Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és tényleges szándékairól árulkodik a Fekete-tenger térsége, ahol a szürke övezetben zajlik a hadviselés. A régióban holtpont alakult ki és minden egyezség ellenére szó sincs fegyvernyugvásról. A korábbinál kevesebb kikötőbe mennek ugyan szállítóhajók, hogy elvigyék a gabonát, csak éppen a biztosítás és a logisztika költségei sokkal magasabbak, mint békeidőben. A tankerek a biztonság kedvéért a part vonalát követik a Boszporusz felé. A Kreml célja nem az, hogy befejeződjenek az ellenségeskedések, hanem hogy állandósuljon a bizonytalanság. Senki sem tudja, hány akna van a vízben. Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium öt aknakereső hajót adott Ukrajnának, ám ezek a különleges járművek a vonatkozó nemzetközi egyezmény értelmében háború idején nem léphetnek be a Fekete-tengerre a Boszporuszon át. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Az észt külügyminisztert továbbra is rendkívüli módon aggasztja, hogy Oroszország hozzájuthat a nyugaton visszatartott 210 milliárd eurós követeléséhez, ha Magyarország nem szavazza meg a szankciók meghosszabbítását. Tsahkna két hete azt javasolta ellenszerként, hogy Magyarországot fosszák meg szavazati jogától.
Most pedig arról beszélt, hogy az európai adófizetőknek kellene állniuk a számlát, ha Orbánék továbbra is makacskodnak, mivel a G7-ek, illetve az uniós kormányok 50 milliárdos hitellel segítik Ukrajnát és a kölcsönnek a lefoglalt pénz kamata jelenti a fedezetét. Ha elúszik ez az összeg, 20 milliárdot az EU-nak, illetve az USA-nak, a többit pedig a 7 legfejlettebb államnak kellene visszafizetnie.
Ám mint az észt politikus kifejtette, nem szabad ilyen ajándékot adni Putyinnak. Illetékesek arra számítanak, hogy Orbán még jobban bekeményít, mielőtt július végén lejár a határidő a megtorló intézkedések hatályának kiterjesztésére. A Bizottság igyekszik tartaléktervet kidolgozni, de szakértők szerint nemigen van más jogi út.
Tsahkna felvetette, hogy a tettre kész országok álljanak össze, illetve megismételte, hogy el kellene kobozni az orosz vagyont. De pl. Belgium ellenzi, mondván, hogy a lépés sértené a nemzetközi jogot és aláásná az euróba vetett bizalmat. Ugyanakkor a balti miniszter utalt arra, hogy folytatni kell az egyeztetéseket a magyar féllel, de érdemes szem előtt tartani, hogy az igencsak függ a brüsszeli támogatásoktól, mert sok gazdasági gonddal küszködik.
Guardian
Amerikában manapság Orbán Viktort szokták emlegetni, mármint hogy mennyit tanultak tőle a republikánusok, az elnök ellenfelei viszont arról vehetnek példát, hogy Csehországban négy éve miként nyomták a partvonalra a cseh Trumpnak nevezett Babist.
Magyarország ahhoz modell, miként kell teljesen féktelen támadást indítani a tengerentúlon a demokratikus intézmények ellen. Trump halálra dicsérte a magyar kormányfőt, amiért az illiberális államot épített ki, kitűnik a „hagyományos” értékek védelmében, és olyan aurát sugároz, amiért oda van az elnök.
A szerző, Robert Tait megjegyzi, hogy a Fidesz foglyul ejtette az államot, megzabolázta a sajtót és a tiltakozások ellenére is meg tudta tartani a hatalmat. Most éppen a Pride betiltásával vált ki felháborodást.
Egészen másként alakultak a dolgok a cseheknél, ahol a tömegmegmozdulások előkészítették a milliárdos oligarcha, Babis bukását. Ez pedig reménysugarat jelent mindazoknak, akik Trumptól szabadulnának.
Csehországban az utca demonstrációkból egységes választási stratégia nőtt ki, annak hatására kényszerült venni a kalapját a milliárdos, akinek autoriterek a vágyai és megveti a jogállamot. Hat éve annyian mentek ki az utcára ellene, hogy arra a rendszerváltás óta nem volt példa, majd két évvel később két vállra fektette az ötpárti koalíció.
A jeles harvardi professzor, Levitsky azt mondja, nem kell végzetes következtetéseket levonni abból, hogy a hasonló tüntetések nem vezettek eredményre a magyaroknál, a törököknél vagy a szerbeknél, mert egyáltalán nem hiábavalóak az ilyen tömegrendezvények.
Az igaz, hogy ahol van mód a tisztességes választásra, ott valószínűleg nem buktatják meg ily módon a nagy embert. Mindazonáltal meggyengíthetik a kormányt, formálhatják a közvéleményt, valamint a sajtó hozzáállását. Jiri Peche, a prágai New York Egyetem igazgatója igen fontosnak nevezi, hogy az emberek higgyenek a dolgok megváltoztathatóságában és azért tegyenek is. Továbbá, hogy legyen egy-két erős üzenet.
A demokraták azt is megszívlelhetik a cseh eseményekből, hogy félre kell tenniük az ideológiai ellentéteket. Levitsky szerint Amerikában azért kiemelkedő jelentőségűek a demonstrációk, mert más intézmények eddigi kudarcot vallottak.
FT
A vezércikk szerint a szövetségesek kezdik megkérdőjelezni, hogy továbbra is számíthatnak az amerikai nukleáris védőernyőre. Trump ugyan azt hangoztatja, hogy Oroszországot és Kínát bevonva ellenőrzés alatt kívánja tartani az atomfegyvereket, csak éppen ez ügyben ellentmondásos a politikája. Ez pedig azzal fenyeget, hogy újabb országok jutnak ilyen csapásmérő képességhez.
Valójában több fronton is beindult már a fegyverkezési verseny. Európa azt látja, hogy Washington másodlagosnak tartja a transzatlanti együttműködést, továbbá Putyin pártjára áll a háború befejezése ügyében. Ezért Németország már nyíltan arról beszél, hogy szükség van a francia-brit elrettentő erőre. A lengyel kormány pedig azzal hozakodott elő, hogy amerikai atomrakétákat kell elhelyezni a területén.
A kínai és észak-koreai fenyegetés láttán, osztják az aggályokat az USA megbízhatósága ügyében az ázsiai partnerek is. Közel-Keleten Törökország és Szaúd-Arábia jelezte, hogy fontolgatja a nukleáris opciót, ha Irán kifejleszti a saját atombombáját, márpedig már igen közel jár ahhoz.
További veszély, hogy nő a meglévő nukleáris arzenál. Úgy tudni, hogy Peking az évtized végéig több mint kétszeresére, ezer fölé akarja emelni a robbanófejek számát. Hogy az Egyesült Államok megálljt parancsoljon ezeknek a folyamatoknak, ahhoz kifinomult diplomáciai érzékre volna szükség, de a Trump-csapatra ez valahogy nem jellemző. Pedig a Fehér Háznak érdemes volna megfontolnia, hogy minél több országnak van atomhadereje, annál nagyobb az eshetőség, hogy valamelyik közülük egy nap be is veti.
Time
Harvard igen értékes leckével szolgál az amerikai vezetők számára, miután Trump teljesen alaptalanul támadást intézett a felsőoktatás ellen, ám az egyetem és több mint 100 más tanintézmény megadta a választ. De az is fontos tanulság, hogy nem szabad behódolni az elnöknek.
Mert ha valaki megadja magát neki, csak azt éri el, hogy a Fehér Ház ura kihátrál a megállapodásból és újabb követelésekkel áll elő. A történelemből tudjuk, hogy a megbékítés nem működik, amikor az engedményt a másik fél a gyengeség, sőt a megadás jelének veszi.
Hogy a hatalom megpróbálta megszerezni az ellenőrzést egy magánkézben lévő iskola fölött, az fokozta a felsőoktatás függetlenségének támogatottságát. Még Trump szövetségesei is úgy gondolják, hogy a politikus túl messzire ment. És lehet, hogy a közvélemény is Harvard oldalára áll.
Hogy az egyetem bekeményített, az vízválasztó lehet, bár a harc nem ígérkezik könnyűnek, de a célpont nincs egyedül. A civil társadalom pillérei kellő bátorságot mutatnak, hogy felsorakozzanak mellette. A felsőoktatás ilyen létharcot még nemigen vívott. A jogász szakma későn ébredt, de az iskolák jó tanítómesterek lehetnek, továbbá gyorsan okulhatnak.
Neue Zürcher Zeitung
Mivel Amerika önmaga alatt vágja a fát, Európa váratlan lehetőséghez jutott, hogy tündököljön – állapítja meg Markus Städeli, a gazdasági szerkesztő. Mivel Washingtonban teljes a káosz és egyre élesebb a kereskedelmi vita az Egyesült Államok, valamint Kína között, a befektetők ismét felfedezik az öreg kontinenst. Ám nem szabad, hogy úgy tűnjön: az csupán a kisebbik rossz.
Úgyhogy igen határozott reformokra van szükség: 1. A végső ellenség nem Oroszország, mert az elakadt Ukrajnában és maximálisan lejáratja magát. A legfőbb akadály a képtelen uniós bürokrácia, a túl sok a norma és tilalom. 2. Elvileg áramlanak a gondolatok, az áruk, a szolgáltatások és a tőke javak, de a gyakorlatban még mindig túl sok minden gátolja a szabad forgalmat, grasszál a nemzeti piac védelme.
3. Az EU-nak határozottabban kell érvényesítenie az érdekeit, pl. felkérhetné Magyarországot, hogy szedje a sátorfáját, miután jelek szerint erősen dolgozik azon, hogy lebontsa a jogállamot. Továbbá ki lehetne rekeszteni a schengeni vízumrendszerből, a segélyprogramokból, de akár még a légi forgalomból is azokat az országokat, amelyek nem veszik vissza az illegális bevándorlókat.
4. Az ellenőrzött bevándorlásra minden eddiginél nagyobb szükség van, mert akik jönnek, azok többségükben fiatalok, hajlandóak beilleszkedni és sokat dolgozni. Ezért nem szabad, hogy az embercsempészek határozzák meg, ki juthat be.
Mélyreható változtatásokra, csak tektonikus politikai mozgások idején van lehetőség. Sosem szabad elszalasztani egy jó kis válságot!
Die Welt
Nincs túl jó véleménnyel a német nemzetről, illetve politikáról Rüdiger Safranski, a 80 éves neves filozófus. Azzal kezdi, hogy a CDU teljes irányváltást ígért, ám amit a koalíció akar, az minden, csak nem új irány. Szerinte ennek oka a Szociáldemokrata Párt, amely még mindig a balos ideológiát nyomatja. Pont akkor, amikor jönnek fel a jobboldali populisták.
A csalódott emberek az AfD körül tömörülnek és nem lehet megcsinálni, hogy a szavazópolgárok egynegyedét tűzfal mögé kényszerítik. Azokat ugyanis a düh és a csalódottság vezérli. A megoldás az lenne, hogy beillesszék a pártot a politika fő áramlatába és ily módon civilizálják. Mellesleg Trump győzelme óta teljesen új zászló alatt halad a politika.
Csakhogy nagyon úgy néz ki: a németek a következő években a homokba dugják a fejüket, nem szeretnének senkivel sem összeakaszkodni. Ezért alighanem kiegyeznek a telhetetlen orosz hatalommal. Abban bíznak, hogy Putyin nem hozzájuk vonul be, hanem a Baltikumba.
Európa idáig csakis az amerikai védőernyővel, illetve az olcsó orosz energiával boldogult, ám ennek vége, és itt állunk meztelenül az eddigi komfortzónánkban. Ezért megint rászorulunk Moszkva földgázára és olajára.
Németországnak további baja, hogy elvesztette kulturális gyökereit, nincs identitása, nem tud mit kezdeni az iszlám nyomulásával. Európa pedig ismét a nemzetállamok gyűjtőhelye lesz. Csak az a jó, hogy az országok egymással már aligha fognak háborúskodni. Fel kellene végre ébredni és tanulni kellene a valóságból.
Megint az önző nemzetek százada közeleg, egy régebbi világhoz fogunk visszatérni, csak az most már a mesterséges intelligenciával működik.
FT
Szorult helyzetben van az egyiptomi elnök, Trump „kedvenc diktátora”, mivel semmiképpen sem mehet bele Washington tervébe, hogy ti. paterolják ki Gázából a lakosságot és létesítsenek luxus üdülőövezetet a tengerparton. A kairói tudósító, Heba Saleh szerint Sziszi próbálja ugyan fenntartani a jó viszont az USA-val, de a gázai Riviéra ötlete kivitelezhetetlen bármelyik arab vezető számára.
Aki elfogadja, azt a térség közvéleménye a palesztin ügy árulójának tekintené, megnézhetné magát, arról nem beszélve, hogy destabilizálná a régiót. Egyiptom a háború kezdete óta attól tart, hogy Izrael a Sinai félszigetre űzni a palesztinokat. A zsidó állam a múlt hónap eleje óta nem enged be segélyszállítmányokat, Kairó szerint fegyverként használja az éhséget.
Egyiptom ugyan felvetette, hogy palesztin szakértők építsék újjá az övezetet, és a kormányzást bízzák rá a Palesztin Hatóságra, ám az Egyesült Államok és Izrael hallani sem akar róla, mert az nem rendelkezik a Hamász lefegyverzéséről, illetve eltávolításáról. Sziszi persze tisztában van vele, hogy sokba kerülhet, ha ujjat húz Trumppal. Ám a washingtoni Közel-Kelet Intézet egyik szakértője szerint a költség nagyobb lenne, mint a haszon, ha rábólint a gázai palesztinok kitelepítésére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nem sok jót ígér Trump béketörekvései számára Putyin húsvéti tűzszüneti trükkje
Az amerikai elnök hiába szeretne gyorsan véget vetni a háborúnak, orosz kollégája a viszályt pártolja, és >
Ha…
Sorsfordulónak nevezhető változás nélkül Magyarországra nehéz jövő vár: saját térségének kiábrándító csődtömegévé, elállíthatatlanul vérző sebbé fog >
"Putyin kenyérmorzsát hagy Trumpnak"
A Bundeswehr müncheni akadémiájának egyik neves professzora szerint a húsvéti tűzszüneti javaslattal Putyin csupán udvarolni kíván >
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >