Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz elnök mégsem tudta megmenteni. A történtek azt támasztják alá – hangsúlyozza a neves szemleíró – hogy a Nyugat ellenfelei gyakran egyáltalán nem olyan erősek, mint ahogy azt feltételezni lehet. Inkább az rajzolódik ki, hogy Moszkva egyre inkább gyengül. Az eltelt évtizedben nagy véráldozatok és rengeteg pénz árán tartotta hatalmon a szír zsarnokot. Aztán mi lett a vége? De képtelen volt megvédeni Örményországot is Azerbajdzsánnal szemben, mert elakadt az ukrajnai háborúban. Nyomás nehezedik az orosz erőkre Afrikában is. A helyzet a 70-es évek Szovjetuniójára emlékeztet. Vagyis nagyhangú és egy sor helyen beavatkozik a világban, ám gazdasági fokozatosan hanyatlik, mivel haditermelésre kénytelen átállni. Putyin hencegése azonban ne tévesszen meg senkit, mert fenyegetne atomfegyverrel, ha nyerésre állna Ukrajnában? Az orosz veszteségek jelentősek, mind az embererőt, mind a hadfelszerelést tekintve. Ennek leglátványosabb jele, hogy a Kreml kénytelen volt Észak-Koreától segítséget kérni. Meg hogy milyen őrületes pénzeket fizet azoknak, akik bezupálnak. Nem szabad kiengedni a szorításból az oroszokat. Biztató jel, hogy Trump a jelek szerint felülvizsgálta álláspontját és most már azt mondja: Putyintól függ, lesz béke vagy tűzszünet. Mert tudja, hogy elnökként az számára a legfogasabb kérdés, rá tudja-e venni Vlagyimirt, hogy adja fel álmát, vagyis hogy visszaállítsa a cári birodalmat. Ha sikerül meggyőzni, akkor befejeződhet a háború. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
A magányos lovag, Orbán Viktor békét szeretne tető alá hozni Moszkvával, csak kérdés, miként gondolja, amikor az egész próbálkozásból kihagyta Ukrajnát. Mindenesetre a budapesti diplomácia minden égtáj felé elindult, hogy még a magyar elnökség vége előtt szállítsa a jelképes győzelmet a kormányfőnek. Szó van jelentős fogolycseréről is – jelenti Budapestről Kornél Albert.
A politikus szeret elkülönülni az általa háborúpártinak nevezett Európától, miközben Macron arról tárgyalt Varsóban, miként lehetne folytatni Ukrajna megsegítését az Egyesült Államok nélkül. A magyar kezdeményezést a Kreml üdvözölte. Továbbá – bármennyire is hipotetikus a kísérlet – a hatalompárti magyar média egyfolytában azt hajtogatja, hogy az ukránok nem akarnak békét. Nos, ez az oroszok álláspontja, akik elutasítják, hogy felelősség terhelné őket a háborúért.
Orbán ugyan európai sapkát tett fel, de a diplomáciai akcióhoz valószínűleg nem egyeztetett az uniós partnerekkel, ám nem igazán lepte meg európai partnereit. Eleve féltek ugyanis attól, hogy a magyar vezető még egyszer kihasználja a soros uniós elnökséget és belevág egy újabb „békemisszióba”.
Amikor júliusban úgy ment el Moszkvába, ahogy egyáltalán nem értesítette őket előre, nos, az feldühítette, ha nem egyenesen felháborította a többieket. Majd utána felkereste Trumpot is. Most az a kérdés, hogy ezúttal a saját szakállára cselekszik-e, vagy a kettő közül valamelyiknek a megbízásából?
Wall Street Journal
Ivan Gershkovich ma már tudja, hogy őt és társait személyesen a legeslegtitkosabb orosz titkosszolgálati egység, a DKRO parancsnoka kísérte el, amikor Ankarában kicserélték őket nyugaton elengedett foglyokra. A Wall Street Journal korábbi moszkvai tudósítója több munkatársával együtt derítette ki, mit is csinál ez a bizonyos „Elhárítási Műveletek Igazgatósága”, amelyről még a Wikipedia sem tesz említést, annyira nem lehet tudni semmit róla nyilvánosan.
Minajev vezérőrnagy és 2 ezer fős csapata a Putyin-rezsim legfőbb támasza. Nagy szerepe volt abban, hogy Sztálin halála óta a legkeményebb elnyomó hullám söpör végig az országon. Még a védelmi minisztériumban is tisztogattak – korrupció vádjával – miután kútba esett a gyors ukrajnai győzelem terve.
Ez a szerv kapott utasítást, hogy szabadítsa ki azt az ügynököt, aki 5 éve megölte Putyin egyik ellenfelét a berlini Állatkertnél. Ezért volt azután, hogy egy sor amerikai állampolgárt vett őrizetbe orosz földön, köztük kémkedés vádjával, Gershkovichot is, valamint a kosárlabda sztár Brittney Grinert. Ők az alkuhoz kellettek, hogy Kraszilov visszatérhessen Oroszországba.
A DKRO a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB alá tartozik, ottani felelőse Mensikov vezérőrnagy, akinek megadatott az a kiváltság, hogy együtt hokizhat Putyinnal. De a DKRO olyan központi tényező a hatalmi gépezetben, hogy nélküle nem megy semmi. Ennek megfelelően a keresetek mesések.
Hogy meddig érnek el a csápjai, az kiderül abból, hogy amikor ez a mostani cikk már közel járt a megjelenéshez, a közreműködő újságírókat, megfélemlítési szándékkal, nyíltan követték Bécsben és New Yorkban. Majd amikor napvilágot látott az összeállítás, több száz spam üzenet árasztotta el számítógépüket.
A titkosszolgálat volt és jelenlegi emberei uralják a kulcsfontosságú orosz intézményeket, ők ülnek a fő posztok nagyjából 80 %-án.
Ha egy akcióhoz a DKRO megkapja a zöld jelzést, onnantól kezdve pénz, paripa, fegyver a rendelkezésére áll. Egyre gyakrabban terjeszti ki működését külföldre. Kémeket toboroz, szabotázscselekményeket követ el. Alapvetően azonban Oroszországra összpontosít, miután Putyinnak rögeszméje, hogy mindenütt idegen kémek hemzsegnek.
Die Zeit
Világszerte erősödik a szélsőjobb, de ennek megvan a maga oka, nevezetesen az, hogy radikalizálódik az irányzat, fasiszta módszereket alkalmaz és különösen tehetős támogató vannak. Így látja kommentárjában Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet igazgatója, a berlini Humboldt Egyetem professzora.
Mint aláhúzza, nyugaton jóformán már mindenütt látni a jobbratolódást, a liberális demokrácia kiüresítését. A folyamat feltartóztatására a politikai közepet, a szabadelvűséget és liberális alaprendet kell megerősíteni.
A jobboldal valójában egy apró kisebbség jogait igyekszik megőrizni, képviselői nem ritkán fehér férfiak, hagyományos értékekkel. Harcolnak a nyílt társadalom fokozódó sokszínűsége ellen. Ezt Ziblatt és Levitsky könyve úgy fogalmazza meg, hogy a kisebbség zsarnoksága.
A globalizálódás és a neoliberalizmus nagy jólétet teremtett, ám azt roppant mód egyenlőtlenül osztotta el, és ráerősített a kulturális megosztottságra, valamint a szociális-gazdasági igazságtalanságokra. A jobboldal taccsra tenné a demokráciát, hogy saját kegyenceinek nagyobb jogokat adjon, erősítse a konzervatív értékeket és fékezze a társadalmi átalakulásokat.
Sok konzervatív jajong, hogy nyomulnak a baloldali-zöld erők, és mind inkább befolyásolják az oktatást, a közszolgálati sajtót, stb. Ám a jobboldal kész eszközként felhasználni a demokratikus intézményeket, hogy gyorsan elérje céljait. Lásd a magyar, lengyel és olasz autokrata, illetve neofasiszta példát.
Ezek a körök fasiszta eszközöket vetnek be, az irracionalitást, a kirekesztést. Álhíreket és összeesküvés elméleteket terjesztenek, hogy félelmet keltsenek. Ugyanakkor kőgazdag vállalkozók segítik őket. Trump enélkül nem lett volna ennyire erős, és ebbe belejátszott a média is.
Az ellenszert az jelenti, ha bátor reformokat hajtunk végre, élünk a Felvilágosodás hatalmával és a közvitával, amely a tényekre alapoz, nem pedig a populizmusra.
New York Times
Máris itt az első külpolitikai feladvány Trumpnak: Szíria felrobbant és ez nem marad határain belül, mert itt egyrészt a térség egyik alapkövéről, másrészt mikrokozmoszáról van szó. Ha ott történik valami, az minden irányban kisugárzik – figyelmeztet Thomas Friedman, a régió háromszoros Pulitzer-díjas elemzője.
Azért nevezi mikrokozmosznak, mert hat vallási irányzat található meg benne és amikor gyengül a központi hatalom, akkor az bizonytalanságot hoz az összes szekta számára, ezért gyakran kívülről kérnek segítséget. Amikor ilyen helyzet áll elő, az egyben lehetőség a regionális hatalmak számára, hogy a maguk oldalára állítsák a szír államot.
A szerző úgy véli, hogy a leendő elnöknek fel kellene adnia a bezárkózási tervét, mert ez esetben sokat jelentene, ha segítene a szír nemzetépítésben. Az esélyek ugyan csekélyek, ám ha mégis eredményt lehetne elérni, az óriási volna, elviselhető amerikai kockázat mellett. A tét az, hogy tud-e saját erejéből pluralista kormányt alakítani a szír nép? Mert akkor lakói polgárokként és nem felekezetekként élhetnének együtt és nem egy diktátor vasakaratából.
Ám ehhez szükséges Washington támogatása, mert ha nem, akkor végtelen háborúskodás jön, újjáalakulhat az ISIS, meginoghat a törékeny iraki demokrácia, valamint a jordán királyság is, Izrael pedig belebonyolódhat a szír válságba. Akkor pedig billiárdos támogatásra szorulhat rá az USA részéről.
Trump elismerhetné, hogy eredményre csak akkor van kilátás, ha összefog a NATO-szövetségesekkel, Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával, sőt talán Kínával és Indiával is, mert a szír felkelésnek ez nyújtja a legnagyobb esélyt a sikerre.
Wall Street Journal
Asszad bukása nem oldja meg a migrációs válságot Európában, mert hiába reméli a földrész, hogy nagy számban haza tud telepíteni menekülteket, Szíriát nem felszabadították, hanem lerohanták. Így vélekedik a szemleíró, Joseph Sternberg, miután már több mint egy tucat európai kormány leállította a menedékkérelmek feldolgozását, sőt egyes politikusok könnyelműen ott tartanak, hogy olyanokat is rá lehet venni a hazatérésre, akiket már befogadtak.
A kontinens vezetői képtelenek biztosítani a határokat, továbbá elriasztani, illetve kizsuppolni az illegális migránsokat. Ám most azt remélik, hogy a szíriai lázadás deus ex machinaként hat majd. Vagyis hogy a rendszer összeomlása folytán leáll az emberáradat.
Ám a bizakodás elsietett, mert az érintett kormányoknak előbb hitelt érdemlően bizonyítaniuk kell, hogy Szíria immár biztonságos, mielőtt bárki előtt leengedik a sorompót, hát, még ha haza kívánják küldeni azokat, akik már itt vannak. Sőt még az sem kizárt, hogy tovább romlik a helyzet. A rémálom az, hogy ismét ezrek kerekednek fel az iszlámista uralom miatt.
Európában a gondot valójában az okozza, hogy a szavazópolgárok úgy érzik: kormányuk képtelen szavatolni a biztonságot és ezen az sem segít, hogy immár vége az Asszad-rezsimnek.
The Hill
Alexander Motyl azt ajánlja, hogy mindenki nézze meg Putyint és azt fogja látni, hogy az autokraták egyáltalán nem olyan erősek, mint ahogyan azt hisszük. A Rutgers Egyetem politológia professzora szerint az általános vélemény az volt, hogy a szír rendszer stabil, mert Asszad vaskézzel kormányzott és több mint kész volt bárkit lemészárolni, hogy megtartsa a hatalmat.
Az erőszakszervezetek az ő oldalán álltak, tömegtiltakozás nem létezett. Ám a szélsebes összeomlás azt mutatja, mennyire törékeny volt a rezsim, azaz megítélésében barát és ellenség egyaránt tévedett. Ennek fő oka az volt, hogy mindenki bedőlt annak, amit a diktatúra a saját erejéről hirdetett. A hatalom és a könyörtelenség könnyen meggyőz bárkit.
Hiszen 89-ben Magyarországon és Lengyelországban már megindultak a változások, de azután bedőlt a sztálinista Csehszlovákia, az NDK és Románia is. Pedig utóbbi különösen kommunista bástyának látszott. Majd két év múlva következett a legőrületesebb fejlemény: vége lett a Szovjetuniónak, a szuperhatalmon nem segített még a KGB sem.
Napjainkban az orosz gazdaság a tönk szélén tántorog. Naponta 1500 katonát veszít. Nemcsak a harctéren, a cégeknél sincs elég embere. De ebből még nem következik, hogy közel a vég. Az agónia még évekig eltarthat, ám bekövetkezhet akár heteken belül is. Motyl arra tippel, hogy közeledünk ez utóbbi ponthoz.
Merthogy Asszad befogadásával az államfő megmutatta, milyen szoros a kapcsolata a diktátorral. És a gonosz elűzése után Damaszkuszban kitapintható volt a rendszerellenes gyűlölet. Olyan szinten, hogy az átmenetileg alighanem még Putyint is lenyűgözte.
Akár tetszik, akár nem, az emberek azt akarják, amit Putyin és elvtársai gyűlölnek: a szabadságot. E vágy elnyomására csakis az észak-koreai út kínálkozik, de ez nem megy, mert a társadalmak ma már nem hajlandóak elfogadni a totalitárius uralmat vagy a fasizmust. Így fel van adva a lecke az önkényuraknak, mert elnyomás ide vagy oda, látszólag stabil rezsimjük bukni fog. Akkor pedig csakis egy helyen van számukra menedék: Kim Dzsong Un remetekirályságában.
Neue Zürcher Zeitung
Emelkedhet a gázár Magyarország és Szlovákia számára, miután Ukrajna az év végével leállítja a szállításokat a Barátság-vezetéken, ám egyáltalán nem biztos, hogy ezen az úton-módon nem érkezik több orosz energiahordozó Európába – emeli ki Meret Baumann, hozzátéve, hogy egyáltalán nem kell éles váltásra felkészülni. Már most is működnek más tranzitútvonalak, nem beszélve a cseppfolyósított földgázról.
A magyarok, szlovákok azért nem hajlandóak leválni az orosz energiáról, mert félnek a magasabb áraktól, illetve a versenyképesség csökkenésétől. Arra is hivatkoznak, hogy nincs tengerpartjuk, ezért nem egyszerű számukra folyékony gázt beszerezni. Idáig az osztrákok is ezen a véleményen voltak, de ők most kiszálltak, mert az oroszok egy jogvita miatt elzárták a gázcsapot.
Ám ettől még változatlan mennyiségben érkezik a gáz Baumgartenbe, csak mások a címzettek, nem az OMV. Egyébiránt az orosz energiahordozó egyáltalán nem olcsó, hiszen az árat a tőzsdei színvonalhoz igazítják. Ám nem kizárt, hogy itt igazából a politika szava dönt az érintett kormányok részéről – mondja egy szakértő. Viszont az igaz, hogy a kerülőút folytán valóban megdrágulhat a földgáz e két állam számára.
Magyarország továbbra is függ Oroszországtól, de ebben Orbán Viktor nem lát az égvilágon semmilyen problémát. Éppen ellenkezőleg. A provokatőr szerepében tetszeleg és az EU-val szemben ünnepli a Kremlhez fűződő jó kapcsolatokat. Szlovákia viszont bővíti beszerzési forrásait.
Arról van szó, hogy Pozsony Azerbajdzsántól venne gázt, csak annak sincs elég. Ezért nem kizárt, hogy átcserélik a címkét, vagyis formálisan azeri gázt táplálnának bele az Ukrajnán áthaladó csőrendszerbe, ám valójában orosz lenne a gáz. Moszkva csak nyerne rajta. Ha az EU tényleg változtatni szeretne függő helyzetén, ahhoz egységes intézkedésekre lenne szükség. Egy további vezeték lezárása nem elegendő.
Daily Telegraph
Putyin energiabirodalma éppen most kapott megrendítő ütést, miután Ausztria úgy döntött, hogy véget vet az orosz energiafüggőségnek. A háború egyik fő áldozata a Gazprom, amely évtizedeken át az orosz rezsim fejőstehenének számított, ám immár csupán árnyéka önmagának. Pedig korábban a rendszer egyik jelképe volt külföldön.
Csakhogy – állapítja meg Ben Marlow szerkesztő – rajtavesztett, mert az európai vezetők a háború kirobbanása után nem voltak gyávák és hátat fordítottak az orosz energiahordozóknak. Most pedig betehet az egész üzletnek, hogy a jövőben az OMV-tól sem jönnek a milliárdok.
Oroszország azelőtt az európai energiapiaci szükséglet 40 %-át fedezte, ez az arány napjainkra 10 % alá esett. A megingott pozíciót tanúsítja, hogy több lelőhelyen elégették a kitermelt gázt, mert nem találtak vevőt rá. A Gazprom elvesztette tőzsdei értékének kétharmadát.
Moszkva hiába próbálkozik új ügyfelekkel, Európát semmi sem pótolhatja. Ráadásul sok helyen meg kell küzdenie Szaúd-Arábiával, amely agresszíven védi saját részesedését a világpiacon. Vagyis Oroszország a saját lábába lőtt, amikor bevetette az energiafegyvert.
Következő cikk: Maradjon inkább Orbán Viktor?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >