Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik fölötte az amerikai nukleáris védőpajzs, sőt ha netán az USA kilép a szervezetből és a földrész nem szeretne a történelem játékszere lenni. Gerlinde Niehus, aki jelenleg biztonságpolitikai szakértő, azt tanácsolja, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyvből kell kiindulni. Úgy ítéli meg, hogy jelen helyzetben fokozni kell az Ukrajnának nyújtott segítséget, meg kell erősíteni a szövetség európai szárnyát és növelni kell az EU védelmi képességét. Ha az Egyesült Államok veszi a kalapját, az a transzatlanti együttműködés végét jelenti. A NATO-t alapjaiban újjá kell szervezni. Elképzelhető, hogy új szervezetre lesz szükség, akár a tettre kész államok összefogásának formájában, ami magában foglalhatja Ukrajnát és Kanadát is, de mindenképpen el kell kerülni a hírhedt blokádot Magyarország és Szlovákia részéről. Félő, hogy Oroszország kiaknázná a helyzetet, fel kell készülni fokozott szabotázsakciókra, mi több, az sem lehet kizárni, hogy korlátozott támadás ér egyes országokat. Ha Amerika nem garantálja tovább atomfegyverekkel a földrész biztonságát, az még drámaibb fejlemény lenne. Valóságos felhívás lenne Moszkva számára a keringőre, vagyis hogy fokozza a hibrid hadviselést, sőt nyílt agressziót indítson. A brit és francia atomütőerő kiterjesztése Európa fölé rendkívül sokba kerülne és hosszú ideig tartana. De a pillanatnyi körülmények között már az igen baljós lehetőség végigzongorázása is igen hasznos. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Az amerikai vámok politikai gondot okoznak Orbánnak és több más, szélsőjobbos kelet-európai vezetőnek. Pedig a magyar kormányfő januárban még olyan tornádóként üdvözölte Trump győzelmét, amely elvezet az európai szélsőjobboldal aranykorába. Hát, nem így néz ki.
Küszködik a magyar gazdaság, amely segített a Fidesznek megnyerni a korábbi választásokat és a helyzet súlyosbodhat, mivel a földrész szembeszáll Washington agresszív kereskedelempolitikájával. A magyar ellenzék erősebbnek tűnik, mint bármikor az eltelt 15 évben. Már nem szolgál különleges előnyökkel Orbán és Trump szoros viszonya, mivel a vámok a magyar gazdaságot fenyegetik.
A miniszterelnöknek ugyanaz a baja, mint sok más szélsőjobbos politikustársának a kontinensen: végig kell venniük, mekkora károkat okoz hazai népszerűségüknek, ha továbbra is fenntartás nélkül támogatják a washingtoni kormányzatot.
A hírügynökség megkérdezett tucatnyi elemzőt, civil és politikai szakértőt, továbbá diplomatát a két országban és ők egyöntetűen úgy látják, hogy ilyen szorult helyzetben még nem volt az orbáni illiberális demokrácia. A nehézségek igencsak rosszul érintik az amerikai konzervatívokat, akik jobboldali paradicsomként ünneplik Magyarországot.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági garanciák visszavonása összefogásra késztette az öreg földrészt, így viszont Orbán még inkább elszigetelődött Trump és Putyin leghűségesebb uniós partnereként.
Egyes elemzők kétlik, hogy az USA-val kialakított jó viszony révén elkerülheti a vámokat. Ugyanakkor Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok az ország legfontosabb szövetségese, de össze kell fogni az EU-val. „Magyarország az első és természetesen Európa a második”- tette hozzá.
Politico
A Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az EU figyeli, beveti-e az arcfelismerő rendszert az Orbán-kormány a június végi Pride-on. Merthogy a Fidesz jogilag megteremtette rá a lehetőséget, csak éppen a vonatkozó uniós adatvédelmi szabályozás értelmében az ilyen eszközt nem lehet élőben használni.
Ez már a sokadik vita Magyarország és Brüsszel között, miután a magyar fél egyre inkább bajkeverőnek számít a közösségben. Az EU számára most az a kérdés, pontosan mit tartalmaz a magyar törvény. Ha arra jut, hogy az módot nyújt a mesterséges intelligencia jogsértő alkalmazására és a magyar vezetés él az eshetőséggel, a bírság akár 35 millió euró is lehet, de a büntetést az érintett ország nemzeti hatóságának kell kivetnie. Ám az ügyet a Bizottság elé kell tárnia, így annak van némi lehetősége a közbeavatkozásra.
A vonatkozó uniós norma egyik szülőatyja úgy értékeli, hogy a magyar törvény ajtót nyit a törvényszegéshez. A Fidesz viszont mondhatja, hogy igazából csupán némi késleltetéssel veszi igénybe a szoftvert, ami lehet akár csak néhány másodperc is. Nem lehet pontosan tudni, mekkora ez az időkülönbség.
Die Welt
A NATO európai erőinek volt főparancsnoka szerint a hadszíntéren egyáltalán nem olyan rettenetes az ukrán erők helyzete, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az amerikai Ben Hodges emlékeztet arra, hogy a szövetség legfőbb katonai vezetője két hete azt közölte a washingtoni Kongresszusban: az ukránok valójában nyerésre állnak. Az oroszok legfeljebb azt tudják tenni, hogy rakétákkal rombolják a városokat, ártatlan civileket ölnek meg.
A fronton azonban alulmaradnak, földön, vízen, levegőben. Azaz nem sorsszerű, hogy Kijev megadja magát az USA követeléseinek. Egyébként sem kap már túl sok segítséget a tengerentúlról.
A nyugalmazott tábornok Trump béketerve mögött egyetlen célt lát: hozzásegíteni a győzelemhez Oroszországot, mert helyre kívánja állítani a normális kétoldalú viszonyt. Ezért nem gyakorolt érdemi nyomást a Kremlre, viszont igen valószínű, hogy Európa növeli az ukránok támogatását.
Ugyanakkor az ukrán fél pontosan tudja, hogy nem adhatja meg könnyen magát, ráadásul az oroszok csakis a kínai, iráni és észak-koreai segítségnek köszönhetően képesek még tartani magukat. Ha pedig az EU elzárja az orosz energiaexport útját, akkor Moszkva még kevésbé volna képes folytatni a harcokat.
Viszont hogy felmerül: Amerika esetleg nem tesz eleget segítségnyújtási kötelezettségének Európában, az fokozza a kockázatot, hogy az oroszok tévesen mérik fel az esélyeket. Az eshetőség ezen felül azért is hatalmas stratégiai hiba, mert növeli a nukleáris fegyverek terjedésének veszélyét, hiszen a kormányoknak valahogy védekezniük kell az orosz fenyegetés ellen.
Ha pedig Trump netán parancsot ad Grönland vagy Kanada megtámadására, azt meg kell tagadniuk a hadsereg vezetőinek, mert ők nem valamilyen elnökre esküdtek fel, hanem az alkotmányra. De hát azt Fehér Ház gazdája megmondta, hogy neki olyan tábornokok kellenek, mint amilyenek Hitlernek voltak, mert azok minden utasítást végrehajtottak.
Wall Street Journal
Az igazság pillanatának nevezi a vezércikk a Kijev elleni, 12 áldozatot követelő rakétatámadást, mert megvilágítja a háború okait. Hogy Putyin civileket lövetett, az véget vet minden hamis állításnak és mentegetőzésnek a diktátor inváziója ügyében. Egyben afelé tereli Trumpot, hogy újragondolja stratégiáját, amely nem hozza el a békét.
Az orosz elnök nem azért vágott bele az agresszióba, nehogy az ukránok belépjenek a NATO-ba. A tét nem is a Krím, vagy egy pár tartomány. Moszkva az Egyesült Államok ellenségeként beolvasztaná független nemzetként a szomszédos országot. Ennek az alapigazságnak kell kiindulópontként szolgálnia minden tárgyaláshoz a Kremllel.
Egyben rámutat a washingtoni kormányzat alapvető tévedésére. Ám Trump nem akarhat magának olyan örökséget, amely abból áll, hogy tálcán nyújtotta át Ukrajnát az orosz vezetőnek. Putyint úgy kell kezelni, mint aki figyelmen kívül hagyja amerikai kollégája könyörgéseit és rakétákat zúdít lakóépületekre.
Guardian
Ukrajna kapcsán Trump kimutatta a foga fehérjét: vandál, autokrata, bűnöző és bolond – összegzi a benyomását Jonathan Freedland, az újság elemzője. Mint megállapítja, az elnöknél mindent felülír a tekintélyelvűség, ennek pedig az ukrán nép fizeti meg az árát. A politikusnak rengeteg a gyenge pontja, de nem szabad megfeledkezni arról, mekkora veszélyt jelent saját országa, valamint a világ számára, és akkor még nem beszéltünk a sokat szenvedett ukránokról.
100 nap alatt gyakorlatilag köpönyeget váltott, átállt Oroszország oldalára. A béketervvel szinte mindent megad Putyinnak, amit az akar, voltaképpen Kijev megadását követeli. Emellett baltával esik neki a nemzetközi rendnek. Megjutalmazná az orosz földrablást, ideértve, hogy a föld leghatalmasabb országa áldását adná a hódításra.
A következményeket máris lehet látni, bezuhannak a tőzsdék, baljósak a növekedési előrejelzések, sorra érkeznek a figyelmeztetések: ebből recesszió lesz, előbb az USA-ban, majd onnan továbbterjed.
A nemzetközi jog halott betűvé változik és kérdés, egyáltalán működik-e még a jogállam az Egyesült Államokban. Viszont a vámok miatt bizonyos cikkekből áruhiány fenyeget az amerikai boltokban és ez visszaüthet a Fehér Ház urára. Ezért kénytelen sürgősen megegyezni Kínával. Csak éppen nincs ütőkártyája, mert kedvező helyzetbe hozta az ellenfelet. Pont ő, az üzleti megállapodások nagy mestere.
Az ukránok számára óriási pech, hogy az ellenség kezében van az a nagy ország, amelytől joggal várnák el, hogy a legerősebb barátjuk legyen.
The Times
A kommentár bukott embernek nevezi az ukrán elnököt, mert úgy gondolja, hogy Trump tervezett békeegyezménye Zelenszkij elűzését célozza. Az amerikai vezetőnek nagyon nem tetszik az ukrán vezető népszerűsége a világban, ezért beáldozza. Csak éppen vakon belesétált ily módon a Kreml csapdájába.
A szerző, Roger Boyes kifejti: amit az USA letett az asztalra, az gyakorlatilag Ukrajna megadási nyilatkozata. Nem azért szövegezték meg, hogy beköszöntsön a béke, hanem hogy Zelenszkij ne lehessen a jövőben a megosztott és súlyosan sebezhető ország államfője.
Nem csak azért vált ennyire sürgetővé a megállapodás, mert közeleg Trump elnökségének 100. napja, hanem mivel Putyin meg akarja ünnepelni katonai hozzáértését a győzelem napján. A két főnök szándéka kezdettől fogva az volt, hogy félretolják Ukrajnát és végre jövedelmezőbb vállalkozásokra térhessenek át.
Zelenszkij számára minden nappal csak tovább fogy a levegő, pedig a békejavaslat védhetetlen. Ukrajnából pontosan az lesz, amivé Oroszország akarja változtatni: egy szegényebb, megosztott, védekezésképtelen állam, amelyet egy Moszkva-szimpatizáns irányít. Nem kizárt, hogy partizánháború lesz a vége.
De a zűrzavaros helyzetért nem kizárólag Trump a felelős, mert ukrán kollégájának előre kellett volna látnia, mi várható az amerikai elnökválasztás folyományaként. Ugyanakkor hogy az orosz és az amerikai elnök együttműködik, az olyan házasság, amely a Pokolban köttetett.
Washington Post
Fareed Zakaria úgy véli, hogy Trump mindössze 100 nap alatt tönkreteszi azt az előnyt, amit Amerika 100 év alatt szerzett a világgal szemben. A kutatás visszaszorításával és az egyetemek elleni akciókkal átadja a vezetést Kínának.
A tekintélyes sajtóelemző megjegyzi, hogy a záporozó intézkedésekből a vámok keltették a legnagyobb figyelmet, ám a tudomány és oktatás ellen irányuló politika hosszútávon még ennél is többe kerülhet az Egyesült Államoknak
Peking már most is élen jár egy sor mutató alapján a tudományban. Szakértői több publikációt jelentetnek meg, mint tengerentúli társaik. Az elfogadásra benyújtott találmányok száma alapján végképp nem kétségesek az erőviszonyok. A világ 500 legjobb egyeteme között a 2010-es 27 helyett immár 76 működik Kínában. Az amerikai társintézmények esetében a szám 154-ről 133-ra esett vissza.
Azzal ugyanakkor nem tudnak vetélkedni a kínaiak, hogy az USA vonzza a világ legjobb elméit. De ez is gyorsan változik. Több száz vízumot vontak vissza, diákokat vesznek kiutasítási őrizetbe, nagy a veszély, hogy az FBI zaklatásának lesznek kitéve kínai hallgatók és kutatók.
A tudomány az elmúlt 100 év eredményeként Amerika különleges erejének a pillérét jelentette, de csupán 100 nap leforgása alatt bontják le.
Washington Post
A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy Németország elszúrta az energiapolitikáját. Évek óta nyomatja ugyanis a megújuló energiaforrásokat, ám emiatt a gazdaság az időjárás túsza lett. A kormányok sok száz milliárd eurót fordítottak a zöld átmenetre, az év első negyedében azonban csökkent a szél- és napenergia részesedése az áramtermelésben.
A két forrás a fogyasztásnak 47%-át fedezi, a múlt év azonos időszakában ezt az arány még 56% volt. A szélkerekek teljesítménye 16%-kal esett vissza, mert februárban és márciusban csak keveset fújt a szél. Nem volt elég eső sem, ez pedig meglátszott a vízi erőművek adatain.
Berlin lassan kezdi észrevenni, hogy a megújuló energia egymaga nem tud ellátni egy ilyen fejlett gazdaságot. Az új koalíciós egyezmény 2030-ra 20 gigawatt kapacitású gázerőmű építését irányozza elő, de folytatódik a megújuló program is. Hát, jó szerencsét hozzá, alighanem az lesz a vége, hogy az állam kénytelen még több támogatást fizetni. Vagyis itt olyan példáról van szó, amelyet a többi kormánynak aligha érdemes követnie.
Következő cikk: „EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz
A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >
Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá
Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >
Ha egy gengsztert megjutalmaznak, akkor annak béke biztosan nem lesz a vége
A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósító azt írja, hogy hiába tesz úgy a világ, mintha Putyin politikus >
Magyar Pétert nem kell szeretni. Csak győzzön.
Stratégia, fegyelem, történet – ezekből épül fel a győztes kampány. Magyar hozza mindhármat, és ilyen nem >
A pápa átformálta az egyházat, de nem olyan mértékben, ahogyan remélte
A római katolikusoknak sok éve nem volt ennyire nyitott gondolkozású vezetője, az emberek között, a nyájával >
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >