Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két évvel ezelőtti útja, illetve Orbán nyári „békemisssziója” után ő a 3. uniós vezető, aki Putyin színe elé járult. Hogy beállt ebbe a sorba, abban nincsen semmi csodálkoznivaló, mert jó egy éve leginkább úgy sikerült visszaszereznie a hatalmat, hogy bírálta az előző kormányt Ukrajna miatt. Az igaz, hogy az útról előre értesítette az EU illetékeseit, és az is tény, hogy Szlovákia – valamint Magyarország – változatlanul erősen függ az orosz energiahordozóktól. Középtávon azonban Fico nem mutat hajlandóságot, hogy ezen változtasson. Pedig a határidő 2027. A politikus elismerte, hogy volna más forrás, csak az sokba kerülne. Azon kívül az ország elesne az évi 500 millió euró tranzitbevételtől. Viszont sokat nem tehet, ha Ukrajna az év végén valóban elzárja a csapot. De mivel Fico nem ment el Kijevbe, alapos ok van feltételezni, hogy az egész felhajtásnak belpolitikai magyarázata van. A koalíció ugyanis több fontos kérdésben nem egységes. Elképzelhető, hogy idő előtti választások következnek és a miniszterelnök már erre az esetre igyekszik bebiztosítani a lakosság oroszbarát részének voksait. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Kurier
Magyar és szlovák gázellátók igyekeznek nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy továbbra is kaphassanak orosz földgázt és az Osztrák Gyáriparos Szövetség is betársult hozzájuk a hasonló olasz érdekképviselettel együtt. Közben pedig – pár hónappal azután, hogy Orbán magára vonta a nemzetközi sajtó figyelmét, miután parolázott Putyinnal – a hasonlóképpen oroszbarát Fico szintén elment Moszkvába, pedig ez nem az a mód, amivel barátokat lehet szerezni Brüsszelben.
Ám amíg a magyar vezető alapvetően azt kívánta kinyilvánítani, milyen szoros a viszonya az orosz hadúrral, no meg egy kicsit igyekezett az EU-főnökség orra alá pörkölni, Fico nagyon is konkrét tervvel szánta rá magát az útra. Merthogy január 1-jén leáll a vezeték, amelyen keresztül Szlovákia idáig a gázszükséglete csaknem 90%-át fedezte.
Az EU véget vetne az egész orosz energiafüggésnek, ám a szankciók idáig lyukasak voltak, mert Magyarországra és Szlovákiába továbbra is érkezett a gáz. A cseppfolyósított orosz földgáz pedig egyébként is megtalálta a kaput Európába.
Hogy lezárul az eddigi szállítási útvonal, az nem csupán Budapestet és Pozsonyt zavarja, hanem mértékadó osztrák köröket is, mert a gáz változatlanul eljut Ausztriába is. Azt sürgetik az EU-nál, hogy újra nyissák meg az ukrajnai tranzitvezetéket. Merthogy különben árhátrányba kerülnek a vetélytársakkal szemben. A Bizottság azonban hallani sem akar ezekről az elképzelésekről.
FAZ
A jobboldali lap elemzése arra jut, hogy igaza van a szlovák ellenzéknek: Fico a nemzet érdekeivel ellentétesen cselekedett, amikor a Kremlben Putyinnal tárgyalt. A szerző, Reinhard Veser politikai szerkesztő felidézi, hogy Oroszország ugyan szüntelenül támadja az infrastruktúrát Ukrajnában, de a gázvezetéket idáig megkímélte, mivel abban továbbra is orosz gáz folyik.
Csakhogy az év végén lejár a tranzitszerződés és Kijev nem újítja meg, amivel nehéz helyzetbe hozza a többi közt Magyarországot és Szlovákiát, miután mindkettő még mindig nagy mennyiséget szerez be ily módon az orosz féltől. Ez az oka, hogy Fico ilyen méltatlanul pitizett az orosz elnöknek.
Csak éppen rossz helyen kopogtatott energiaellátási aggályaival. És nem csupán azért, mert Szlovákiának az volna az érdeke, hogy hosszútávon csökkentse a kitettségét Moszkvával szemben, hanem mivel a szorult helyzet kivédése ügyében inkább Ukrajna volna a megfelelő partner.
Zelenszkij ugyan nem kíván közvetlenül üzletelni az agresszorral, de szívesen venné azt a viszonylagos biztonságot, amit a gáztranzit nyújt országa számára. Ezért nyitott arra, hogy a vezetéken pl. azeri gázt továbbítsanak. Ily módon az állítólagos szlovák hazafi, Fico valóban nem Pozsony érdekeinek megfelelően járt el. Az ellenzék nem alap nélkül minősítette tettét hazaárulásnak.
Süddeutsche Zeitung
Moszkvai útjával kimutatta a foga fehérjét a szlovák miniszterelnök, most már világos, kinek az oldalán áll. Miután felkereste az orosz hadurat, van-e még további kérdés ez ügyben? – fejtegeti Viktoria Grossman, aki Varsóból tudósít Közép-Európáról.
Úgy látja, hogy Ficonak Zelenszkijjel kellett volna leülnie, ha már őt teszi felelőssé a közelgő energiaválságért. De még jobb lett volna, és kínálkozott is elegendő idő rá az orosz invázió után, ha alternatív beszerzési forrásokat keresett volna.
Ám a politikus, aki szívesen tolja rá a felelősséget a háborúért az USA-ra, a NATO-ra vagy éppen az „ukrán fasisztákra”, inkább a Kremlt kereste fel. Amikor a múlt ősszel újból hatalomra került, sokan féltek, hogy Szlovákia csatlakozik a blokkoló magyar politikához. De akkor még úgy tűnt, hogy belpolitikai okokból ugyan az orosz kártyára játszik, ám fizetség fejében továbbra is szállít fegyvereket Kijevnek. Viszont a mostani moszkvai úttal nem hagyott kétséget afelől, kit tekint a szövetségesének.
Project Syndicate
Joschka Fischer úgy véli, hogy Putyin vereségei csekély vigaszt jelentenek Európának. A magyar származású, legendás volt német zöld külügyminiszter úgy látja, hogy a földrésznek nem lesz más választása, mint hogy felfegyverkezzen, ha Trump hivatalba lép. Az új amerikai elnök vitathatatlanul reménnyel tölti el orosz kollégáját, hiszen az régóta csodálja és egyértelművé tette, hogy szakít Biden ukránbarát irányvonalával, ami fegyvereket, továbbá hírszerzési és anyagi támogatást jelentett.
Washington szerepét az EU nem tudja betölteni, sem az akarat, sem a képesség nincs meg hozzá. Az biztos, hogy Moszkva kulcsfontosságú szövetségest veszített el Szíriában, másik lényeges partnere, Irán pedig jelentősen meggyengült. Az izraeliek igencsak felmorzsolták az „ellenállás tengelyét”, amikor kiiktatták a Hezbollah és a Hamász vezetőit, illetve tönkretették Irán légvédelmét.
Így most a Kreml feladja a szír támaszpontokat, vagyis a jövőben csak nehezen tudja eljuttatni az utánpótlást több afrikai országban állomásozó erőinek. Ez súlyos kudarc egy olyan vezetőnek, aki globális hatalomra tör. És ezt csupán részben ellensúlyozhatja, ha megegyezik Trumppal. Sőt, utóbbi zöld jelzést adhat, hogy Netanjahu lerombolja az iráni atomlétesítményeket.
Ez utóbbi katasztrofális lenne Putyin világuralmi álmai számára, mert alapvetően megváltoztatná az orosz szerepet a térségben, valamint az egész nemzetközi színtéren. Ismét visszasüllyedne regionális tényezővé és ez alaposan visszavetné jelentőségét a kínaiak szemében.
Szintén benne van a pakliban, hogy Trump nyugati biztonsági garanciák nélkül rákényszeríti Zelenszkijt a fegyvernyugvásra, valamint területi engedményekre. Ez még inkább feladná a leckét Európának, mert a NATO létezne ugyan, ám jelentősége megkérdőjeleződne. Ezért a földrész biztonsága attól függne, mi történik Ukrajnában. A kontinens jóléte és stabilitása egy törékeny tűzszüneten múlna, ám az alkalmatlan volna a folyamatos orosz hibrid hadviselés ellensúlyozására.
Azaz Trump elképzelése nem hozná meg a békét, Európa változatlanul alapvető kockázatokkal nézne farkasszemet. Csak éppen azokat egymagának kellene kezelnie. Így kénytelen volna nagy összeget áldozni saját biztonságára. De már nem lehet semmi mentsége, hogy miért ül a saját babérjain.
Der Standard
Ha Trump leboltol Putyinnal, akkor fennáll a veszély, hogy Ukrajna szabadesésbe megy át – figyelmeztet a szemleíró, Florian Niederndorfer. Zelenszkij hónapok óta biztonsági garanciákat sürget a NATO-tól – esélye nincs rá – ugyanakkor tényleges alternatíva nem látszik a horizonton.
Kijev azonban fenntartja, hogy csakis a katonai szövetség tudja megvédeni, ahhoz Európa egyedül túl gyenge. Viszont ha az új amerikai elnök kitárja a szövetség kapuit, akkor Zelenszkij tudomásul venné még az „átmeneti” területvesztést is. Az ország területének egyötödét a zöld asztal mellett, a jövő nemzedékeinek kellene visszaszerezniük.
Leszia Ogriszko, az egyik kijevi agytröszt munkatársa úgy nyilatkozott: igazi garanciákra van szükség, mert különben Moszkva újra támadni fog. Ezzel egyetért Ulrich Kühn a Hamburgi Egyetemről, a londoni Külügyi Intézet, a Chatham House orosz szakértője, John Lough pedig ezt azzal egészíti ki, hogy ha nincs biztonság, aligha erősödik az ukrán gazdaság, mert elmaradnak a külföldi befektetők.
Brüsszelből azonban csupán „vegyes üzenetek” érkeznek. Fontos akadály az egyhangú döntéshozatal elve, lásd Magyarországot és Törökországot, őket adott esetben még Trump is nehezen tudja meggyőzni. Az említett ukrán elemző szerint azonban az elnök hamar rá fog jönni, hogy nem tud egy nap alatt békét teremteni.
Ha Ukrajna netán semlegessé válik, az jó Moszkvának, hiszen gyakorlatilag demilitarizálná a szomszédos országot. Ha viszont Zelenszkij NATO-csatlakozás nélkül mond le területekről, az belpolitikai válságot eredményezne. Vagyis a Kreml újabb terve kecsegtet sikerrel: Kijev politikailag megbénulna.
Lough erősen valószínűnek tartja, hogy végső megoldásként európai csapatokat kell ukrán földre vezényelni. Ezzel szemben Kühn inkább az izraeli modellt tartja kivitelezhetőnek, azaz a Nyugat állig felfegyverezné az ukránokat, a sokmilliárdos költségeket alighanem az európaiak állnák, de hogy ezt miként lehetne megcsinálni ilyen nehéz időkben, azt ő sem tudja.
Arra, hogy az ukránoknak netán ismét atomfegyvert kellene beszerezniük elrettentésképpen, a német szakember azt válaszolja: megengedhetetlen, hogy a földrészen két nukleáris hatalom álljon egymással szemben.
Elképzelhető ezek után, hogy a következő megállapodást Ukrajna Moszkvában írja alá, vagy pedig megy tovább a véres háború.
FT
A világ vezető demokráciáiban nehézkes a kormányzás, mert széttöredezik a politikai közép, és Trump csak súlyosbítja a problémát – állapítja meg Gideon Rachman, az újság fő külpolitikai elemzője. A G7-államok többségét annyira lekötik a hazai gondok, hogy még saját bajaikkal is csak nehezen boldogulnak, hát még azzal, hogy irányítsák a szabad világot!
Idetartozik Franciaország, Németország, Kanada, Japán és Dél-Korea. Csak az USA-ról és Olaszországról mondhatni, hogy stabil kormánya van. A briteknél nincs ugyan válság, de Starmer öt hónap alatt példátlanul népszerűtlen lett.
Viszont akad két tényező, amely szinte mind a hét államban igencsak megnehezíti a stabil irányítást: 1. hanyatlik a politikai közép, ugyanakkor jönnek fel a populista pártok. 2. a lassú növekedés, korosodó társadalom, a járvány, a 2008-as pénzügyi válság és a megnövekedett katonai kiadások miatt egyre nagyobb a költségvetési nyomás.
A populizmus és az államháztartás helyzete kölcsönösen hat egymásra. Ráadásul Trump előreláthatólag csak ráerősít az instabilitásra. Nagyon úgy néz ki, hogy Muskkal az oldalán még élvezi is, hogy fokozhatja a fájdalmakat. A republikánusok már nem tekintik testvérpártnak a hagyományos európai konzervatívokat.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy a G7-eken belül a szélsőjobbos, illetve populista pártoknak barátjuk a Fehér Ház következő lakója. Musk segítheti az olyan pártokat, mint az AfD – publicitással és esetleg pénzzel is. Ám ez idővel visszaüthet, mivel pl. a francia nacionalista Nemzeti Tömörülés hagyományosan erősen Amerika-ellenes és nem szeretne gazdag külföldiek játékszerének látszani.
Előállhat olyan helyzet, hogy az USA szoros szövetségesei közül többen nem barátnak, hanem veszélyes politikai ellenségnek veszik majd a leendő elnököt.
Süddeutsche Zeitung
Az egyik legtekintélyesebb német történész, a 86 éves Heinrich August Winkler úgy ítéli meg, hogy a Nyugat akár még kudarcot is vallhat, mert elfelejtette, hogy a szabadelvű demokráciát folyamatosan meg kell védeni. Mert semmi sem magától értetődő, a szabadság meg főként nem.
Az AfD kelet-németországi előretörése kapcsán is azt nehezményezi, hogy a klasszikus, demokratikus pártok nem szálltak szembe határozottan a nemzeti populistákkal. Putyin védelmezőit érvekkel a sarokba kell szorítani a februári országos választáson.
A tudós soha nem értett egyet Fukuyamával abban, hogy a szocialista tábor megszűnése után véget ért a történelem. A jövőt illetően azonban borúlátóbb, mint a nyugati elemzők nagy többsége. Azt vallja, hogy Trump ügyében ki kell fordítani az eredeti marxi tételt: az elnök első időszakát bohózatnak kell tekinteni, ám most a tragédia jön.
Sajnos, az EU megosztott, hogy aktívan lépjen fel Ukrajna ügyében. Mellesleg mit ér, ha rendeződik Németországban az adósságvita, miközben Kijev esetleg elveszti a háborút? Annál fontosabb volna, hogy a demokráciák együttműködjenek az Atlanti-óceán két felén, mert ily módon hatalmi tényezők lehetnének a NATO-n belül.
Ehhez az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítések szükségesek a védelemben. Mindazonáltal szerinte van rá esély, hogy a nyugati normák őrzői áttörjenek az autoriter ellenséggel szemben.
New York Times
Helyzeti propaganda előnyhöz juttatja Oroszországot, hogy a román Alkotmánybíróság nem engedélyezte az elnökválasztás 2. fordulójának megtartását, hanem úgy döntött, ismét az urnákhoz kell hívni a szavazópolgárokat. Sokan persze tapsoltak, hogy nem az ultranacionalista, Moszkva-barát jelölt lett a befutó, ám még az ellenfelei is úgy vélik, hogy az ügy súlyos kérdéseket vet fel a demokrácia kapcsán.
A szerző, Andrew Higgins, aki Varsóból követi a térség eseményeit, emlékeztet arra, hogy Putyin már jó ideje kétségbe vonja a Nyugat demokratikus elkötelezettségét. Azt hangoztatja, hogy az csupán addig létezik, amíg a „jó oldal” nyer. És tényleg kérdés, miként lehet átlépni a polgárok akaratán, amikor igazából még folyik a választás?
Georgescu kihívója, a centrista Elena Lasconi egyenesen illegálisnak minősítette a bukaresti taláros testület eljárását, szerinte az a demokrácia lényegét veri szét: a szavazást. Meg hogy Románia nevetség tárgya lesz az orosz diktátor szemében.
Ráadásul nincsenek egyértelmű titkosszolgálati bizonyítékok arra, hogy az oroszok megfirkálták a választást. A Választási Rendszerekkel Foglalkozó Nemzetközi Alapítvány egyik munkatársa szerint az alkotmánybírák szürke területre merészkedtek, amikor behatoltak a politika világába. Persze a hibrid hadviselést nehéz bizonyítani.
Egy ukrán politológus, aki évek óta figyelmeztet az orosz választási beavatkozásokra, úgy foglalt állást, hogy a román Alkotmánybíróság azért lépett, mert nem a megfelelő jelölt futott be az első menetben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >