Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az Trumppal tárgyal, mert Meloni igen sokat kockáztat a földrész érdekében. Thomas Schmid úgy véli, vége a német-francia-tengelynek, a kontinens irányításába be kell vonni a lengyeleket, a britek pedig a Brexit ellenére is bele akarnak szólni a dolgokba. Ám Olaszországot semmiképpen sem lehet kihagyni, habár nem tudni, mennyire megbízható az ottani, populista vezetés. A miniszterelnök is nacionalista, akárcsak a Fehér Ház ura, de Meloni azon van, hogy közvetítsen Washington és az EU között. Márpedig Amerikára valószínűleg jobban tudna hatni, ha Brüsszel nevében lép fel. Továbbá ő az egyetlen jobboldali populista Európában, aki megingás nélkül kiáll Ukrajna támogatása mellett. Azon kívül – Orbántól eltérően – nem erőlteti a romboló vitát az Unióval. Nacionalista vonalat követ persze, de amíg a vámok és a háború ügyében próbál hatni Trumpra, addig ezt kár szóvá tenni. Sok más választásuk egyébként sincs a 27-eknek. Ráadásul odahaza is magára maradt az Ukrajna politikával, mi több, saját pártján belül is nő ez ügyben az elégedetlenség. Már csak azért is, mivel egy autokrata pártban egy Putyin-féle erős ember helyből nagy tekintélynek örvend. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Mostanában valahogy sűrűn alakul úgy, hogy a Budapestre látogató vendégek a „Hotel Vő”-ben kötnek ki, a Dorottya utcában, pedig lehet, hogy eredetileg egészen máshol akartak megszállni. A szállodát persze nem így hívják, az viszont stimmel, hogy Orbán vejének az érdekeltsége és magyar kormányzati intézmények gyakorta odairányítják az EU-ból érkező látogatókat.
Megmondhatója ennek pl. a finn miniszterelnök, akinek stábja eredetileg más szállodát foglalt le a múlt félévben az Európai Politikai Közösség tanácskozása alkalmából, ám a soros magyar elnökségtől azt a felvilágosítást kapta, hogy ott már minden szoba elkelt, ezért menjenek inkább a Hotel Dorottyába. A költségek 2800 eurót tettek ki.
Az megszokott dolog, hogy egy szervezőbizottság az utazási irodákkal együttműködve segít a külföldi delegációknak. Ám az szokatlan, hogy nyomást gyakorol a küldöttségekre a kormányfő egyik családtagjának üzleti vállalkozása érdekében. A Dorottyát igen sűrűn ajánlották a házigazdák az elnökség kapcsán. Egy európai diplomata azon töprengett, vajon mennyit kereshetett ily módon Tiborcz. A tulajdonát képező BDPST Csoport honlapja nem tünteti fel, hogy Orbán veje van a társaság mögött.
A Bizottság Karácsony előtt határozott úgy, hogy Magyarország igazából nem lépett érdemben a közalapítványoknál jelentkező érdekütközések felszámolására. E szervezeteken keresztül juttatott a kormányfő közpénzeket csókosoknak. De ez csupán az egyik ok, hogy az EU befagyasztott 20 milliárd eurónyi támogatást. Ugyanakkor a Dorottya-história is jól illusztrálja, miért kell különleges intézkedésekkel megálljt parancsolni az orbáni nepotizmusnak.
Project Syndicate
A volt svéd kormányfő úgy értékeli, hogy Trump nagyjából első 100 napja csakis kudarcot hozott Ukrajnában. Carl Bildt szerint Putyinnak nyilvánvalóan sikerült megvezetnie amerikai kollégáját, amikor a békevágyát hangoztatta, ám igazából esze ágában sincs támogatni a fegyvernyugvást. Erre ennyi hét után még a legnehezebb fejű delegációvezetőnek is rá kellett volna jönnie.
Ám kérdés, hogy a washingtoni kormányzat elismeri-e a fiaskót, miközben az állítólag igen erős orosz hadsereg többek közt 200 ezer halott árán is kevesebb ukrán területet ellenőriz, mint 3 éve. Ezért ez katonai értelemben súlyos kudarc. Ily módon az orosz elnöknek többet tud segíteni amerikai kollégája, mint az orosz haderő, hogy legalább valamit felmutathasson, amit győzelemként tud eladni.
Ennek megfelelően be is dobott mindent: hízelkedik és igen jövedelmező üzleti lehetőségeket villantott meg. A taktika bevált. Cserében két dolgot kér: 1. Hogy megkaphassa a négy elfoglalt régiót, bár egyiket sem tartja teljes egészben kézben, ám ezt a követelést egyetlen ukrán kormány sem fogadhatja el. 2. Igényt tart az uralomra Ukrajna többi része felett. Korlátozná a nyugati katonai jelenlétet, illetve a Kijevnek nyújtott támogatást.
A NATO-tagság kapcsán Trump már beadta a derekát és látnivaló, hogy a segítség leállítására készül. Ám ameddig Európa kitart az ukránok mellett, teljesen érdektelen, hogy miről egyezik meg Putyin és Trump, mert az nem befolyásolja a fejleményeket a harctéren. Az EU tökéletesen képes meghiúsítani a München-típusú árulást. Viszont ha az amerikai elnök nem gyakorol nyomást Moszkvára, az orosz elnök kineveti a háta mögött.
Der Standard
Putyin jól mérte fel, hogy érdemes halogató taktikát folytatnia a béke ügyében, mert ha nem jön létre gyors megállapodás, akkor Trump mind inkább elveszti az érdeklődését Ukrajna iránt. Az amerikai elnök olyan, mint egy gyerek: egy idő után dühösen a sarokba vágja a kirakós játékot, ha nem sikerül összeraknia a képet. Most már azzal fenyeget, hogy kiszáll a tárgyalásokból, ha nem születik meg a tűzszüneti egyezség – állapítja meg az elemző, Florian Niederndorfer.
Ily módon a Kremlben alighanem pezsgős dugók pukkannak Húsvétkor. Csakhogy Kijev számára tragikus következményekkel jár az orosz trükk. Amióta Amerika azt hiszi, hogy Putyin érdemi párbeszédet folytat vele, a korábbinál is több ukrán hal meg a légitámadások miatt. Zelenszkij már rég belement a harcok felfüggesztésébe és formát ölt a vitatott szerződés is a természeti kincsekről. Ám mindez a világon semmit sem segített az ukrán félen.
Pedig az USA-nak nagyon is lennének eszközei, hogy legalábbis lefékezze az orosz vezetőt. Pl. ha szankciókat rendelne el India és Törökország ellen, az érzékenyen érintené Moszkva bevételeit. Ám ehelyett inkább Ukrajnát és Bident okolja a háborúért. A politikus, aki magát a megállapodások királyának tartja, igyekszik leplezni, mennyire meztelen.
FT
A vezércikk igen bátornak nevezi, hogy a Harvard nem engedett Trump megfélemlítési kísérletének, és kész harcolni az akadémiai szabadságért, amivel példát mutat a többi egyetemnek is. Pedig nagy a kockázat, hogy jelentős árat fog fizetni, hiszen a kormányzat máris kilátásba helyezte, hogy megvon jó 2 milliárd dollárnyi állami támogatást, az adóhivatal pedig azt fontolgatja, hogy érvényteleníti az adómentes státuszt.
A Harvardnak azonban igaza van, amikor szembeszáll a hatalommal, mert a felsőoktatás függetlensége és az oktatás szabadsága olyan érték, amiért érdemes küzdeni a központi diktátummal szemben. Az egyetemeknek elemezniük kell, miért lettek a populista jobboldal számára ilyen fontos célpontok. Van némi alapja persze a bírálatoknak, csak épp az egész el van túlozva, és fenyegetéssel, kényszerítéssel nem lehet reformot elérni.
Valójában az alattomos akciók a liberális gondolkodásmód és azok feltételezett bástyái ellen irányulnak. Azaz a hatalmi kör azokat az intézményeket próbálja ellenőrzése alá vonni, amelyek meghatározzák az értelmiségi, illetve kulturális vitákat. Ez a törekvés a tekintélyuralmakra jellemző. Nagy kár, hogy a Columbia beadta a derekát.
A Harvard ugyanakkor kedvező helyzetben van, mivel alapítványi vagyona 53 milliárd dollár, és bőven áll rendelkezésére szürke állomány. A felsőoktatási tanintézményeknek azonban egységfrontot kell alakítaniuk, különben egyenként levadásszák őket. Fontos, hogy a bíróságokon keressék az igazukat.
Erős a gyanú, hogy a kormányzat túllépte jogkörét, miközben pl. az illegális deportálások ügyében nem hajlandó elfogadni az igazságszolgáltatás döntését. Az egyetemek kiállása példát adhat az ügyvédi irodáknak és cégeknek is, hogy nem szabad behódolni, mert olyan szabadságjogok kerültek veszélybe, amit jó ideje drágák az amerikaiak számára.
FT
Peking számára a „Kínai álom” pont akkora ösztönző, mint Amerikának a MAGA-mozgalom – a vámviszály pont azért keletkezett, mert ütközil a két teljesen eltérő politikai gondolkodásmód. Ezt fejti ki Stephen Roach, a Yale tanára, a Morgan Stanley korábbi ázsiai igazgatója.
Úgy véli, Trump nem tudja megállapodásra kényszeríteni Hszit, mert az nem engedhet abból, amit meghirdetett, hogy ti. megújítja a kínai nemzetet, és elhozza számára a jólétet. Ez ugyanolyan alapvetés a kínai vezetés számára, mint Trumpnak a Tegyük Újra Naggyá Amerikát. Olyannyira, hogy az évek során valóságos nacionalista láz lett belőle és ez nagyban meghatározza az ország szerepét a nemzetközi porondon.
Négy éve, amikor 100 éves volt a Kommunista Párt, a főtitkár leszögezte: soha egyetlen külföldi hatalomnak nem fogják megengedni, hogy terrorizálja, elnyomja, vagy leigázza az országot. Ez tükröződik abban, hogy Hszi azt ígéri: a végsőkig harcol az amerikai vámok ellen.
Trump cselekedeteit a düh és a megfélemlítés szándéka vezérli. Ezzel szemben kínai kollégájára a stratégiai fegyelem a jellemző. Neki nem kell a közönségnek játszania. De Peking már jelezte, hogy legközelebb más eszközzel vág vissza a vámcsatában. Az USA 3. legfőbb exportpiacáról van szó, amely igen sok amerikai állampapírt halmozott fel, a ritka fémek stratégiai forrása és megvan a maga valutafegyvere. Ennélfogva sokat tud ártani, ám ez az a verseny, amelyet senki sem tud megnyerni.
FAZ
Az újság kiadója úgy véli, hogy Trump keményen nekirontott az amerikai jegybank elnökének, aki számára az jelenti a leghatékonyabb védelmet a populistákkal szemben, ha sikerül jó véleményt elfogadtatnia saját magáról a társadalommal. Gerald Braunberger emlékeztet arra, hogy az elnök igen durva hangon követeli Powell távozását, mert korlátozni akarja a Federal Reserve függetlenségét, de az sem lenne ellenére, ha azt teljesen fel tudná számolni.
Az önálló központi bank gondolat mögött mindig is a demokratikusan megválasztott kormányokkal szembeni bizalmatlanságot lehetett tetten érni. Menetközben felmerült az az indok is, hogy a végrehajtó hatalmak a választások előtt hajlamosak túlköltekezni, ami beindítja az inflációt, így el kell zárni az utat a bankópréshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eltelt évtizedekben általában alacsonyabb az áremelkedés üteme azokban az országokban, ahol a nemzeti bank meg tudta őrizni függetlenségét.
Hogy Trump most beszáll-e a kemény konfliktusba, az attól függ, mennyi esélye van a sikerre. Azt azonban semmiképpen sem lehet várni tőle, hogy tiszteletben tartja a fennálló rendet. Ugyanakkor a jegybankoknak a kulcsfeladataikra kell összpontosítaniuk és meggyőzőbben kell érvelniük maguk mellett. Mert ha jó a hírük, a populisták hiába áskálódnak ellenük.
Spiegel
Elon Musk ásatag nézeteket képvisel, de az biztos, hogy tisztára olyan, mint a nagyapja, aki az összeesküvés elméletek nagy híve volt. Ő vándorolt ki a családdal az 50-es években Dél-Afrikába és azonnal a fajüldöző rendszer híve lett. Ugyanazt vallotta, mint ma az unokája, hogy ti. a demokrácia képtelen megbirkózni a gondokkal, ezért véget kell vetni neki, a választásokat is ideértve.
Ez az irányzat a 30-as években alakult ki, amikor már nyomult a fasizmus és Amerikában változatlanul érezni lehetett a világgazdasági válság hatását. Az volt az éca, hogy a kormányok helyét a tudósok és mérnökök elitjének kell átvennie. Ez az, amit ma a Szilikon-völgy akar – fejti ki a lapnak adott interjúban Jill Lepore harvardi történész, aki alaposan beleásta magát a Musk-család múltjába.
Mivel a nagyapa korán meghalt, nem tudni, hagyott-e hátra olyan írásos értekezéseket, amelyek befolyásolták a gyerek Elon szellemi fejlődését, ám az eszmevilága igencsak veszedelmes. Különleges figura, mert hihetetlen gazdagságát arra használja, hogy befolyásolja a politikát.
Személyiségének kialakulását nagyban meghatározta, hogy rengeteg képregényt, illetve sci-fit olvasott és fogékonynak bizonyult erre a csillogó világra. Folyton szerepet játszik, egészen pontosan Elon Muskot alakítja, akit ő talált ki. Olyan szuperhős, aki a találmányaival meg tudja menteni a földet, illetve az emberiséget, mert ez bejön. Lásd a Teslát.
Economist
Eltolódik a súlypont a római katolikus egyházon belül, akár a hívek földrajzi megoszlását nézzük, akár azt, hogy újabban milyen nemzetiségűek a pápák. Egyre nagyobb a követők tábora Afrika Szahara alatti részén, Latin-Amerikában és Ázsia bizonyos területein. Az eltelt 50 évben a katolikusok száma csak Afrikában és Ázsiában nőtt gyorsabban a lakosság lélekszámánál.
Ha azt vesszük, hogy hol születtek a pápák és ezt súlyozzuk azzal, mennyi ideig voltak hatalmon, akkor változatlanul Olaszország jelenti az origót. Péter óta 265 szentatyát választottak, 80%-uk olasz volt. Ám 2. János Pál Lengyelország, 16. Benedikt pedig Németország szülötte volt. Ferenc pedig úgy fogalmazott: a bíborosi konklávénak a világ végére kellett elmennie, hogy rátaláljon.
Nagyon úgy néz ki, hogy az utódja is a 3. világból jön majd, erre utal, hogy a kardinálisoknak csupán 39%-a képviseli Európát. Az eltolódás lemérhető azon is, hol van a kb.1700 székesegyház: 70%-uk az öreg kontinensen található, de az utóbbi 5 évben az újak csaknem kétharmada más földrészen épült. Vagyis a hit délen és keleten terjed leginkább.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >