Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet
Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál. Hogy a lázadók már Damaszkuszba vonultak, az arról árulkodik, hogy olyan erők mozdultak meg, amelyek kihatással lesznek Iránra, Törökországra, Oroszországra és Amerikára is. Mindez október 7-ével kezdődött, de ami most szír földön zajlik az sokkal, de sokkal lényegesebb Gázánál. Netanjahu el van szánva, hogy Teherán ne állíthassa vissza befolyását Szíriában. Ám az nem világos, miként reagálna a politikus, ha Damaszkuszban iszlám vezetés jutna hatalomra, főleg ha az Erdogan lekötelezettje volna. Az Iszlám Köztársaság ellenben tisztában van azzal, hogy ha megdől a szír rendszer, akkor az ajatollák nem tudják megerősíteni a siíta félholdat, amely Libanontól, Irakon át Jemenig segít fenyegetni a zsidó államot. Két napja már olyan hírek érkeztek, hogy hazarendelik az ütőképes iráni elitcsapatokat Szíriából. Putyinnak azért lett feladva a lecke, mert ha megerősíti az orosz kontingenst a közel-keleti országban, akkor azok hiányoznak Ukrajnában. Sokat elárul, hogy Moszkva tegnapelőtt távozásra szólította fel Szíriában lévő polgárait. Az offenzíva már egy éve készült, miután Irán és a Hezbollah meggyengült. Északkeleten az amerikai támogatást élvező kurdok pár napja elfoglalták a fő határátkelőt, amelyen át az iráni erők idáig bejutottak Irakból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Policy
Ukrajna három keleti szomszédja, Magyarország, Szlovákia és ha netán győz Georgescu, Románia egyre inkább hátat fordít a megtámadott országnak, egyre kevésbé érdekli, hogy a közös határ védelme mennyire fontos a földrész biztonsága szempontjából. Így értékeli Paul Hockenos, a Berlinben élő szabadúszó újságíró.
Mivel a térség három kulcsállamáról van szó, az lenne az ideális, ha nem passzívan-agresszívan reagálnának a kijevi segélykérésre, illetve az Orbán-kormány kifejezetten Putyin szekerét tolja. Az odesszai Mehnyikov Egyetem tanára emellett attól fél, hogy a három ország felbátorodik, ha azt látja, hogy Trump feladja Ukrajnát és engedményeket tesz Moszkvának.
E forgatókönyv előfutára: Orbán Viktor, aki nem titkolja: odavan az orosz elnökért, energiát vesz tőle, a politikus oldalán mutatkozik a Kremlben, és feltartóztatja az ukránok megsegítését. Időnként úgy viselkedik, mint Moszkva képviselője az EU-ban. A nyáron kaput nyitott az orosz titkosszolgálat számára, amikor lehetővé tette, hogy az orosz és belarusz vendégmunkások alapos biztonsági ellenőrzés nélkül vállalhassanak munkát magyar földön.
Ugyanakkor kifejezetten kerékkötő az Unióban és a NATO-ban, lyukat ütött az egyesült atlanti fronton. Nemrégiben erősítést kapott Fico jóvoltából, és lehet, hogy hamarosan Georgescu is csatlakozik hozzájuk. Különösen utóbbi volna nagy csapás ukrán szemszögből, figyelembe véve Románia geostratégiai jelentőségét.
Legrosszabb esetben ők hárman kikövezhetik az utat, hogy az orosz vezetés az Unión belülről indíthassa hibrid hadműveleteit. De a kör tovább bővülhet Csehországgal, Moldovával és Bulgáriával, ha ott jövőre olyan erők nyernek a választáson, amelyek pont úgy csodálják Putyint, mint Orbán, Fico és Georgescu, valamint Trump.
FAZ
Ukrajnában most minden Európán múlik, miután 3 tényező nehezíti meg az ország számára a túlélést: 1. Oroszország véget tudott vetni az állóháborúnak és nem számít, hogy naponta 1-2 ezer embert veszít, Putyin a lehető legtöbb területet igyekszik megszállni a washingtoni hatalomváltás előtt 2. jön Trump, habár embereit nemigen érdekli a viszály 3. egyre inkább nemzetközivé válik a fegyveres viszály, mert Moszkva oldalán ott van Kína, Irán és Észak-Korea. Így értékeli a helyzetet Konrad Schuller, a lap berlini tudósítója.
Idézi a német Christian Freuding vezérőrnagyot, aki az ukrán védelmi tárca fontos tanácsadója, és aki nem gondolja, hogy az ukránok döntő vereség előtt állnának, de kénytelenek folyamatosan visszavonulni. Ráadásul az oroszok a télen előreláthatólag fokozzák a bombázásokat, végleg tönkre akarják tenni az energiahálózatot. Akkor pedig több százezer menekült indul meg.
Trump rákényszerítheti Zelenszkijt a fegyverszünetre, éspedig úgy, hogy kénytelen legyen feladni az elvesztett területeket. Csak kérdés, Putyin belemegy-e, mert neki az egész ország elhódítása a célja. Az ukrán elnök már megértette, hogy nincs más választása, de szeretne NATO-védelmet, ám nem sok esélye van rá, mert Trump, Scholz és Orbán is elutasítja.
Moszkva azt követeli, hogy a katonai szövetség vonuljon ki Kelet-Európából, adja fel a kontinens nukleáris védelmét. Ez esetben a Kreml uralná a földrészt. Akkor pedig betagolná Ukrajnát és Belaruszt. A NATO-nak az eddiginél jó 2600 kilométerrel hosszabb határt kellene felügyelnie keleten, Magyarországot is beleértve.
Európa ebben helyzetben hármas célt tűzhet ki: megerősíteni az ukránok védelmét, részben átvenné az USA szerepét, ugyanakkor lehetőleg fenntartaná a szoros viszonyt Trumppal. Utóbbihoz fizetnie kellene saját védelméért, mert akkor többé nem tehernek, hanem nélkülözhetetlen partnernek számítana Washington szemében.
FAZ
A román alkotmánybíróság túl későn húzta meg a vészféket, mert a testület hiába érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, amire még nem volt példa, már nem tudja leállítani Georgescu állítólag orosz segítséggel zajló kampányát. Viszont kérdés, milyen szerepet játszik a történetben a távozó államfő – fejti ki Niklas Zimmermann, a lap politikai szerkesztője.
A döntés első ránézésre olyan, mintha győzött volna jogállam, de nem, mert a közbeavatkozás elkésett, ám ezért a legkevésbé a bírák a felelősek. Viszont Johannis elnök már napokkal a választás előtt megkapta a jelentést a titkosszolgálattól, hogy az oroszok befolyásolhatják az eredményt, ám az értesülést csak sokkal később, civil szervezetek követelésére tette közzé.
Most megy a találgatás, hogy csak a hivatali idejét akarta meghosszabbítani. Egyébiránt nem csak ezen múlott a szélsőjobbos jelölt sikere: különösen a külföldön élő románoknak elegük van az otthoni megélhetési körülményekből, a korrupcióból, a posványos politikából. Ily módon radikalizálódtak a szavazópolgárok.
Hogy az ország egyenesbe jöjjön, ahhoz több kell, mint egy bírósági ítélet. A politikának hitelesen hozzá kell látnia a reformokhoz. A demokrácia csak akkor lehet erős, ha nem csupán manipulációkra reagál. A sebezhetőség okait kell felszámolnia.
New York Times
Átalakulóban van a világ, a liberális demokráciák helyét egyre inkább olyan rendszerek veszik át, amelyek vegyítik a liberális és a posztliberális elemeket – fejti ki Ross Douthat, a lap szemleírója. Szerinte ebben a hidegháború utáni az alapesetet a nacionalizmus erődítménye jelenti, amely fenn akarja tartani a nemzeti identitást és kultúrát.
Az etnikai, nyelvi és vallási sajátosságok megőrzése érdekében erősen korlátozza a bevándorlást, állami eszközöket vet be a kulturális jobboldaliság megőrzésére. Pont ilyen az orbáni Magyarország, de ilyen irányban próbálkozik Meloni és a PiS, politikailag ezek a legsikeresebbek.
Valamennyi eltávolodik a szabadelvűségtől, annak 89 utáni formájától. Elveti a nyitott határokat és a multikultit, nem kíván jogokat adni azoknak, akik nem állampolgárok. A rezsimből lehet azután irányított demokrácia, ahol a választások szabadok, de a feltételek a hatalmon lévő pártnak kedveznek, lásd Magyarországot.
Amerika afelé tart, hogy nyitottabb legyen a világra, mint a magyar rezsim, viszont fokozatosan feladja azokat a mechanizmusokat, amelyek idáig kikényszerítették a kompromisszumokat. Ebből következően nem csupán még megosztottabb lesz, hanem nagy politikai kilengésekre kell számítani, attól függően, éppen ki lakik a Fehér Házban, illetve milyen többség van a Kongresszusban.
A politikai vitákat egy sor fura eszme fogja áthatni, megegyezés csak úgy lesz lehetséges, ha igen különféle ideológiák meg tudnak állapodni egymással, ellenben háttérbe szorul az egységes eliten belüli konszenzus.
Guardian
Bill Clinton egykori munkaügyi minisztere úgy látja, hogy Trump nem egyszerűen olyanokat válogatott a kabinetjébe, akik feltétlenül hűségesek hozzá, hanem talpnyaló, alávaló bólogató jánosok. Robert Reich, aki jelenleg közpolitikát tanít a kaliforniai Berkeley Egyetemen, egytől egyik olyannak tartja a jelölteket, akik elvtelenül mindenre igen mondanak, és aligha tartják vissza az elnököt, ha az meggondolatlan döntéseket hoz.
Ráadásul alázatos szolgák, és ez messze rosszabb, mint a lojalitás. Leendő főnökük elvárja tőlük, hogy ne a nemzet, hanem az ő érdekeit képviseljék, minden körülmények között. Emellett nem a következő elnök talált rájuk, ők játszották be magukat a figyelmébe. Hajtottak az adott posztra, hajbókoltak, hízelegtek érte.
Pontosan tudták, hogy Trumpnak olyanok kellenek, akikben nincs független erkölcsi iránytű. Ahhoz, hogy e különleges csapat tagja lehess, a hatalmas becsvágyon kívül alapvető belső bizonytalanság szükséges. Továbbá hogy hajlandó legyél megalázkodni, mert különben nem nyered el a nagy ember jóindulatát.
Ám ők fogják okozni a bukását, de lehet, hogy egész Amerika rámegy. A Fehér Ház ugyanis nem fog pontos és hasznos visszacsatoláshoz jutni. Ennélfogva hatalmas hibákat követ el. A lakájok aligha állnak az útjába, ellenkezőleg: csak még inkább ösztökélik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >