Ma Melánia, Vilmos, Vilma névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja feladatai ellátásában Rogán Antalt, de erős üzenet, mert ilyenre még nem akadt példa – írja Budapestről Kornél Albert a Figaróban. A politikus az orbánizmus kulcsfigurája. A magyar hibrid választási autokrácia, ahogyan az EP minősítette az országot, miután gyakorlatilag összefonódott a Fidesz és az állam, nos, ez a rendszer erősen megihleti Trump új csapatát. Hadházy Ákos azonban azt mondja a washingtoni retorzióról, hogy az nem a maffiafőnököt, értsd: Orbánt, hanem csak a consigliere-ét vette célba. A magyar jobboldal türelmetlenül várja, hogy Trump beköltözzön a Fehér Házba, a tenyerét dörzsöli a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő paradigmaváltás láttán. Orbán jelenleg Dél-Indiában nyaral, ezért kormánya még nem reagált arra, hogy a következő elnök milyen imperialista beütésű nyilatkozatot tett Panamáról, Kanadáról és Grönlandról. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, hiszen a tét a területi integritás fenntartása. Elvben még az sem kizárt, hogy ez ügyben Ausztria is érintett lesz, pl. úgy, hogy Magyarország bejelenti igényét Burgenlandra. Úgy, ahogyan azt Trump teszi éppen, amikor Grönlandra kacsintgat.
Erről Johannes Hahn beszélt, aki úgy gondolja, hogy az esetleges Kickl-kormány az első pillanattól kezdve nemzetközi megfigyelés alatt állna. És bár az immár nyugdíjas politikus nem lát alternatívát a szabadságpárti-néppárti koalícióval szemben, úgy fogalmaz, hogy Ausztria európai megbízhatósága forog kockán.
Arra a kérdésre, vajon Kickl is az EU szélére manőverezheti az országot és Orbánnal együtt botot dug-e a küllők közé, a válasz az, hogy a lakosság 72%-a másként ítéli meg a földrészt és a világot, mint a szabadságpártiak. A Néppártnak erre emlékeztetnie kell az egyeztetések során.
A volt konzervatív agrárminiszter, aki 15 éven át dolgozott uniós biztosként, felidézi, hogy a bizalmat egyszer már sikerült eljátszani, amikor az FPÖ mostani vezére a belügyi tárca élén rendőrségi razziát tartott a szélsőségesekre felügyelő titkosszolgálatnál. Utána évekig tartott, amíg sikerült eloszlatni a partnerek gyanakvását, ám ezt nem szabad megismételni.
Alternatívaként Hahn nem pártolja az új választásokat, mert az csak a szélsőségesek megerősödését hozná. És még ha nem is tudna kormányt alakítani, olyan erős lenne, hogy akár sarkalatos törvényeket is blokkolhatna.
Spiegel
Németország rosszul saccolta meg a jobboldali populizmust, mert az egyáltalán nem keletnémet jelenség, amint azt Kickl közelgő kancellársága, valamint az AfD fokozódó népszerűsége igazolja. Ám ezért a németek most megkapják a számlát. Így értékeli Sabine Rennefanz, aki a lap újságírója és az egykori NDK-ban született.
Az eltelt években egy sor európai orzságban jobboldali-populista kormányok kerültek hatalomra, de ezen belül az FPÖ külön kategória a maga szélsőségességével. Antiszemitizmusa igen nyugtalanító, hiszen ennek a jelenségnek Ausztriában és Németországban hosszú hagyományai vannak.
Ha most ezek az erők alakítanak kabinetet, az dráma a földrész számára. Hiszen Magyarországgal és Szlovákiával, de lehet, hogy hamarosan más államokkal is kiegészülve, meg tudják változtatni az erőviszonyokat az EU-ban. Németország ugyanakkor nem vette észre, milyen szorosan hálózatba rendeződnek ezek a mozgalmak, miként támogatják egymást ideológiailag.
A polgárok látják, hogy a kontinens lemarad, öregszik, gazdaságilag nemigen képes megújulni és politikailag széttagolt. Meg hogy a hagyományos pártok jóformán képtelenek bármit is kezdeni a mély, szerkezeti gondokkal. A jobboldali populisták életerősebbnek tűnnek, a maguk gyakran éles, brutális nyelvezetével.
A tanácstalanság ott is szembeötlik, amikor a magas energiaárakkal, a túlburjánzó bürokráciával, a szakemberhiánnyal vagy a viszonylagos technológiai elmaradottsággal kellene kezdeni valamit. Itt már nem elegendő a pénz. És a demagógok visszaszorítására az sem segített, hogy Ausztriában a Szabadságpártot bevették a kormányba, mert csak erősebb lett általa.
Ebből az a tanulság a németeknek, hogy ha a nagy pártok nem hajlandóak a párbeszédre, akkor azzal a populistákat segítik hatalomra, ők lesznek a nevető harmadikak. Ráadásul az FPÖ saját médiabuborékot hozott létre, külön igazságokkal és tényekkel.
Ausztria azt támasztja alá, hogy Európa hamarosan megszűnik létezni a béke, a nyitottság, a Felvilágosodás és a kölcsönös együttműködés birodalmaként.
Bloomberg
Itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában, mert a szélsőjobbos Szabadságpárt a hatalom átvételéről tárgyal Hitler szülőhazájában – figyelmeztet a szemleíró, Marc Champion. Ez az első alkalom a 2. világháború óta, hogy szélsőséges kancellár lesz az országban, de nagyon is beleilleszkedik a fejlett nyugaton tapasztalható irányba.
A populisták kihasználják az olyan űrt, mint amit az okozott, hogy egyik elődje, a néppárti Kurz hamisan tanúskodott a bíróságon, amiért el is ítélték. Az osztrák demokrácia jó eséllyel nem fog belehalni az FPÖ uralmába, de azért ajánlatos rendkívül elővigyázatosnak lenni az adott helyzetben.
Hiszen a PiS mindent megtett, hogy hivatalból felszámolja a jogállamot, de belebukott. Még Orbán hatalma is egyre ingatagabbnak látszik. Meloni posztfasisztából átment pragmatikusba, ami szintén reménysugarat jelent. De a demokrácia már rég védekezésre kényszerül, nyomul a szélsőjobb, nem ritkán Putyinnal egyeztetve.
Megint olyan időszak van, amikor nagy tömegek küszködnek a megélhetésért és zavarja őket, hogy a hagyományos pártok nem találják a megoldást. Akárcsak a 30-as években, populista erős emberek egyszerűsítő gyógymódokat ajánlanak, idegen bűnbakokat keresnek. A készülő kereskedelmi háború véget vetne a globalizációnak, amely egyszerre teremtett gazdagságot és egyenlőtlenséget.
Komoly ok az aggályra, hogy a populisták könnyűszerrel megsemmisíthetik azokat az intézményeket, amelyek lehetővé tették felemelkedésüket, és amelyek a szabadságjogok megvédésére szolgálnak. Ez ügyben nincs jobb figyelmeztetés, mint az, hogy a 30-as években diadalmaskodott a fasizmus.
Washington Post
Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, és az USA bölcsen teszi, ha megkezdi az előkészületeket, hogy válaszoljon az Eurázsiából fenyegető veszélyre, amelynél jelenleg nincs nagyobb a geopolitikában. Így foglalja össze legújabb könyve (“The Eurasian Century: Hot Wars, Cold Wars, and the Making of the Modern World.”) mondandóját Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára, az American Enterprise Institute vezető elemzője.
Mind a négy országnak feltett szándéka, hogy kulcsövezetekben megdöntse a fennálló rendet, és az egészen vészterhes, hogy összeállnak ezek az agresszív hatalmak. Természetesen nincs szó az autokráciák NATO-járól, mert továbbra is átható a bizalmatlanság ezen illiberális kormányok között. De mindenképpen véget kívánnak vetni a Pax Americanának.
Egymás közti kapcsolataik már azzal elősegítik az agressziót, hogy csökkentik a költségeit, hiszen pl. Oroszország nyugodtan folytathatja a háborút Ukrajnában, nem kell attól tartania, hogy Kína hátba támadja. Hadseregeik tanulnak egymástól, ráadásul azt jelzik, hogy ha Amerika netán viszályba keveredne, mondjuk, Moszkvával, Kína nem fogja ölbe tett kézzel nézni. Így viszont az egyik konfliktus könnyen átcsaphat a másikba.
Washington azonban továbbra sem vet számot azzal, hogy a veszély immár globális, és ha pl. Putyin legyőzi Ukrajnát, az az egész autoriter koalíció sikere volna a demokratikus világ ellenében. Az USA-nak nem három, hanem öt %-ot kellene védelemre költenie és szorosabban együtt kellene működnie az eurázsiai szövetségesekkel.
Emellett a fejlett világnak komolyabb nyomást kellene gyakorolnia az ellenségre, a többi közt hatásosabb oroszellenes szankciókkal. Merthogy ismét nagy küzdelem folyik Eurázsiáért.
Wall Street Journal
Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes. Grönland jól sülhet el, ha ügyesen csinálják, Panamában zűrzavar lenne a csatorna átvételéből, míg Kanadában a leendő amerikai elnök szövetségeseinek árt, hogy trollkodik a Fehér Ház következő gazdája – állapítja meg a vezércikk.
A gond ott van, hogy a politikus szuverén nemzeteket és területeket tekint ingatlannak, és most Kanadát, Panamát és Grönlandot is besorolná az Egyesült Államok portfóliójába. Csak éppen nehéz megmondani, hogy mikor viccel és mikor nem. Szeret kötekedni a haladó kanadai kormányfővel, ám a szomszéd ország lakosainak eszük ágában sincs csatlakozni az USA-hoz. Így minél inkább erőlteti Trump, hogy a másik állam tagozódjon be Washington fennhatósága alá, annál inkább ront a nacionalista Konzervatív Párt választási esélyein.
Panama maga a káosz, ha a megválasztott elnök komolyan gondolja-e, hogy akár katonai erőt is bevet a csatorna felügyeleti jogáért. Ellenséget csinálna egy szövetségesből. Tényleg végtelen gerillaháború a nagy vágya? Inkább persze arról van szó, hogy kedvezményes díjat akar kicsikarni, de az egyszerűen nem igaz, hogy az átkelőt kínai katonák igazgatják. Valójában egy hongkongi cégről van szó.
Grönland fogós, ravasz kérdés, mert tényleg nemzetbiztonsági ügy. Viszont amikor Trump ez esetben sem zárja ki, hogy a hadsereggel foglaltatja el a területet, azzal aligha nyeri meg magának a helyieket, mármint hogy legyenek függetlenek és utána álljanak össze rossz szereplőkkel.
Ha a politikus arra használja a kinyilatkoztatásokat, hogy terrorizálja Amerika barátait, azzal nem segít az igazi gonosz fickók ellen.
Time
Elon Musk adja a lovat a szélsőjobb AfD alá, de ez vissza fog ütni – jósolja Paul Hockenos, aki szabadúszó újságíró Berlinben. Konstatálja, hogy miután az üzletember nagyjából 260 millió dollárt költött Trump újraválasztására, amiért cserében magas kormányzati tisztséget kap, a világ leggazdagabb embere most Európát pásztázza tekintetével.
Támadássorozatot indított a brit miniszterelnök ellen, leszólta a német kancellárt, valamint a szociáldemokraták elnökét. Teljes mértékben beáll viszont az AfD mögé, noha az annyira szélsőséges, hogy még a hasonszőrű európai szövetségesek is megrótták érte.
Csak éppen Musk mintha nem nézte volna meg, hogy kit támogat, mert a párt gazdaságpolitikáját aligha fogadná el. Hiszen amit ő akar: adócsökkentést a cégek és a gazdagok számára, a szakszervezetek hatalmának letörését, a szociális juttatások visszafogását, az leginkább a CDU, illetve a szabad demokraták törekvése
Pont azokat idegenítette el magától, akikre hamarosan szüksége lenne. Pl. Merzet, a kereszténydemokraták vezetőjét, a kancellári poszt várományosát. Emellett nem veszi figyelembe, hogy az EU feladata a demokrácia elmélyítése és védelme, ha netán egy tagállam eltévelyedne. Jó példa rá Magyarország, amely soros elnökként a világon semmit sem intézett.
A legtöbb európai azt akarja, hogy ne kerülhessen hatalomra olyan autokrata, mint Trump, még ha Orbán azt igazolja is, hogy ez a szándék nem mindig jön be. A demokratikus német pártok azonban fenntartják a tűzfalat az AfD körül.
Musk azon van, hogy a vitát a demokrácia bukásáig élezze, ám le kell leplezni a tervét. Ez pompás kezdet lenne egy olyan évhez, amely vereségeket, semmint sikereket hozhat a szélsőjobb számára.
The Times
Gerard Baker, a Wall Street Journal volt főszerkesztője nem tartja tragikusnak visszaszorulnak a hagyományos sajtóorgánumok, szerinte ez nem más, mint a jelentős baloldali fölény mérséklődése. De az érintett szerkesztőségek csak saját maguknak köszönhetik, hogy megrendült a bizalom irántuk.
Azaz nincs szó jobboldali hatalomátvételről, ám azért sötét vihar gyülekezik a nyugati média és maga a liberális demokrácia fölött. Olyan márkák helyét veszik Trump Big Tech és sajtó vazallusai, mint a BBC, a New York Times, a Washington Post és a CNN. Személy szerint Musk, Zuckerberg, illetve Jeff Bezos, aki a Washington Postban engedelmesen közöl mindent, amit csak az új elnök akar, már a hivatalba lépése előtt.
De ennél fontosabb, hogy olyan világot élünk, amelyben kétes eredetű alternatív információk zúdulnak a nagyközönség fejére és az fogyasztja is ezeket rendesen. Ezen azonban nem szabad csodálkozni, hiszen nagy tekintélyű lapok korábban olyasmivel traktálták a publikumot, hogy Trump összejátszott az oroszokkal a megválasztása érdekében. Vagy hogy a koronavírus nem egy vuhani laboratóriumból indult.
Meg hogy rasszista amerikai rendőrök szakmányban fojtanak meg feketéket. Mindazonáltal ami most zajlik, az bizonyosan rossz a demokrácia szempontjából: terjed az információs köd, és nincs olyan fórum, amely megbízhatóan el tudná dönteni, hogy mi az igaz és a valódi. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ki miatt jutottunk ide.
Süddeutsche Zeitung
Moldovában a szakadár Dnyeszteren túli terület fagyoskodik, Szlovákia viszont fenyegetőzik, miután Ukrajna az év eleje óta nem továbbít orosz gázt vezetéken. Fico elment Moszkvába, miközben Kijevben még egyszer sem járt, amióta jó egy éve ismét hatalomra lépett.
De nyilvánvalóan rossz helyen kopogtat. Jön Európába az orosz gáz, csak más utakon, mint eddig, lásd a cseppfolyósított halmazállapotot. Magyarország a Török Áramlat miatt más tészta.
Viszont az ukrán tranzit megszűnte óriási gondot okoz Moldovának, azon belül is Transznyisztriának, amely idáig gyakorlatilag ingyen kapta Moszkvától az orosz gázt. Az egyetlen hőerőművet most szénnel működtetik, de a tartalék már csak két hónapra elegendő. Az iskolákat bezárták, sok vállalat nem termel, a kórházaknak is erősen vissza kellett fogniuk a tevékenységüket. A 400 ezer lakos fát gyűjt, hogy legyen mivel tüzelni és köteles takarókkal szigetelni ajtót-ablakot.
Moldova idejében lépett és gondoskodott arról, hogy Románián keresztül gázhoz jusson. Ám az ár sokkal magasabb, de lehet, hogy a Kreml pont erre épít. Vagyis hogy a drágulás miatt az emberek szembefordulnak az EU-barát kormánnyal. Ám az orosz vezetés egyelőre csak azt kockáztatja, hogy elveszti befolyását az ellenőrzése alatt álló Dnyeszteren túli övezetben.
Az import ugyanakkor megdrágulhat egész Európa számára – mondja a szlovák gazdasági miniszter, aki most a Bizottságnál kilincsel segítségért.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >
A magyar kormány egyik legfontosabb tagját tette indexre az amerikai pénzügyi tárca
Egy NATO-szövetséges esetében még nemigen fordult elő ilyen szankció. Jelzi azonban, milyen mélyre süllyedt a kétoldalú >
Trump és Grönland
Hszi kínai elnök láthatólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni amerikai kollégájával. Ennek ellenlépéseként valamit a következő >
Guardian: Nem lesz könnyű Rogánt levetetni a listáról
Amerika 3 év után hozta meg a döntést Rogán ellen, akit gyakran propaganda miniszterként emlegetnek és >
A Balkán mint orosz propagandalaboratórium
A magyar demokrácia leépítése minta az olyan, tanulékony diákok számára, mint a szerb elnök, Fico, vagy >
Orbán populista agytrösztje szítja a kultúrháborút Skóciában
„Úgy tűnik, hogy a felsőfokú oktatási intézményekbe való befektetés egy szélesebb stratégia része, amelynek célja, hogy >
Egy szélsőjobboldali kancellár? Ausztria példája Németországot is meg kell riasztania
A Süddeutsche Zeitung új bécsi tudósítója úgy látja, hogy nyugodtan félre lehet verni a vészharangokat Németországban >
Ukrajna nagy dilemmája: Zelenszkij a békediktátumtól tart
Az amerikai elnök már most nyomást fejt ki Kijevre, ám a lakosság és a hadsereg egy >
Orosz rulett a köztársasággal
A Der Standard főszerkesztője azt gondolja, hogy amit most csinál az Osztrák Néppárt, az orosz rulett >
Nehammer után itt az özönvíz
Ezt állapítja meg a Die Presse vezércikke, miután több hónap után összeomlottak a hármas koalíció reményei, >
A mumpizmus fenyegetése
Trump és mecénása, Musk azon van, hogy lerombolja a nyugati demokráciákat, ezért mindennél fontosabb, hogy Németország >