Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug színházosdit emleget, miután országszerte tízezrek tüntetnek politikája ellen. Immár azt vizionálja, hogy országában is beüt az, ami Ukrajnában a Majdanon történt. De hát igen nehéz pillanatokat él át – írja a Die Welt. Amióta csak jó egy éve visszatért a hatalomba, Fico ostorozza a civileket, Sorost gyanítja mögöttük. A lakosságból azonban sokan nem csupán a belpolitikáját utasítják el, hanem leginkább az aggasztja őket, hogy a miniszterelnök példaképnek tekinti Orbán Viktort, aki egyensúlymutatványt ad elő Moszkva és Peking, illetve az EU és a NATO között. Szlovákia pedig mind gyakrabban áll Moszkva oldalára. A politikus szétszórtnak, időnként kifejezetten paranoidnak tűnik, fokozódik nála az agresszivitás. Kommentátorok már azon töprengenek, miféle értelmi állapot uralkodott el rajta. Egyszer már nehezedett rá hasonlóan nagy tömegnyomás, akkor a kettős újságíró gyilkosság után a lemondás mellett döntött. De ezúttal alighanem befolyásolja az ellene elkövetett merénylet is. Mindkettő magyarázza nála a kérlelhetetlen hangot, hogy kiosztja a liberalizmust, valamint a médiát. Most arról mennek a találgatások, hogy előrehozott választások jönnek, részben, mivel nem túl fegyelmezett a hármas koalíció. Fico alighanem azt tűzi zászlajára a kampányban, hogy állítólag államcsínnyel akarják megbuktatni, hogy Ukrajnát meg kell regulázni, stb. Ez azonban minden, csak nem békülékeny hang. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Hogy Orbán Viktor a jövő hétre meghívta Budapestre Alice Weidelt, az nagymértékben enyhíti az német szélsőjobb elszigeteltségét. Az AfD-nek egyre több barátja lesz, hiszen nemrégiben derült ki, hogy csak az idén 5 millió dollárt kapott Musktól, a múlt héten 2,3 millió dollárnyi adomány landolt a párt számláján egy szélsőjobbos osztrák üzletembertől. Két német vállalkozó pedig csaknem 2,5 milliót utalt.
Orbán határozottan elutasítja a bevándorlást és szorgalmazza az energia együttműködés visszaállítását Oroszországgal, így ideológiailag egy gyékényen árul a nacionalista német szélsőségesekkel.
Ám hiába fújnak egy követ, a magyar vezető idáig tartotta a távolságot. Illetékesek szerint nem szerette volna elidegeníteni a nagy német pártokat, akik kiátkozták az AfD-t. Ám mivel Trump ismét beköltözött a Fehér Házba, amit a Fidesz és a német szélsőjobb nem győzött üdvözölni, a jelek szerint módosult a számítás.
Guardian
A CDU vezére látványosan hazardírozott, ám rajtavesztett, amikor megpróbálta közelebb vinni a szélsőjobbot a hatalomhoz. Így értékeli Jörg Lau, a Die Zeit külpolitikai elemzője, aki a brit közönségnek igyekszik megmagyarázni, milyen földrengésszerű változás zajlott az elmúlt héten a Bundestagban.
Merthogy Merz olyan tabut szeget meg, amely a háború óta képezte a német politika alapját. Így viszont valószínűbbé vált, ami idáig elképzelhetetlen volt. A nagy pártok egymás torkának estek, az AfD viszont ujjong. Nagy repedések keletkeztek ugyanis a szélsőség elleni tűzfalon, és lehet, hogy beköszönt a demokratikus instabilitás a kontinens legerősebb országában.
A pártelnök, aki azt hitte, hogy a bevándorlás megszigorításának ötletével megdobja saját választási kampányát, elszámította magát. A szociáldemokraták és a zöldek nem álltak be mögé, a szélsőjobb viszont lehetőséghez jutott, hogy megossza a politikai közepet, ezért megszavazta a kereszténydemokraták indítványát.
Ezáltal katasztrofális helyzet állt elő, függetlenül attól, hogy Merz nem populista, sem nem nacionalista vagy fanatikus. Ám a húzással megrendült a tekintélye és a szavahihetősége. Az pedig riasztó kilátás, hogy a CDU nem akarja vagy már nem képes feltartóztatni a szélsőjobbot.
Az AfD viszont szinte naponta hív fel arra, hogy jobb lenne fátylat borítani a náci múltra és ebben most már Musk is támogatja. A kereszténydemokratáknak semmi közük az efféle revizionizmushoz. Ám pont ezért megdöbbentő, hogy most attól az erőtől függnek, amelyet a partvonalra próbáltak nyomni.
Ha a választás után nem hoznak eredményt a koalíciós egyeztetések, kisebbségi kormány alakulhat, amelyet a szélsőség tart életben. Ez pedig megrendítené az egész földrészt. De még nem késő, hogy a közép összeszedje magát, ám pillanatnyilag nagyon úgy néz ki, hogy viharos idők közelednek.
Economist
Európa iparkodik, hogy feltartóztassa a kereskedelmi háborút Amerikával. Trump felháborítónak tartja Brüsszel hozzáállását, ám a 27-ek megosztottak, így még kevésbé képesek, hogy megegyezzenek a taktikáról az elnökkel szemben, aki a jelek szerint minden hatalmi eszközt hajlandó bevetni akarata érvényesítésére.
Normális körülmények között az EU ellenvámokat léptetne életbe, mint a három fő nemzetközi piac közül az egyik. De hogy pontosan mi lesz, azt hét pecsét alatt tartja a Bizottság. Megfigyelők szerint azonban olyan ágazatokat vesz majd tűz alá, amelyek fontosak Trumpnak a választói miatt. A tagállamok pedig Brüsszel mögé bújnak.
De igénybe kell venni hozzá a Kereskedelmi Világszervezet hosszas eljárást, hacsak a közösség nem dönt a példátlan ad hoc szabályozás mellett. A reakció azonban mindenképpen súlyosbíthat a vitán.
Trumpot háromféleképpen lehet megbékíteni: 1. Európa több amerikai energiahordozót és fegyvert vesz. 2. Hajlandó kereskedelmi korlátozásokat elrendelni Kína ellen. 3. Felhatalmazza tagjait, hogy a hazai kereslet felfuttatásával csökkentsék az áruforgalom többletét az USA-val szemben.
Trumpnak mindenképpen kell olyasmi, amit a zászlóra tűzhet, tehát hogy engedményekre késztette az Uniót a védelem és Peking ügyében. Az európai vezetőknek mindig szükségük van egy kis drámára, hogy zárják soraikat és nehéz határozatokra szánják rá magukat. Semmi sem ösztökéli jobban a kontinenst cselekvésre, mint a külső fenyegetés.
New York Times
A lengyel külügyminiszter vendégkommentárban igyekszik meggyőzni az amerikai elnököt, hogy Európa vette az adást és hajlandó többet költeni saját védelmére, ugyanakkor Trump is értse meg: fenn kell tartani a transz-atlanti együttműködést erő felmutatásával meg kell őrizni a békét – barátként és a szövetségesként.
Sikorski utal arra, hogy a választási kampány során a Fehér Ház visszatért ura egyértelművé tette: számára Amerika számít és ismételten emlékeztette a többi NATO-államot, hogy a tagság nem egyenlő a potyautassággal.
Ily módon az európai kormányok végre felfogták, hogy a biztonság nem szolgáltatás, amit az USA nyújt számukra. Nekik kell megtenniük az első lépést, ám ettől még bőven együttműködhetnek az Egyesült Államokkal.
A transz-atlanti keret sosem jelentett egyirányú utcát és napjainkban sokan vannak, akik ártani szeretnének a Nyugatnak. Az Oroszország, Irán, Észak-Korea és Kína alkotta autoriter tengely súlyosan fenyegeti a világ nagy részét. Épp ezért Amerikának és Európának minden eddiginél inkább szüksége van egymásra. Az ellenfél ugyanis semmi mást nem kíván jobban, mint hogy szétszakadjon a nyugati összefogás, viták terheljék meg azt és így a közösség képtelen legyen vezetni a világot.
Der Standard
Paul Lendvai szerint Trump ugyan a józan észre apellál, ám gazdasági háborút indít, ahelyett, hogy előbb tárgyalna. De a világ az első két hét után lassan már kezdi gyanítani, mi vár rá a politikus 2. elnöksége alatt. Globális kereskedelmi viszály lehetőségét veti fel, hogy teljesen irracionális módon vámot vetett ki három legfőbb gazdasági partnerére.
Mivel várhatólag Európára is csapást mér, az csak megerősíti a félelmeket, hogy keményebben jár el a baráti államokkal szemben, mint a moszkvai, illetve pekingi zsarnokok ellen, akikért titokban oda van. Hogy leállítja a nemzetközi segélyeket, az fokozza a tömeges szegénységet a világban.
Turbófokozatba kapcsolt a bosszúhadjáratban mindazok ellen, akik korábban közreműködtek a vizsgálatokban ellene, illetve munkatársai ellen. Az amerikai külpolitika számára egyre nagyobb dilemmát jelent, hogy Musk futószalagon sérteget állam- és kormányfőket, ugyanakkor hozsannázik, amikor szélsőjobbos pártokról van szó. Lassan már a legnagyobb egománt is beárnyékolja a Fehér Házban.
Különösen aggasztó, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Kongresszus nem korlátozza a rapszodikus elnök teljhatalmát, sőt szinte fenntartás nélkül pártolja a politikus értelmetlen és életveszélyes cselekedeteit.
Bloomberg
Hogy Trump – legalábbis egy hónapra meggondolta magát a Kanadára és Mexikóra kivetendő vámok ügyében, az megerősíti a véleményt, hogy a politikus csupán papírtigris, bár azt nem tudni, mi lesz a kínai árukra elrendelt vámokkal. Pedig azt ígérte, hogy a kereskedelmi terhek több száz milliót hoznak a költségvetésnek, ám ez így messze van a forradalomtól.
Pedig sok engedményt nem tett sem Ottawa, sem Mexikóváros, ám a Fehér Ház már ezt is úgy állítja be, hogy helyes a vonal. Valójában azonban csak ismét azt bizonyítja, hogy nem több szájhősnél, amikor fenyegetőzik és bombasztikus kijelentéseket tesz. Mindezt csak azért, hogy legyen a kezében adu az alkudozás során.
De így is meg lesz az ára. Még mielőtt tegnap visszakozott volna az elnök, estek az amerikai részvények, valamint gyengült a kanadai dollár, a mexikói peso, valamint az euró és a dél-afrikai rand.
Mexikó azt ígéri, hogy 10 ezer katonát vezényel az északi határra, de ugyanezt csinálta Biden, illetve még korábban Trump első elnöksége idején is, amikor nyomás alá került.
New York Times
Az amerikai Külügyminiszter menesztett vagy 60 szerződéses munkatársat attól a részlegtől, amely a demokráciát és az emberi jogokat igyekszik előmozdítani a világban, és amelynek működését már több autoriter külföldi vezető, köztük Orbán Viktor is bírálta. Ez a főosztály olyan államokkal foglalkozott, mint Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea, Venezuela és Kuba, illetve olyanok országokban próbálja segíteni a civil társadalom, valamint a demokratikus viszonyok megteremtését, amelyekkel az USA-val nincsenek diplomáciai kapcsolatai.
Az iroda évente 150-200 millió dollárból gazdálkodik és ehhez még hozzá kell venni a Kongresszus által előirányzott összegeket, pl. a Nemzeti Demokráciatámogatási Alapból. Az állandó munkatársak száma 200 körül mozog. Hogy most külsősöket távolítanak el, az hasonlóan drasztikus húzás, mint az, hogy drámai módon csökkentik a létszámot a USAID-nél, a külföldi segélyeket felügyelő szervezetnél. Hatvan magas rangú alkalmazottat fizetett szabadságra küldtek, egyben megváltak több száz külső szakértőtől.
A magyar miniszterelnök sok-sok éve igyekszik visszaszorítani országában a demokratikus gyakorlatot. Amerikában ő a konzervatív, illetve szélsőjobbos tábor üdvöskéje. A múlt augusztusban Mar-a-Labóban találkozott Trumppal, valamint Muskkal.
Washington Post
Évtizedekig tartott, amíg az Egyesült Államok kiépítette puha hatalmát a világban és Trump most hetek alatt lerombolja az egészet. Ám az elnök az USA nemzetközi helyzetét rontja a vámokkal, illetve a segélyek befagyasztásával. Erre figyelmeztet Max Boot, a washingtoni Külkapcsolati Tanács nevezetű agytröszt vezető elemzője.
Idézi Joseph Nye politológust, aki 35 éve úgy határozta meg a „soft power” fogalmát, hogy annak segítségével le lehet kenyerezni más államokat, de a meggyőzés nem a kényszerítésen alapul. Ily módon lehet Amerikának legalább 80 országban támaszpontja, ezért a dollár a nemzetközi tartalékvaluta, illetve az angol a lingua franca az üzleti és diplomáciai életben.
De kellett hozzá az is, hogy Washington az egyetlen jóindulatú szuperhatalom, és bár követett el bűnöket, valamint melléfogásokat, ám rengeteg jót is csinált, gondoljunk csak a Marshall-tervre. Ám most szívtelen döntéssel Trump százezreket küldhet vissza a venezuelai diktatúrába. Ez pedig újabb szög az amerikai puha erő koporsójába. Egyben elárulja az ország identitását, mert annak része, hogy a nemzet menedéket nyújt a menekülteknek – mutat rá a szerző, aki 1976-ban családjával Oroszországból érkezett az ígéret földjére.
Teljesen érthetetlennek nevezi, hogy a Fehér Ház miért kezd izmozni Kanadával, amikor ott a lefoglalt összfentanylnak nem egészen 1%-át tartóztatták fel, illetve az illegális bevándorlók 1,5%-át fogták meg. Nem véletlen, hogy Ottawa értetlenkedik.
Azzal pedig hogy most 90 napra leállítják a külföldi segélyeket, továbbá fel akarják oszlatni az USIAD-et, Trump elidegenít egy csomó embert a világban, akik Amerikától reméltek segítséget, hogy túléljék az aids-t és a maláriát, legyen ívóvízük és ne szenvedjenek az éhségtől. Nem tudni, mi van mögötte: rosszakarat vagy tudatlanság, de igazából mindegy is.
És mi célból? Azért hogy megtakarítsák a költségvetés 1%-át? A fő haszonélvező Kína lesz, mert ez az irányvonal egyáltalán nem teszi nagyobbá Amerikát, hanem évekre aláássa az USA gazdasági és nemzetbiztonságát.
Következő cikk: I šta će sada biti sa nama?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Megbuktatási tervek”, „becstelen színház” – miért veszíti el az idegeit Putyin barátja, Fico
Úgy tűnik, hogy elveszti az idegeit az oroszbarát szlovák kormányfő, aki most már puccsot és hazug >
Trump vámjai a lehető legnagyobb szerencsétlenség a világgazdaság és az USA számára
Trump gazdasági tanácsadói, akik tudják, mennyire irracionális ez a politika, legjobb esetben megpróbálják majd tárgyalások útján >
A szerb állami tévé váratlanul stratégiát váltott
Most már nem csupán pár szóban, hanem részletesen számol be a hatalmas tiltakozó hullámról. Vučić most >
A magyarok egyszerűen alkalmatlanok a tömeges ellenállásra?
Ezt a képet a csütörtökön, Szerbia budapesti nagykövetsége előtt készítettem. Az Orbán szerb haverja elleni hatalmas >
Amerika nagy árat fizet majd Trump vámja miatt
Amerika nagy árat fog fizetni azért, hogy Trump 25%-os vámot rótt ki a kanadai és mexikói >
Ha ő nincs, már egyikünk se élne?
Maradjunk még egy percre a covidnál, ha egyszer már voltak olyan ostobák, hogy felidézték. Nem kellenek >
Szerbia ifjúsága – egész Európa reménysége
A demokratikus változást követelő szerb ifjúság a reményt jelenti egész Európa számára, és a mozgalom egyre >
Európának ki kell állnia Grönlandért. De nem teszi
Európa leszerepel, amikor arról van szó, hogy mennyire kész szembeszállni Trumppal Grönland ügyében – állapítja meg >
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy >
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már >
Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Erre hívta fel a figyelmet a főleg az amerikai belpolitikával foglalkozó lap a The Hill szerzője. >
Donald Trump hümmögni fog, de ha Európa vezetői felállnak a védelmére, a házuk állni fog
Európa bajban van, és forró év vár rá, mind a belső, mind a külső ellenségek miatt, >