Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt téves, stratégiailag nézve katasztrofálisnak bizonyult. Merthogy felszólította a helyieket, hogy csatlakozzanak Amerikához, mivel szerinte Dánia nem védi meg őket. Ez azonban – mutat rá a Yale történész professzora, - teljes képtelenség. Emlékeztet arra, hogy a pituffiki amerikai támaszpont csak azért működhet, mert Koppenhága engedélyezte a megépítését, ami igen fontos lett az orosz támadások előrejelzése szempontjából. Ráadásul mindkét ország a NATO tagja, tehát kötelezettséget vállalt a kölcsönös segítségnyújtásra, ha valamelyiket katonai csapás éri. A veszély, amire az alelnök utalt: Oroszország. Csak éppen az USA jelenleg Moszkvát támogatja a háborúban, miközben Ukrajna az egész Észak-Atlanti Szövetség képviseletében harcol. Az oroszok nagy tavaszi offenzívát készítenek elő, ám az új washingtoni kormányzat a jelek szerint kifuttatja a hadfelszerelések szállítását. Dánia egy főre vetítve négyszer annyi segítséget küld, mint Amerika. De hogy kinek jó a Grönlanddal kapcsolatos amerikai imperialista politika, arra egyetlen válasz van: az oroszoknak. Akárcsak a Kanadával kialakult viszály. A konfrontációval Amerika nem nyerhet, csak veszíthet. És Grönlandon azt látni, hogy az amerikai imperializmusnak új ruhája van: a kormányzat meztelen és hiú. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprize Institute vezető munkatársa arra próbálja rávenni a kommentárban Trumpot, hogy az éljen a kezében lévő ütőkártyákkal és gyakoroljon maximális nyomást Putyinra, mivel az vonakodik megállapodni, pedig nincs abban a helyzetben, hogy kéresse magát, illetve hogy követelésekkel álljon elő.
Oroszország hihetetlen mértékben gyenge, mind gazdaságilag, mind katonailag. Az ország mind inkább kivérzik, így ha nem hajlandó a békére, az USA olyan eszközökkel élhet ellene, mint amilyenekkel 8 éve jobb belátásra bírta Iránt.
A harctéren az orosz csapatok mindössze akkora területet foglaltak el, mint amekkora Haiti 15%-a, és ennek érdekében tavaly 427 ezer halott, illetve sebesült katonát áldoztak. Lehet persze, hogy az emberveszteség nem érdekli az orosz államfőt, de az már igen, hogy a múlt évben 12 ezer harckocsi és 13 ezer tüzérségi üteg semmisült meg. A hadiipar képtelen pótolni a hiányt.
A Kremlnek nincs annyi egysége, illetve hadfelszerelése, hogy el tudja érni céljait Ukrajnában. A gazdaság még csehebbül áll. Két számjegyű az infláció, kilőttek a kamatok, nincs elég munkaerő. A költségvetés hiánya az év elején a 14-szeresére nőtt, az állam a múlt évben kénytelen volt elkölteni a készpénztartalékok egynegyedét.
Az összeomlást csakis az olaj- és gázbevételeknek köszönhetően sikerül meggátolni. Ám éppen itt lehetne bevetni az olajeladások korlátozását. Trump ily módon kényszerítette térdre 2017-ben Teheránt. De ha korszerű fegyvereket szállít Ukrajnának, a fronton is alaposan megnehezíti az oroszok dolgát.
Putyin súlyosan elszámította magát és úgy néz ki, hogy amerikai kollégája élni kíván a kezében lévő adukkal.
Bloomberg
Hal Brands úgy látja, hogy az Egyesült Államok elveszti a világ felosztásáért zajló versenyt. A Johns Hopkins Egyetem professzora, aki történetesen dolgozik az American Enterprize Institute-nál is, azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha létrejön a kínai és orosz érdekövezet, az inkább háborúhoz vezet, semmint békéhez.
Az ukrajnai háború a csúcsot jelenti abban a 25 éves küzdelemben, hogy Oroszország helyreállítsa uralmát a „közel külföldön”. Kína meghirdette, hogy Ázsia az ázsiaiaké, Irán szintén birodalmat akart a maga térségében, de tavaly beleszaladt Izrael késébe. Erdogan pedig a régi ottomán dicsőség visszaállításán ügyködik.
A jelek szerint már az USA sem ellenzi, hogy érdekzónák legyenek. A Trump-csapat kidolgozta a Monroe-doktrína 2.0-át, és engedelmességre igyekszik rávenni Kanadát, Grönlandot, valamint Panamát.
Ha Washington gyenge békére veszi rá Kijevet, akkor a háború figyelmeztetés lesz a posztszovjet köztársaságok számára, hogy ti. mi vár rájuk, ha nem paríroznak. De Moszkva megfélemlítheti a kelet-európai államokat is, ha Amerika csökkenti erőit a földrészen, vagy ha netán kivonul a NATO-ból.
Ráadásul úgy néz ki, hogy a Fehér Ház feladja Tajvant, de súlyos helyzetbe hozhatja a szövetségeseket Dél-Koreától Ausztráliáig. Amerika előreláthatólag a nyugati féltekén erősíti meg az ellenőrzést, ám az erőszakos, illiberális zsarnokok irányította érdekövezetek valójában a választás szabadságát fojtják el. Tudjuk, milyen rémségek jönnek, ha az ukránok veszítenek az oroszokkal szemben. Peking részéről sem várható jobb eljárás, ha lerohanja Tajvant.
Nem lesz rózsásabb a világgazdaság helyzete sem. Viszont a középhatalom Lengyelország és Japán aligha nyugszik bele, hogy az ősrivális uralma alá kerüljön, ezért felveszi a küzdelmet, illetve próbál atomfegyverhez jutni. Pont a nukleáris fegyverkezés jelenti a nagy veszélyt.
És Putyin miért ne menne tovább, ha már megszerezte Ukrajnát? Hiszen a nagyság ideológiája vezérli és dicsőségre vágyik. Akárcsak Peking. Ezért csak addig fogadják el a status quót, ameddig készen nem állnak az újabb nyomulásra. Vagyis ez a háború útja.
Die Zeit
Alan Posener, a brit-német újságíró úgy ítéli meg, hogy Európa jól jöhet ki a vámháborúból. Ezért nem szabad szemet-szemért-alapon reagálnia, mert az autóiparnak kifejezetten előnyös lehet a vámteher. Attól azonban, óv, hogy bárki jóindulatot feltételezzen az USA részéről a földrésszel szemben.
Ám Trump igazából többet tett az európai védelmi és biztonsági szövetségért, mint a kontinens összes politikusa az utóbbi 20 évben. Lehet, hogy hasonlóan előnyös hatást váltanak ki a vámterhek is. Az persze igaz, hogy a német autógyártást keményen érinti a lépés, mert tavaly 445 ezer kocsit exportált az Államokba.
Csakhogy a tengerentúlra irányuló kivitel két évtizede stagnál, sokkal fontosabbak az ott lévő német üzemek. Azon kívül a gondot nem az elnök protekcionizmusa jelenti, hanem az olcsóbb és jobb konkurencia 3. országokból, így főként a kínai elektromos kocsik. A német termelés évek óta esik vissza. Bajok vannak a termelékenységgel és ez megdrágítja járványokat. Az amerikai vámok csupán fényt vetnek a problémákra.
A piackorlátozás azonban visszaüt az USA-ra, mert védi az érintett cégeket, ez pedig nem ösztökél innovációra, ami kedvezőtlenül hat a minőségre. Ha elmélyül a kereskedelmi háború, abból csak Putyin és Hszi kerül ki nyertesen. A kiutat kizárólag az jelenheti, ha marad a szabad áruforgalom és a demokrácia. Utóbbi jelenleg leginkább ukrán földön került veszélybe, de Európára is kiterjedhet, ha Kijev térdre kényszerül.
Spiegel
Európa beszorult két gázimperialista: Oroszország és az Egyesült Államok közé. Trump arra akarja rávenni a földrészt, hogy az vegyen tőle több cseppfolyósított gázt, Moszkva pedig azon van, hogy szállíthasson földgázt a felújítandó Északi Áramlat 2-n keresztül. A szerző, Stefan Schultz szerint a kontinens tanácstalan a két kétes nagyhatalom szorításában.
Ha a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy 2027-ben teljesen függetleníti magát az orosz energiahordozóktól, akkor annál jobban kötődik a mind szeszélyesebb Amerikához. Ha viszont Moszkvához közeledik, akkor ugyan marad a kettős függőség, de talán egyik esetében sem elviselhetetlen a szint.
Az idő azonban szorít, mivel a vezetékes szállításra nem vonatkozik a tilalom és bármikor felfuthat a mennyiség, ha megjavítják a csőrendszert. Teljes tilalom nem valószínű, mert az Magyarország és Szlovákia aligha szavazná meg. A brüsszeli Bruegel agytröszt egyik szakértője éppen ezért felveti, hogy büntetővámot kellene kivetni az orosz gázra, ahhoz a kétharmad is elegendő. A bevételt pedig Ukrajna megsegítésére lehetne fordítani.
Vagyis a kedvezményes orosz gáz továbbra is megosztja az Uniót. Ám egységes stratégia híján a földrész két nagyhatalom játékszere lehet. Épp ezért mondja azt egy német zöld EP-képviselő, hogy a nap- és szélenergia jelenti a szabadságot. Szavatolja a biztonságot, a függetlenséget és az éghajlat védelmét is.
Következő cikk: A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >