Ma Martina, Gerda, Jácinta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már az egész országra átterjedtek a megmozdulások. Az, hogy visszalépett a kormányfő, nem fogja leszerelni a tüntetőket, mert ők sokkal többet követelnek, mint azok felelősségre vonását, akik miatt leszakadt a vajdasági város pályaudvarának előteteje – mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője, Reinhard Veser. Alapvető változást sürgetnek, és ha csupán Újvidékről lenne szó, nem lennének ilyen dühödtek a demonstrációk. Immár a legkülönfélébb társadalmi csoportokat érintik. Ám mivel az elnök mostanra teljesen magára szabta a politikát, végső soron az ő sorsa forog kockán. Ám most, hogy menesztette az ország 3. közjogi méltóságát, azzal saját magát hozza még szorultabb helyzetbe, hiszen már nincs senki, akire rátolhatná a felelősséget. De még nem vesztette el a küzdelmet. Már bizonyította, mennyire ügyes taktikus, illetve hogy mennyire gátlástalan. Mindkét tulajdonságára szükség lesz, hogy ne bukjon meg. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Orbán Viktor a végén feladta, hogy tovább kösse az ebet a karóhoz az orosz szankciók meghosszabbítása ügyében. Habár a politikust szoros kapcsolatok fűzik a Kremlhez, ám a 15 csomag közül idáig egyet sem hiúsított meg. A cél mindenkor Moszkva anyagi erejének megroppantása volt, de azt azért sűrűn megpróbálta a politikus, több-kevesebb sikerrel, hogy felvizezze, illetve késleltesse a retorziókat.
A kormányfő azt képzelte, hogy Trump visszatértével lesz szövetségese a Fehér Házban a Kreml védelmében. Ezt azonban az európai partnerek kétségbe vontak, habár már hozzászoktak a magyar provokációkhoz. Hogy az elnök keményen beszólt Putyinnak, az messzemenően megnyugtatta az öreg kontinenst. A kormányok arra vártak, hogy megtudják: milyen új feltételeket támaszt Orbán – saját arcának mentése érdekében.
Persze hogy Zelenszkij januártól leállította a tranzitszállításokat, az kevéssé érinti Magyarországot, mert főként a Török Áramlaton keresztül szerzi be az orosz gázt. A magyar miniszterelnök azonban casus bellit csinált az ügyből. Semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy hat hónap múlva nem blokkol újra.
Addigra Trump bizonyára pontosítja, mik is a tervei Ukrajnában, de az is egyértelműnek látszik, hogy Orbán ismét a szalagcímekbe fog kerülni az előkészületben lévő újabb megtorló intézkedések miatt.
A politikus támogatta ugyan az amerikai elnök megválasztását, most Budapesten mégis csalódottságot érezni. Merthogy a kormányfő nem kapott meghívást a washingtoni beiktatásra, míg Meloni igen, jóllehet ő sokkal nagyobb barátja az atlanti együttműködésnek, mint magyar kollégája.
Egyelőre nincs meg, hogy ki lesz a budapesti nagykövet, és Trump azt sem jelentette be, hogy ellátogat Magyarországra, pedig az Orbán csapata már nagyon várja. Szijjártó a napokban kérte az amerikai diplomácia fejétől, hogy vegyék le Rogán Antalt a tengerentúli szankciós listáról. A választól függ, lesz-e „aranykor” a kétoldalú kapcsolatokban, ahogyan azt a miniszterelnök reméli.
Die Presse
Van arra mód, hogy az EU megkerülje egyes, makacskodó államok blokádját, ám egyik sem ideális – hangsúlyozza a szemleíró, Michael Laczynski annak kapcsán, hogy Orbán Viktor ismét vétóval fenyegetett, ám ezúttal is kiderült, hogy ez nála csupán tárgyalási taktika.
Viszont bizonyosan eljön a nap, amikor elakad a híres brüsszeli kompromisszumos gépezet. Csak éppen a szankciós lehetőségek korlátozottak, mivel a közös külpolitikában jelenleg kizárólag egyhangúan lehet döntéseket hozni.
A Moszkva elleni megtorló intézkedések meghosszabbítása ügyében állítólag az uniós hatóságok már azon gondolkodtak: egy 2. világháborús belga törvényt kapnak elő és így az ország királya nemzetbiztonsági okokra hivatkozva akadályozza meg, hogy Putyin – Orbánnak hála – hozzájusson az ott befagyasztott orosz jegybanki forrásokhoz.
Ez azonban egyszeri eszköz lett volna, ennél jobbnak ígérkezik az ún. megerősített együttműködés. De azt csak olyan esetekben lehet bevetni, amelyek nem tartoznak az EU kizárólagos illetékességi körébe. Pl. a környezetvédelemben és az energiapolitikában. A feltétel azonban az, hogy legalább 9, arra hajlandó kormánynak kell összeállnia, és hogy a léps nem zavarhatja meg az egységes piacot, illetve az európai versenyt.
Süddeutsche Zeitung
A tűzfalak nem örök időkre szólnak, de a kereszténydemokraták sokszor az utolsó védőbástyát jelenti a szélsőjobbal szemben, ezért a világ most Németországra veti vigyázó tekintetét: képes-e a CDU távol tartani az AfD-t a hatalomtól – vázolja a helyzetet Brüsszelből Josef Kelnberger.
A mérsékelt jobb már többször összeszűrte persze a levet a szélsőséggel, de mosta kezeit. Arra hivatkozott, hogy csupán meggyőződését követi, neki teljesen mindegy, ki szavazza meg a javaslatait. Így a baloldal és a zöldek szemében számíthatnak akár fasisztának is.
Emögött az húzódik meg, hogy a jobbközép kitörne a szociáldemokraták és a környezetvédők fojtófogásából. Olyan politikára törekszik, amely szerinte megtörné a szélsőjobbos hullámot a földrészen.
Hogy a cordon sanitaire hatása korlátozott, azt látni Franciaországban, ahol Le Penék nélkül immár nem lehetséges működőképes kormány. A tűzfal segédeszköz, de tüzet nem lehet vele oltani. Hiszen a jobboldal törvényesen került be a törvényhozásba. Azon kívül a bevándorlás, a gazdasági válság, az ukrajnai háború sokakat a szélsőjobb táborába terel. Ezeket az embereket csakis politikai cselekvéssel lehet onnan kiszabadítani.
Meloni posztfasisztaként indult, ma már baloldalinak számít a jobboldalon és egyfajta konzervatív bálvány. Kickl kőkemény ideológus, abba a pártcsaládba tartozik, ahol Orbán, Le Pen és Wilders is van. Ha kancellár lesz belőle, az újabb fokozatot jelent a szélsőséges terjeszkedésben.
Amikor a mérsékelt jobb összeáll a paletta szélsőjobbos erőivel, mindig ott van mögötte a remény, hogy le tudja nyomni a másikat. Vagy úgy, hogy kiderül azokról: dilettánsok, vagy úgy, hogy középre vonzza őket. Bár ez igen valószínűtlen az Osztrák Néppárt esetében, inkább fordítva várható.
A németeknél az AfD-nek hátszelet ad Trump és Musk. Emellett az általános elbizonytalanodás fokozza a vágyat az erős ember iránt. De lehet, hogy Merz kicsiny lyukat üt a tűzfalba és ezzel megmenti. Ám szintén elképzelhető, hogy a vége a tűzfal leomlása lesz. A végső ítéletet a történelem mondja ki.
The Times
A toryk volt vezére szerint Trump ukrajnai terve rávilágít a Nyugat gyengeségére, mert a többiek ellenében erővel akarja kikényszeríteni a békét, ám idővel szüksége lesz a szövetségesek segítségére. William Hague kiemeli, hogy jó 100 éve először nyilvánította ki egy amerikai elnök: terjeszkedni kíván. Ráadásul a BT két másik tagjának, Oroszországnak és Kínának is ez a szándéka.
Az USA-nak tényleg kellenek Grönlandon stratégiai támaszpontok, de ehhez nem szükséges elfoglalni a szigetet, illetve felesleges fenyegetni a partnereket. Csak Moszkva és Peking malmára hajtja a vizet, ha a világ azt látja, hogy az egyik nagyhatalom precedenst teremt, amikor erővel ragad el szomszédjától egy területet.
Trumpnak jelenleg akkora a tekintélye, hogy ugyan a szövetségesek magánemberként meg vannak döbbenve elképzelései láttán, de mást nemigen tehetnek, mint hogy próbálják megbékíteni. Kína már rájött, hogy nem szabad agresszívnak lenni a diplomáciában, mert hamar elpárolog a barátok jóindulata.
Kár megalázni Dániát, Kanadát, Kolumbiát és Jordániát, mert kellhet még a támogatásuk, különösen az ukrajnai háború befejezéséhez. Nagyon valószínű ugyanis, hogy ott pont olyan tűzszünet lesz, mint annak idején Koreában és Washington már most azon gondolkodik, hogy az európaiak küldjenek elrettentő erőket az országba. Ám azok a saját védelmükről sem tudnak gondoskodni Washington nélkül.
Ugyanakkor ha elveszi területük egy részét, akkor csak megosztja őket és felbátorítja az igazi ellenségeket. A nyugati vezetőknek meg kell győzniük a politikust, hogy szükség van a kemény amerikai erőre, de meg kell fontolni, hol, nehogy rossz helyen éljen vele.
Der Standard
Ha Trump példát keres, miként lehet tartósan átépíteni egy államot, akkor nézze meg, mit csinált barátja, Orbán Viktor. Ő lépésről lépésre tudatosan alakította ki a tekintélyuralmat. Az elnök azonban nem a stratégiai gondolkodásmódjáról híres, az nem fér össze a személyiségével. Ez a legnagyobb gyengéje, egyben a legfőbb ok sokak számára a világban, hogy ne essenek kétségbe – állapítja meg a kommentátor, Eric Frey.
Rámutat, hogy nagyképűsége miatt Trump saját maga legnagyobb ellensége lesz, az USA politikai rendszere ugyanis soha nem díjazta az önhittséget. A politikus a Nyugat olyan ellenségeit udvarolja körbe, mint Kim Dzsong Un, Hszi és Putyin, ellenben szövetségeseket fenyeget. Amerika a múlt hét óta már nem az, ami volt.
Az elnök az első hetek lendületét arra akarja kihasználni, hogy kész tényeket teremtsen, még mielőtt kialakulna az ellenállás. Az új csapat elszántsága imponáló, egyben azonban riasztó. Csak arról feledkeznek meg, hogy a republikánusok minden idők legkisebb különbségével győztek, a nemzet fele nem kér belőlük. Azon kívül saját táborukban sem mindenki radikális.
A bíróságok változatlanul függetlenek és fokozatosan akadályokat gördítenek a hatalom útjába. A pénzpiacok szintén áthúzhatják a kormányzat számításait, főleg ha a vámok gazdasági gondokat okoznak. A kiválasztott tisztségviselők között hatalmas véleménykülönbségek vannak, nem beszélve az érdekütközésekről. Márpedig ha megfordul a közhangulat, oda lesz a Fehér Ház urának tekintélye.
FT
Hogy Trump erőből lép fel szövetségesei ellen, az a végén Kínának jöhet jól. Visszaüthet ugyanis az a keménykezű politikai, amit az elnök pl. Kolumbia ellen alkalmaz – állapítja meg a vezércikk. A Bogotával szembeni fellépés tanulságokkal szolgál más országok számára is, amelyek azt igyekeznek kifürkészni, mik az következményei az Amerika mindenekelőtt politikának.
A kolumbiai elnök magára vonta amerikai kollégájának haragját, miután nyilvánosan azt közölte, hogy a kiutasított honfitársaival az USA bűnözőként bánik, és hogy visszafordítja migránsokat szállító katonai gépeket. Az ország azonnal lator állam lett Washington szemében, és a meghirdetett megtorlás miatt kénytelen volt visszakozni. Egy kereskedelmi háború pusztító lett volna számára.
Dánia, Panama, Mexikó és Kanada éberen figyel. Az Egyesült Államoknak aligha jön jól hosszútávon, hogy szövetségeseket csuklóztat. Immár nem tűnik biztosnak, hogy Amerika megbízható partner – olyan, amelyik ragaszkodik a nemzetközi egyezményekhez. Az USA-ellenes érzelmeket alighanem felkorbácsolja a világban, hogy az új adminisztráció egy letűnt korszak maradványaként előkapta a sifonérból az erőpolitikát.
Európa most beugorhat az űrbe Latin-Amerika beruházási partnereként, de Oroszország és Kína is keresi a lehetőségeket. Az America First eltávolít egy sor államot Washingtontól.
The Times
A lap egyik legtekintélyesebb elemzője úgy látja, elidegeníti Amerika barátait, ugyanakkor lovat ad az európai szélsőjobb alá, hogy Trump tömegesen akar kitoloncolni illegális migránsokat. Roger Boyes fontosnak tartja megemlíteni, amit a kolumbiai elnök tudatott a világgal, miután kénytelen volt meghátrálni Amerikával szemben: „Az, hogy az amerikai vezető nem szereti a kolumbiaiak szabadságát, rendben van. Nem rázok kezet fehér rabszolgatartókkal. Buktasson meg, ha akar, de a földrész többi része és az emberiség reagálni fog rá”.
Latin-Amerika odavan Petro bátorságáért, de elfogadja, hogy visszaküldjék az USA-ba beszökött állampolgáraikat, mert nem szeretnének kereskedelmi háborút legfőbb piacukkal. Időre játszanak, mivel a deportálások a vártnál lassabban haladnak.
A szállításokat fel kell gyorsítani, mert Kína beható kereskedelmi tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok hátsó udvarában. Egyébiránt az egész kipaterolási hadművelet a megijesztést és az elrettentést szolgálja. A bírálók előtt már egy rendőrállam képe ködlik fel, de a szerző már látott olyat közelről és nem gondolja, hogy a kitelepítések az autokráciát harangoznák be.
A kolumbiai vezetőnek alighanem lesznek követői és Trump azért forszírozza a gyors tempót, hogy megelőzze az intézményes ellenállást. Viszont van még egy aduja: amit csinál, az megfelel az európai korszellemnek. Egyre inkább elfogadottá válik a szélsőjobb.
Az elnök ugyanakkor megrészegül a kezdeti sikerektől és azt reméli, hogy széles körű támogatásra talál a gázaiak kitelepítésének ötlete. Azt hiszi, hogy új rendet eredményez, ha milliókat szakít el gyökereiktől, ám valójában csak még nagyobb lesz a felfordulás a világban.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Trump terve az amúgy is törékeny reményeket veszélyezteti Gázában. A palesztinok visszatérnek az övezet északi részébe, ám az elnök kitelepítési javaslata teljesen irreális, ugyanakkor mélyen aggasztó. Az biztos, hogy az ottani lakások, kórházak, iskolák és más, alapvető intézmények jó része megsemmisült.
Csakhogy most még további bajok is fenyegetnek: Izrael befejezi az együttműködést az ENSZ ottani menekültszervezetével, noha az nélkülözhetetlen, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az érintettekhez.
Emellett gond az, hogy 3 hét múlva elvileg újabb szakaszába lép a tűzszünet, ideértve, hogy Izrael kivonul, illetve a Hamász beszünteti a harcokat. De a legrosszabb Trump felvetése, hogy átmenetileg költöztessék Egyiptomba és Jordániába a másfél millió gázait. Ezek az emberek a történelmi tapasztalatok alapján joggal kétlik, hogy valaha is visszatelepülhetnek. Amit az elnök akar, az háborús bűncselekmény lenne.
Azon felül aligha működőképes, ellenben annál több kárt képes okozni. Trump a jelek szerint nem embereknek, hanem inkább akadályoknak tekinti a palesztinokat, akiknek szerinte nincs beleszólásuk a saját sorsukba. Hogy az USA kiáll-e a kétállami megoldás mellett, az gyakran elméleti jelentőségűnek tűnik, mégis számít. A palesztinok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy legyen hosszú távra jövőjük – a saját államukban.
New York Times
Hi-he-tet-len! - idézi Szoboszlai edzőjét a lap, amely egész cikket szentel a magyar játékos teljesítményének. Eszerint hogy mennyit ér a támadó középpályás, az akkor derül csak ki, amikor nem játszik. Ellenben múlt szombaton ő lőtte az Ipswich ellen az első gólt.
A játékos gyakorlatilag végig futja az egész meccset, hatalmas intenzitással. Az hogy fizikailag egészen kivételes állapotban van, már akkor kiderült, amikor két éve megérkezett a csapathoz. Ő vezérli a támadásokat, igen gyors és elszánt, ezért abban is segít, hogy csapata visszaszerezze a labdát, illetve hogy lehetetlenné tegyék az ellenfél akcióját.
A múlt szezon végén egy sor kérdés merült fel vele kapcsolatban, addigra már elhalványult a dicsfény, amely a bemutatkozását kísérte. A bajnoki időszak végére formán kívül került és nem lépett pályára sem. Négy gólt ért el és 45 meccsen 4 gólpasszt adott. A mostani bajnokság elején továbbra is megosztotta a közvéleményt,
Technikai adottságai sosem vonták kétségbe, ám ez csak fokozta a várakozásokat vele kapcsolatban. Viszont ahogy most bekezdett, az arra utal, hogy a megtalálja a megfelelő egyensúlyt, mármint hogy hatékonyabb legyen, akár nála van a labda, akár nincs.
Következő cikk: Nos, ki a felelős az úgynevezett aranykor válságáért?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Soha nem fog működni Trump Gáza-terve
A jobboldali Daily Telegraph általában egyetért Trumppal, ám a külpolitikai szerkesztő, Con Coughlin most mégis úgy >
Szerbiában Vučić hatalma a tét
Újvidék a maga 15 halottjával a korrupció és az ellenőrizetlen hatalom jelképe lett. Ezért ma már >
Kulcsfontosságú, hogy kit nevez ki Donald Trump budapesti nagykövetnek
Erre hívta fel a figyelmet a főleg az amerikai belpolitikával foglalkozó lap a The Hill szerzője. >
Donald Trump hümmögni fog, de ha Európa vezetői felállnak a védelmére, a házuk állni fog
Európa bajban van, és forró év vár rá, mind a belső, mind a külső ellenségek miatt, >
Ha Ukrajna elesik, a Nyugatot még sokkal rosszabb viszály fenyegeti
A Guardian véleménycikke szerint valójában már most zajlik ellene egy burkolt háború. Az örvendetes, hogy Trump >
Örök vágy és örök kudarc
Egy alkalommal megkérdezték Gandhit, mit gondol a nyugati civilizációról. Azt felelte, hogy „az nagyon jó gondolat >
Mintha egy ragadozó állna szemben szociális munkásokkal
A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy jellemzi az amerikai elnök és Európa viszonyát, mintha egy ragadozó >
Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy megtorpedózza az orosz szankciókat
Azaz ismét nagyban hazardírozik. Tegnap még nem lehetett tudni, hozzájárul-e a gazdasági retorziók folytatásához. Nagykövete ugyan >
Még sem vétóznak Orbánék?
Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán kénytelen lesz meghátrálni a szankciók ügyében, miután Trump nekirontott Putyinnak. >
Láthatóvá és ezért sebezhetőbbé válnak az oligarchák
Jan-Werner Müller a Guardianban azt mondja, hogy csak nyugi, mert kijönnek a napra az amerikai tech >
Egy magyar rapper videója Orbán Viktort és a korrupciót célozza meg
A berlini központú BNE IntelliNEws, azaz az európai üzleti hírek nemzetközi portáljáig elért Majka híre legújabb >
Magyarország feladta a Moszkva elleni szankciókkal szembeni ellenkezését
Ezzel lehetővé tette, hogy a nagykövetek megegyezzenek a szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról – írta >