Ma Gergely, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Megkezdődött az irracionalitás kora
Trump meg akarja venni Gázát és különbékét kötne Oroszországgal
Ezt fejti ki Roman Bucheli a Neue Zürcher Zeitung tárca rovatától. Úgy látja, hogy az elnök a politikai ésszerűségnek dob kesztyűt az önzés logikájával. De a politikus ravaszdi, szabályok nélkül játszik. Célja a maximális zűrzavar. Lerohanja ellenfeleit, azok azt sem tudják, hová kapjanak, amikor már dördül is a következő sortűz a régi rend ellen. A legtöbbször elég neki hozzá, ha különféle arcátlan bejelentéseket tesz. Teljes a zavar a másik oldalon. Már semmi sem érvényes. Szerződéseket mond fel vagy szeg meg. Még az államhatárokat is meg lehet változtatni, vagy pénzzel, vagy fenyegetéssel. Isten óvjon azonban attól, hogy bárki bolondnak nevezze Trumpot, nagyon is az ésszerű választás elvét követ, mert a lehető legnagyobb félelmet igyekszik kelteni: nem játssza meg az egoizmust, gátlástalanul komolyan gondolja, hogy Amerika mindenekelőtt. Ebből következően meg akarja akadályozni, hogy Oroszország megszerezze az ukrán természeti kincseket. Csak lassan formálódik az ellenállás vele szemben, ezek közül az a leghasznosabb, amit a mexikói elnök asszony csinál: higgadtságot és türelmet tanúsít. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy omladozik az észak-atlanti szövetség, Európát sokkolta Trump ellenségessége, de még nem jutott el odáig, hogy lépéseket tegyen a saját védelmében. Az elnök átírta a nyugati biztonsági együttműködés feltételeit. Európa nem készült fel rá időben, ezért most az átállás azzal fenyeget, hogy kaotikus és veszélyes lesz.
Párizsban két napja nyitányként lehetett volna kellő elszántságot tanúsítani, hogy újjászerveződjön a kontinens védelme, illetve hogy az ukrajnai béke megállapodást igazságos és tartós legyen, ám a tanácskozás lehangolóan eredménytelenül zárult. Mivel a földrész jövője Ukrajnában válik el, legelőször is fel kell futtatni Kijev katonai támogatását.
Terveket kell kidolgozni továbbá, hogy Moszkva ne rohanhassa le ismét az ukránokat a fegyvernyugvás után. Nagy vállalkozás lenne békefenntartókat kirendelni, és lehet, hogy nem megy az amerikaiak nélkül. De ha az európaiak félrehúzódnak, azzal nem tudják elrettenteni Moszkvát.
Végül pedig jócskán kell áldoznia a védelemre, amihez pénzt kell kölcsön kérni. Ha mindez megvan, nem kizárt, hogy Trump jobb belátásra tér és fenntartja a biztonsági garanciákat. De az egyértelmű, hogy e lépések nélkül Európa veszedelmesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülne.
Guardian
A szerkesztőség úgy értékeli az új amerikai külpolitikát, hogy Washington tisztában van az árral, ám hanyagolja az értékeket. Az elnöknél mind Ukrajna, mind Gáza ügyében az látszik, hogy keveri az üzletet és a diplomáciát. A szaúdi külügyminiszteri tárgyaláson nem vont meg vörös vonalakat, őt az eredmény érdekli.
Trumpnál két tényező számít: a pénz és a hatalom, a kettő nem csupán összefügg, hanem fel is cserélhető, mint ahogy nála gyakran megkülönböztethetetlenek egymástól az USA céljai, valamint a saját személyes törekvései.
Amikor Ukrajnáról, illetve Gázáról beszél, szóba sem kerülnek az olyan kérdések, mint az emberi jogok, a biztonság, életek és otthonok. Rá akarja viszont tenni a kezét 500 milliárd dollárnyi természeti vagyonra, illetve egy nagy ingatlanfejlesztési lehetőségre. Őt a szerződés foglalkoztatja, nem az, hogy békét teremtsen.
Jellemző, hogy fő embere a külpolitikában, Steve Witkoff nem diplomata, hanem milliárdos ingatlanfejlesztő és golfcimbora. Zelenszkij megpróbálta kihasználni, hogy az elnök szeme mindig az alku lehetősége lebeg, ezért felkínált egy sor természeti kincset, de a válaszként elhangzó követelések inkább zsarolásra emlékeztetnek, semmint diplomáciára.
Trump mindent beáraz és nem tudja semminek az értékét. Másoknak kell megmagyarázniuk neki, hogy a terveit nem tudja olyan olcsón keresztülvinni, mint ahogyan azt hiszi.
Spiegel
Négy neves nyugat-európai intézmény, a berlini Tudomány és Politika-alapítvány, a Bundeswehr müncheni Egyeteme, a Bertelsmann-alapítvány, valamint az Európai Külkapcsolati Tanács egy-egy elemzője közös javaslatban vázolja, miként lehetne megakadályozni a háborút Európában.
Úgy ítélik meg, hogy Amerika semmi újat nem jelentett be Münchenben, ellenben az elnök megbízottai úgy léptek fel, mint akik már nem szövetségesek. Azt üzenték Moszkvának, hogy kifizetődik a háború, ha a támadó fél elég kitartó. Illetve, hogy Európának semmi keresnivalója a biztonságáról tartandó tárgyalásokon, ami azért megalázó.
Az ukrán kormány aligha éli túl, ha a lakosság többségének véleményével szembemenő szerződés aláírására kényszerítik rá. Az ugyanis csak növelné az orosz befolyást és nem volna lehetséges az újjáépítés. Az ország könnyű célponttá válna a következő invázió számára.
A szerzők szerint 5 lépésben lehetne elérni, hogy Ukrajna megerősödjön, és Moszkvának ne legyen kedve újabb katonai kalandhoz: 1. Maximálisan fejleszteni kell az ukránok védelmi képességét. 2. Meg kell határozni a tűzszünet alapfeltételeit, ideértve, hogy miről nem hajlandóak tárgyalni a Kremllel, még ha fene fenét eszik is.
3. A transz-atlanti kapcsolatokban fordulat állt be, de ezt a kontinensnek ki kell használnia saját védelmének fokozására. Világos jelzés volna, ha 3%-ra emelnék a katonai költségvetést. 4. Tervet kell készíteni a földrész biztonságának átalakítására, vagyis, hogy milyen ütemben épülne ki a hagyományos védelmi képesség. Ennek függvényében távozhatnának az amerikai alakulatok. 5. Mindez csak akkor lehetséges, ha egyértelmű, hogy Európa miként veszi át saját területén az USA szerepét.
Az idő szorít, a helyzet veszélyes. Európa és Ukrajna a szakadék szélén táncol.
Neue Zürcher Zeitung
Rásonyi Péter, a külpolitikai rovat vezetője úgy látja, hogy Európának valamit fel kell ajánlania Trumpnak, mert nem mondhat le Amerikáról, függetlenül attól, hogy fel van háborodva a müncheni incidensek miatt. A dacreakciót azonban nem engedheti meg magának, bátor lépésekkel kell szavatolnia saját biztonságát.
Hegseth és Rubio a nem éppen diplomatikus fellépéssel bravúrosan teljesítették a főnöküktől kapott megbízatást: riadót váltottak ki Európában, aminek egyébiránt a legfőbb ideje volt. Merthogy a legrosszabb félelmek igazolódtak be: az USA a kontinensre tolja rá az összes felelősséget Ukrajna kapcsán. Ugyanakkor rehabilitálja Putyint, megjutalmazza az agresszióért és megerősíti fenyegető hatalmi tényezőként.
Az eljárás brutális, kaotikus és ellentmondásos, bőven belefér, hogy kudarcot vall a békekezdeményezés. Ám az egyértelmű, hogy fölöttébb veszélyes az egész földrész számára minden védelmi biztosíték nélkül bejelenteni Ukrajna sorsát és a támogatást a továbbiakban csakis Európára rábízni.
Ugyanis nincs mögötte kellő elrettentés. Még rosszabb volna teljesen feladni Ukrajnát, mert akkor abból orosz vazallus állam lenne. Moszkva hadserege Európa határán állna, és újabb kalandokra vágyna. Ezért meg kell próbálni Európában tartani az amerikaiakat. Ki lehet használni hozzá Trump hiúságát.
De ehhez a földrésznek el kell végeznie a maga penzumát. Sok pénzt kell belefeccölnie saját fegyveres erőibe, több pénzt kell adnia Kijevnek, több harceszközt kell rendelnie az USA-tól és készen kell állnia, hogy békeerőket állítson fel az ukrajnai tűzszünet fenntartására.
