Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Ezt hallotta Peter Pomerantsev egy kijevi konferencián, hogy, így a barátoknak és szomszédoknak fel kell futtatniuk a katonai termelést, miközben Zelenszkij a lehetséges tárgyalásokra készül. A Johns Hopkins Egyetem orosz származású professzora szerint az remek, hogy von der Leyen az „európai család” részének tekinti a megtámadott országot, ám a biztonság ügyében az EU idáig jóformán teljesen impotensnek bizonyult, jóllehet már egyáltalán nem tekintheti magától értetődőnek, hogy adott esetben az Egyesült Államok meg fogja védeni. Kijev azt kérdezi, milyen garanciákat kaphat, mivel alaposan ráfizetett az 1994-es Budapesti egyezményre, vagyis, hogy megvált atomfegyvereitől, mert Moszkva hiába adta a szavát, mégis lerohanta. És félő, hogy egy tűzszünetet is csupán az újra felfegyverkezésre használna fel, majd ismét megindulna. Hiszen évszázadok óta fel akarja számolni a független szomszéd országot. Az egyetlen, amivel meg lehetne nyugtatni Kijevet, az az, hogy annyi fegyvere legyen, amivel el tudja hárítani Moszkva következő invázióját. Viszont az ukránok azt látják, hogy az európia védelmi ipar teljesen széttagolt, a cégek versengenek egymással, miközben dúl a háború. Az orosz fenyegetésnek azonban elő kellene segítenie, hogy a tagok összehangolják erőfeszítéseiket a hadfelszerelések előállítására. Emellett meg kellene akadályozniuk, hogy az orosz hadiipar utánpótláshoz jusson. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje: 

FT

 

Gideon Rachman számára a fasizmus az év szava. Az újság fő külpolitikai elemzője azért gondolja így, mert az amerikai elnökválasztás során éles vita bontakozott ki akörül, vajon Trump fasiszta-e. Korábban vezérkari főnöke, John Kelly azt mondta, hogy igen, és ennek alátámasztására idézte is, hogy mi a fogalom pontos meghatározása a lexikon szerint.

 

Eszerint olyan szélsőjobbos, tekintélyelvű, ultranacionalista politikai ideológiáról van szó, amelynek jellemzője a diktatórikus vezér, a központosított autokrácia, a militarizmus, az ellenzék erőszakos elnyomása, és a természetes társadalmi hierarchiába vetett hit.

 

Harris stábja lecsapott a véleményre, mert azt hitte, hogy a lakosság bizonyosan nem szavaz be a hatalomba egy fasisztának minősített jelöltet. Csakhogy túlbecsülték a szavazópolgárok történelmi ismereteit. Merthogy a legtöbben Hitlerhez társították a fasizmust, a Führert pedig a holokauszthoz. Ám senki sem vélte úgy, hogy Trump amerikai Auschwitzot akarna, ezért a republikánusok könnyedén eloszlathatták az aggályokat, mondván, hogy az csupán liberális hisztéria.

 

A 30-as évekkel foglalkozó történészek azonban nagyon is azon a véleményen vannak, hogy Trump és egy-két más vezető, mint Putyin és Hszi újjáélesztik a fasiszta hagyományok bizonyos elemeit. Újra divatba jött a világban az ultranacionalizmus, a vezérkultusz és a liberális értékek megvetése.

 

Die Zeit

 

A mai szélsőjobboldal öt hatalmi stratégiát alkalmaz, ezek többé kevésbé raffináltak, viszont igencsak hatnak – fejti ki hosszú elemzésében a szerkesztő, Nils Markwardt. Úgy gondolja, nem az a fontos, lehet-e Putyint, Melonit, Orbánt vagy az AfD-t fasisztának minősíteni. Inkább azt kell nagyító alá venni, hogy mit művelnek. Itt öt alapvonást lehet megkülönböztetni:

 

1. A fasizmus képes szórakoztatni, karneváli hangulatot teremt, már Mussolini és Hitler is összekötötte az agymosást a lármás tömegrendezvényekkel, fáklyás felvonulásokkal, a népünnep klímával. Ezt a farsangi mentalitást lovagolják meg az utódok, Berlusconitól kezdve, Putyinig. Trump is leköti a tömegeket, nagygyűlései sokszor a bazárra emlékeztetnek.  

 

Csak éppen ezek a politikusok a nép legrosszabb ösztöneire alapoznak. A következő amerikai elnök tudatosan szeg tabukat, sérteget, tolja túl az értelmetlenséget. Kihasználja, hogy sokan szeretik kinevetni a másikat, élvezik annak szenvedését.

 

2. A szélsőjobb elbúcsúzott a militáns hagyományoktól, Trump, Milei, Meloni, Le Pen vagy Orbán már nem katona. Putyin olyan kivétel, amely erősíti a szabályt. Ettől még azonban ez a irányzat nem habozik, hogy adott esetben bevesse a fegyveres erőket. Változatlanul agresszív, ám ez leginkább a beszédekben nyilvánul meg. Orbán és a többiek gyakran igen élesen és drasztikusan fogalmaznak.

 

3. A propagandájuk zseniálisan egyszerű, arra épít, hogy összeesküvés elméletet terjeszt, nyugtalanságot szít, félelmet kelt. Ily módon lehetetlenné teszi az értelmes vitát. A fogalmakat átfordítja az ellentétükbe. Így lesznek a tényekből álhírek, a kritikából cenzúra.

 

4.  Mindent a pénz mozgat, a kleptokrácia, a korrupció Oroszországban mutatkozik meg a legpregnánsabban. És nagyon is megalapozott a gyanú, hogy az orosz tőke a szélsőjobbot segíti más országokban. Az viszont sajátos, hogy a szélsőjobb nem is leplezi: kiárusítja a politikát. Trump jócskán megszedte magát már az első 4 évben, de úgy viselkedik, ahogyan azt a kis ember a gazdagoktól elvárja. Azt sugallja, hogy azok is vihetik annyira, mint ő.

 

5. A stílus agresszív, de közben ezek az erők tesztelik, meddig mehetnek el. Ha nem ütköznek nagyobb ellenállásba, legközelebb még erőszakosabb lesznek. Lásd, hogy Putyin megúszta a Krím meghódítását, majd rátámadt Ukrajnára.

 

Hasonlóan jár el Orbán is: szívesen bezsebeli az uniós pénzeket, de szinte folyamatosan megtorpedózza a brüsszeli döntéseket. Fokról fokra veri szét a demokráciát, alakítja ki az autokráciát.

 

E köröknek jól jön, hogy az ellenfelük ugyanakkor tartja magát a szabályokhoz. Az valószínűleg hatékony eszköz lenne a kezükben, ha többet foglalkoznának azzal, amit ők akarnak, nem kellene állandóan a jobboldal körül körözniük. Emellett pontosabban kellene célozniuk, mert nem elegendőek az absztrakt figyelmeztetések, a sorozatos felháborodások, így nem lehet megállítani a szélsőjobb győzelmi menetét. Hűvös hangon, de nagyon is céltudatosan kellene támadniuk.

 

Independent

 

A szerkesztőségi állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy ha a Nyugat akár csak jottányit is enged Ukrajna ügyében, azt Putyin bőven ki fogja használni, mert az elmúlt negyedszázadban megtanulhatta a világ, hogy kivel van dolga, és hogy mire képes az elnök. A három éve tartó háború és a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás hatására csak még jobban fenyegetőzik, egyre harciasabb.

 

És dühe jövőre valószínűleg csak fokozódik, mivel Trump közölte: gyors megoldást akar. A várható tárgyalások miatt kulcsfontosságú, hogy folytatódjon az ukránok katonai támogatása. Hogy a háború milyen következményekkel jár, arra a legújabb bizonyíték, hogy az azeri elnök szerint a nemzeti légitársaság gépét a múlt héten lelőtték Oroszország fölött.

 

Azt nem mondta, hogy szándékosan, de előtte telefonon beszélt Putyinnal, aki elnézést kért, habár Moszkva felelősségét nem ismerte el. A reakció azonban arra utal, hogy a Kreml nem szeretne ütközni régi szövetségesével, hiszen már így is rászorul olyan államok segítségére, mint Irán és Észak-Korea. Egy másik támasza, Asszád viszont kénytelen volt elmenekülni Szíriából.

 

Az államfő továbbra is megpróbálja ördögnek beállítani Kijev partnereit, illetve igyekszik magát a nemzet megmentőjének feltüntetni. Azon felül bizonyosan bele kíván szólni a dolgokba pl. a Közel-Keleten.  Hogy mi lett belőle az eltelt 25 alatt, az látjuk, de pont ezért a nyugati szövetségnek nagyon határozottnak kell lennie, főként, amikor Kijev megsegítéséről van szó. 

 

The Times

 

Nagy-Britannia számára jövőre is Ukrajna lesz a legjelentősebb külpolitikai kérdés – állapítja, meg John Bew, aki a londoni King’s College professzora, de előtte 5 éve át volt diplomáciai tanácsadó a Downing Street 10. alatt. Arra számít, hogy a két szemben álló fél részéről nagy politikai mozgások indulnak be jövőre, ezért próbálják most a lehető legelőnyösebb pozíciót kivívni maguknak.

 

A „területet békéért” megközelítésben ott látja a gondot, hogy Putyin nem egyszerűen hódítani akar, felszámolná az ukrán önrendelkezést, illetve szuverenitást, nehogy az ország csatlakozhasson a Nyugathoz.

 

A másik nagy dilemma London szemszögéből, hogy bombázza-e ismét Izrael Iránt. Az eltelt 12 hónapban már több tabu ledőlt a két állam közti konfliktusban, és az biztos, hogy a teheráni teokrácia volt 2024. legnagyobb geopolitikai vesztese. Viszont Trump támogathatja, hogy az zsidó állam gyakoroljon maximális nyomást az ajatollákra, ideértve, hogy a nukleáris létesítményeket is tűz alá veszi.

 

Szintén súlyos kockázatot jelent Kína, mert a feszültség tovább nő Tajvan miatt. De egyre több minden utal arra, hogy nem katonai támadásban kell gondolkodni, Peking úgy döntött: fokról fokra változtat a helyzeten, lépcsőzetesen számolja fel a szigetország szuverenitását. Ha sikerül neki, az drámai hatással lesz a világpiacra, olyannyira, hogy az egész ukrán válság eltörpülne mellette.

 

A Trump-kormányzatot a nagy tech cégek arra ösztökélik, hogy gerjessze a gazdaság növekedését, ugyanakkor nyomja le Kínát a technológiai versenyben. E cél érdekében az elnök brutális módon élhet a vámemeléssel, ám van egy másik elképzelés is: a leendő pénzügyminiszter inkább amellett kardoskodik, hogy Amerika hozzon létre gazdasági és biztonsági rendszert a saját égisze alatt.  

 

The Times

 

A finnek megmutatták, miként kell reagálni az orosz szabotázsra, mert nem totojáztak, lefoglalták azt a hajót, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy szándékosan megrongálta a tenger alatt húzódó áram-, illetve adatkábelt. Erre figyelmeztet Edward Lucas, a külpolitikai szemleíró, külön kiemelve, hogy ha hasonló támadás érné Nagy-Britanniát, az megsüketülne, megvakulna, elnémulna, megfagyna, csődbe mennek és éhezne, a végén pedig két vállra kényszerülne.

 

Ráadásul a brit partok közelében már felbukkant az az orosz kutató hajó, amely alkalmas a víz alatti infrastruktúra kifürkészésére. Sőt lehet, hogy már el is helyezte a drónokat, illetve aknákat, amelyeket kellő pillanatban azután beélesítenek. A Balti-tengeren már teljes erővel zajlik a viszály.

 

A rongálások kijavítása sok millióba kerül és hónapokig tart. A litván védelmi miniszter szerint az orosz akciók célja egyben az, hogy felmérje a reakciókat, és nézze, mennyire tart ki a nyugati egység. Ám a gyanús hajók elkobzása nemzetközi vizeken veszélyes, mert precedensül szolgálhat Kína számára Tajvan blokádjánál. Habozni viszont nem jó, mert azt az ellenséges államok felhívásnak tekinthetik, hogy büntetlenül garázdálkodjanak.

 

Ezért Európának közös választ kell kidolgoznia. Finnország élen járt, megszállta az érintett tartályhajót, kapitánya ellen eljárást indított. Kiderül, hogy a járművön elektronikus kémkedés céljára szolgáló eszközök voltak. A háború már megkezdődött, csak még nem mindenki vette észre.

 

Spiegel

 

A Putyinnal kötött szövetség révén Észak-Korea kitört az elszigeteltségből és minden eddiginél nagyobb globális fenyegetést jelent. Emellett a dél-koreai belpolitikai válság, valamint Trump közelgő hatalomra lépése szintén alapvetően befolyásolja a biztonsági helyzetet Északkelet-Ázsiában.

 

Phenjan szándékait nehéz kifürkészni, ezért inkább azt érdemes megnézni, más államok miként vélekednek róla.  De az biztos, hogy senki sem hagyhatja figyelmen kívül Kim új hatalmát. Azt látni, hogy Kína ideges a Népi Korea patrónusaként, amely nélkül nem létezhetne a diktatúra. Dél-korai szakértők szerint az észak-koreai import 90%-a kínai eredetű.

 

Phenjan láthatóan úgy gondolkodik azonban, hogy több pénzt remélhet Moszkvától. Feltehetőleg csak a munícióért 5,5 milliárd dollárt tett zsebre. Emellett a Kreml partnereként Kim politikailag is felértékelődik. Az köti össze leginkább Putyinnal, hogy mindketten tesznek a nemzetközi normákra.

 

A regionális erőviszonyok módosulását elősegíti Trump újraválasztása is. Láthatólag ismét kapcsolatba kíván lépni a phenjani önkényúrral, mert az bizsergeti az egóját. Ám félő, hogy a másik fél cserében engedményeket akar. Vagyis hogy lényegesen csökkentse az amerikai erők létszámát Dél-Koreában és vessen véget Szöullal a közös hadgyakorlatoknak.

 

Nagy aggály ugyanakkor délen, hogy az észak-koreai katonák Ukrajnában megtanulhatják a korszerű harcmódot és ezt később Dél-Korea ellen hasznosítják.    

 

Guardian

 

A vezércikk kiemeli, hogy újra életet kell lehelni a német-francia tengelybe, mert anélkül Európa nem tudja meghatározni helyét a többpólusú és egyre fenyegetőbb világban. A két vezető hatalom között már az ukrán támogatás ügyében kiütköztek az ellentétek, de eltérően ítélték meg a kínai gazdasági terjeszkedést, valamint a Trump által megpendített vámháborút is. Ráadásul mind Párizst, mind Berlint politikai bizonytalanság sújtja.

 

A fő ok az, hogy Németország történelmileg viszolyog az adósságtól és ezzel önmagának is kárt okozott. A gazdasági stagnálás elősegítette az AfD felemelkedését. A franciáknál a kormány pénzügyei szintén katalizálták a válságot. Az alapvető hiba azonban az volt, hogy Macron idő előtti választásokat írt ki, amelyeket azután elvesztett. Hamarosan alighanem ismét az urnákhoz kell hívni az embereket, de javulnak a szélsőjobb esélyei, hogy legkésőbb  3 év múlva megnyerje az elnökválasztást.

 

Hogy Trump Amerika elsődlegességét hirdeti, az valószínűleg még jobban betesz az európai gazdaságnak és gyengíti a transz-atlanti biztonsági összefogást. De oda kell figyelni arra, amit Macron hangoztat, hogy ti. több Európára van szükség. Amikor Amerika és Kína vetélkedik, stratégiai autonómia szükséges az olyan területeken, mint a védelem és a zöld energia. Enélkül nincs növekedés vagy biztonság. A kérdés az, Berlin hajlandó-e átlépni az adósság ügyében a történelmi vörös vonalat.

 

A kontinens ismét válaszút előtt áll, de bármerre is megy, a német és a francia fővárost nem tudja megkerülni. A cél viszont riasztóan bizonytalan, mivel menetel a szélsőjobb.   

 

FT

 

Megosztja Romániát, hogy az Alkotmánybíróság törölte az elnökválasztás 2. fordulóját, miközben a kormányt éles bírálatok érik, mert figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, miszerint az oroszok vastagon beleavatkoztak a kampányba a szélsőjobbos jelölt oldalán.

 

A polgárok nem tudják, miként reagáljanak a fejleményekre, de azt látni, hogy azért jutottak idáig, mivel a folyamat közvetlenül a szavazás előtt teljesen kicsúszott az ellenőrzés alól. A titkosszolgálat sem látta át, mitévő legyen, egyáltalán nem számított arra, hogy az első menetet a szélsőséges jelölt nyeri. Így most teljes a bénultság – fejti ki a bukaresti agytröszt, a Szakértői Fórum igazgatója.

 

Az intézet már a választás előtt szólt, hogy Georgescu a TikTokon két hónap alatt lekörözte összes riválisát. Meg hogy a helyzet nagyon emlékeztet arra, amit az oroszok Moldovában csináltak nem sokkal korábban. Az egész hadműveletet nagyon is tudatosan felépítették, és a szakember szerint legközelebb februárban, Németországban is bevethetik. A német elhárítás feje már be is jelentette, hogy az orosz beavatkozás veszélye fenyeget.  

 

Ugyanakkor a liberális jelölt, aki az első forduló után állva maradt Georgescuval szemben, kijelentette tegnap, hogy ha így megy tovább, az ország búcsút inthet a demokráciának. Lasconi szerint hibrid háború folyik, és nagyon oda kell figyelni, hogy mit csinál Moszkva.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Hogy Grúziában győznek az autokraták, azért részben az EU-t is felelősség terheli, mert megnehezíthette volna az elmúlt 12 évben, hogy a Grúz Álom kiépítse uralmát. Ezt hangsúlyozza elemzésében Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője. Felidézi, hogy a nem egészen 4 millió lakosú köztársaság 25 év alatt megélt polgárháborút, diktatúrát, autokráciát, külső inváziókat, hatalmas belső reformerőt, demokratikus lökéseket és nem csökkenő vágyat az uniós tagságra.

 

Ám most az új elnök, a nevetségesség határát súroló volt focista, Kavelasvili beiktatásával újabb sötét fejezet kezdődik. Ez az utolsó kocka a milliárdos Ivanisvili által kirakott mozaikképen. Elsöpri a demokrácia maradékát is, az államot belülről kiüresítették. Az egész olyan, mintha az autokraták kézikönyvéből vették volna.

 

Apránként megszállta az intézményeket, a hatóságokat, a biztonsági apparátust, a bíróságokat és a sajtót. Még azt a trükköt is megcsinálta, hogy elcsalta a választásokat, így viszont meglett a többség az új államfő kinevezéséhez. A távozó elnök ugyanakkor okosan döntött, amikor elhagyta a palotát, mert ha maradt volna és őrizetbe veszik, még a polgárháborút sem lehetett volna kizárni.

 

2024. december 30.

Küldje tovább ezt a cikket.