Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. Róla az az általános nézet, hogy nem szokott kertelni és ezt be is igazolta: a választás után azonnal közölte, hogy mindenképpen függetleníteni kívánja a kontinenst az Egyesült Államoktól. Ilyen nyilatkozat 24 órával korábban még elképzelhetetlen lett volna a kancellári poszt várományosától, de rendkívüli időket élünk. Az amerikai elnök embereinek durva beavatkozása a német választási hadjáratba a szélsőséges AfD oldalán, továbbá az EU és Kijev kirekesztése az Ukrajna jövőjéről kezdett megbeszéléseken, 180 fokos fordulatot eredményezett. Az Unió számára a berlini lépésváltás jó hír, mint ahogy Ukrajnának is, reményt ad neki. Ám a belpolitikában már kevesebb az ok a derűlátásra, mert az ország veszedelmesen megosztott. Jön fel a szélsőjobb, a gazdaság halovány, nagy központi beruházások szükségesek, noha egyidejűleg vastagon kellene költeni a védelemre is. A következő koalíciónak meg kell kísérelnie, hogy helyreállítsa a bizalmat, mármint hogy lehetséges a konszenzus. A tét aligha lehet nagyobb. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FAZ

 

Magyarország már megint blokkol az EU-ban. Ezúttal a külügyi főmegbízott tervét igyekszik  megfúrni, mármint hogy az Unió legalább 6, de akár 20 milliárd euró értékben adjon fegyvereket Ukrajnának. Ettől még életbe lépett a legújabb szankciós csomag, ám Szijjártó már előre közölte, hogy szó sem lehet Kallas tervéről, amely azt tartalmazza, hogy a tagok az idén küldjenek 1,5 millió tüzérségi gránátot, rakétákat, légvédelmi rendszereket, valamint két dandárnak elegendő felszerelést Kijevnek.

 

Brüsszel pontosan tudja, hogy ebbe a magyar fél egyetlen fityinggel sem száll be, viszont választhatná a konstruktív tartózkodást, mert akkor a többiek elfogadhatnák a kezdeményezést. Ám a jelek szerint az Orbán-kormány a teljes elutasítás álláspontjára helyezkedik. A külügyminiszter akkor hajlandó egyáltalán tárgyalni a korábbi megtorló intézkedések meghosszabbításáról, ami a jövő hónap közepén esedékes, ha bizonyos neveket levesznek a listáról.

 

A magyar ellenkezés ugyanakkor jól jön a franciáknak, a spanyoloknak és az olaszoknak, mert rájuk nagyobb terhek hárulnának az új segélyprogramból.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Orbán már megint a szokások formáját hozza – mondják unió diplomaták, miután a magyar miniszterelnök ismét azzal fenyegetőzik, hogy megtorpedózza a szankciók hatályának kiterjesztését, ami hathavonta időszerű. Arra hivatkozik, hogy a Trump által elindított orosz-amerikai tárgyalások folytán teljesen új helyzet állt elő.

 

Az állam- és kormányfők egy hét múlva csúcstalálkozót tartanak, hogy megvitassák, miként tudnák életben tartani Ukrajnát, szükség esetén az USA nélkül is. Továbbá, hogy milyen biztonsági garanciákat adhatnak, ha sikerül elhallgattatni a fegyvereket. 

 

Der Standard

 

Orbán Trumpot tekinti példaképnek, amikor az eddiginél is keményebben le akar csapni a hazai sajtóra. Hadüzenetet küldött a média és a civil szervezetek külföldi finanszírozásának. Terveihez igazolásnak veszi, hogy az új amerikai kormányzat 90 napra zárolta a USAID költségvetésének zömét és elbocsátja az ügynökség legtöbb munkatársát.

 

A politikus 14 év alatt teljesen átrajzolta a tömegtájékoztatás térképét, a kormány ellenőrzése alá helyezte az állami, illetve magán orgánumok javát. Megfigyelők szerint ez a tény nagy szerepet játszott a Fidesz választási sikereiben. Ám a hatalom újabban nyomás alá került Magyar Péter és a Tisza miatt.

 

FT

 

A vezércikk azt emeli ki: Európának az az érdeke, hogy Merz sikerrel járjon – a politikus első lépései bátrak és szívet melengetőek. Az ország a választás után új lehetőséghez jut, hogy megerősítse a háború utáni nagy fellendülés omladozó alapjait. De már nem tud bebújni az amerikai védőernyő alá.

 

Egyre több német veszti el a hitét, hogy a nagy pártok képesek teljesíteni, amit ígérnek. Mind népszerűbbek a radikális irányzatok, főként a szélsőjobbos AfD, amely esetében azonban kétséges, hogy mennyire elkötelezett a liberális demokrácia iránt. A kereszténydemokraták vezetője joggal zárta ki, hogy együttműködjön egy ilyen párttal.

 

Nincs más választása, mint hogy a szociáldemokratákkal szövetkezzen, habár nagyok köztük az ellentétek az adók, a jólét és a bevándorlás ügyében. De tudnak kompromisszumot kötni. Az viszont alapvető, hogy ne cicózzanak.

 

Probléma ugyanakkor, hogy feljött a szélsőjobb, illetve –bal, és immár blokkoló kisebbséget alkot. Ennélfogva nem lehet feloldani az alkotmányba foglalt „adósságféket”.  Bár az ügyes húzás volna Merz részéről, amit belengetett, hogy ti. a döntést még a távozó Bundestaggal hozatja meg. Ilyen tökös hozzáállás kell, hogy az ország megszabaduljon a kórságaitól.

 

Németország nélkül a kontinens nemigen tudja pótolni az amerikai haderőt, márpedig ha nem cselekszik gyorsan, akkor vészesen ki lesz téve a revansista Oroszországnak. Szóval a földrésznek az a jó, ha az új kancellár végig tudja vinni programját.

 

Washington Post

 

Németország elkerülte a golyót, az elit kapott még egy nekifutási lehetőséget, ám a jobboldali populisták a taccsvonalon várakoznak, az USA viszont immár ellenséges az országgal szemben. Így foglalja össze a helyzetet az európai szemleíró, Lee Hockstader. Kedvezőnek nevezi, hogy a világ 3. legjelentősebb gazdaságában a szavazópolgárok bemutattak Vance-nek és Musknak. Az AfD nem tudott profitálni az amerikai beavatkozásból.

 

Az viszont rossz hír, hogy Merz viszonylag gyenge koalíciót tud csak összehozni, miközben gyengélkedik a gazdaság, pusztul le az infrastruktúra, gyalázatos háború zajlik Ukrajnában és történelmi szakadás áll be Európa, illetve Amerika között.

 

De az jó, hogy a leendő kancellárnak nincsenek illúziói a dolgok állásáról, miután a Fehér Ház és a Kreml a jelek szerint hirtelen szövetségre lép. Az is pozitív, hogy Németország nem banánköztársaság, nem dől be a bombasztikus washingtoni nyilatkozatoknak és fenyegetőzéseknek. Jó a németeknek.

 

A tét óriási, de Merz ösztönei jók, különösen az ügyben, hogy kesztyűt kell dobni az autokratáknak, miközben az USA bedarálja a nyugati szövetséget és feladja vezető szerepét Európában. A kereszténydemokrata politikus a kellő hangot ütötte meg, amikor azt hangsúlyozta, hogy a NATO-t függetlennel európai védelmi képességgel kell felváltani.

 

Wall Street Journal

 

Megy a verseny Németország megmentésére, a szavazók a középjobbnak adtak esélyt a kormányzásra, de az Alternatíva Németországnak az oldalvonalon lesben áll, hogy kihasználja, ha nem sikerül a próbálkozás – mutat rá a vezércikk. Az emberek a változásra voksoltak és az ország, valamint Európa számára most az a legégetőbb kérdés, mennyi idő kell az átalakuláshoz.

 

Az egyik nyertes Merz, a másik az AfD. De nem nehéz belátni, miért hajlandó egyre több német kockázatot vállalni az utóbbi párttal. A gazdaság immár 3 éve recesszióban van, mert a katasztrofális energiapolitika, a sok adó és a túlszabályozás tönkreteszi a lehetőségeket. Azon felül a tömegeknek elegük van a bevándorlással összefüggő kudarcokból.

 

A kancellári cím várományosa sok időt nem fog kapni, hogy bizonyítson hivatalában. Egyik partnere az SPD lehet, a másik a Zöld Párt, de nem lesz sétagalopp meggyőzni egyiket sem, hogy menjenek be a gazdaság és a migráció megreformálásába.

 

A szerkesztőségi vélemény megjegyzi az AfD kapcsán, hogy bármit is mond Vance és Musk, ez egy Amerika-ellenes, oroszbarát párt. De a vele szemben álló erőknek nem lesz több eshetőségük, ha most befuccsolnak.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai úgy ítéli meg hogy vizsgázik a német demokrácia, ám az új kormány csak akkor képes visszaszerezni a választók bizalmát, ha elég erős. A dolgok állása alátámasztja azt, amit Timothy Snyder még a hónap közepén mondott: Németország jelenleg a világ legfontosabb demokráciája.

 

Scholz leszerepelt és a felmérések azt igazolják, hogy nagy felelősség terheli a szociáldemokraták népszerűségvesztéséért. De Merz sem váltott ki nagy lelkesedést – még saját pártján belül sem, hát még az ingadozók körében. Kétséges, hogy tud-e gyorsan cselekvőképes koalíciót összehozni.

 

Az meg eleve nyitott, hogy a keresztény- és szociáldemokraták szövetsége irányt tud-e mutatni az erősen megosztott országnak a gazdaság- és bevándorlás-politikában. A részben szélsőséges AfD sajnos a nagy győztes. Ez pedig nyílt fenyegetést jelent az összezsugorodott politikai közép számára.

 

A Baloldal váratlan sikere újabb koloncot jelent a német külpolitika részére. Merthogy alapvetően Putyin-párti. És a leendő koalíció diplomáciai mozgásterét eleve korlátozza, hogy minden 3. német olyan pártokat támogatott, amelyek oroszbarátok és elutasítják Ukrajna fegyveres megsegítését.

 

FT

 

A dán külügyminiszter 7 másik északi, illetve balti állam nevében sürgeti, hogy Európa végre tegyen komoly lépéseket Ukrajna érdekében, mert a 45 utáni biztonsági rendszer a levegőben lóg. Rasmussen, aki az észt, a finn, az izlandi, a lett, a litván, a norvég és a svéd álláspontnak is hangot ad, emlékeztet arra, hogy az ukránok 10 éve verik vissza Putyin gyilkos hadainak támadását.

 

Merthogy az elnök birodalmi álmokat dédelget. De éppen ezért a nyugati támogatásnak továbbra is elsőbbséget kell élveznie, mert Kijev a földrészért is harcol. Ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából érhesse el a békét. A megállapodásnak tartósnak kell lennie, mivel egy gyors egyezség könnyen rossz és veszélyes lehet – erős garanciákkal kell körbebástyázni. Tiszteletben kell tartania az ukrán határokat és az önrendelkezési jogot. Meg kell gátolnia, hogy Moszkva ismét támadhasson.

 

Emellett az európaiaknak mélyen bele kell nyúlniuk a zsebükbe saját védelmük megerősítésére. Zelenszkijt megválasztották, immár 3 éve hősiesen irányítja az ellenállást. A nyugati világ tartozik annyival Ukrajnának, hogy ne legyen 4. évforduló a háborúban. Ezért cselekedni kell, mert még nem késő. Nosza.

 

Economist

 

A NATO korábbi főtitkára azt gondolja, hogy omlik össze a transz-atlanti kapcsolatrendszer, ezért Európának el kell fogadnia, hogy a továbbiakban egyedül kell boldogulnia. Ennek megfelelően kell költenie a saját védelmére.

 

Rasmussen, aki volt dán kormányfő is, külön kiemeli, hogy Trump megszállással fenyegeti Grönlandot. Gazdasági hadviselést helyezett kilátásba Európa ellen, Ukrajnát pedig választás elé állítja: vagy Amerika leigázza gazdaságilag , vagy pedig Oroszország végez vele.

