Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára
Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a Neue Zürcher Zeitung. Akárcsak 7 éve, a kettős újságíró gyilkosság után, ami miatt a végén lemondásra kényszerült. A megmozdulások már az egykori szintet idézik. Az váltotta ki őket, hogy Fico elment Moszkvába. Közben pedig inog a hármas koalíció. A felháborodás gyásszal keveredik, mert most van az évfordulója, hogy bérgyilkosok eltették láb alól Kuciakot és menyasszonyát. A tényfeltáró újságíró annak idején a hatalom legfelső köreit érintő korrupciós ügyekben nyomozott. Most Pozsonyban kéthetente tízezrek mennek az utcára, de demonstrációk vannak egy sor vidéki városban is, köztük olyanokban, amelyek a Smer bástyáinak számítanak. Az EU-ban a politikus egyensúlyozni kénytelen: Magyarországtól eltérően nem blokkolja a szankciókat, viszont támogatja Ukrajna EU-tagságát. A közvélemény ugyanakkor a moszkvai útban annak bizonyítékát látja, hogy elfordul Európától a politikus. Az pedig egyre ingerültebben reagál. A múlt héten a CPAC washingtoni tanácskozásán igen elégedetten nyugtázta Musknak, hogy az bezáratja a külföldi segélyekkel foglalkozó USAID-et. Azt mondta, hogy az ügynökség működése destabilizálja országát, noha Szlovákia nem kapott a tengerentúli forrásokból. A pozsonyi Közgazdasági Egyetem egyik politológia professzora szerint a jelek arra utalnak, hogy a kormányfő ideges. Pláne, hogy kilépések miatt elvesztette a többséget a parlamentben. Ám még nincs közel a bukás, mert a szakadár képviselők csupán több engedményt akarnak kicsikarni, azon kívül a két szövetséges pártnak nem érdeke az előrehozott választás, mert arra csak ráfizetne. És Fico mindent megtesz, hogy hatalmon maradjon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Nagy mesterüket, Trumpot szajkózták a világ egybegyűlt populistái a múlt héten a CPAC fórumán Washington közelében. Az ernyőszervezetet úgy kell elképzelni, mint a Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom ENSZ-ét. A tanácskozásnak nem az volt a célja, hogy irányt szabjon, hanem hogy a részvevők hódoljanak az elnök előtt, miután az kézbe kaparintotta a Republikánus Pártot.
Egyfajta MAGA-Kominternről van itt szó, amely időről időre összetrombitálja a jobboldali demagógokat a földkerekség minden tájáról. Leborulnak a vezér nagysága előtt, miután az ihletet ad nekik és próbálják utánozni a retorikáját.
Az eseményen olyan kitűzőket árultak, amelyeken Trump és Orbán Viktor látható, a következő felirattal: A Hazafiak kora. A 20 országból érkezett felszólalók ügyeltek arra, hogy összekapcsolják saját küzdelmüket azzal, amit az amerikai konzervatívok képviselnek. Orbán Balázs, az erős ember magyar kormányfő szárnysegéde azt hangoztatta, hogy pártja pontosan abban foglalja össze a lényeget, mint az amerikai elnök: No migration, no gender, no war.
De azért akadnak csapdák, hiszen itt nacionalistákat kell összehozni. És lehet, hogy valamennyien szeretik Trumpot, de egymásért már nem okvetlenül vannak oda. Nem véletlen, hogy nem ültették egy asztalhoz a magyar és a román meghívottakat, ami alighanem bölcs lépés volt, tekintve, hogy ily módon nem kellett attól tartani, hogy a végén arról társalognak: kié Erdély.
The Times
A Wizz Air főnöke esküszik, hogy ők lesznek a piacvezetők Ukrajnában, ha egyszer megszületik a tűzszünet és újraindul a polgári légi forgalom. Vagyis mondhat bármit ez ügyben a nagy konkurens Ryanair vezére. Az érintett cégek mindenesetre már készülődnek: pilótákat, hajózó és földi személyzetet akarnak felvenni.
Váradi József azt mondja, hogy ők sosem távoztak a szomszéd országból: két gépük ott ragadt a háború miatt, bár a hajtóműveket a biztonság kedvéért elvitték Lengyelországba. Azon kívül több, mint 300 helyi alkalmazottjuk van. De elsőként akarnak visszatérni. Legelőször 30 járatot újítanának fel, de csak oda vinnének embereket.
Ezt követően hat hónapon belül 60 útvonalat élesztenének újjá, nagyjából évi 5 milliós évi kapacitással. Akkor már kifelé is szállítanának utasokat. Majd a végén, kb. három éves időtávlatban már 150 városba közlekednének, ami 15 milliós utasforgalmat tenne lehetővé.
Ebben jól jön nekik, hogy az Airbus gyakorlatilag hetente gyárt le nekik egy-egy új gépet, amire a riválisokat ellátó Boing és a többi cég messze nem képes.
Guardian
Veszélyes, új nemzetközi rend bontakozik ki az amerikai külpolitika miatt: a nagyhatalmi imperializmus új kora, amelyet a tekintélyelvűség és a hipernacionalizmus táplál – figyelmeztet a vezércikk. Hogy az elnök egyrészt megváltoztatná, másrészt uralná a nemzetközi kereteket, és főként, hogy betenné a kiskaput a transz-atlanti szövetségnek, az csak ráerősít arra a véleményre, hogy 1989-hes hasonló vízválasztó előtt állunk.
Abból mindenképpen csak baj következik, ha rossz ösztönei ütköznek a kemény valósággal, lásd Gázát. Az meg tovább ront a dolgokon, hogy ekkora zajt csap hozzá. Az összes lényeges ügy megoldatlan marad. Trump következetlen és lesajnálja a tényeket, ez jellemzi a hozzáállását Ukrajnában is. Nagyrészt azért fordult Zelenszkij ellen, mivel az elutasította az 500 milliárd dolláros washingtoni ajánlatot az ország természeti kincseinek kiaknázására, az amerikai katonai támogatás fejében.
Hogy rehabilitálta Oroszországot, az valósággal sokkolta az európai és NATO-szövetségeseket. Romba döntötte a transz-atlanti szolidaritást. Viszont lovat adott Putyin alá, aki legközelebb Moldova, Lengyelország vagy a Baltikus ellen fordíthatja seregét.
Sokan úgy látják ezek után, hogy az USA immár ellenség és nem partner. Vance, Musk és a többi szélsőjobbos agitátor úgy gondolja, hogy Európát nem megválasztott liberális-haladó koalícióknak kell irányítaniuk, hanem az olyanoknak, mint ők: vagyis Orbánnak, Meloninak, Weidelnek, Le Pennek, Farage-nak. És nem érdekes, hogy a lakosság nagy része nem szeretne rasszizmust, fanatizmust és nőgyűlöletet.
Ha az USA beáldozná Ukrajnát, az csak még rosszabb irányba vinné el a dolgokat, nagyobb viszályokat gerjesztene és kizsigerelné a nyugati szövetséget. Egyben az egész világon utánzásra biztatná Kínát, valamint az autoriter rezsimeket. Ha kapitulál Moszkva előtt, az tényleg olyan jelentőségű lenne, mint a szocialista világrendszer bedőlése volt.
The Times
Slava Ukraini, azaz Dicsőség Ukrajnának! – hangsúlyozza a vezércikk a háború megindulásának 3. évfordulóján, külön kiemelve, hogy Európának határozottan ki kell állnia szövetségese védelmében. Harcolnia kell azért, hogy fennmaradjon a független nemzet.
A földrészen a 2. világháború után nem volt ilyen gyilkos fegyveres viszály. A költségek felmérhetetlenek, az áldozatok számát százezrekben mérik. Városok semmisültek meg, erőművek váltak használhatatlanná, egész iparágak dőltek romba. Az ország elvesztette lakosságának egynegyedét, ebből a 10 millió emberből sokakat megöltek, mások külföldre menekültek, vagy a front túlsó oldalán rekedtek.
Az utóbbi egy évben az ukránok folyamatosan területeket vesztettek. Kijevet elkeserítette, hogy hiába kért sürgősen lőszert és légvédelmi egységeket. De a legnagyobb csapást az amerikai kormányzat mérte rá. Most pedig attól tart a megtámadott ország, hogy végzetesen kiárusítják. De még nincs két vállon, Oroszország pedig nem nyert.
Putyin nagy árat fizettet saját, paranoid, nacionalista megszállottságáért az oroszokkal. A gazdaságra rettenetes jövő vár. Az ország tehetségeinek java emigrált. Az elnyomás, a feljelentés, és a fenyegetés a sztálini idők óta nem tapasztalt szintet ért el. Úgyhogy a lakosság már kétszer is megfontolja, vállaljon-e gyereket.
Oroszország pária a földrész jelentős részén és egyre jobban függ Kínától. Putyin azonban minden tőle telhető megtesz, hogy elmélyítse a NATO megosztottságát. Magyarország és Szlovákia azt a szerepet tölti be, amit Lenin úgy fogalmazott meg: hasznos idióták.
Moszkva arra kívánja ösztökélni Trumpot, hogy osszák fel Ukrajna természeti kincseit. Ám békét nem hoz. De az ukránok sem adják fel egykönnyen. Nem lehet őket lesöpörni a térképről. Európának küzdenie kell a független Ukrajnáért.
Daily Telegraph
Moszkva hallani sem akar arról, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba, az EU-tagságot ugyanakkor nem ellenzi, ám emögött nagyon is tudatos destabilizációs szándék húzódik meg – mutat rá a külpolitikai elemző, Kieran Kelly.
Európa szilárdan kiáll Kijev mögött, leszámítva Magyarországot és Szlovákiát, bár már mutatkoznak más repedések is. És ha végre beköszönt a béke, valamint az ukránok belépnek az Unióba, akkor az újabb feszültséget kelthet az agráriumban, mert az ukrán termékek lenyomhatják az árakat, amit nem fognak jó néven venni a magyar, lengyel és szlovák gazdák.
Hasonló fejlemények várhatóak a vegyiparban és az energetikában is. Ez pedig további ellentétekhez, belharcokat eredményezhet. Mark Galeotti, a londoni Mayak Intelligence agytröszt igazgatója úgy véli, hogy az ukrán belépés sokat ártana a 27-eknek és ezt a Kreml pontosan tudja.
Oroszország viszont az elfoglalt területekről, ukrán közreműködéssel helyreállíthatja a kereskedelmi kapcsolatokat Európával. Megindulna a tőke beáramlása az elhódított kelet-ukrajnai országrészbe, úgy, ahogy az Transznyisztriában történt.
Ugyanakkor ha Kijevben sikerül akárcsak valamennyire Kreml-barát vezetőt hatalomra juttatni, az nagy húzás lenne Moszkva részéről, hiszen a célja az, hogy ellentéteket gerjesszen az EU-ba. Egyértelmű példa rá Orbán Viktor, aki nem Putyin bábja, de így is képes fokozni a feszültséget Brüsszelben.
Süddeutsche Zeitung
Európa számára saját maga jelenti a jövőt, függetlenül attól, hogy az USA sarokba szorítja és arra kényszeríti az uniós országokat, hogy saját magukat húzzák ki a mocsárból – fejti ki Heribert Prantl, aki a szerkesztő bizottság tagja volt, jelenleg pedig külsős kolumnista. Úgy látja, hogy az elnök elárulta Ukrajnát, és megkérdőjelezte a NATO-t. Pár hét alatt eltolta az egész politikai koordináta-rendszert.
A transz-atlanti együttműködés azonban már korábban sem jelentett feltétlen értékközösséget, vagy szerelmi viszonyt. De nem javít a földrész és a világ biztonságán, ha az európai államok a nemzeti diplomáciában vélik felfedezni a gyógyírt. Közös kül- és biztonságpolitikára van szükség.
A kontinens történetében messze kiemelkedik az EU, ennél jobb még soha nem történt a földrésszel. De ez nem igaz a jövőre nézve, ha minden úgy marad, ahogy van. Nem véletlenül mondja Macron, hogy újra kell alapítani a szuverén, egységes és demokratikus Európát. Igaza volt De Gaulle-nak, amikor kijelentette: nem szabad engedni, hogy Amerika bekebelezze Európát.
Csakhogy a tagállamok a németekkel az élen kezdték elhanyagolni a közös ügyeket a keleti bővítés után. A Bizottság azért lett ennyire befolyásos, mert a kormányokat egybegyűjtő Tanács nemigen rukkolt ki új kezdeményezésekkel.
Ám most a közösség létéről van szó egy drámai módon változó világban. Nem lehet kivárni, hogy Trump négy év múlva eltűnjön a színről. Mert lehet, hogy az utódot a következő 8 évben Vance-nek hívják majd. Európának azonban meg kell teremtenie a saját jövőjét, bármennyire is nehéznek ígérkezik. Mert ahogy Adenauer mondta egykor: a vég, illetve az egyesülés közül kell választani.
Washington Post
Max Boot úgy gondolja, hogy Ukrajna még akkor is tovább tudna harcolni, ha Amerika megvonná tőle a támogatást. A washingtoni Külkapcsolati Tanács tekintélyes biztonságpolitikai szakértője szerint a feladat kőkemény lenne, de nem lehetetlen. Ám még az sem kizárt, hogy az elnök visszatáncol, ha Zelenszkij olyasmit ajánl neki, amivel az USA részesülhet az ukrán természeti kincsek kiaknázásának hasznából.
Ám kérdés, mitévő lenne Kijev akkor, ha a Fehér Ház olyan ügyletet hoz tető alá Putyinnal, amely végzetes hatással lenne az ország szuverenitására. Az ukránoknak vannak jócskán szövetségesei Európában és jelentős mértékben kiépítették a saját hadiiparukat. De ha az Egyesült Államok elfordul tőlük, az még több áldozatot jelent, ám a hadsereg nem omlana azonnal össze.
Persze az európaiak nem tudnák pótolni az olyan, kulcsfontosságú hadfelszereléseket, mint a Patrion és Himars rakéták. És kiesne még két fontos tényező: a célok kiválasztásában jelenleg még segít az amerikai titkosszolgálat, továbbá Musk Starlinkje révén tartják egymással a kapcsolatot az ukrán egységek.
Viszont elképzelhető, hogy egyes európai kormányok csökkentenék a segélyeket, mert úgy gondolják, hogy az amerikaiak nélkül veszett fejsze nyele ellenállni. Azon kívül várhatóan még nagyobb lenne az emberhiány a fronton, ha kilátástalannak látszik a küzdelem.
Persze az is belefér, hogy ha Amerika magára hagyja Ukrajnát, az felvillanyozza mind az országot, mind az öreg kontinenst. A legnagyobb segítség az volna, ha Kijev megkapná a nyugaton befagyasztott kb. 300 milliárd dolláros orosz állami követelést.
De ha az USA kifarol, az könnyen eredményezheti a vereséget Zelenszkijék számára. Emberi tragédia volna az országnak, súlyos geopolitikai csapás Amerika és Európa számára, de feladná a leckét Trumpnak is. Merthogy őt vádolnák Ukrajna elvesztésével, ha olyan békeegyezménybe kényszerítené bele Kijevet, amely kiszolgáltatná az országot Putyinnak.
Washington Post
A Gazprom egykor olyan hatalmas volt, hogy kormányokat tudott megbuktatni a szállítások leállításával, ám ma már csupán árnyéka önmagának. Hiába számított egykor a hatalom fő bevételi forrásának, negyedszázad óta először veszteséges és már csupán odahaza tényező. A gázt javarészt a hazai piacon adja el – diszkontáron. A jövője pedig még szerényebbnek tűnik.
De hát Európa (nagy része) leállította a gázvásárlást, így a konszern a háború egyik legnagyobb áldozata lett. Nem bizonyult olyan rugalmasnak, mint az orosz gazdaság más részei, főleg a csőhálózat jelenti az Achilles-sarkot.
Egy német közgazdász azt mondja, hogy amikor az oroszok 3 éve elzárták az Európába vezető gázcsapot, az olyan volt, mintha az aranytojást tojó tyúkot vágták volna lesz. Egyre inkább megfizetik az árát. Új vevőket nemigen tudnak találni, mert Kínába vezet ugyan csőrendszer, de az ország nem vesz annyit, mint amennyit korábban Európa és az ár is nyomott.
Az orosz kormány nemrégiben 11%-kal hozzáigazította a gázárat az inflációhoz, erre az évre további 8,2%-os emelést tervez. A Gazprom még ezt is kevesli, de nem tud mit csinálni, mert különben kiéleződnek a társadalmi feszültségek és a lakosság már így is elégedetlenkedik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >
Hatalmas feladat hárul Merzre, aki várhatóan eléggé proaktív lesz Európában
Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. >
Évértékelők után
Ha 2026-ban a Tisza is elbukik, akkor a rákövetkező években Magyarország arra szintre süllyed majd, ahol >
A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára
Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a >
A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta
Európának a demokrácia műhelyévé kell válnia. Neki kell fognia egy föderális alkotmányozáshoz, intézményi rendszerváltáshoz. Nemcsak közös >
Átállt a Szilikon-völgy
A 90-es években még a demokratákat támogatta, mostanra viszont javarészt Trump mögött sorakozott fel, de ennek >