Napi ajánló
Szégyenletes, hogy a Nyugat még mindig támaszkodik az orosz gázra
Az erősen konzervatív újság a Daily Telegraph véleménye ez. Ily módon ugyanis az a helyzet, hogy a nyugati adófizetők jelentős mértékű katonai, illetve humanitárius segítséget nyújtanak Ukrajnának, viszont továbbra is feltöltik az orosz államkasszát, miközben országaik szankciókat hoztak a Kreml ellen. Ez a képtelen állapot ért véget tegnap, miután Magyarország, Szlovákia és Ausztria számára is lezárult a vezeték, amelyen keresztül jött a gáz, cserében pedig évi mintegy 4 milliárd fontot fizettek. Ez azután megkérdőjelezte a megtorló intézkedések hatását. Viszont mivel Kína és India átveszi a feleslegessé vált energiahordozó jelentős hányadát, nem sikerül térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot. Az infláció elszabadult, de a moszkvai üzletekben bőven van áru. Most elsősorban Szlovákiában és Ausztriában kell gázáremelkedésre számítani, de nem valószínű, hogy ismét olyasfajta sokk jelentkezik, mint amikor az orosz fél csaknem három éve, az invázió után elzárta a gázcsapot. Ám ettől még jön a tél. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Hogy megszűnt a gázszállítás Ukrajnát át, az éreztetheti hatását az európai energiaágazatban, de az anyagiakon keresztül befolyásolhatja azt is, hogy Moszkva mennyire képes folytatni a háborút. Emellett a Kreml már nem tudja olyan mértékben eszközként használni az energiahordozókat az EU ellen, mint idáig. Elemzők szerint évi 6,5 milliárd dollárral csappan meg Oroszország gázbevétele.
Ugyanakkor kockázatos ukrán szempontból, mert az orosz hadsereg immár célba veheti a vezetéket, amelyet idáig megkímélt. A földrészen viszont nagyon nem hat a gázárakra, mert vannak más beszerzési útvonalak. De a kontinens már akkor hozzálátott a függőség felszámolásához, amikor 2022-ben az orosz vezetés revolverezte a gázexport felfüggesztésével.
Ennek megfelelően az orosz részesedés 3 év alatt 40%-ról 15% alá esett az ellátásban a múlt év végére, de mivel nagy a kereslet még ennek a kisebb mennyiségnek a kiesése is okozhat gondokat az Unióban. Az irányadó árak tavaly jó 50%-kal nőttek, habár messze elmaradtak az invázió utáni szinttől.
Elemzők ugyanakkor nyugtalanok, mert a pótlás nem lesz egyszerű, viszont drága lehet. A gáz Amerikában négyszer olcsóbb. Magyarország, amely a gáztranzit folytatása mellett kardoskodott, a szükséges mennyiség döntő részét a Török Áramlaton keresztül szerzi be.
https://www.nytimes.com/2025/01/01/world/europe/ukraine-russia-gas-europe-explained.html?searchResultPosition=2
Independent
Hogy Ukrajna befejezettnek nyilvánította az Oroszországgal jó 30 éve kötött tranzitegyezményt, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem érkezik orosz gáz Európába, csak az eddiginél jóval kisebb mennyiségben és a Török Áramlaton keresztül, illetve cseppfolyósított formában. Mindenesetre az európai import hozzávetőleg 14 billió köbméterrel csökken.
A Bizottság szerint ez annyi, hogy nyugodtan pótolni lehet más forrásból. Ám Moldova máris megérzi, mivel a transznyisztriai szakadár köztársaság leállította a háztartások gázellátását, nem lehet sem főzni, sem fűteni földgázzal, és meleg víz sincs, mert már nem jön több energiahordozó ukrán földön keresztül.
Kijev évi 800 millió dollár veszít, mivel immár nem engedi át területén az orosz gázt, Moszkva viszont kb. 5 milliárd eurót írhat le. Saját bevallási szerint a Gazprom piaci tőkeértéke 22 milliárd font, bár az Európába továbbított mennyiség az utóbbi négy évben 78%-kal esett vissza. Úgyhogy a cég már két éve nettó 5,5 milliárd fontos hiányt jelentett, amire jó 20 éve nem volt példa.
A kieső ukrán tranzit pedig 4,14 millió fonttól fosztja meg a céget, azaz további 6,7%-kal lesznek kisebbek a bevételei. Ez azért nem mindegy, mert a jövedelem nem kis részben a háború folytatására szolgál. Az olaj- és földgázexport haszna a központi költségvetés 30-50%-át teszi ki.
A Kínába irányuló gázkivitel már korántsem ennyire jövedelmező, mert ott az árak 28%-kal alacsonyabbak, mint Európában. Egyébiránt az orosz államháztartás szempontjából az olaj sokkal lényegesebb, mint a földgáz. Mellesleg erősen gyanítható, hogy Európa továbbra is vesz orosz kőolajat, csak Kínán és Indián keresztül, miután ott feldolgozzák.
https://www.yahoo.com/news/ukraine-ends-russian-gas-pipeline-155956876.html?fr=sycsrp_catchall
Daily Telegraph
Az erősen konzervatív újság szégyenletesnek nevezi, hogy a Nyugat még mindig támaszkodik az orosz gázra. Ily módon ugyanis az a helyzet, hogy a nyugati adófizetők jelentős mértékű katonai, illetve humanitárius segítséget nyújtanak Ukrajnának, viszont továbbra is feltöltik az orosz államkasszát, miközben országaik szankciókat hoztak a Kreml ellen.
Ez a képtelen állapot ért véget tegnap, miután Magyarország, Szlovákia és Ausztria számára is lezárult a vezeték, amelyen keresztül jött a gáz, cserében pedig évi mintegy 4 milliárd fontot fizettek. Ez azután megkérdőjelezte a megtorló intézkedések hatását. Viszont mivel Kína és India átveszi a feleslegessé vált energiahordozó jelentős hányadát, nem sikerül térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot. Az infláció elszabadult, de a moszkvai üzletekben bőven van áru.
Most elsősorban Szlovákiában és Ausztriában kell gázáremelkedésre számítani, de nem valószínű, hogy ismét olyasfajta sokk jelentkezik, mint amikor az orosz fél csaknem három éve, az invázió után elzárta a gázcsapot. Ám ettől még jön a tél.
https://www.yahoo.com/news/reliance-russian-gas-shames-west-210000385.html?fr=sycsrp_catchall
The Times
A gázvezeték vége, ezt a címet adta szerkesztőségi állásfoglalásának a konzervatív lap, amely érthetőnek nevezi, hogy Zelenszkij tovább nem szerette volna pénzelni az ellenségét. A kereskedők felkészültek, ám a pillanat pont akkor jött el, amikor a hideg miatt nagy a kereslet.
A következmény azonban messze nem olyan súlyos, mint ha korábban állt volna le a szállítás. Az EU jó ideje bölcsen noszogatja tagjait, hogy váljanak le az orosz gázról, ennélfogva Moszkva már nem tudja úgy sarokba szorítani európai vevőit, mint korábban. Hála a cseppfolyósított gáznak, az Unió megbirkózik azzal, hogy vége lett az egész tranzitrendszernek.
Az orosz gáz azonban továbbra is fontos forrás a kontinens számára, bár most Magyarország és Szlovákia nehezebb helyzetbe kerül, mint a többiek. Vezetőik nagy felhajtást csináltak a vezeték lezárása miatt, még ha csupán belpolitikai okokból is. A gáz azonban a Török Áramlaton keresztül eljut hozzájuk.
Oroszország az LNG 2. legnagyobb szállítója a földrész számára. De ha a következő hónapokban jelentősen felmennek az árak, akkor az európai politikusokra fokozódik a nyomás, hogy csináljanak valamit, mert túl sokba kerül az energia.
Trump beiktatása, illetve hogy véget érhet a háború, megint csak megrázhatja az energiapiacot a földrészen. A vezeték lezárása ugyanakkor emlékeztet arra ezekben a téli hónapokban, hogy még messze van, amíg Európa eléri a tényleges energiafüggetlenséget.
https://www.thetimes.com/article/8b4cdc87-97c6-4c62-9a4a-d0c9c1bae7a2
Die Welt/DPA
Magyarország számára elszállt 1,04 milliárd eurónyi uniós támogatás, ami a lemaradt területek felzárkóztatására szolgált volna, mert a kormány nem hajtotta végre a Brüsszel által megkívánt reformokat – erősítette meg a Bizottság szóvivője. Az Orbán-kabinet nem számolta fel az érdekütközéseket és nem tett hatékony lépéseket a korrupció ellen.
A magyar fél értetlenül reagált a fejleményre. Hogy a lyukat betömje, a jobboldali-populista Orbán Viktor mostanában a többi közt Kínára teszi a tétjét. Áprilisban már lehívott egy milliárd eurónyi hitelt több kínai állami banktól, ám ez csak a nyáron került ki, az Államadósság Központ összesítéséből.
Peking igencsak aktív a magyar gazdaságban, de emellett a miniszterelnök próbálja megszerezni a befagyasztott EU-s pénzeket is, összesen 19 milliárdot. Legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy nem engedi át a következő hétéves közösségi költségvetést, ha a többiek nem térnek jobb belátásra. A büdzséről az egyeztetések az év közepén indulnak. De diplomaták feltételezik, hogy akkor is igyekszik majd megzsarolni a partnereket, amikor a hónap végén az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról kell dönteni.
https://www.welt.de/politik/ausland/article255007022/Ungarn-verliert-Anspruch-auf-EU-Hilfen-in-Milliardenhoehe.html
Frankfurter Rundschau
Megkönnyebbülést hozott, hogy Magyarországtól Lengyelország vette át az uniós soros elnöki teendőit, mert sokan szeretnék, ha helyreállnának a normális állapotok a szervezetben, ám diplomaták félnek attól, hogy a májusi elnökválasztás túlságosan is leköti a Tusk-kormány erejét.
A szerző, Jan-Frederik Wendt, a központi szerkesztőség turnusvezetője megkereste Guntram Wolffot, a brüsszeli Breugel Intézet igazgatóját, aki ott látja a nagy különbséget a lengyel és a magyar vezetés között, hogy utóbbi erősen a többiek idegeire ment. Orbán Putyin egyik legnagyobb hívének számít, feldühítette az európaiakat, amikor minden előzetes bejelentés nélkül találkozott az orosz, illetve a következő amerikai elnökkel.
Vele ellentétben lengyel kollégája az EU hívének számít, és keményen szembe akar szállni az orosz államfővel. Ám hogy odahaza valóra tudja váltani reformígéreteit, ahhoz meg kell szereznie az elnöki posztot, mert különben könnyen elolvadhat a koalíció előnye.
Pjotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője azt gyanítja, hogy a választási küzdelem megköti Varsó kezét a következő öt hónapban. Egy uniós diplomata pedig elárulta, hogy a tagállamok a Bizottsággal együtt attól félnek: a nemzeti érdekek fontosabbak lesznek az európai céloknál olyan kérdésekben, mint a migráció, a kereskedelem, az energia és az éghajlatvédelem.
A lengyel vezetés – Magyarországhoz hasonlóan – elveti a közelmúltban elfogadott menedékügyi megállapodást, és bírálja a Dél-Amerikával kötött kereskedelmi egyezményt. Fél ugyanis, hogy a lengyel gazdák számára leküzdhetetlen akadályt jelent az olcsó argentin és brazil marha-, illetve szárnyas import.
https://www.fr.de/politik/polen-eu-rat-vorsitz-tusk-ungarn-januar-2025-orban-putin-trump-zr-93493201.html
Süddeutsche Zeitung
Putyin az igazodás mestere, de nagy erőssége a stratégiai kitartás is, továbbá a céltudatosság. Mindezek alapján abból lehet kiindulni, hogy kemény ideológia alapokon erős a meggyőződés nála – fejti ki Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Emlékeztet arra, hogy a politikus ugyan 25 éve van hatalmon, de az utóbbi időben egyértelművé tette történelem-, illetve világképét. Cári nacionalista, hisz Oroszország nagyságában és jelentőségében, ilyen alapon a geopolitika mérnöke. Energiái a sértettségből táplálkoznak, mert nem tudja feldolgozni, hogy összeomlott a szovjet birodalom.
A nemzet fontossága, a szuverenitás és a nemzetközi befolyás nála összeolvad vér és rög- ideológiává, amibe beletartozik, hogy tiszteletet követel országának. Nagyon rossz néven veszi, hogy szerinte nem kapja meg a szükséges elismerést. Olyan kategóriákban gondolkodik, mint a leszámolás, a megtorlás és az elégtétel.
De már előző tisztségeiben is bevett eszköznek számított nála az erőszak és az elnyomás. Lásd Csecsenföldet, Grúziát, Belaruszt, Ukrajnát, az ellenség és az oligarchák kikapcsolását, a sokszínűség felszámolását, a hatalom vertikumát. A keserű igazság azonban az, hogy nem a boldog jövő felé vezeti országát. Egy ilyen szintű diktatúrának szüksége van örök ellenségre, hogy fenntartsa a feszültséget az elnyomáshoz. A béke Putyin végét jelentené.
https://www.sueddeutsche.de/meinung/putin-25-jahre-russland-li.3174414?reduced=true
Washington Post
Kutyaharapást szőrivel, ajánlja Max Boot, vagyis, hogy a Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre. A Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt nagy tekintélyű biztonságpolitikai elemzője felidézi, hogy hány, de hány szabotázscselekményt hajtott végre Moszkva az utóbbi időben Európában.
Hogy az ellenlépés mi lehet, azt egy litván diplomata, Eityydas Bajarunas körvonalazta a minap. A cél az, hogy az oroszok megkeserüljék és ne legyen többé kedvük az ilyen kalandokhoz. Ezért azt javasolja, hogy újabb és újabb gazdasági szankciókat kell hozni a Kreml döntéshozói ellen. Jogi eljárást kell indítani mindazokkal szemben, akik közreműködtek a tenger alatt kábelek megrongálásában és a hasonló műveletekben.
Digitálisan tönkre kell tenni az orosz botokat, el kell távolítani a közösségi hálóról azokat az oldalakat, amelyek hamis híreket terjesztenek és katonai erőt is be kellene vetni. De pl. az orosz árnyékflotta kiiktatásával meg lehet bízni a nyugati titkosszolgálatokat.
Ám mivel Trump igencsak rokonszenvez Moszkvával, a NATO értelmét viszont megkérdőjelezi, nem lehet tőle várni, hogy most majd jól az asztalra csap. Nem egészen két hete a Kongresszusban a republikánusok úgy döntöttek, hogy be kell zárni az amerikai Külügynek azt a részlegét, amely az orosz, kínai és más dezinformációs kampányokat volt hivatott ellensúlyozni.
Ez olyan, mintha az USA feltenné a kezét a több fronton zajló hibrid háborúban, amit – akár tetszik, akár nem - az USA vív az ellenfelek elszánt tengelyével szemben.
https://www.washingtonpost.com/opinions/2024/12/31/russia-hybrid-warfare-ukraine-europe-united-states/
FT
Jogi vihar készül Amerikában, mert Trump minden idők legnagyobb próbájának teszi ki a jogállamot - mutat rá a vezércikk. Ezt abból gondolja, hogy a politikust alapjában véve nagyon is kiszámítható figurának tartja. Hiszen a 4 évvel ezelőtti bukása óta következetesen hangoztatja, hogy ha ismét hatalomra jut, felhasználja ellenségeivel szemben az igazságszolgáltatást.
Ezt pedig nála szó szerint és komolyan kell venni. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a tisztségviselők neki tartoznak hűséggel és nem az alkotmánynak. Így csaknem bizonyos, hogy sajtóvadászat indul a politikában, a sajtóban és a civil társadalomban mindenki ellen, aki ujjat húzott vele. Ilyen Liz Cheney, a korábbi republikánus szenátor, illetve Mark Milley, az egykori vezérkari főnök, őket többször is néven nevezte.
A világ nyugodtan várhatja, hogy az elnök sokkal kevésbé fogja vissza magát, mint az első időszakban. Kiszemeltjei közül az FBI leendő igazgatója, a nemzetbiztonsági szolgálatok vezető tisztségének várományosa, valamint a Pentagon következő feje az, akinek személye különösen nagy riadalomra ad okot.
A legnagyobb féket az illiberális törekvésekkel szemben a felsőház jelentheti, mert a republikánusok többsége csekély. Ha akár csak négyen megmakacsolják magukat, már nem mennek át a jelöltek. De sokat tehetnek az alacsonyabb fokú bíróságok, a médiaorgánumok, valamint a civil szervezetek is. Trump, mint minden erős ember, fél a bátraktól és megveti a talpnyalókat. A határozott kiállás lesz a legfőbb erény a következő hónapokban.
https://www.ft.com/content/d29ccf18-e179-411a-9943-7b6e70102365
The Times
Trump olyan eszközöket vethet be Irán ellen, amelyeket Biden került, mert Teherán ugyan Carter, vagyis a túszejtés óta minden elnöknek problémát okoz, ám most meggyengült. Így értékeli a diplomáciai szakíró, Roger Boyes. A Fehér Ház távozó gazdája önhibáján kívül keveredett bele az ukrajnai, illetve a közel-keleti háborúba, ám a szövetségesek látták, hogy nem alkalmas egyik viszály levezénylésére sem.
Carter és Biden külpolitikai megítélését is az határozza meg, hogy rosszul álltak hozzá az iráni problémához. Viszont az új elnöknek úgyszólván a legfontosabb kérdések közé kell sorolnia, hogy mi legyen az Iszlám Köztársasággal. Újabb és újabb szankciókkal fokozni kell a nyomást az ajatollákra, emellett az olyan államokra is, mint Kína és India, mivel azok felvásárolják az iráni olajat – fölöttébb kedvezményes áron.
A pénz segít finanszírozni a közvetítők útján vívott háborúkat. Az irániak látják, hogy ezek a viszályok semmivel sem visznek közelebb a Nagy-Irán álmához. Ha a Nyugat keményebb retorziókat alkalmaz és azoknak határozottabban érvényt szerez, az elnyomott középosztály és a megosztott elit arról is megbizonyosodhat, hogy az ország csak ráfizet a fegyveres konfliktusokra.
https://www.thetimes.com/comment/columnists/article/trump-can-tackle-iran-in-ways-biden-ducked-wx7srzx9r
Neue Zürcher Zeitung
A holland koalíciónak ugyan nem tagja Geert Wilders, de ő fújja a passzátszelet, ezért a kormány válságról válságra tántorog. A szélsőséges, iszlámellenes pártvezér politikája mára szalonképes lett. Politikai ellenfelei együttműködnek vele, már a múlté a szélsőjobbal szembeni cordon sanitaire.
Pedig a miniszterelnök, a párton kívüli Schoof az eltelt hónapokban egyre jobban beletanult a szerepébe. De azt sem tudja, hová kapjon, hogy egyben tartsa a szövetséget. Fél év alatt legalább kétszer igen közel került a bukáshoz, és Wildersnek mindig benne volt a keze.
A közvélemény kutatásokat változatlanul ő vezeti, mert a média és a társadalom változatlanul igen aggódik kedvenc témája, a bevándorlás miatt. Ő meg úgy viselkedik, mintha hivatalosan a kabinet tagja volna: a repülőtéren fogadta az izraeli külügyminisztert, majd elment Jeruzsálembe és ott az államfővel, valamint Netanjahuval tárgyalt.
Ám cseppet sem biztos, hogy a négypárti szövetség kitölti mandátumát. Most jön a legnagyobb próbakő: jóvá kell hagyni a következő költségvetést. Az elkerülhetetlen megszorítások ügyében nagyon eltérnek a vélemények. Szóval a következő fél évben kell csak igazán venni az akadályokat.
New York Times
Hogy megszűnt a gázszállítás Ukrajnát át, az éreztetheti hatását az európai energiaágazatban, de az anyagiakon keresztül befolyásolhatja azt is, hogy Moszkva mennyire képes folytatni a háborút. Emellett a Kreml már nem tudja olyan mértékben eszközként használni az energiahordozókat az EU ellen, mint idáig. Elemzők szerint évi 6,5 milliárd dollárral csappan meg Oroszország gázbevétele.
Ugyanakkor kockázatos ukrán szempontból, mert az orosz hadsereg immár célba veheti a vezetéket, amelyet idáig megkímélt. A földrészen viszont nagyon nem hat a gázárakra, mert vannak más beszerzési útvonalak. De a kontinens már akkor hozzálátott a függőség felszámolásához, amikor 2022-ben az orosz vezetés revolverezte a gázexport felfüggesztésével.
Ennek megfelelően az orosz részesedés 3 év alatt 40%-ról 15% alá esett az ellátásban a múlt év végére, de mivel nagy a kereslet még ennek a kisebb mennyiségnek a kiesése is okozhat gondokat az Unióban. Az irányadó árak tavaly jó 50%-kal nőttek, habár messze elmaradtak az invázió utáni szinttől.
Elemzők ugyanakkor nyugtalanok, mert a pótlás nem lesz egyszerű, viszont drága lehet. A gáz Amerikában négyszer olcsóbb. Magyarország, amely a gáztranzit folytatása mellett kardoskodott, a szükséges mennyiség döntő részét a Török Áramlaton keresztül szerzi be.
Independent
Hogy Ukrajna befejezettnek nyilvánította az Oroszországgal jó 30 éve kötött tranzitegyezményt, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem érkezik orosz gáz Európába, csak az eddiginél jóval kisebb mennyiségben és a Török Áramlaton keresztül, illetve cseppfolyósított formában. Mindenesetre az európai import hozzávetőleg 14 billió köbméterrel csökken.
A Bizottság szerint ez annyi, hogy nyugodtan pótolni lehet más forrásból. Ám Moldova máris megérzi, mivel a transznyisztriai szakadár köztársaság leállította a háztartások gázellátását, nem lehet sem főzni, sem fűteni földgázzal, és meleg víz sincs, mert már nem jön több energiahordozó ukrán földön keresztül.
Kijev évi 800 millió dollár veszít, mivel immár nem engedi át területén az orosz gázt, Moszkva viszont kb. 5 milliárd eurót írhat le. Saját bevallási szerint a Gazprom piaci tőkeértéke 22 milliárd font, bár az Európába továbbított mennyiség az utóbbi négy évben 78%-kal esett vissza. Úgyhogy a cég már két éve nettó 5,5 milliárd fontos hiányt jelentett, amire jó 20 éve nem volt példa.
A kieső ukrán tranzit pedig 4,14 millió fonttól fosztja meg a céget, azaz további 6,7%-kal lesznek kisebbek a bevételei. Ez azért nem mindegy, mert a jövedelem nem kis részben a háború folytatására szolgál. Az olaj- és földgázexport haszna a központi költségvetés 30-50%-át teszi ki.
A Kínába irányuló gázkivitel már korántsem ennyire jövedelmező, mert ott az árak 28%-kal alacsonyabbak, mint Európában. Egyébiránt az orosz államháztartás szempontjából az olaj sokkal lényegesebb, mint a földgáz. Mellesleg erősen gyanítható, hogy Európa továbbra is vesz orosz kőolajat, csak Kínán és Indián keresztül, miután ott feldolgozzák.
The Times
A gázvezeték vége, ezt a címet adta szerkesztőségi állásfoglalásának a konzervatív lap, amely érthetőnek nevezi, hogy Zelenszkij tovább nem szerette volna pénzelni az ellenségét. A kereskedők felkészültek, ám a pillanat pont akkor jött el, amikor a hideg miatt nagy a kereslet.
A következmény azonban messze nem olyan súlyos, mint ha korábban állt volna le a szállítás. Az EU jó ideje bölcsen noszogatja tagjait, hogy váljanak le az orosz gázról, ennélfogva Moszkva már nem tudja úgy sarokba szorítani európai vevőit, mint korábban. Hála a cseppfolyósított gáznak, az Unió megbirkózik azzal, hogy vége lett az egész tranzitrendszernek.
Az orosz gáz azonban továbbra is fontos forrás a kontinens számára, bár most Magyarország és Szlovákia nehezebb helyzetbe kerül, mint a többiek. Vezetőik nagy felhajtást csináltak a vezeték lezárása miatt, még ha csupán belpolitikai okokból is. A gáz azonban a Török Áramlaton keresztül eljut hozzájuk.
Oroszország az LNG 2. legnagyobb szállítója a földrész számára. De ha a következő hónapokban jelentősen felmennek az árak, akkor az európai politikusokra fokozódik a nyomás, hogy csináljanak valamit, mert túl sokba kerül az energia.
Trump beiktatása, illetve hogy véget érhet a háború, megint csak megrázhatja az energiapiacot a földrészen. A vezeték lezárása ugyanakkor emlékeztet arra ezekben a téli hónapokban, hogy még messze van, amíg Európa eléri a tényleges energiafüggetlenséget.
Die Welt/DPA
Magyarország számára elszállt 1,04 milliárd eurónyi uniós támogatás, ami a lemaradt területek felzárkóztatására szolgált volna, mert a kormány nem hajtotta végre a Brüsszel által megkívánt reformokat – erősítette meg a Bizottság szóvivője. Az Orbán-kabinet nem számolta fel az érdekütközéseket és nem tett hatékony lépéseket a korrupció ellen.
A magyar fél értetlenül reagált a fejleményre. Hogy a lyukat betömje, a jobboldali-populista Orbán Viktor mostanában a többi közt Kínára teszi a tétjét. Áprilisban már lehívott egy milliárd eurónyi hitelt több kínai állami banktól, ám ez csak a nyáron került ki, az Államadósság Központ összesítéséből.
Peking igencsak aktív a magyar gazdaságban, de emellett a miniszterelnök próbálja megszerezni a befagyasztott EU-s pénzeket is, összesen 19 milliárdot. Legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy nem engedi át a következő hétéves közösségi költségvetést, ha a többiek nem térnek jobb belátásra. A büdzséről az egyeztetések az év közepén indulnak. De diplomaták feltételezik, hogy akkor is igyekszik majd megzsarolni a partnereket, amikor a hónap végén az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról kell dönteni.
Frankfurter Rundschau
Megkönnyebbülést hozott, hogy Magyarországtól Lengyelország vette át az uniós soros elnöki teendőit, mert sokan szeretnék, ha helyreállnának a normális állapotok a szervezetben, ám diplomaták félnek attól, hogy a májusi elnökválasztás túlságosan is leköti a Tusk-kormány erejét.
A szerző, Jan-Frederik Wendt, a központi szerkesztőség turnusvezetője megkereste Guntram Wolffot, a brüsszeli Breugel Intézet igazgatóját, aki ott látja a nagy különbséget a lengyel és a magyar vezetés között, hogy utóbbi erősen a többiek idegeire ment. Orbán Putyin egyik legnagyobb hívének számít, feldühítette az európaiakat, amikor minden előzetes bejelentés nélkül találkozott az orosz, illetve a következő amerikai elnökkel.
Vele ellentétben lengyel kollégája az EU hívének számít, és keményen szembe akar szállni az orosz államfővel. Ám hogy odahaza valóra tudja váltani reformígéreteit, ahhoz meg kell szereznie az elnöki posztot, mert különben könnyen elolvadhat a koalíció előnye.
Pjotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője azt gyanítja, hogy a választási küzdelem megköti Varsó kezét a következő öt hónapban. Egy uniós diplomata pedig elárulta, hogy a tagállamok a Bizottsággal együtt attól félnek: a nemzeti érdekek fontosabbak lesznek az európai céloknál olyan kérdésekben, mint a migráció, a kereskedelem, az energia és az éghajlatvédelem.
2025. január 2.
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
