Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az áldozatot, további maximális megalázta Zelenszkijt a nemzetközi porondon. Gúnyt űzött Ukrajnából és egész Európából, a megszégyenítés páratlan. A házigazda teljes egészében a háborús bűnös oldalára állt, Washington kapitulált Moszkva előtt. Olyan földrengés ez a világrendben, amelynek folytán minden fejre áll. Trump és Vance már rég belesüppedt a maga valóságába, ami alternatív tényeken alapul. Timothy Snyder szerint a két politikus úgy tesz, mintha a probléma az volna, hogy az ukránok ellenállnak az orosz hadműveleteknek. De ha Amerika tenni akar a háború befejezéséért, akkor a hatalmát az agresszor ellen kell bevetnie. Trump történelmi mércével mérve rombol, katonai erővel igyekszik kiforgatni sarkából a világot. Fasiszta vonásokat mutat, miközben elődei a szabad világ vezetői voltak. A kulcsfontosságú európai politikusoknak, Merznek, Macronnak, Starmernek és Tusknak most új szövetséget kell életre hívniuk, túllépve az uniós kereteken. Az USA-ban többé nem lehet bízni a diplomáciában, a kontinensnek bátorságot kell tanúsítania, ha meg akar maradni a szabadság térségének. Szorosabb összefogásra van szükség. Az amerikai elnök bizonyosan nem látja át, milyen következményekkel jár, amit csinál. Péntek óta Kijevnek azonban nem csupán a Kremlben van ellensége, hanem a Fehér Házban is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk azt emeli ki, hogy Zelenszkijt megalázták a Fehér Házban, a politikus beszorult két nagyhatalom közé, amely a jelek szerint inkább egymással ért egyet, semmint Kijevvel. A megbeszélés elvileg a megrendült kétoldalú bizalmat volt hivatott megerősíteni, ám ehelyett különleges szópárbaj robbant ki a világsajtó szeme láttára.
A háttér persze eleve nem volt kedvező, hiszen Washington az ukránok nélkül kezdett tárgyalásokat az oroszokkal, ugyanakkor bele akarta kényszeríteni a megtámadott országot az ásványegyezménybe. De most már egyértelmű, hogy Amerika hátat fordít az áldozatnak.
Viszont a Zelenszkij-csapat többször is rosszul számolt. Hiszen a Fehér Ház maximális anyagi haszonra igyekszik szert tenni az ukrán természeti kincsekből, és cserében alig-alig adna valamit. Az meg egyszerűen nem igaz, hogy az amerikai munkások jelenléte önmagában meggátolná az újabb orosz támadást, hiszen hány, de hány tengerentúli cég dolgozói voltak Ukrajnában a háború kirobbanásakor.
Trumpnak a jelek szerint egy vágya van: hogy tűzszünet legyen, mert akkor eltűnnek a véres képek az amerikai TV-kből. No, meg nem kell nagy anyagi áldozatokkal járó támogatásokat küldeni az ukránoknak. Az már nem foglalkoztatja annyira, hogy ne újuljon ki a háború. Emellett roppant fontos számára az anyagi nyereség, arról nem beszélve, hogy cseppet sem kedveli Zelenszkijt, ami szintén sokat számít.
Az amerikai elnök ezzel szemben döbbenetes módon továbbra is oda van Putyinért. Hozzáállása gyakorlatilag a 19. századot idézi, amikor a világ dolgait még nem nemzetközi szervezetek, hanem nagyhatalmak és azok erős emberei határozták meg. Mindegyiknek megvolt a maga érdekövezete.
Az ukrán államfőben nincs meg az a diplomáciai tehetség, mint Macronban és Starmerben. De úgy tűnik, hogy lerohanták a Fehér Házban. Most lépett a legingatagabb szakaszba az ukránok küzdelme az ország függetlenségéért.
FAZ
A leendő német kancellár változatlanul igen borúlátóan ítéli meg az Egyesült Államokat, sőt szerinte a németek számára is igen rossz forgatókönyv valósulhat meg, de ezzel együtt hisz Európa erejében. A hosszú interjúban Merz kiemeli, hogy az egész világ koordináta rendszere elmozdult, igazi fordulat zajlik.
És sajnos beigazolódott, hogy Trump tanult első elnökségéből, másodszorra már sokkal jobban felkészült. Ennél fogva a világnak új helyzettel kell megküzdenie. A mottó a német politikus számára az: reméljük a legjobbakat és készüljünk a legrosszabbakra. Mindenképpen meg kell győzni az elnököt hogy Amerikának érdeke az európai szerepvállalás.
De bekövetkezhet, hogy a földrésznek saját kézbe kell vennie a védelmét, jóllehet jelenleg nem képes rá. Ezen mielőbb változtatni kell. Főleg hogy egyre kevésbé látni az értékközösségét az Atlanti-óceán két fele között. De ez egyben esélyt nyújt a kontinens számára.
Merz ugyanakkor kizárta annak a lehetőségét, hogy Németország atomfegyvert szerezzen be, mert szerinte igénybe veheti a brit, illetve francia nukleáris ernyőt. Ám ennél fontosabb, hogy gatyába rázzák az európai hadiipart, megszervezzék a közös gyártás, illetve beszerzést.
Emellett továbbra is támogatni kell fegyverekkel Ukrajnát, illetve meg kell erősíteni a keleti NATO-államokat. Németország azonban nem keveredhet bele a háborúba. De hogy adjon-e Taurus cirkálórakétákat Kijevnek, azt a szövetségesekkel kell egyeztetni. Azt ugyanakkor nem látni, hogy Oroszország kész volna belemenni európai békefenntartók jelenlétébe ukrán földön. Afganisztán egyébként megtanította, hogy csak úgy szabad bemenni valahová, ha látjuk, hol a kijárat. Ám mindenképpen kell hozzá Washington támogatása.
A belpolitikára áttérve, a CDU elnöke okvetlenül szükségesnek nevezte, hogy a migránsok ne jussanak be minden további nélkül az országba. Már csak a biztonságot és a rendet fenyegető veszélyek miatt sem, lásd az utóbbi hónapok súlyos terrorakcióit. Nem beszélve a településekre háruló súlyos terhekről.
A politikus azzal nem ért egyet, hogy be kellene tiltani az AfD-t, de számára szóba sem jöhet, hogy a párt adja a Bundestag egyik alelnökét, és változatlanul kizárja az együttműködést a szélsőségesekkel.
Washington Post
Marc Thiessen még a Fehér Házi botrány előtt írt cikkében az taglalja, hogy az ukrán ásványkincsekről kötendő megállapodással Trump megsemmisítő csapást mér Oroszországra, mert a szerződés véget vethet a háborúnak. Az American Enterprise Institute vezető munkatársa, az ifjabbik Bush egykori beszédírója abból vezette ezt le, hogy Putyin el akarta foglalni a szomszédos országot, ám ehelyett az USA tartós partnerség keretében kitermeli az ukrán föld mélyén rejlő ásványvagyont.
Azaz beruház – ahogy az egyezmény szövege fogalmaz – a szabad, szuverén és biztonságos Ukrajnába, azaz igen nyomós pénzügyi tényezők terelik az Egyesült Államokat afelé, hogy szavatolja Kijev függetlenségét. A szerződés ily módon bizonyos értelemben fontosabb, mint bármiféle béke, amit Trump össze tudna hozni.
Ennélfogva tévednek, akik hiányolják, hogy az egyezség mögött nincsenek katonai garanciák, mivel azt maga a megállapodás jelenti. Mert ugyan Washington csapatokat nem küld, de munkásokat, bulldózereket igen és ez még jobb, mint a fegyveres erő.
Az elnöki bizonyosan tisztában van vele, hogy amint megvan a békeszerződés, Kína, Irán és Észak-Korea segít újra felfegyverezni az oroszokat, és hogy idővel Moszkva felkészül az újabb offenzívára. Segíteni kell Ukrajnának, hogy kellő elrettentő erővel rendelkezzen, lehetővé kell tenni számára, hogy amerikai harceszközöket vegyen.
Politico
Trumptól eltérően Európa nem teheti meg, hogy készpénznek vegye, amit Putyin mond, de a transz-atlanti megosztottságot csak súlyosbítja, hogy a két fél más és más módon ítéli meg az orosz vezető geopolitikai szándékait. Az egyik oldalon van az amerikai elnök, valamint Moszkva olyan uniós szövetségesei, mint Orbán és Fico - mutat rá a szemleíró, Jamie Dittmer.
A magyar kormányfő biztos abban, hogy ha létrejön a megállapodás Ukrajna ügyében, onnantól kezdve a rózsák veszik át a terepet az ágyúktól. Ehhez képest a svéd katonai hírszerzés főnöke úgy ítéli meg, hogy hosszabb távon nem kizárt: a Kreml ki fogja próbálni, mennyire kell tartania a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó 5-ös NATO-paragrafustól.
Nielsson szerint Európa nem engedheti le a sisakrostélyt, főleg azok az államok nem, amelyek közel vannak Oroszországhoz, illetve átélték a szovjet megszállást. Mint mondta, a svédeknek abból kell kiindulniuk, hogy Oroszország ellenséges és kiszámíthatatlan. Főleg, ha eléri Ukrajnában, amit akar. Utána bizonyosan célba veszi a szomszédságot.
Trump ugyan azt hangoztatja, hogy minden kétség ellenére hisz orosz kollégájának, annál idegesebbek viszont az európai védelmi és titkosszolgálati vezetők. Nyugtalanságuk csak fokozódik, amikor Trump újra meg újra bagatellizálja az orosz fenyegetést és láthatólag visszaböfögi Moszkva álláspontját.
Washington Post
A Trump-korszakban az egész világon nyomul a tekintélyelvűség és ezt most megerősítette a Freedom House és az Economist Intelligence Unit legújabb elemzése is – hangsúlyozza a külpolitikai szemleíró, Ishaan Tharoor. Vagyis ismét megerősítést nyert a közkeletű vélemény, miszerint a hanyatlik a demokrácia.
A nyugati társadalmak megosztottabbak, töredezettebbek, mint korábban, a közvélemény egyre jobban kiábrándul a politikai rendszerből. Másutt választott autokraták hatalomra kerültek, átalakították a jogállamot, hogy megerősítsék uralmukat, miközben a tekintélyelvű Kína és Oroszország semmiféle hajlandóságot nem mutat a reformra.
A Freedom House arra jut, hogy immár 19 éve szorul vissza a szabadság, ami konkrétan 60 országot jelent. Az USA-ban az új kormányzat megnyirbálhatja azoknak az intézményeknek a függetlenségét, amelyek a jogállamot védik, szavatolják az átláthatóságot és rajta tartották a szemüket azon, mit csinál az elnök.
A brit intézet fő megállapítása pedig az, hogy a csaknem két évtizede nem volt ilyen rossz állapotban a demokrácia a földkerekségen. 167 államban romlott, illetve nem javult. 60 helyen van autokrácia, szemben a 10 évvel ezelőtti 8-cal.
Ugyanakkor van egy-két biztató fejlemény: ahogy pl. elűzték a szír diktátort, vagy Bangladesben távozásra kényszerítették a miniszterelnököt.
Daily Telegraph
Figyelmeztetés, riasztó jelzés Európa számára, hogy amerikai nyomásra Románia kénytelen volt elengedni egy tengerentúli véleményvezért, valamint az öccsét, akiket erőszakkal és embercsempészettel vádoltak – mutat rá Samuel Ramani, a RUSI, a brit fegyveres erők kutató intézetének elemzője.
Szerinte a kicsikart lépés arról árulkodik, hogy Trump képes rákényszeríteni az akaratát az USA hagyományos partnereire. A testvérpárt Nagy-Britanniában is bíróság elé akarták állítani, de most bizonytalan lett az egész jogi helyzet. De az biztos, hogy Washington nagy diplomáciai győzelmet aratott.
A Tate-fiúk az elnök nagy támogatói. Ügyükben a Fehér Ház különleges nagykövete, Grennell a hónap eleje óta kilincselt Bukarestnél. Most még befagyasztott vagyonuk jelentős részét is visszakapják.
A fejlemény keserű pirula a román illetékesek számára, mert az elején mindenáron meg akarták mutatni, hogy szükség esetén még a Trump-kormányzattal is dacolnak. De a végén igyekeztek Amerika kedvében járni, miután az rossz néven vette, hogy a román Alkotmánybíróság a nyilvánvaló orosz beavatkozás miatt érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét.
Így most már szövetségesek szintén nehéz döntés elé kerülnek. Egyesek biztosan betársulnak a leendő német kancellárhoz, aki európai védelmi autonómiát akar.
Die Welt
A Springer-konszern elnöke azt magyarázza kommentárjában, hogy nem szabad megengedni a kereskedelmi háborúskodást Európa és Amerika között, ezért Döpfner azt javasolja, hogy a két fél kölcsönösen vigye le 2%-ra a vámokat.
Úgy véli, Merznek már csak az hiányzik, hogy ez ügyben összecsapjon az Egyesült Államokkal, de meg lehet előzni a viszály súlyosbodását, ugyanakkor kölcsönös kereskedelmi stratégiát kell kialakítani Pekinggel szemben.
Merthogy Kína visszaélt azzal, hogy a Világkereskedelmi Szervezet fejlődő országként sorolta be. Olyan jogokat kapott, amelyek torzítják a versenyt. A kínai államkapitalizmus csakis azért olyan eredményes, mert a Nyugat engedi.
Egyébiránt, visszatérve a vámokra, azok az USA-nak sem jók, mert gerjesztik az inflációt, és ebből megint csak Kína húz hasznot, miközben a tulajdonképpeni fenyegetést a kommunista diktatúra jelenti. Trumpnak ugyanakkor igaza van abban, hogy Amerikának hatalmas a mérleghiánya Európával szemben és ennek egyik okát a vámok jelentik. A vámtételek aszimetrikusak és igazságtalanok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >
Hatalmas feladat hárul Merzre, aki várhatóan eléggé proaktív lesz Európában
Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. >
Évértékelők után
Ha 2026-ban a Tisza is elbukik, akkor a rákövetkező években Magyarország arra szintre süllyed majd, ahol >
A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára
Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a >
A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta
Európának a demokrácia műhelyévé kell válnia. Neki kell fognia egy föderális alkotmányozáshoz, intézményi rendszerváltáshoz. Nemcsak közös >
Átállt a Szilikon-völgy
A 90-es években még a demokratákat támogatta, mostanra viszont javarészt Trump mögött sorakozott fel, de ennek >