Die Welt
Megdöbbentő, hogy láthatólag az USA és Oroszország szabhatja meg, mely szövetségekbe léphet be szuverén államként Ukrajna és melyekbe nem. Mellesleg ha az ukránok csatlakozhatnak az EU-hoz, akkor védelmükről az Uniónak kell gondoskodnia. Vagyis Putyin ily módon sikeresen ver éket Amerika és Európa közé – állapítja meg Christoph Schiltz Brüsszelből.
A szervezetnek színt kell vallania, mert kiderült, hogy a tagság nem évtizedek múlva esedékes. Két napja a párizsi mini-csúcs az égvilágon semmilyen eredményt nem hozott. Sőt katasztrófának bizonyult, miközben Moszkva és Washington kész tények elé állította a földrészt.
Habár az új amerikai kormányzat már hónapok óta világossá tette, milyen politikát szándékozik folytatni Ukrajnában, a 27-ek úgy érzik, hogy átgázoltak rajtuk. De új korszak köszöntött be. Egyrészt mivel az Egyesült Államok nem hajlandó békefenntartókat vezényelni Ukrajnába. Másrészt mert Európának a jövőben saját magának kell gondoskodnia saját biztonságáról. Azaz távoznak az amerikai egységek, ez volt a leglehangolóbb üzenet Münchenben.
Harmadrész Putyin olyan tárgyalópartnert talált, aki nagyhatalmat lát Oroszországban és szintén érdekszférákban gondolkodik. Ő is puhányoknak tekinti az európaiakat. A gond az, hogy utóbbiak idáig semmi újat nem találtak ki, csak jajonganak a Fehér Ház miatt. Még abban sem tudtak megállapodni, mekkora fenyegetést jelent a Kreml. Főként Magyarország és Szlovákia lóg ki a sorból.
Pedig érdemes volna meghatározniuk, hogy mit kívánnak tenni az ukrajnai béke érdekében és meg kellene nyerniük hozzá az USA-t is, mert nélküle túl nagy volna a szerepvállalás kockázata. És egyébként sem tudnák elriasztani a világ 2. legnagyobb atomhatalmát.
Economist
Ma Ukrajna, holnap Tajvan? – kérdezi a kommentár, amely azt feszegeti, hogy az Európában bejelentett amerikai fordulat miként érinti Ázsiát. Amit az öreg kontinens a müncheni Biztonsági Konferencián hallott a tengerentúli vendégektől azt árulásként és Oroszország megbékítéseként élte meg.
Ázsia látszólag nyugodtan reagált, mert egyrészt nem érdeklik Európa bajai, másrészt mivel szeretné, ha az elnök továbbra is szavatolná a kontinens biztonságát. Pedig ezek az országok valószínűleg szívóágra kerülnek az agresszív kínai politikai miatt, ezért nyugodtan félhetnek attól, hogy az orosz győzelem felbátorítja Pekinget.
India lehetőséget szimatolhat a maga számára, mivel a szétszakadozó világrendben az eddiginél jelentősebb befolyáshoz juthat. Ám a többi állam ellentmondásosan viszonyul Amerikához, elfogadja, hogy Trumpnál mindennek ára van, ugyanakkor az ázsiai közösség közelebb kerül Kínához.
Pedig a Csendes- és Indiai-óceánon állomásozó amerikai erők parancsnoka a minap arra figyelmeztetett, hogy Hszit komolyan kell venni, mert az egyre sűrűbb és nagyobb hadgyakorlatokkal láthatólag Tajvan megszállására készül.
A Fehér Ház ugyan vámokat vetett ki Kínára, de közben udvarol a pártfőtitkárnak, talán abban a reményben, hogy nagy kereskedelmi egyezményt hozhatnak tető alá. Arra viszont nem mutat készséget, hogy 5%-ra növelje a katonai kiadásokat. Ugyanakkor hogy leállított egy sor külföldi segélyprogramot, az arra utal, hogy nem komolyan kíván szembeszállni az ázsiai nagyhatalom befolyásával a világban.
Wall Street Journal
Ezúttal óriási a német választás tétje, mert úgy tűnik, hogy az ország jobboldali fordulat előtt áll, csak kérdés, le tudja-e rázni magáról a zsibbadtságot – veti fel a szerkesztőségi állásfoglalás. A lakosság változást akar, ám nem tudni, hogy a politikusok képesek-e rá.
Szinte bizonyos, hogy Merz lesz a kancellár, mert a társadalomnak elege van a baloldali kormányzásból. Az országot uralja a bevándorlási válság, a gazdaság 3. éve visszaesésben van az energiaárak, az adók és a bürokrácia miatt.
Scholz és a zöldek kifogytak az ötletekből, a gazdasági gondokért Oroszországot okolják. Szerencsére a jobboldal képes irányt váltani, a CDU elnöke a párt szabadpiaci szárnyához tartozik.
A bevándorlás kérdésében az AfD-hez hasonlóan igazi alternatívát kínál a jelenlegi állapotokhoz képest, szigorúbb határellenőrzéssel, gyorsított kitoloncolásokkal. Ám az Alternatíva Németországért nem lenne jó sem a németeknek, sem az USA-nak. Hiszen a pártvezér az ősszel még arról beszélt, hogy az Amerika érdekei gyökeresen eltérnek attól, amit Németországnak diktál a saját biztonsága.
Azon kívül Washington nem csukhatja be a szemét a párton belüli szélsőjobb láttán. Utóbbi igenis indokolja tűzfalat a német politikában. Ám kérdés, hogy a kereszténydemokraták létre tudnak-e hozni reformképes koalíciót. Az országnak mindenképpen ki kell lábalnia azonban a jóléti állam és a zöld program betegségéből.
Frankfurter Rundschau
A tekintélyes müncheni elemző intézet, az IFO arra a következtetésre jutott, hogy mondhatnak egyes politikusok bármit, nincs összefüggés a migráció és a bűnözés között. A szakértők öt év rendőrségi statisztikáit nyálazták végig, miután egy sor párt a biztonságra hivatkozva korlátozni kívánja a bevándorlást, sőt ez a választási kampány fő témája.
Mert az igaz, hogy a nyilvántartásban többször szerepelnek olyanok, akik külföldön születtek, ám nem a származás a döntő, hanem hogy milyen környéken laknak német földön. 2023-ban pl. ezer külföldi lakos közül 57 került bűncselekmény gyanújába, ami jóval magasabb, mint a németeknél kimutatott 19/1000 fős arány.
Csakhogy a két adat semmire sem bizonyíték, így arra sem, hogy a bevándorlók miatt szaporodik a bűnesetek száma. Sokkal inkább arra vezethető vissza, hogy az elkövetők gyakorta nagyvárosok külső peremein élnek, ahol általában sok a bűncselekmény. Ideértve a született németeket.
A tanulmány megoldásként felveti, hogy a beilleszkedésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, különösen a nyelvtanfolyamokra, de könnyíteni kell az állampolgárság megszerzésének feltételein, valamint támogatni kell a munkakeresést is. Azon kívül más elvek szerint kellene elosztani az országon belül a menekülteket. De úgy is meg lehet előzni a törvénysértéseket a bevándoroltak körében, ha javítják számukra az elhelyezkedés esélyeit.
Következő cikk: Az el nem dobott kőkocka
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Államválság Romániában: Miért olyan erős a jobboldal?
Ennél is jóval bizarrabb eszméket hirdetnek a „puccsisták”. A Dracula-monda mintáját alkotó, XV. századi történelmi alak >
Ukrajna meghajlott a nyomás alatt
A Wall Street Journal vezércikke szerint Ukrajna meghajlott a nyomás alatt, így hajlandó belemenni Trump fegyverszüneti >
Trump irányváltása megrengeti a Balkánt
A jobboldali populisták alá adja a lovat a térségben és újabb feszültségeket kelt. A régió jelenleg >
Trump fű alatt bevásárol Albániában, Szerbiában és Magyarországon
Ez utóbbi alatt a Kurier az időközben már meghiúsult Mini-Dubajt érti. A módszer mind a három >
Két úr szolgája
Látványosan hátat fordít az uniónak, Európában amúgy is összesen két barátja van pillanatnyilag, Fico és Vučić. >
Amerikai csapatok kivonása Németországból Magyarországra? Valószínűleg nem lesz olyan egyszerű
Az mese, hogy Trump fogja magát, és csak úgy áttelepíti az amerikai csapatok színe-javát Németországról Magyarországra, >
Súlyosbodik a helyzet Boszniában
Miután a boszniai szerbek vezére az ellene hozott ítélet után elszabadult hajóágyú módjára viselkedik, a helyzet >
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >