Ma Vince, Artúr névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ki lesz a súgó?
Brüsszelben jóformán senki sem gondolja komolyan, hogy Orbán Viktor lehetne az, aki az EU nevében súg majd Trumpnak – jelenti a belga fővárosból Hubert Wetzel a Süddeutsche Zeitungnak. Összesen három név van forgalomban ez ügyben, a magyar kormányfőé is közéjük tartozik. A politikus sosem csinált titkot abból, mennyire csodálja az elnököt. Ennek érdekében még azt is megkockáztatta, hogy összerúgja a patkót Bidennel. Pont ezért lehet, hogy az újonnan beiktatott elnök a magyar miniszterelnököt választja európai közvetítőként, hiszen az abszolút lojális volt hozzá. Ám az Unióban pont ezért utasítják el. A legtöbb kormány szemében ugyanis Orbán magánzó, aki semmiféle szolidaritást nem tanúsít és csak keresztbe tesz. Folyton megtorpedózza a közös politikát, és csupán saját hasznát nézi. Meloni neve ebből szempontból jobban cseng. Ott volt a hétfői washingtoni ünnepségen, ám ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az elnök jobban kedvelné, mint Orbánt. Ugyanakkor Melonival Európában az a baj, hogy ő nem a francia elnök vagy a német kancellár. Ugyanakkor nyitott, hogy Trump mennyire tekinti megbízható szövetségesnek és ugyanez áll Orbánra is. Az olaszok ugyanis messze nem érik el a 2%-os határértéket a védelmi költségvetésnél, Magyarországgal pedig az a baj, hogy gazdaságilag nagyon összefonódott Kínával. Ezért jó esélyei vannak Ruttének, aki nem utolsósorban azért lett tavaly a NATO főtitkára, mert jól kijön a Fehér Ház új gazdájával. Ugyanakkor uniós illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy túlságosan is derűlátóak mindazok, akik azt hiszik, hogy befolyással lehet lenni az amerikai elnökre. Trump ugyanis nem így működik. Ő dönti el, hogy mit tesz és kivel beszél. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
Orbán, Fico meg a többi abban bízik, hogy Trump megtámogatja őket Brüsszel-ellenes harcukban. A magyar miniszterelnök úgy látja, hogy küzdelme még sosem állt ilyen jól – fejti ki Caroline Ferstl, a külpolitikai rovat vezetője.
A politikus tegnap elugrott Pozsonyba, mert szlovák kollégája erősítésre szorult. A parlamentben ugyanis bizalmi szavazás folyt ellene azzal a gyanúval, hogy közelebb viszi az országot Moszkvához, sőt az uniós kilépést készíti elő. A próbatétel előtt fénykép készült, amin a vigyorgó Orbán és a vendéglátó éppen keményen parolázik.
A házigazda hét végén kijelentette, hogy minden válsághelyzetre készen kell állni, mivel egyes európai vezetők szuperállamot akarnak, és lényegesen korlátoznák a nemzetállamok jogkörét.
Ha ők ketten kiegészülnek Kickl-el és Babissal, az azt jelenti, hogy a magyar vezetőnek további szövetségesei lesznek az EU ellen. Persze azért a helyzete korántsem annyira biztos, mint ahogyan beállítja. Odahaza az emelkedő gázárak miatt fő a feje. Bident tette felelőssé, amiért az újabb szankciókkal igyekszik megnehezíteni az orosz olajkivitelt. Trump azonban aligha vonja vissza a korlátozásokat.
Independent
MAGA után jön a MEGA – vagyis Amerika után Trump arra ösztönzi-e Európát is, hogy az szintén legyen ismét nagy? – kérdi Mary Dejevsky, a kitűnő politikai elemző. Azt ugyan nem tudja, milyen alapon hívták meg hétfőre Washingtonba a beiktatási ceremónia vendégeit, mert eléggé heterogén társaság gyűlt össze. Viszont a nacionalista, szélsőjobbos mozgalmak szép számban képviseltették magukat.
A lista inkább az tükrözte, hogy az elnök kiket szeret és kiket nem, illetve hogy ki lehet hasznos számára a jövőben. A feltűnő hiányzók közé tartozott Orbán, akit vagy meghívtak, vagy nem. Le Pent viszont nem hívták. Weidelt az AfD-től igen, de ő az alelnökét küldte a közelgő választásra hivatkozva. De a sereglet olyan volt, mintha egyben a Tegyük Újra Naggyá Európát hívei is tiszteletkört futottak volna Trump hivatalba lépése alkalmából.
Már a tavalyi EP-választás jelentős jobbratolódást eredményezett, sok szélsőjobbos párt van hatalmon. Sikerük ugyanannak tulajdonítható, mint az, hogy Trump másodszor is befutó lett. Az emberek nem bíznak a kormányban, elutasítják a további bevándorlást, elegük van az idegen háborúkból és a gyanús nekik, hogy túlzás a nettó széndioxid kibocsátást megcélozni.
Ám lehet, hogy Trump felsül, és vagy a bíróság, vagy a tömeg ellenállása, vagy pedig valami olyan erő akasztja meg, amelyet nem tud ellenőrizni. Akkor pedig megcsappan a trumpizmusba vetett hit, az irányzat nem éli túl a névadót.
Ám ha bejön a számítása, akkor bölcs dolog, ha már most kezdik megerősíteni a védvonalakat mindazok, akiknek fontos a liberalizmus Európában.
Die Welt
Niall Fergusonnak nagyon tetszett Trump beiktatási beszéde, azt mondja, azt nyugodtan írhatta volna ő is. Nagyon jó, hogy alapvető változások jönnek a bevándorlásban, a gazdaságpolitikában, de legfontosabb, hogy lényeges hangsúlyváltozás megy végbe a kulturkampfban, a gendertől kezdve odáig, hogy a demokraták jogi eszközöket vetettek be a politikai küzdelemben.
Persze azt majd meglátjuk, lesz-e pénz milliókat kitoloncolni. Aligha. De az többet számít, hogy az elnök bejelentette: bezárul a déli határ. Hogy a politikus erővel akarja fenntartani a békét, abban az elemző nem talál semmi kivetnivalót. Már a rómaiak is megmondták, hogy ha békét akarsz, készülj a háborúra.
Biden külpolitikája ugyanis katasztrofális volt. Viszont Trump olyan csapatot gyűjtött maga köré, amely nem fogja csak úgy átengedni Ukrajnát Putyinnak. Ha utóbbi makacskodik, fokozni kell a rá nehezedő gazdasági-katonai nyomást. A szakértő valószínűnek tartja, hogy Amerika az eddiginél több támogatást ad Kijevnek.
Trump birodalmi irányba tart, Grönland és a Panama-csatorna ügyében nem arról van szó, hogy szeret provokálni. A szakértő azt ajánlja az európaiaknak, hogy emeljék meg katonai kiadásaikat, illetve ne féljenek annyira az eladósodástól. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy a földrész az orosz és a kínai piac gazdasági előnyei miatt kilépne az USA védőernyője alól. Ugyanakkor még bőven el lehet kerülni a kereskedelmi háborút Washingtonnal.
New York Times
A vezércikk szerint Trump azzal nyitott, hogy eljátszotta a tekintélyét, miután kegyelmet adott a január 6-i lázadás csaknem minden részvevőjének. Gyakorlatilag gúnyt űzött az igazságszolgáltatásból, amely 4 éven át dolgozott, hogy vádat emeljen csaknem 1600 ember ellen, mivel azok megpróbálták megakadályozni Biden győzelmének jóváhagyását, vagyis szembeszegültek az alkotmánnyal. Közülük 1100-at bűnösnek találtak a bíróságok, több mint 600 esetben pedig szabadságvesztést is kiszabtak.
Az üzenet ily módon az, hogy elnyeri jutalmát, ha valaki azért sérti meg a jogszabályokat, mert az elnököt és mozgalmát támogatja. Látványosan kinyilvánítja a hatalom legtetejéről, hogy az érintettek nem csináltak semmi rosszat és az erőszak teljesen legális megnyilvánulási forma a politikában.
Az amnesztiával a távozó elnökök szoktak visszaélni, lásd Biden kétes döntéseit, amellyel a fiának, több családtagjának és egy sor kormányzati tisztségviselőnek nyújtott védelmet az esetleges republikánus megtorlással szemben. Trump esete azért különleges, mert ő a mandátuma elején élt ezzel a lehetőséggel. Olyan bűncselekményre adott felmentést, amely az amerikai demokrácia alapjai ellen irányult.
Egy ilyen nyitány megvetést jelent a jogrendszerrel szemben, ezért vakmerő, de riadóztatnia kell mindkét pártot. Hiszen a hazai terroristák alá ad lovat, akik kongresszusi képviselők életét fenyegették, az árát pedig az egész politikai rendszer fizeti majd meg. Valójában a kegyelem felhívás táncra, hogy bármikor megismétlődjenek az ilyen bűntettek.
Washington Post
A szerkesztőségi állásfoglalás leszedi a keresztvizet mind Bidenről, mint Trumpról az általuk aláírt amnesztiarendelet miatt. Úgy értékeli, hogy mind a ketten fittyet hánytak a jogállamra és veszedelmes precedenst teremtettek.
A hatalmával először a távozó elnök élt vissza, majd követte az utód, aki azt kockáztatja, hogy felbátorodnak a félkatonai szervezetek és mások, azaz barbár cselekedeteket követnek el - politikai célokból. Ha büntetlen marad az ilyesfajta erőszak, az további hasonló fellépésre sarkall.
A politikus úgy állította be, mintha a január 6-i lázadás részvevői ájtatos nagymamák lettek volna, akik véletlenül rosszkor, rossz helyen voltak. Valójában azonban rendőröket támadtak meg és ezt nemigen lehet másként látni.
Bidennel a gond, hogy ha nem csináltak semmi rosszat azok, akiknek felmentést adott, akkor nincs szükségük kegyelemre. A jogállam nem így működik. Mert bár az igaz, hogy Trump bosszúval fenyegetőzött, továbbá, hogy az ügyészek megkeseríthetik bárki életét. Még az is megeshet, hogy az érintettek vagyont költhetnek a védelemre és a végén nem emelnek vádat ellenük. De az alkotmány tartalmaz elég eszközt az ilyesmi ellen.
A lap üdvözölné, ha az érintettek közül bárki visszautasítaná az amnesztiát, mindegy, ki adta. Merthogy az jelezné a bizalmat, mármint hogy még működik a jogrendszer, és még megvan a jogállam.
FT
Szélesre nyílt a kapu Trump előtt, igen kevés akadály áll az útjában, hogy teljesen felforgassa Amerikát – fejti ki a kommentátor, Edward Luce. Emlékeztet arra, hogy az elnök 8 éve haragos tömegtiltakozással szembesült, ám mostanra az ellenzék hangulata a felháborodás helyett sokkal inkább nyomott. A demokraták összezavarodtak, nincs stratégiájuk, jó esélyük van rá, hogy megosztódjanak.
A Legfelsőbb Bíróság olyan, mintha kizárólag a Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom képviselőiből állna, csak talárban. De a Fehér Ház új gazdája már odadobta nekik a kesztyűt, hiszen semmibe vette döntésüket a TikTok ügyében.
Majd átgázolt az alaptörvény 14. kiegészítésén, amely állampolgárságot ad mindenkinek, aki amerikai földön született. De hogyan lehetne jobb belátásra bírni az elnököt? Annál is inkább, mivel az Alkotmánybíróság tavaly szinte teljes menlevelet adott neki minden olyan cselekedetére, döntésére, amelyet hivatalos minőségében végez, illetve hoz meg. Ily módon a politikus gyakorlatilag azt tesz, amit akar. A média meg átment defenzívába.
A szövetségesek lemondóak, mert ha az elnök büntetlenül igényt támaszthat valamelyikük területére, akkor nincs, aki megfékezze. Hatalma csúcsán van, de a hatalom az olyan, hogy ki tud csúszni az ember kezéből. A republikánusok két év múlva elveszíthetik az időközi választásokat, onnantól kezdve pedig Trump béna kacsa lenne.
Ebben bíznak a demokraták. Ám tudniuk kell, hogy nagyon más Amerikát örökölnének legközelebb, mert az elnök saját képére formálja át az országot. Kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni.
Der Standard
A legtekintélyesebb francia biztonsági és védelmi szakértő arra számít, hogy Európa szorult helyzetbe kerül és miután Trump lett az elnök, meg kell tanulnia boldogulni az USA nélkül is. Francois Heisbourg, aki Londonban, a Stratégia Tanulmányok Nemzetközi Intézeténél dolgozik, nagy gondnak tartja, hogy az elnök megvet mindenkit, akit gyengének tart, márpedig az ő szemében az öreg földrész ilyen. Továbbá élősködő, mert Amerika védőernyője mögé bújik.
A politikus bizonyosan olyan követelésekkel áll elő, amelyeket a kontinens nem tud teljesíteni, ilyen, hogy a GDP 5%-át fordítsák védelemre, ami lehetetlen. Csak arra jó, hogy az Egyesült Államok csökkentse NATO-hozzájárulását és beszüntesse aktív tevékenységét a szövetségben.
Hogy hátat fordít-e a szervezetnek, az még teljesen nyitott. Egyszerűen több pénzt akar kisajtolni az európaiakból. Vonatkozik ez az ukrán rendezésre is. Ugyanakkor amit Grönland kapcsán mond, az szakítást jelent a hidegháború utáni biztonsággal, illetve világrenddel. De nem bolond, nagyon is tisztában van az erőviszonyokkal. Ám amit ez ügyben csinál, az Putyin hozzáállását idézi. Szóval Washington nem jajonghat többé, ha az oroszok Ukrajnát, a kínaiak pedig Tajvant akarják.
A politikus a Közel-Keleten megállapodásokra törekszik, ahogy az nála már csak szokás. A minta a jó pár Ábrahám-szerződés, amely úgy jöhetett létre, hogy az elnök észrevette: az érintett arab országokat nemigen érdekli a palesztinok sorsa.
Európában súlyos gond, hogy Ausztriában az FPÖ adhatja a kancellárt, aki Putyin barátja. A bajt csak tetézi, ha Románia „elesik”. Nem jó az a földrésznek, hogy Oroszország közelebb kerül hozzá, az USA viszont távolodik.
Guardian
Ausztriában ismét összeomlott a szélsőjobb ellen emelt tűzfal, de vajon előfordulhat-e ez a németeknél is – feszegeti John Kampfner, a RUSI, a brit fegyveres erők agytrösztjének munkatársa. Úgy ítéli meg, hogy az osztrák fejlemények összefogásra késztetik az egymással civakodó pártokat, csakhogy az AfD a politikai közép fölé nőhet.
Németországban a szélsőjobb kétféleképpen kerülhet be a hatalomba. Az egyik az, hogy a várható győztes kereszténydemokraták a szociáldemokraták és/vagy a zöldekkel kezdenek kormányalakítási tárgyalásokat a jövő hónapban esedékes választás után. Csakhogy a populista hullám és a láttán érzett pánik elsöpörte a német politikában idáig kötelezőnek számító udvariasságot. Ám amikor ezek a pártok súlyos sértéseket vágnak egymás fejéhez, nem lesz könnyű megegyezni. Pont ez történt osztrák földön.
A másik eshetőség hosszabb távra szól és a lényege az, hogy a liberálisok nem kerülnek be a Bundestagba, így a három polgári erőnek csak az AfD, illetve a szélsőbalos Wagenknecht-mozgalom lesz az ellenzéke. Ily módon a szélsőjobb könnyen az első rajtkockába kerülhet 4-5 év múlva.
A párt immár a német politika tartós eleme, és a populisták nem tűnnek le a színről. És ha a leendő kormány nem tudja teljesíteni az ígéreteit, akkor rémületesen előtérbe kerül az, ami egészen a közelmúltig lehetetlennek tűnt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki lesz a súgó?
Brüsszelben jóformán senki sem gondolja komolyan, hogy Orbán Viktor lehetne az, aki az EU nevében súg >
A balkáni nacionalisták hátszélben reménykednek
A balkáni nacionalisták, ideértve Orbán Viktort, abban bíznak, hogy Trump hátszelet jelent számukra. Szívesen ott lettek >
Magyarország gazdasága szinte megbénult
A vállalatok elbizonytalanodtak, a befektetők elriadtak, az uniós támogatásokat befagyasztották. A gazdaság mély válságban van, és >
Amerika többé nem liberális birodalom
Ivan Krasztev csatlakozik azokhoz, akik szerint új korszak kezdődik Trump hatalomra lépésével. Úgy ítéli meg, hogy >
Trump a sovinizmus új korszakának kezdetét jelenti
Sokat segíthet, de sokat rombolhat is, az EU pedig kemény próbatétel elé néz – fejti ki >
Schilling Árpád rendezőt Orbán az „állam ellenségének” nyilvánította, mert demonstrálni mert
Schilling Árpád feladta, hogy bírálja Orbán Viktort, mert ugyan egyetlen pontban sem ért vele egyet, ám >
Az ellenzék dilemmája: hazafiak legyenek vagy hazaárulók?
A régi ellenzéki pártok nem csak a bőséges anyagi juttatások miatt tervezik megszegni az „egy az >
Csávában a szerb elnök
Benne van a csávában a szerb elnök, mert az USA legújabb oroszellenes szankciói miatt vége Belgrád >
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >