Ma Áron, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Netanjahu Budapesten
Méghozzá öt napig
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten Budapestre látogathat az izraeli miniszterelnök, Nem kell tartania attól, hogy a magyar hatóságok kiadják Hágának, függetlenül a Gázában elkövetett háborús bűnöktől. A Financial Times a hírhez azt teszi hozzá, hogy igen szoros viszonyban van egymással a szélsőjobbos magyar és izraeli kormány. Az Orbán-kabinet határozottan támogatja a zsidó államot a nemzetközi fórumokon. Cserében Netanjahu és több minisztere is magasztalta a magyar politikus vezetői erényeit. Az izraeli sajtó ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy mi szükség van az ötnapos útra, miközben a miniszterelnök saját bevallása szerint országa többfrontos létharcot vív. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/AFP
Orbán az árrés korlátozásával a külföldi láncokat veszi célba, egyben igyekszik csillapítani a száguldó infláció keltette közfelháborodást – írja Budapestről keltezett jelentésében Rostoványi András. Azaz kiújult a harc a multikkal.
Közgazdászok szerint az intézkedés hozhat ugyan némi megkönnyebbülést rövidtávon a fogyasztóknak, ám nem sokat segít a vidéken élőknek, mert a kis településeken nincsenek nagy ABC-k. Az áremelkedés szintje rekord magasságba emelkedett az EU-ban.
A kormányfő az utóbbi 15 évben többször is kirohant a nagy nemzetközi élelmiszer-kereskedő cégek ellen, amelyek a rendszerváltás után kezdtek kibontakozni, lenyomva a magyar konkurenciát. Az állam többször is büntető intézkedésekkel sújtotta őket, majd amikor azok közül több is bedobta a törülközőt, hatalom közeli embereknek adták el az érdekeltségeket.
A protekcionista lépések közé tartozott az ideiglenes ársapka, továbbá hogy megadóztatták a túlzottnak minősített nyereséget. Szakértők azonban most arra figyelmeztetnek, hogy a kereskedők más árukat drágítanak meg, ezzel ellensúlyozzák az elmaradt bevételt, vagyis a hatás a várttal éppen ellentétes lesz.
Németh Dávid, a K&H Banktól azt mondja, hogy a mostani szigorítás is csak arra jó, hogy hosszútávon megdobja az árakat, mert azok várhatóan mennek feljebb, amint eltörlik a megkötéseket.
FT
Trump felbátorítja az erős embereket, így az autokraták ennek megfelelően viselkednek: Törökországtól Izraelig kihozzák a maguk szemszögéből a legtöbbet abból, hogy a világban immár nincs jelen az amerikai visszatartó erő. Számukra szívmelengető, hogy az elnök kóstolgatja a demokratikus normákat, és gyengíti az USA vállalt kötelezettségeit a szövetségesekkel szemben.
Az elemzés szerzője, David Pilling, a szemleíró idézi a Yale tanárát, Nicholas Bequelint, aki szerint nagy csapás globálisan a demokratikus kormányzás szemszögéből, hogy az Egyesült Államok átlép a tekintélyuralmi táborba. Így az olyanok, mint Netanjahu és Ergodan, most azt hiszik: megcsinálhatnak olyat is, amit korábban nem mertek. Azaz erősödik a kalandor hajlam, kicsiben és nagyban.
Ayse Zarakol cambridge-i professzor szerint Trumppal a háta mögött a török elnök már nem gondolja, hogy a továbbiakban is színlelnie kellene. Ugyanakkor hogy Witkoff, Washington különleges közel-keleti megbízottja mégis kedvezően nyilatkozik a török vezetőről, az nagy lökést ad az autokratáknak – fejti ki Mark Malloch-Brown, az ENSZ volt főtitkár-helyettese.
Innentől kezdve a politikusoknak nem kell azt nézniük, miként reagál az USA és ez jelentős eltolódást idézett elő az erkölcsi hozzáállásban. De – teszi hozzá Zarakol – az amerikai elnök igen gyorsan vonja el a jogköröket odahaza a demokratikus intézményektől. Bequelin pedig arról beszél, hogy egyre nehezebb a harc a nemzetközi porondon a jogállamért.
Megerősödtek az olyan, nem demokratikus országok, mint Kína. Az pedig felgyorsítja az érdekövezetek kialakulását, hogy Trump szinte mindent alku tárgyának tekint a diplomáciában. Így növekszik az olyan, ún. nagyhatalmak befolyása, mint Oroszország és Kína.
The Hill
Törökország elrettentő eset, mert azt támasztja alá, hogy ha elesnek a bíróságok, ott vége a szabadságnak – állapítja meg Dan Perry, a kommentátor. Rámutat, hogy Imamoglu letartóztatásával az ország új és veszélyes szakaszba került, miközben már jó ideje roskadozik a demokrácia.
A jogállam visszaszorulása az igazságszolgáltatás függetlenségének lebontásával kezdődött. Ahol ez történik, ott érdemes aggódni a liberális politikai rendszerért, mert annak leszalámizása gyakran a nyilvánosság szeme láttára megy végbe, a többségi uralom nevében. De a vége az, hogy az országban tartanak ugyan választásokat, ám már nincs senki, aki felelősségre vonhatná a hatalmat.
Hogy az igazságszolgáltatást a politika ellenőrzése alá vonják, illetve fenyegetik, azt sok olyan országban látni, amelyről korábban azt gondolták: arrafelé ez ki van zárva. Mégis bekövetkezett Magyarországon, Izraelben és legfőbbképpen az Egyesült Államokban.
Ám ha egyszer eljutnak idáig, utána már a nyílt diktatúra következik, lásd Oroszországot. Sok helyütt érik támadások a hatalom korlátait. Egy sor vezető a nép akaratára hivatkozik. A populista logika csábító, de mérgező. A történelem azt támasztja alá, hogy ez a vég kezdete.
Törökországban a fő kihívó immár börtönben van, híveit megverik az utcákon és a bíróságok nem nyújtanak védelmet. Az ár hatalmas. A gazdaság tele van kráterekkel. Ha vége a bírák függetlenségének, akkor a törvények a hatalom gazdainak eszközévé válnak. A választások csupán színjátékot jelentenek, a jogok feltételesek lesznek. És az emberek ráébrednek, hogy az akaratuk többé nem számít.
FAZ
Vajon meddig megy még el Erdogan – tanakodik az isztambuli tudósító, aki úgy véli, hogy az elnök nem veszíthet a legközelebbi választáson, mert akkor maga is a rácsok mögött végezheti. Friederike Böge szerint a nagyvárosban tartott több százezres tegnapelőtti tüntetés rávilágít, mekkora az elégedetlenség a társadalomban.
Vonatkozik ez a gazdasági és a politikai állapotokra egyaránt. Ám a megmozdulásokon idáig csak az ellenzék hívei vettek részt. Azt még nem látni, hogy tömegesen hagynák ott az elnököt a vallási-jobboldali tábor emberei. A demonstrációk azonban egyelőre nem rendítik meg uralmát. A fontos intézmények a kezében vannak.
A tiltakozásokat szervező diákok azonban már most meghajlanak a rendőrség megfélemlítő kampánya, illetve a kormány közeli sajtó lejárató hadműveletének hatására. Nem tudják, hogyan kell csinálni, viszont sokat veszthetnek.
Jelen állás szerint azonban az ellenzék akkor is nyerhet, ha vezére börtönben marad. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy az államfő mindent meg fog tenni, ami csak módjában áll, hogy megakadályozza a CHP sikerét.
Guardian
A vezércikk azt ajánlja az amerikai alelnöknek, hogy mondjon le, miután elhajtották Grönlandról, odahaza pedig megalázták. Ugyanakkor hogy vállalkozott a teljesen ostoba útra a hét végén, illetve elnézve a Signalgate-re adott választ, az látszik, mennyire felelőtlen az egész Trump-csapat.
Vance nem először csinált hülyét magából. Annak ellenére ment el a Föld legnagyobb szigetére, hogy az ottani kormányzat, valamint Dánia is azt közölte: nem szívesen látott vendég, és hogy a kutya nem hívta. Sutba kellett hajítania a tervet, hogy találkozzon helybéliekkel, mivel senki sem akart szóba állni vele.
Az ellenséges érzület teljes mértékben érthető, hiszen Trump többször is provokált, amikor kijelentette, hogy ha kell, erővel foglalja el Grönlandot. Továbbá hogy Koppenhága nem védte meg a területet a kínai és orosz fenyegetéstől. De leginkább az vezérli, ami Ukrajnában, hogy ti. megszerezze az értékes ásványkincsek kitermelési jogát.
Ám lehet, hogy a fagyos fogadtatás ellenére Vance boldog volt, hogy ott hagyhatja Washingtont, ahol a huszik ellen tervezett támadás részleteinek kiszivárgása miatt került bajba. Ideértve, hogy a védelmi miniszterrel egyetemben milyen lekicsinylően beszélt az európai szövetségesekről.
A botrányra adott hivatalos válasz sokat elárul az új kormányzat természetéről. Az hatalmas képmutatás, hogy Vance és a többiek még csak megfontolni sem hajlandóak a lemondásukat, amikor ha egy alacsonyabb rangú illetékes követ el ekkora balfogást, akkor bizonyosan kirúgják.
Mindkét epizód esetében döbbenetes a nagyképűség, az önhittség, az amatőrség és a felelőtlenség. Riasztó figyelmeztetés az egész világ számára.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >
12 pontban az orosz–ukrán háborúról
„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >
Trump a végén sírni fog, de nem csak ő
Chris Patten azt jósolja, hogy Trump politikája nagy szenvedést hoz az egész világra, megtépázza Amerika tekintélyét. >
A Trump-kormányzat részéről az ostobaság jelenti a legnagyobb veszedelmet
A hutik elleni támadásról napvilágot látott részletek teljes hozzá nem értésről és nagyképűségről tanúskodnak, és ez >