Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli Dalibor Rohac, a konzervatív American Enterprize Institute Pozsonyból elszármazott elemzője. Az Egyesült Államok nem  jótéteményt gyakorolt, és nem is súlyosbította a válságot, amikor támogatta az ukránokat. Az ellenállás volt a legjobb módja annak, hogy Moszkva ne fenyegesse a NATO-t. A segítség a Pentagon költségvetésének nem egészen 5%-át vitte el egy év alatt, de úgy, hogy egyetlen amerikai katona élete sem került veszélybe. Ha viszont az oroszok nyernének, az évi további 808 milliárd dollárjába kerülne az Egyesült Államoknak. Ha Trump belekényszeríti ukrán kollégáját egy rossz békébe, azzal Amerika érdekeinek vág alá a világban. Az európaiak ugyanis betöltik az űrt, ám a fejlemény bizonyosan árt a transz-atlanti együttműködésnek. Nehéz lesz ugyanis a földrészt rávenni, hogy támogassa Washingtont Kína ellen. Még rosszabb, hogy Hszi felbátorodik és megindulhat Tajvan ellen. A NATO tetszhalott állapotba kerül, hacsak a Trump-adminisztráció le nem teszi az említett 808 milliárdot a keleti tagok biztonságának szavatolására. Felgyorsul az atomfegyverek terjedése. Vagyis nem Zelenszkij kockáztat egy súlyos nemzetközi viszályt, hanem az amerikai elnök, illetve Oroszország. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

Az EU mindent meg akar adni Ukrajnának, ideértve a biztonsági garanciákat, sőt még békefenntartó egységek kivezénylése sem kizárt, de ha nem megy másként a mai brüsszeli állam- és kormányfői találkozón, akkor Orbán és Fico nélkül. A jelszó az, hogy az erő pozíciójából kell megteremteni a békét.

 

A brüsszeli tudósító, Oliver Grimm látta a zárónyilatkozat tervezetét, amely azt emeli ki, hogy sem Ukrajnát, sem Európát nem lehet kihagyni, amikor az ország jövőjéről, illetve a kontinens biztonságáról van szó. És hogy a két kérdés elválaszthatatlan egymástól.

 

A tagállamok ígéretet kívánnak tenni, hogy minden képességük szerint felfegyverzik az ukrán hadsereget, mert a cél az, hogy a potenciális agresszor visszariadjon az újabb támadástól. Ám az még nem világos, hogy e cél érdekében milyen mélyen hajlandóak a zsebükbe nyúlni.

 

A törekvésekre azonban újból árnyékot vet, hogy a Kreml-hívő magyar miniszterelnök ismét vétóval fenyegetőzik.  Csakhogy ez a lehetősége az utóbbi hónapokban jócskán csökkent, mert ugyan mellette áll Fico, de ő bár tépi a száját, ám idáig mindig meghajlott a többiek nyomása alatt.

 

Viszont ha Orbán nem tér jobb belátásra, akkor a záróközleményt nélküle (és esetleg Fico nélkül) fogadják el. Ugyanakkor egy európai diplomata azt közölte, hogy a von der Leyen által felvetett 150 milliárdos hitelfelvétel csupán a kezdet, mert ennél még sokkal többet kívánnak költeni Európa védelmére.

 

The Atlantic

 

Sokan bírálták, hogy az USA leállította a külföldi segélyprogramot, az intézkedés leglelkesebb támogatója viszont Orbán Viktor, aki megteremtette az illiberális demokráciát és ezáltal a globális szélsőjobb kedvence, valamint Trump szövetségese lett.

 

Magyarország nemrégiben fokozta a tempót, hogy felőrölje a demokráciát segítő civil szervezeteket, illetve sajtóorgánumokat, ha azok támogatást kapnak a határon túlról. Ennek érdekében a kormány elküldte Washingtonba az újonnan kinevezett különmegbízottat, hogy nézzen utána a USAID magyarországi tevékenységének.

 

A lépés a két ország érdekközösségét jelzi. A magyar fél is azt vallja, amit az új amerikai vezetés: az ilyen segélyprogramok nem csupán szükségtelenek és pazarlást jelentenek, hanem jogsértőek is.

 

László Andrást máris fogadta Peter Marocco, akinek az a feladata, hogy felszámolja az ügynökséget. Egyben évekre visszamenően adatokat kért a magyarországi szerződésekről. Az Orbán-kormány több okból kutakodik: egyrészt szeretné megtudni, kik voltak a kedvezményezettek, másrészt – írja a magyar jobboldali sajtó – „le kívánja leplezni a mélyen beágyazott nemzetközi korrupciós hálózatot”. Az ilyen csoportokat az állam ellenségének nyilvánítja.

 

Trump és Vance a hagyományos európai partnerek helyett inkább Orbánhoz fordult, aki vállalta, hogy a földrész neveletlen gyereke legyen. Szoros kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, viszont megszegi az uniós szabályokat. Brüsszellel zajló vitája azzal függ össze, hogy nacionalista, tekintélyelvű vonalra akarja ráállítani országát.

 

Évek óta próbálja visszaszorítani az elégedetlenséget, illetve megszilárdítani hatalmát, ideértve a civil társadalom ellenőrzését. Ily módon ugyanakkor belopta magát Trump szívébe.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A szélsőségesektől és populistáktól nem könnyű megszabadulni, ezt sokan tudják a lengyeleknél, cseheknél, szlovákoknál, épp ezért a civil társadalom erejére esküsznek. Szlovákiában pl. a hatalom felmondta Ukrajna támogatását, ám csaknem 5 millió euró gyűlt össze magánadományokból, hogy Kijev fegyvereket vehessen belőle. Akik küldtek pénzt, kapnak egy trikót, rajta a felirattal: Ha a kormány nem teszi meg, majd megteszem helyette én – írja Varsóból keltezett helyzetképében Viktoria Großmann.

 

De bőven vannak tapasztalatok Csehországban, valamint Lengyelországban is az ügyben, milyen az, ha egy vezetés populista és korrupt. A szlovákoknak egyszer már sikerült megszabadulniuk Ficótól, de az visszatért. Varsóban a májusi elnökválasztáson nyerhet a jobboldali-nacionalista jelölt, Prágában pedig Babis sikerét ígérik az őszi választások.

 

Vagyis a jelek szerint nem okvetlenül járatják le magukat az ilyen pártok, ha nyernek az urnáknál. Viszont a PiS év alatt akkora felfordulást okozott, hogy Tusk alig tudja kiegyengetni a dolgokat. Babis abból profitál, hogy nehéz idők járnak. Orbán stílusában már ő is az EU, valamint Kijev megsegítése ellen lázít.

 

Szlovákiában országszerte tüntetések zajlanak, most éppen az oroszbarát irányvonal ellen. De a civilek reagáltak a kultúra elleni támadásra is. Ők még az is megcsinálták, hogy pártot alapítottak, amely most igen népszerű, még Pozsony polgármestere is őket képviseli.

 

Washington Post

 

Max Boot egyetért azzal, hogy Európának saját hadseregre van szüksége, miután többé már nem számíthat az Egyesült Államokra. Trump ugyanis a földrész helyett Oroszország felé fordul, ezért a kontinensnek sürgősen cselekednie kell.

 

A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető szakértője szerint nagyon úgy néz ki, hogy az USA Trump alatt átállt a másik oldalra. Nem átallotta lediktátorozni – nem Putyint – Zelenszkijt! Az öreg földrésznek viszont most politikai forradalmat kell véghezvinnie, hogy megvédje magát Washington közreműködése nélkül.

 

Ám csak papíron tűnik erősnek, mert a legtöbb nemzeti hadsereg nem ütőképes. Nem tud meglenni amerikai vezetés, kommunikációs csatornák, hírszerzési értesülések, logisztika és légi szállítási kapacitás nélkül. Ám addig jóformán nem lehet semmit sem tenni a helyzet megváltoztatására, amíg a tagországok nem hangolják össze a hadfelszerelések beszerzését. Meg kell szervezni a közös gyártást is.

 

Ukrajnát az összeurópai védelem egyik pillérének kell tekinteni, csaknem egymillió, igen harcedzett katonája van. A keleti végen őrködnek, hogy a barbárok ne tudják elözönleni a civilizációt. Legfőbb ideje, hogy az európaiak félretegyék a nemzeti büszkeségüket és együtt mentsék meg Európát az orosz agresszió leselkedő veszélyétől.

 

Bloomberg

 

A NATO volt főparancsnoka nem gondolta volna, hogy egy nap arról fog kommentárt írni: jó lesz, ha Európa felkészül, mivel a katonai szövetség lehúzhatja a rolót. Viszont ha az USA kivonul, akkor ne számítson arra, hogy az eddigi partnerek követik a külpolitikában.

 

Stavridis nyugalmazott tengernagy szerint itt az idő elgondolkodni azon, milyen geopolitikai változások várhatóak, ha az Egyesült Államok hátat fordít a szervezetnek, azzal együtt, hogy kapitális hiba volna a kilépés.

 

Európai részről egyre kevésbé bíznak Washington elkötelezettségében. Ugyanakkor Amerikának szüksége lesz a többiekre, mivel Kína mind fenyegetőbb a Csendes-óceánon. Hozzájárulásuk alapvető a digitális biztonság, a hírszerzés és űrvédelem területén, valamint az északi-sarki műveletekben. És akkor még nem beszéltünk a demokratikus értékekről, a szabadságról és az emberi jogokról.

 

A NATO össze fog omlani, ha Washington kivonja csaknem 100 ezer katonáját és nem fizeti többé a tagsági hozzájárulást. Pedig a haditengerészet számára igen előnyösek az európai támaszpontok, de ugyanez vonatkozik a légierőre is.

 

Az utód valószínűleg az ETO, az Európai Szerződés Szervezete lesz, alighanem az EU égisze alatt, kiegészülve a britekkel. Az európaiak várhatóan három dolgot tesznek: 1. Tovább növelik védelmi kiadásukat, fejlesztik nukleáris csapásmérő képességüket. Lehet, hogy széles körben visszaállítják a hadkötelezettséget.

 

2. A kül- és védelmi politikai gyorsan függetleníti magát az USA-tól, viszont nem fordul Peking ellen, sokkal inkább elmélyíteni igyekszik vele a gazdasági, sőt talán a katonai együttműködést is. Miután látják, hogy Trump Putyinnal áll össze. Emellett ellenállnak a washingtoni nyomásnak Irán ügyében.

 

3. Erősen támogatják Ukrajnát, mivel érzékelik, hogy katasztrófa lenne kapitulálni Moszkva előtt. De ha vége a NATO-nak, az nem fog jól elsülni az Atlanti-óceán egyik oldalán sem.

 

FAZ

 

Amerika a nyílt színen árulta el Ukrajnát, mert Trump befolyási övezetekre osztja fel a világot és csakis Kínát, illetve Oroszországot fogadja el egyenrangú partnerként. Így vélekedik az egyik legkitűnőbb német történész: Heinrich August Winkler. A Fehér Házban lejátszódott botrányról az gondolja, hogy az szakítást jelent a nyugati értékközösséggel, ezért Európának új védelmi közösséget kell életre hívnia.

 

Nem hiszi, hogy kétséges volna: az idei év a szocializmus bukása óta a legélesebb választóvonal lesz a világtörténelemben, sőt a 2. világháború utáni időszakban. Merthogy Trump és csapata számára már nem vezérlőelv az emberi jogok elidegeníthetetlensége, a jogállam, a hatalmi ágak megosztása.

 

A fordulat oka az, hogy Oroszország – a Szovjetuniótól eltérően – nem tör világuralomra, nem veszélyes ideológiai vetélytárs, hanem olyan nagyhatalom, amellyel az elnök szerint meg lehet és meg is kell állapodni. Ugyanakkor odahaza a cél a rendszer autoriter átalakítása. Trump ily módon a szabályokra épülő rendnek int búcsút.

 

Az ukrajnai béke á la Putyin új Jaltára futna ki. Ezzel párhuzamosan a konvergencia elméletek paródiáját látjuk, mivel Amerikában és Oroszországban az a közös, hogy beintenek a liberális rendnek és a kötelező normáknak. De már csak ezért is kétséges, mekkora kifutása van a trumpizmusnak az USA-ban.

 

Az EU-t két okból nem szabad túlbecsülni: 1. A Putyinbarát Magyarország és Szlovákia miatt nem tud egy hangon beszélni. 2. Nagy-Britannia nélkül nem lehetséges az önálló európai védelem.

 

FT

 

A vezércikk úgy véli: a CDU elnöke államférfiúi erényeket csillogtat, mivel képes volt felismerni, hogy a választási kampányidőszakhoz képest teljesen átalakult a világ, ezért sutba vágta korábbi véleményét. Röviden szólva: Németország felébred, és afelé tart, hogy a földrész vezetője legyen gazdasági és biztonsági értelemben egyaránt.

 

Hogy Trump milyen mértékben forgatja fel a világot, azt kevés dolog bizonyítja jobban, mint Merz pálfordulása. Történelmi egyezséget kötött a szociáldemokratákkal az adósságfék kiengedésére, az infrastruktúra és a hadsereg jelentős fejlesztése érdekében. Az európai partnereknek ünnepelniük kell, hogy Berlin visszaveszi korábbi pozícióit a kontinensen.

 

Az 500 milliárd eurós csomag minden várakozást felülmúl. Segít megélénkíteni az akadozó gazdaságot. A védelmi kiadások 2 év múlva elérhetik a GDP 3,5%-át, szemben a tavalyi 2,1%-kal. Hogy szerepet vállal-e a készülő ukrajnai békefenntartó erőkben, az rávilágít majd, van-e többi is a pénzügyi elköteleződés mögött.

 

Merz kezdeményezése egyben jelzés Washingtonnak, hogy Európa megkésve ugyan, de rohan, hogy behozza lemaradását a védelemben.

 

The Times

 

Trump Hszivel akar leszámolni, ezért számára Ukrajna csupán mellékes tényező. Azért próbálja gyorsan lezárni a háborút, hogy azzal foglalkozhasson, amit elnöksége legfőbb feladatának tekint. Ebből a megfontolásból igyekszik kiszorítani a szuszt Zelenszkijből, amihez most társult, hogy leállította a katonai segélyezést.

 

Az elemzés szerzője, Roger Boyes szerint mivel a washingtoni célkeresztben Peking van, a független és jólétben élő Ukrajna fennmaradása a jelek szerint másodlagos Amerika szemében. A fő célkitűzés az, nehogy intézményesüljön az orosz-kínai szövetség.

 

A kínaiaknak vannak fenntartásaik orosz partnerükkel szemben, viszont arra törekszenek, hogy piacvezetők legyenek az egész világon az elektromos kocsik gyártásában, az atomenergia békés hasznosításában, a mesterséges intelligenciában, a kvantum számítógépek fejlesztésében, a robotikában és a félvezetők előállításában. A technológiai verseny kulcstényező lesz a következő háborúban, pl. Tajvan ügyében.

 

Viszont nem okvetlen vet véget a fegyveres viszálynak Ukrajnában, hogy Washington visszatartja a fegyvereket, habár a legfejlettebb rendszereket éppen az USA szállítja. Nélkülük az oroszok előretörhetnek.

 

De ha Moszkva kerekedik felül, valószínűleg az sem ingatja meg együttműködését Kínával. Viszont ha ez vigasz Zelenszkijnek és hősies népének: kudarcra voltak ítélve azóta, hogy az új amerikai elnök belekezdett a jajgatásba, hogy ti. a háború miatt nem tud másutt történelmi győzelmeket aratni.

 

Washington Post

 

A vezércikk kiemeli: a vámok szegényebbé teszik az amerikai munkásokat, de ez is csak azt mutatja, hogy Trumpot teljesen hidegen hagyják a választói. Azt már bizonyította, hogy megveti azokat az intézményeket és szövetségeket, amelyekre épült a demokratikus világ 1945 után. Értésre adta, hogy utálja az államigazgatást. Lesajnálta a Kongresszust és többször is nekifutott, hogy visszaéljen hatalmával.

 

Ám azzal, hogy jelentős vámokat vetett ki arra a három országra, amely 40%-kal részesül az amerikai bevitelből, az exportban pedig 42% az arányuk, sokmillió kétkezi amerikai dolgozó megélhetését veszélyezteti. A pótterhek ugyanis megnövelik az árakat és munkahelyek felszámolásához vezetnek. Egy átlagos család vásárlóereje 1245 dollárral lesz kisebb ily módon.

 

És akkor még nem vettük figyelembe, miként vág vissza a három kormány. Az meg külön zavaró, hogy úgy tűnik: az új kereskedelempolitika nem szolgál semmiféle előnnyel, csakis hátrányai vannak. Nem özönlik kevesebb kábítószer az országba és nem áll le a migránsroham sem. De még a mérleghiány sem csökken.

 

2025. március 6.

Küldje tovább ezt a cikket.