 

Mivel a revansista Putyin a földrész szélén háborút folytat, az amerikai elnök pedig nyíltan ellenséges a NATO-val szemben, meg kell barátkozni azzal, hogy Európa magára maradt. Túl azon, hogy sebezhető. Ezért el kell érni, hogy képes legyen megvédeni magát, illetve tartós békét kell nyújtani Ukrajnának.

 

Ehhez a katonai kiadásokat a hidegháború előtti szintre kell emelni, azaz először a GDP 3%-át kell ilyen célokra áldozni, majd 2028-ban már 4%-ot. El kell érni, hogy a kontinens ne függjön Washingtontól pl. a légvédelemben. Továbbá hogy kellő mennyiségben tudjon hadfelszereléseket gyártani.

 

Ukrajna számára a legnagyobb biztonságot az jelentené, ha bekerülne a NATO-ba. A Kremlnek ebbe nincs beleszólása. Ezen felül a földrésznek több tízezres békefenntartó egységeket kell küldenie ukrán földre. Putyinnak ehhez sincs köze. Viszont ha gyengeséget észlel, akkor nem áll meg a nyugati ukrán határoknál. Nincs idő totojázni.

 

Wall Street Journal

 

A szerkesztőség úgy ítéli meg, hogy Ukrajna teljes joggal akar biztonsági garanciákat egy tűzszünet esetére, hiszen Oroszország már számtalan esetben szegte meg Kijevnek tett ígéretét. Egyébiránt Moszkva a hét végén a háború eddigi legnagyobb dróntámadásával tette emlékezetessé az invázió 3. évfordulóját.

 

Az, hogy a Kreml nem tartotta magát az adott szóhoz a hidegháború után, a 94-es Budapesti memorandummal kezdődött: az ukránok megváltak az atomfegyvereiktől, mert az orosz fél vállalta, hogy tiszteletben tartja a másik ország szuverenitását, területi épségét és tartózkodik gazdasági zsarolástól. Majd még következett 7 másik, égbekiáltó eset.

 

Ezért van az, hogy Zelenszkij hathatós biztosítékokat kér Európától, illetve Amerikától. Tudván tudja ugyanis, hogy egy újabb fegyvernyugvás lehetőséget adna az orosz elnöknek, hogy a szankciók eltörlése után nagy pénzeket nyomjon a hadigépezetbe, újra felfegyverkezzen és később újra meginduljanak a seregek.

 

Washington Post

 

Amit Trump akar Ukrajnától a természeti kincsek kiaknázása ügyében, az zsarolással ér fel. Így ítéli meg a vezércikk, amely ugyanakkor támogatja, hogy Zelenszkij a lelőhelyek közös kitermelését javasolja, mert ez elősegíti az ország védelmét, de nem elegendő.

 

Amerika ezzel szemben még fenyegetőzik is, hogy Kijev engedjen át az USA-nak 500 milliárd dollárt az olaj, a földgáz és más ásványkincsek, valamint a kikötők bevételéből. És mit kínál cserében? Szinte semmit. De olyan körülményeket teremt, hogy a másik érzékelhesse: eszi, nem eszi, nem kap mást. Mellesleg az 500 milliárd sokkal több, mint amennyi katonai támogatást az Egyesült Államok adott a hadban álló országnak.  

 

Trump merkantilista üzletet igyekszik tető alá hozni, hogy csökkentse a segítséget, de olyan biztonsági garanciák nélkül, amelyek híján Kijev nem tudna talpon maradni az revansista Oroszországgal szemben. A dolgok mai állása szerint Zelenszkij jól tette, hogy elvetette az ötletet.    

 

FT

 

A washingtoni tudósító azon tűnődik, vajon elkezd-e szárnyalni Európa, mert a világ jövője nagyban függ a kontinens gazdasági sikerétől. Rana Foroohar azt hangsúlyozza, hogy az európaiak ijesztő időszakot élnek át, mivel az USA úgy döntött, hogy összeáll Putyinnal, ugyanakkor bemutat hagyományos szövetségeseinek. Vagyis felmondja a 80 éves biztonsági és védelmi egyezményt.

 

2025. február 25.

Küldje tovább ezt a cikket.