul a damaszkuszi úton, miközben európai szövetségesei teljesen másként vélekednek a helyzetről.
Emellett az Egyesült Államok és pl. Magyarország, amely szintén a kulturális háborúskodás nagy híve, partnernek tekintik az orosz vezetőt a liberális rend elleni küzdelemben. Ez katasztrofális helyzetet jelent az ukránok számára, így nincs más választásuk, mint hogy tovább küzdjenek. Hogy meghiúsuljanak Putyin posztimperialista törekvései, annak alighanem az egyetlen módja, hogy véleménye megváltoztatására kell rábeszélni Trumpot.
The Times
Hogy a Nyugat elárulta Ukrajnát, az kísérteni fogja a demokratikus közösséget, miután az odadobta a hitelét, amikor nem szállt szembe az oroszokkal. Ám ezért még nagy árat fizet. Így látja a külpolitikai kommentátor, Edward Lucas.
Szerinte a bajok 11 éve kezdődtek, amikor a transzatlanti közösség nem megfelelően reagált a Krím elfoglalására. Majd megrémült Putyin nukleáris kardcsörtetésétől, amikor 3 éve megkezdődött a háború. Meg attól is berezelt, mi lesz akkor, ha Oroszország veszít. Nem adott elég fegyvert, amikor még lehetséges lett volna az ukrán győzelem, de ahhoz sem, hogy az ország megvédje magát.
Most pedig már a Kreml minden tekintetben offenzívában van. Vagyis hatásos az atomzsarolás, meg lehet tartani az erővel elfoglalt területeket és az is látszik, hogy Trumpot nem érdekli, miként vélekednek az európai partnerek. De lesz ennél még rosszabb is.
Egy állóháborúban az erősebb nyer. Még a legbizonytalanabb tűzszünet is ürügyet nyújt Washingtonnak, hogy a szankciók enyhítését sürgesse. A Kreml viszont bármikor újra indíthatja a harcokat, elég, ha bármiféle provokációt szimulál. Ily módon egyértelműen kijelenthetjük, hogy a gyávaság és a cinizmus vereséghez vezet a Nyugat részéről.
Wall Street Journal
Nagyjából-egészében eldőlt, hogy Trump nem vethet ki kénye-kedve szerint vámokat, mert az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága alkotmányosan helyre tette az elnököt. Ez pedig igen fontos pillanat a jogállam, valamint a gazdaság szempontjából, mert ismételten bizonyítja, hogy Amerika élén nem király áll, aki rendeletekkel irányíthatja az országot.
Ez a véleménye a szerkesztőségnek, amely rámutat, hogy a vámok hatalmas költségekkel jártak és óriási bizonytalanságot váltottak ki, ám most már tudjuk, hogy illegálisak. Az 52-oldalas érvelés szerint a Fehér Ház túllépte jogkörét, ráadásul jogtalan volt a hivatkozási alapja is.
Azért folyamodott az 1977-ben született Nemzetközi Rendkívüli Gazdasági Felhatalmazáshoz, mert tetszése szerint akarta bevetni a vámokat. Ám az alkotmány nem engedi meg, hogy figyelmen kívül hagyja a Kongresszus akaratát és saját szakállára járjon el.
A konzervatívoknak ujjonganiuk kellene, hogy nem egyetlen ember kormányoz. A Fehér Ház persze azt állítja, hogy a bíróság már megint politikai megfontolásokat mérlegelt, csakhogy a három bírát Reagan, Obama és maga Trump nevezte ki. De nem kellene nagyon erőltetni a fellebbezést, mert sok esélye nincs a Legfelsőbb Bíróságon sem. Szóval az elnöknek érdemes volna politikai ajándéknak tekintenie a tegnapi verdiktet és fel kellene adnia a vesszőparipáját a vámok ügyében, merthogy az rombol.
Wall Street Journal
A nagy ügyvédi irodák 3-0-ra vezetnek Trump ellen, miután újabb bíró döntött úgy, hogy az elnök alkotmányellenesen járt el, amikor rendeletekkel tett feketelistára több, igen neves jogi közösséget. Ráadásul a politikus most nem mondhatja, hogy az igazságszolgáltatás már megint pártos, mivel a két másik bíró is nagyon hasonlóan ítéli meg a kérdést, noha ők a politikai palettának más és más oldalán állnak.
A Fehér Ház szerint az érintett vállalkozásoknak azért kell bűnhődniük, mivel vagy Trump ellenfeleit képviselték, vagy alkalmazták azokat. Ezért a többi közt megtiltották, hogy állami érdekeltségek a jövőben szerződést kössenek velük, illetve visszavonták a biztonsági tanúsítványaikat.
Csakhogy a szólás, a tanácsadás és az egyesülés joga az amerikai szabadság alapelve. Még a legrosszabb ügyfelektől sem lehet megtagadni, hogy per esetén legyen ügyvédjük. Trump visszaélt az elnöki hatalommal, ezért okosan tenné, ha meghátrálna, még mielőtt kiütéses vereséget szenvedne a Legfelsőbb Bíróságon.
Washington Post
Nem válik be Izrael gázai segélyterve, mivel az érdemi humanitárius segítséget csak akkor lehet felújítani, ha véget érnek a csaták. Így foglal állást a szerkesztőség, amely azonban hozzáteszi: a lakosság már annyit szenvedett, hogy már azt üdvözölni kell, ha akár csak egyetlen élelmiszer szállító kamion átjut a határon.
Hogy milyen súlyos helyzet, az kiderül abból, hogy az éhes tömegek megrohamozták az egyik elosztási központot. A küldeményeket Netanjahu még márciusban állította le, mivel így akarta rávenni a Hamászt, hogy az engedje el a túszokat, tegye le a fegyvert és adja ki a kezéből az övezet ellenőrzését.
Azt állította továbbá, hogy a szállítmányokat a terrorcsoport megszerezte és eladta, hogy így maradjon hatalmon. Erre nézve azonban semmilyen bizonyítékkal nem szolgált. Ám amit most kitalált, az több szempontból is használhatatlan.
Először is, mert csak 4 elosztó helyet irányoz elő – 2 millió gázainak. Naponta csupán 100 teherautót enged át, pedig korábban 500 is alig-alig volt elég. Emellett veszélyes az elképzelés, mert a helyieknek egy sor katonai ellenőrző ponton kell átvergődniük, ha élelmiszerhez akarnak jutni. Nem lehet kizárni ily módon a zűrzavart, de még a fegyveres összecsapásokat sem.
Mindezeken túlmenően hosszútávon aligha lesz bármi is az ötletből, mert látszik az igazi szándék, vagyis hogy Izrael ismét el akarja foglalni Gázát. Egyértelmű, hogy a zsidó államnak be kell szüntetnie a csapásokat, tűzszünettel kell elérnie a túszok szabadon bocsátását és meg kell állapodnia az új gázai kormányról. Csak ez esetben lehet szó ismét arról, hogy zavartalanok lesznek a segélyszállítások.
Következő cikk: The Times: Belgrád hátba támadja Moszkvát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >
Fordulat és rendszerváltás a politikában
Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >
Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt
Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >
Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát
A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >
Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz
Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >