Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent pl. egy rajz a hivatalos szócsőnek számító Rosszijszkaja Gazetában, amely azt ábrázolja, amint orosz és amerikai szuronyok éppen nekiesnek egy horogkeresztes szörnynek, amelynek feje von der Leyen arcképe. Az írás arról szól a Győzelem napja alkalmából, hogy az „eurofasizmus akárcsak egykor, ma is Moszkva és Washington közös ellensége”. Azaz a kontinens történelmileg hajlik a totalitarianizmusra, minden rossz tőle indul ki. Az írást az orosz hírszerzés sajtóirodája adta ki, azaz biztos, hogy a főnök, Szergej Nariskin keze benne van a dologban. Márpedig ő a legfőbb összekötő Oroszország és az USA között – mutat rá a Spiegelben Mihail Cigar, aki az ellenzéki „Eső” tévé főszerkesztője volt. A háború után azonban jobbnak látta, ha külföldre költözik. Úgy véli, hogy az Európa-ellenes uszítás hirtelen az orosz politika fő vonala lett, miután reagálni kellett Trump győzelmére. Ennélfogva az Egyesült Államok a továbbiakban nem lehet az első számú ellenség. Azok a fasiszták. Május 9. szakrális, jelképes dátum, mert az orosz vezetés olvasatában a Vörös Hadsereg ezen a napon megmentette a nemzeti szocializmustól Európát, ám az ismét visszaesik, sőt az EU a 3. Birodalom folytatása. Mind több a hír, hogy az orosz haderők egyre aktívabban puhatolóznak, lehetséges-e egy új hadművelet a Baltikum ellen. Nem mintha a Kreml el akarná foglalni a területet, de ily módon lehet provokálni a NATO-t. Csakhogy a mézeshetek hamar véget érhetnek Trumppal, aki kiszámíthatatlan. Akkor pedig az orosz ideológusoknak át kell írniuk a külpolitikai alapvetést. Ám ehhez már hozzá vannak szokva. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A Bundeswehr különleges Ukrajna-törzsének parancsnoka semmi esélyt nem lát, hogy Oroszország megnyerje a háborút. A vezérőrnagy, aki éppen Kijevben tárgyal az új német fegyverszállításokról, azt tapasztalja, hogy az ukrán haderők tudják tartani állásaikat a Donyec-medencében.
Sőt mélységi csapásokat mérnek orosz vezetési pontokra, illetve ellátó bázisokra. Moszkva minden egyes méterért hatalmas árat fizet. Nem úgy néz ki, hogy a következő hetekben bármiféle lényeges változás történne a fronton.
Putyin itt katonai erővel nem tud győzni, ezért kényszeríteni kell, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz. Ezt el lehet érni, ha a Nyugat továbbra is határozottan segíti Kijevet. Jelezni kell, hogy az idő Moszkva ellen dolgozik. A vezérőrnagy máris megerősítette, hogy az ukrán fél számíthat az új német kormányra.
Kitért továbbá arra, hogy Európa és Ukrajna együtt lenyomhatja az orosz hadiipart. Az ugyanis állami támogatással működik, ezért nem kell gazdaságosan termelnie. Évek óta tölti fel a raktárakat. A földrész viszont nem áldozott ilyen célokra, ezért leépített egy csomó kapacitást. Ám most már bekövetkezett a fordulat. Ugyanakkor a tábornok azt közölte, hogy Amerika továbbra is küld harceszközöket az ukránoknak. Vagyis jelenleg nem több spekulációnál, hogy kiszáll a viszályból.
Kurier
A volt osztrák kancellár, aki 2001-ben még együtt síelt Putyinnal, azt közölte, hogy akkoriban még meg lehetett találni a közös hangot az orosz elnökkel. A nevezetes Sankt Anton-i sítúrán pl. azt mondta, hogy be akarja vinni országát Európába.
Ám azóta jó ideje nem találkoztak, de Schüsselnek az az érzése, hogy Putyin már nem ugyanaz az ember, mint aki volt. Lehet persze, hogy a Nyugat túlságosan nagyképűen viselkedett, főleg az USA. Európa részéről ilyesmit nem vett észre. Mindazonáltal sok haszna lenne együttműködni Moszkvával.
Csakhogy az elnök nyilvánvalóan nacionalista, revansista és imperialista buborékban él, és ez hatalmas károkat okoz országának.
A politikus, aki most ünnepli 80. születésnapját, felidézte, hogy amikor negyedszázada, világbotrányt okozva szövetségre lépett az FPÖ-vel, a párt mostani vezére, Kickl már akkor szervezkedett a háttérből a koalíció megbuktatására. De végül is belebukott, mert tarthatatlan álláspontot képviselt. Épp ezért Schüssel nincs jó véleménnyel a tűzfalakról, vagy a kiszorítósdiról.
Hogy a német titkosszolgálat szélsőjobbosnak minősítette az AfD-t, azt azért tartja problémásnak, mert nem tették közzé az indoklást.
Die Zeit
Oroszországban a gonosz felülkerekedett a jón, de ez nem jelenti azt, hogy át kell állni a győztes oldalára. Így nyilatkozott az egyik utolsó orosz független orgánum, a Novaja Gazeta korábbi főszerkesztője, aki nem vándorolt ki, bár ily módon nap mint nap hatalmas veszélyeknek van kitéve.
Mivel a kiadványt a hatalom ellenséges ügynöknek minősítette, a lap írásos változata csupán 999 példányban jelenhet meg. Az online kiadás pedig azzal küzd, nehogy olyasmit közöljön, amit tilt a cenzúra, mert arra rámegy a gatyájuk. Azaz gyakorlatilag egyfajta szamizdatként működnek. Költségeikre a fedezetet közadakozásból teremtik elő, több tízezren utalnak nekik pénzt.
Az állami nyomásgyakorlás persze hat, mert a látogatottságuk a korábbi huszadrészére esett vissza, de még mindig 350 ezren olvassák írásaikat. Kénytelenek öncenzúrát alkalmazni. A legfőbb téma a háború, de sokat foglalkoznak a politikai foglyokkal is. Szinte minden ilyen perről beszámolnak, lehozzák, amit a vádlottak az utolsó szó jogán mondanak, mert legalább olyankor szabadon beszélhetnek az érintettek.
Sok minden téma tabu számukra, de azért azt pl. kiderítették egyfajta közvélemény kutatás formájában, hogy az oroszok 64%-a immár fegyvernyugvást akar Ukrajnában. Ez még akkor is nagy szám, ha a többség Moszkva feltételeinek megfelelően vetne véget a háborúnak. De két éve még több mint 50% a harcok folytatását szorgalmazta.
Ennek ellenére az újságíró egy cseppet sem bízik abban, hogy bármi jobbra fordul. Akkor adta fel a reménykedést, amikor Navalnijt 2021-ben letartóztatták. A propaganda teljes monopóliumot élvez, és hatékony. A sajtó immár képtelen befolyásolni a politikát. Minden intézmény az elnök irányítása alá került. A rezsim totalitárius.
Pedig Muratov személyes tapasztalatból tudja, hogy Putyinnal a 2014-es szocsi téli olimpia előtt még lehetett beszélni. Akkor még nem volt antiszemita, sem sztálinista. A hazugságot viszont ma már eszköznek tekinti, hogy félrevezesse az ellenséget, elrejtse terveit és elérje céljait. Ez a titkosszolgálatok módszere.
A helyzet jellemzésére az interjúalany az egykori német filozófust, a koncentrációs táborban megölt Dietrich Bonhhoeffert idézi, aki azt mondta, hogy egy diktatúrában segíteni kell a felebarátoknak. Meg kell mutatni mindazoknak, akik magányosnak érzik magukat, illetve akiknek a jogait megsértették, hogy nincsenek egyedül.
Mert az önkényuralom teljesen uralkodni kíván az embereken. Ám el kell érni, hogy távolságot tudjanak tartani a gonosztól.
Neue Zürcher Zeitung
A főszerkesztő úgy gondolja, hogy ha már a NATO nem tudja jobb belátásra bírni Putyint, akkor ki kellene egyeznie vele. Eric Guyer szerint az orosz elnök kész tényeket teremtett: országa ismét nagyhatalom, amit a Nyugatnak el kellene ismernie. Új hidegháború ereszkedett le Európára.
A naivitásig liberális társadalmak is újból barátra és ellenségre osztják a világot, a fegyverkezési kiadások az égbe szöknek, mintha nem lehetne jobban elkölteni azt a pénzt. Moszkva erővel átrajzolja a határokat, ezért tovább forog a konfrontáció spirálja. De a Kreml azt már elérte, hogy az Észak-Atlanti Szövetség kelet felé nem bővül. A háború akadályozta meg benne.
Az aggasztó kérdés ma az, hogy mikor támadnak az oroszok: 3 vagy 5 év múlva. A katonai szervezet kiengedte a kezéből a cselekvést, boldog lehet, ha átvészeli az újabb 4 évet Trump alatt. Putyinnak nem számítanak a halottak, hidegen hagyja a szenvedés, ezért számára már most sikeres a háború. Világossá tette, hogy országa ismét főszereplő a kontinensen.
A NATO-nak el kell döntenie, megfékezi-e minden lehetséges eszközzel ezt a latorállamot, vagy elfogadja-e azt nagyhatalomként és megpróbálja bevonni a biztonsági szerkezetbe. Hogy a konfrontáció vagy a kooperáció mellett teszi-e le a garast, attól függ Ukrajna további támogatása. Sokáig már nem lehet habozni, erre Trump rájött, ezért akar tárgyalásos megoldást. De most már keményebb hangot üt meg a Kremllel szemben.
Egy-két európai államnak is vannak hátsó szándékai, lásd a szokásos gyanús alakokat, mint Magyarország és Spanyolország, de az új német koalícióban is akadnak, akik megértik Putyint.
Úgyhogy tanácsos volna megalkudni a békebontóval, ami azt jelentené, hogy a NATO vállalja: nem vesz fel új tagokat keletről. Vagyis burkoltan elismeri az érdekövezeteket. Hogy Ukrajna ütköző állam volna, az nem jelenti azt, hogy védtelen marad. Az EU megígérhetné, hogy felveszi. Emellett fegyverkeznek a tagok és elrettentés céljából elég csapatot küldenének az Oroszországgal határos térségbe.
Azaz büntetlen maradna a háború és a rengeteg ott elkövetett bűntett. Nem lehet tudni, hogy az orosz elnök belemenne-e. De egy próbát azért megér.
Washington Post
Van ugyan előrelépés a kereskedelmi háborúban, ám ez nemigen tudja csökkenteni a bénító bizonytalanságot, mert a megállapodást célzó törekvések a jelek szerint esetlegesek, rögtönzöttek és továbbra is puhatolózó jellegűnek tűnnek. Így értékeli a vezércikk, miután az USA és Nagy-Britannia bejelentette, hogy egyezségre jutott, illetve Washington megkezdte az egyeztetést Kínával.
Így az a benyomás, mintha Trump visszafogná a viszályt, ám ettől még marad a kormányokat, befektetőket, üzleti vezetőket és a fogyasztókat gyötrő bizonytalanság. Főleg, hogy mind Peking, mind az Egyesült Államok próbálja megerősíteni fő szövetségesi kapcsolatait, miután nagyon úgy néz ki, hogy elhúzódik a kelet-nyugati gazdasági konfliktus.
Hszi Moszkvában Putyinnal találkozott, aki áradozott, mondván, hogy a kétoldalú áruforgalom zömét a dollár helyett immár rubelben és yüanben bonyolítják le. A britekkel kötött egyezség nagy baja, hogy a jelek szerint az elnök szeszélye határozza meg, mi történik. Ezt támasztja alá az is, hogy a Fehér Ház visszavonta a döntést, miszerint 100%-os vámmal sújtja a külföldön készült filmeket. Ám ettől még marad, hogy beléptünk a protekcionizmus korába.
Csakhogy így nem lehet ésszerű kereskedelempolitikát folytatni. A biztos kapaszkodók hiánya folytán lebénul az amerikai gazdaság. Trump éppen egy hónapja jelentette be, hogy 90 napra felfüggeszti a vámokat. Az óra egyre csak ketyeg, mind kevesebb az idő, hogy meg lehessen akadályozni a recessziót.
Bloomberg
Az amerikai gazdaság fog ráfizetni, amiért Trump az egyetemeket támadja – jósolja Simon Nixon, független gazdasági elemző. Mert a kormányzat fellépése hosszútávon kihathat a termelékenységre, az innovációra és az ország vezető nemzetközi technológiai szerepére.
A Bizottság máris bejelentette, hogy 500 milliárd eurós alappal kívánja átcsábítani a tengerentúlról az arra kapható kutatókat. Hogy Washington belevágott a kínai kulturális forradalom könnyített változatába, az rövidtávon aligha érinti az USA élenjáró technológiai pozícióját, aminek az utóbbi évtizedek kiugró teljesítményét köszönheti.
Az ország élvezte az agyelszívás minden előnyét, ami azzal kezdődött, hogy a 30-as években tömegesen özönlöttek be tudósok Németországból. De most az USA-ból távoznak a legjobb szakemberek, ami párosul a tudomány támogatásának megkurtításával és ez már nagyon is számít.
1990 és 2016 között bevándorlóknak volt köszönhető a tengerentúlon a találmányok 23%-a. Viszont jön fel Kína ezen a területen is, amiben nagy szerepe volt az Egyesült Államoknak, mivel ott kapott képzést rengeteg kínai specialista.
A brain-drain azonban mára megfordult, most már az ázsiai nagyhatalom vonza a szürke állományt. Peking igen sokat áldoz a tudományokra, ennek megfelelően már két egyeteme is bekerült a világ 20 legjobb felsőoktatási intézménye közé.
Hogy az amerikai elnök hadjáratot hirdetett az ellenségnek tekintett egyetemek ellen, az nem csupán azzal jár, hogy kivándorol egy sor professzor. Hanem hogy a következő nemzedékek legkiválóbb adottságokkal rendelkező képviselői Kínában fognak tanulni. A történelem azt támasztja alá, hogy ha egy forradalom beindul, akkor már nehéz leállítani.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >