2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A mumpizmus fenyegetése

A következő német kancellár posztjánál jelenleg nincs fontosabb a demokratikus világban

A mumpizmus fenyegetése

Trump és mecénása, Musk azon van, hogy lerombolja a nyugati demokráciákat, ezért mindennél fontosabb, hogy Németország vezető szerepet vigyen az ellenállásban – fejti Konrad Schuller, a Frankfurter Allgemeine Zeitung berlini tudósítója. Merthogy Amerikában hamarosan egy elítélt bűnöző lesz az elnök, akit egy sokszoros milliárdos pénzel, ugyanő világszerte a jobboldali radikálisok gyámolítója. Egyezségük, amely messze nem sziklaszilárd, valamelyest emlékeztet az orosz oligarchiára a korábbi Putyin idején, amikor is ezek a körök egyesültek, hogy kiüssék nyeregből a demokráciát. Egyfajta PPP, vagyis Public Private Partnership ez, ami mostanában nagy divat több illiberális rezsimben is. Timothy Snyder mumpizmusnak nevezte el Musk és Trump összefogását, amely újabban már más országokra ácsingózik. A Panama-csatornára, Grönlandra. Az elnök azzal tréfálkozik, hogy Kanada csatlakozzon az USA-hoz. A Tesla tulajdonosa egyidejűleg kampány folytat az európai demokráciák szétverésére. Segíti az AfD-t és olyan EU-ellenes figuráknak udvarol, mint Orbán és Le Pen. Csakhogy Amerikának szüksége van partnerekre Kína ellen, ezért a legrosszabbat meg lehet akadályozni, ha az európai és NATO-szövetségesek bizonyítják, hogy nélkülözhetetlenek. Ezzel együtt még akár az is bekövetkezhet, hogy széthullik az Unió, mert rá van utalva az USA védelmére és nem tud sokat tenni az agresszív mumpizmussal szemben. Egyes országok ez esetben Trumpot követhetik, mások Oroszország vonzásában kerülhetnek, míg megint mások várhatóan Kínához törleszkednek. A kontinensen tekintélyuralmi fenevadak osztoznának. Berlinnek azonban egyben kell tartania a boltot. Viszont ha a kontinens átmenetileg elidegenedik Washingtontól, ezt csak úgy élheti túl, ha az Orbánok és Weidelek dacára a mag összetart. Vagyis kellenek a franciák, a britek, olaszok, spanyolok, hollandok, lengyelek, baltiak és skandinávok. Úgyhogy bárki is lesz a következő német kancellár, az ő posztjánál jelenleg nincs fontosabb a demokratikus világban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Kronen Zeitung

 

A legnagyobb osztrák bulvárlap vezércikke úgy ítéli meg, hogy Lengyelország felfelé tart, Magyarország viszont lefelé. A szerző, Kurt Seinitz szerint Varsó a titkos sztár keleten, növekedési mutatói tekintélyesek.  Törekszik Orbán is, de ő arra, hogy szembemenjen az EU-val.  A magyar gazdaság ugyanakkor nincs jó állapotban. Az ország lemarad a küzdelemben, hogy behozza hátrányát a Nyugattal szemben.

 

Az egy főre jutó jövedelem alapján éppen most előzte meg Lengyelország. A magyar kormány ugyanakkor lecsúszott egymilliárd eurós uniós támogatásról, mert saját céljainak megfelelően hajlítgatja a törvényeket, no meg a kormányzati elit korrupciója miatt. Orbánnak azonban esze ágában sincs, hogy beadja a derekát. Inkább Kínától kér kölcsönt, de milyen áron?

 

Aggasztó, hogy a politikus látványosan radikalizálódik, „meg akarja hódítani” Brüsszelt. Már ha lesz hozzá elég szélsőséges szövetségese, de addig még eltelik egy kis idő. Téved, amikor azt reméli, hogy Trump majd kivételes elbánásban részesíti. Washingtonnak Meloni többet számít, és ő kevésbé önfejű.

 

A magyar elnökség másból sem állt, mint külön utakból és vétókból. Ám a kormányfő egotripje a világon semmi eredményt nem hozott a magyaroknak. Az ország sajnos továbbra is szegény, csak az Orbán-klán szedte meg magát. 

 

Le Monde

 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy Lengyelország egy hullámhosszon van Európával, soros elnökként Varsó most a háború kapcsán megmutathatja, milyen ütőkártyái vannak, és hogy mennyire érett 20 évvel az uniós csatlakozás után.

 

Az orosz agresszió kulcskérdéssé vált Európa számára és a lengyelek központi szerepet játszanak a segélyek továbbításában, miközben saját keleti határuk megerősítésén dolgoznak. Előzőleg a soros elnöki teendőket Magyarország látta el, amely nem tündökölt féléves teljesítményével Brüsszelben. Hadilábon áll az EU-val, ám pont ez közvetve kiemeli, mennyire jó európai tanítvány a lengyeleknél hatalmon lévő koalíció.

 

Tusknak azonban fel van adva a lecke, mert Ukrajnát és Moldovát ma sokkal nehezebb feltételek közt kell felvenni, mint amikor két évtizede a keleti nyitás zajlott. Az ország nem jeleskedik a zöld átmenetben, változatlanul függ a széntől és aggódik vidéki választói miatt. A bevándorlás kérdésében kemény álláspontot képvisel, főleg, hogy Belarusz eszköznek tekinti az illegális migránsokat.

 

Az is történelmi paradoxon, hogy a lengyel fél akkor veszi át a gyeplőt Európában, amikor a belső gondok miatt visszahúzódott a Weimari háromszög másik két tagja: Németország és Franciaország, amely egyébként az európai építés fő erejének számít. Tusk nélkülük nem boldogul, ezt tudja. Ám a példátlan helyzet jó esélyt kínál neki, hogy megmutassa:  Lengyelország beérett.

 

Spiegel

 

Az új észt kormányfő úgy látja, hogy alighanem már Orbán és Fico is rájött, kivel is van dolga Putyin személyében, de valószínűleg abban bíznak, hogy mindig meg tudnak vele valamiképpen alkudni. A magyar vezető azt hangoztatja, hogy megegyezéssel kell véget vetni a háborúnak, de miképpen volna ez lehetséges, amikor a másik oldalon olyasvalaki van, aki megtámad egy másik országot, asszonyokat és gyerekeket öl meg?

 

Egyébiránt a földrész nagy része már átlát a politikuson, de van egy kisebbség, amely inkább az alternatív tényeknek, illetve történelemírásnak hisz.

 

Az interjúban, Kristen Michal, aki az EU külpolitikai főmegbízottjának választott Kallastól vette át a posztot, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ha Ukrajnában nem sikerül megállítani Oroszországot, valamint észak-koreai és iráni szövetségeseit, akkor mind a három folytatja a háborús politikát.  

 

A Kreml célja, hogy erővel szerezzen érvényt céljainak, Egész Európára kiterjesztette a hibrid hadviselést. Csak egyvalamit tisztel: az erőt. Putyin cseppet sem mesterstratéga, úgy működik, hogy ha valami erősebbe ütközik, akkor enged. Jelenleg pedig a NATO megosztásán ügyködik.

 

Az ukránoknak kell győzniük, ehhez szabad kezet kell kapniuk a nyugati fegyverek felhasználásához. Mert a harcok csak akkor állnak le, ha Moszkva érzékeli, hogy nem tud előbbre jutni a fronton. Ugyanakkor Kijevnek biztonsági garanciákat kell kapnia, aminek legjobb formája az uniós, illetve NATO-tagság. Ha netán európai csapatok érkeznek az országba a fegyvernyugvás betartásának ellenőrzésére, az ő biztonságukat is szavatolni kell.

 

Die Welt

 

A következő amerikai elnök Ukrajna-megbízottja úgy gondolja, hogy a jelenlegi frontokat befagyasztanák, csakhogy a tűzszünet továbbra is igen távolinak tűnik, mivel Putyin semmiféle tárgyalási hajlandóságot nem tanúsít, és még csak nem is jelezte, hogy fontos lenne neki a téma. Ám mégis jó, hogy vita folyik a kérdésről, mert csakis Európa tudja útját állni az orosz imperializmusnak. Erről ír vendégkommentárjában a Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke.

 

Michael Roth kiemeli: Európának nem szabad a hamis biztonság ígéretébe ringatnia magát. Megfelelő garanciák nélkül félő, hogy a nyugalmi időszakot a Kreml a hadsereg újjászervezésére aknázná ki és adandó alkalommal újból megindulna. A megszállt területeken állandósulna a terror, még inkább fokozódna az ukrán identitás felszámolása.

 

És teljesen mindegy, hogy a fegyvernyugvásért cserében Kijev lemond-e a NATO-tagságról, mert az orosz elnök számára a szomszéd állam leigázása, az ukrán nemzet szétverése a cél. Ezen felül le kívánja rombolni a biztonsági rendet a földrészen, hogy helyreállítsa az orosz befolyási övezetet Közép-, illetve Kelet-Európában.

 

Ha Trumpnak mégis sikerül elhallgattatnia a fegyvereket, akkor tisztázni kell, hogy miként lehet azt tartósítani. A legjobb megoldásnak az ígérkezik, hogy Ukrajnát a katonai szövetség védőernyője alá kell helyezni, valamint szorgalmazni kell a gyors uniós belépését.

 

Európának fel kell készülnie, hogy fokozott szerep hárul rá béke érdekében, ideértve, hogy meg kell erősíteni az ukrán hadsereget, nehogy Putyinnak megint kedve szottyanjon támadni. Az újjáépítés költségeiről nem is beszélve. Ehhez igénybe kellene venni – előzetes jóvátételként – a nyugaton befagyott 240 milliárd eurós orosz állami vagyont.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A német-francia duó gyengélkedése miatt jelenleg a kereszténydemokrata von der Leyen és a posztfasiszta Meloni alkotja az „Európa-csapatot”, bármennyire is furcsa ez a pár – véli Josef Kelnberger, a brüsszeli tudósító. Vagyis – teszi hozzá - a szélsőjobbos politikus közelebb kerül az uniós politika közepéhez, de a kísérlet egyaránt jelent esélyt, valamint kockázatot.

 

A Politico tavaly az olasz kormányfőt választotta az EU legbefolyásosabb emberének, majd senki sem csodálkozott azon, hogy a Bizottság elnöke az év végén négyszemközt mindent megvitatott partnerével, amit az idén együtt el akarnak intézni. Meloni az EP-ben is konstruktív politikát folytat, nem úgy, mint Orbán és Le Pen, vagy az AfD. Bizalmasa, Fitto helyettes lett von der Leyen alatt, utóbbi kifejezett kívánságára.

 

A Berlin és Párizs okozta hatalmi vákuum folytán a Bizottság vezetője a kontinens egyeduralkodójának tűnik. Az általa irányított testület szerint semmi jel nem utal arra, hogy az olasz kormány módszeresen aláásná a jogállamot, ellentétben Magyarországgal és Szlovákiával.

 

A zöldek és a baloldaliak persze most azt kérdik Brüsszelben, tudja-e von der Leyen, hogy mit csinál. Netán lépre megy egy posztfasisztának, aki belülről igyekszik szétrombolni a közösséget. A kereszténydemokraták és a konzervatívok ezzel szemben abban bíznak, hogy az Olaszország Fivérei megtalálja az utat a politika európai fő áramlatába. Akkor ugyanis megosztódna a szélsőjobb.

 

Hogy Meloni miért bizonyul ennyire mérsékeltnek, annak az az oka, hogy rá van szorulva az uniós pénzekre és csak gazdasági viharok támadnának abból, ha Orbán mintájára összerúgná a patkót Brüsszellel.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A szabadságot és a világiságot a nyugati identitás központi elemének kell tekinteni, miközben a Nyugat már nem is tudja, kicsoda is a valóságban, mert elvesztette saját önazonosságának egy fontos részét. Erről beszélt a lapnak Georg Essen, a berlini Humboldt Egyetem katolikus teológusa.

 

Kiemelte, hogy Putyin és Kirill pátriárka életveszélyes, és elemi fenyegetést jelent. Amikor a keresztény Nyugat megmentőjének szerepében jelennek meg, a német tudósban először is az európai és a demokrata tiltakozik, de keresztényként sem tetszik neki, hogy az orosz vezetés eszköznek tekinti a katolikus vallást.

 

Hiszen mind a Kreml, mind az orosz Ortodox Egyház fél a szabadságtól, mert az elvezet a pluralizmushoz. A gond csak az, hogy Nyugaton jelenleg nagy a tanácstalanság, nem látni, hogy a demokráciák készek-e megvédeni az értékeiket. Nincs ötlet, miként kellene a közös politikát alakítani.

 

Európa nyugati kötődése lazul, mert az autoriter-populista Trump elfordul a nyugati elvektől, veszélyezteti a liberális demokráciát. A zárt világnézeti rendszerek ugyanakkor a tekintélyuralom felé haladnak, figyelmen kívül hagyják a szabadságjogokat, ideértve a vallásszabadságot.

 

Azt látni, hogy a demokráciát a jelentősen megerősödő jobboldali populizmus belülről rágja szét. Megingott a jogállam Magyarországon, Olaszországban, de még Franciaországban is. Megy a küzdelem a kulturális identitásért. A demagógia azért annyira veszélyes, mert autoriter formában jelentkezik, támadja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a vélemény és az egyén szabadságát.

 

Az interjúalany fel nem foghatja, miként adhatja fel bárki is önként és dalolva a saját szabadságát. Hiszen az autokraták a szabadságot fenyegetik.

 

2025. január 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Tovább

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

Tovább

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Tovább