Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki Péter Rásonyi, a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai rovatvezetője. Az elnök érvelését persze egy bizonyos fokig érhetőnek tartja, hiszen Hunter ellen éveken át folyt a republikánus hadjárat a Kongresszusban – az apja miatt. Ám ez nem teszi bocsánatos bűnné, amit Joe Biden csinált, hiszen a gyerek hatalmas előnyöket élvezett, pontosan a család miatt. Külföldi cégeknél kapott igazgatósági tagságot és megbízatásokat, bár azt nem lehet bizonyítani, hogy ezért az apa bármikor is viszontszolgáltatást nyújtott volna. De ettől a gyerek még milliós jövedelmet markolt fel. A szülőre az Egyesült Államok első embereként egészen már erkölcsi mérce vonatkozik, mint egy átlagpolgárra. Most azonban azt látni, hogy a király meztelen, mert családi érdekei fontosabbak számára, mint a jogállam. Függetlenül attól, hogy jogában áll amnesztiában részesíteni a fiát, ám ez semmiképpen sem minősül tisztességes húzásnak. Ugyanakkor az is látszik, hogy az emberek nem díjazták a demokraták állítólagos erkölcsi fölényét, hiszen minden rovott múltja ellenére ismét Trumpot szavazták be a Fehér Házba, mert nekik a gazdaság volt a fontos és a határvédelem, nem a morál. De ez még nem teszi bocsánatos bűnné a kétkulacsosságot. És ha most az utód tényleg visszaél hatalmával és az állam eszközeivel üldözni fogja az ellenfeleit, a hívei mentségként ujjal mutogatnak majd Bidenre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Tűnnek el a külföldi beruházók Kelet-Európából, az újonnan kihelyezett tőke értéke már a Covid előtti szinten mozog, ami arra utal, hogy ezeknek a kormányoknak mielőbb új fejlődési lehetőséget kell találniuk. Távoznak a német befektetők, kínai ígéretekben viszont nincsen hiány, ugyanakkor Trump miatt bizonytalan az egész térség. Így összegzi a helyzetet Andreas Mihm, a régió gazdasági elemzője.
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet adataiból ugyanis az derül ki, hogy az első három negyedévben az új, zöldmezős tervek aránya 44 %-kal zuhant vissza az egy évvel ezelőttihez képest. A befektetők bizalma ugyanis erősen megingott. A visszaesés július és szeptember között elérte a 70 %-ot.
Mindez arra utal, hogy sok országban szerkezetváltás megy végbe. A legrosszabbak a kilátások az autóiparra építő Szlovákiában, ami szintén azt támasztja alá, hogy kifullad a modell, amely az idegen tőkére alapozott a régióban. A jólétet hosszú távon már nem képes szavatolni a feldolgozóipari termelés, ezért inkább a képzésre kellene összpontosítani az erőket.
Kína ugyanakkor mind inkább az Egyesült Államok felé fordul, háromszor annyi befektetésről tárgyal a tengerentúlon, mint Kelet-Európában. Utóbbi térségben a kínai autó- és akkugyárak tarolnak, több mint 8-szor akkora értéket képviselnek, mint a hasonló német érdekeltségek. A befektetések számát tekintve az idén Románia lesz az éllovas, visszaszorítva Magyarországot, valamint Szerbiát. Ha pedig a finanszírozás összegét vesszük, akkor Szlovákia vezet, mert ott kínai elektromos autógyár épül.
Washington Post
A szerkesztőség úgy ítéli meg: hiteltelenné válik a demokraták szándéka, hogy megvédjék az igazságszolgáltatást, miután Hunter Bident amnesztiában részesítette a saját apja. Trump ugyanakkor hivatkozási alaphoz jut, amikor saját híveivel tömi tele a nemzetbiztonsági apparátus legfelső vezetését, véget akar vetni kulcsfontosságú intézmények függetlenségének, száműzve onnan a hozzáértést.
És a távozó elnök most megadta neki a lehetőséget, hogy ha bármit is tesz a független bíróságok ellen, mondhassa, hogy csupán azt csinálja, amit az elődje. Pedig annak a fia egyértelműen törvényt szegett. Ám most a bíróságok nem foglalkozhatnak azzal, vajon börtönben van-e a helye.
Első elnöksége során Trump maga is gyalázatosan visszaélt a jogával, amikor olyanokat engedett ki az igazságszolgáltatás fennhatósága alól, mint Steve Bannon, vagy a vejének az apja, aki éppen most Párizsba akar küldeni nagykövetnek. Ily módon további jogsértésre serkentett.
Ha a demokraták nem ítélik el Biden mostani húzását, akkor saját erkölcsi alapjukat rombolják, hogy bírálják Trumpot, amiért az beleavatkozik az igazságügyi tárca ügyeibe, illetve azért, hogy kiket állít a minisztérium élére. A távozó elnök ugyanakkor kitörölhetetlenül tönkretette saját elnöksége utolsó fejezetét.
Wall Street Journal
„Atyám! Kérlek, mentesíts a bűnvádi felelősségre vonástól!” – ironizál a vezércikk, ám rögtön hozzáteszi, hogy az elnök az egész ügy kapcsán igyekszik átírni a tényeket, mert szeretné igazolni az általa elkövetett jogsértést. Pedig hányszor, de hányszor közölte, hogy nem ad amnesztiát a gyerekének. Ám most alighanem megmentette a börtöntől.
Hogy így lesz, azt előre meg lehetett jósolni, de egyik párt sem szeplőtelen a történtekben. Ugyanakkor Hunter Biden megússza, bármit is követett el 2014 és az elmúlt hétvége között. Nehogy az ügyészség rászálljon Trump alatt. Az induló dátum azért fontos, mert akkor vállalt állást az ukrán energiacégnél és az onnan kapott jövedelem után nem fizetett adót.
Szakértők szerint ilyen szintű bűnbocsánatot legfeljebb Ford elnök adott elődjének, Nixonnak a Watergate-ügyben. Ugyanakkor Trump máris rossz precedensként emlegeti. Ő különben azt ígéri, hogy azoknak nem lesz bántódásuk, akik január 6-án megostromolták a Kongresszust, ám ez rettenetesen rossz ötlet. Ellenben hogy futni hagyta a saját fiát, az szánalmas vég Biden elnöksége számára.
FAZ
Ha ez így megy tovább, akkor a német kancellár a politikai keresztségben hamarosan a Viktor Donald nevet kapja – élcelődik Jasper von Altenbockum, a felelős belpolitikai szerkesztő. Cseppet sem tartja hízelgőnek Scholz szemszögéből, hogy Scholz kijevi útja során a vendéglátó Zelenszkij már az üdvözlés során egy lapon említette Magyarországgal és az USA-val.
Mert ugyan a vendég büszkélkedhet azzal, hogy országa egymaga nagyobb segítseget adott az ukránoknak, mint a britek és a franciák együtt, csak éppen amikor a józanság jelszavával reklámozza saját politikáját, az a másik fél szerint nem sokban különbözik Trump, illetve Orbán felfogásától.
Azaz hiába volt minden berlini támogatás, az nem fizetődött ki politikailag sem Ukrajnának, sem Németországnak, utóbbi két szék közt a padlóra került. Ha pedig Scholz a háború gyors befejezésének tervével meg tud egyezni Trumppal, akkor tetszik, nem tetszik, egy gyékényen árul az AfD-vel és Wagenknecht mozgalmával. És akkor tényleg megérdemli, hogy Viktor Donald Scholznak hívják.
Spiegel
Meloni a maga szempontjából jól csinálta, mert addig-addig dürrögött Elon Musk körül, míg most már azon keresztül stabilan be van kötve Trumphoz. Csak éppen Olaszországnak határoznia kell, melyik irányba kíván haladni. Az elején úgy látszott, hogy a milliárdos és a kormányfő kapcsolatából flört lesz, ám kiderült, hogy valójában stratégia mestermű szemtanúi vagyunk.
Hiszen az üzletember a megválasztott elnök talán legszorosabb tanácsadója, ezért értéke felbecsülhetetlen Róma számára. A viszony még Olaszországot és az EU-t is megváltoztathatja. Mindenesetre a jobboldali-populista Meloni szemszögéből új fejezet kezdődik. Idáig kénytelen volt az unióbarát erőkkel egyeztetni Brüsszelben, ezért beállt Ukrajna mögé és összebarátkozott von der Leyennel.
De a külpolitikában már hetekkel november 5. előtt kereste a kapcsolatot Trumppal. A belpolitikában pedig bekeményít. Olyan hévvel támadja az igazságszolgáltatást, mintha fel akarná számolni a hatalmi ágak szétválasztását. Szigorítaná a fellépést az utcai tüntetések részvevőivel szemben, korlátozta a meleg párok jogait, határozottan jobbra viszi országát.
Ez azonban három okból is veszélyes: elszigetelheti magát Európában, de Amerika is az orrára koppinthat, mert igen alacsonyak az olasz védelmi kiadások, ugyanakkor a kétoldalú áruforgalomban jelentős az olasz többlet. Végül pedig odahaza egyre nagyobb az elégedetlenség a politikája miatt.
Ugyanakkor a migránsok számára „mini Guantanamót” létesített Albániában, ám ennek a bírák betettek, mondván, hogy a menedékkérőknek joguk van tisztességes eljárásra, ezért azonnal Olaszországba kell őket vinni. Ez blamázs a miniszterelnöknek, ezért nekiesett az igazságszolgáltatásnak. Mivel nem tudja betartani jó pár ígéretét, ráerősít az elnyomó biztonság- és belpolitikára. Így legalább örömöt szerez a saját híveinek.
Daily Telegraph
Szíria valójában Oroszország déli szárnya és ha a mostani harcok elősegítik Zelenszkij feltételeinek megfelelően Ukrajnában a fegyvernyugvást, akkor az kedvező fejlemény – állapítja meg Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg nyugalmazott ezredese, aki pályafutása során megjárta Irakot és Szíriát.
A sors fura csavarjának nevezi, ha az Asszad ellen fordult iszlamista csoport, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) akaratlanul a Nyugatnak és még inkább Kijevnek segít, amikor bedönti Putyin déli védvonalát. A szír kormány 8 éve úgy vette be Aleppót, hogy 17 napon át vegyi bombákat vetett be a 300 ezer lakosú város ellen. A lázadók eltűntek, a helyiek közül viszont a hatalom később sokakat megkínzott és megölt.
Ám a gerillák most visszatértek, méghozzá jól kiképzett erőként, abba a Szíriába, ahol Putyin kidolgozta a későbbi harcmodort Ukrajna ellen. Annak idején a volt ezredes saját szemével látta, amikor az orosz és szír katonaság kórházakat támadott, lerombolta az áramhálózatot és Idlib tartomány zömét a föld színével tette egyenlővé.
Az orosz elnök vegyi fegyvereket vetett be ukrán földön, mert megtapasztalta Szíriában, hogy az mennyire hatásos. Zsarnokként uralni kívánja Európát és a környező övezeteket. Szíriában Tartusz kikötője stratégiai jelentőségű, azt mindenáron meg akarja tartani. Ám Irán ezúttal nem tud segíteni neki, Izrael viszont elérkezettnek láthatja az időt, hogy meggyengítse Damaszkuszt.
Ugyanakkor a HTS nem kíván kalifátust kikiáltani, sem Talibán-szerű kormányt uralomra juttatni. Mérsékelt csoport lett, amely új arab tavaszt szeretne kínálni a szíreknek.
FT
Egyre inkább megkérdőjeleződik a Merkel-Obama-évek öröksége – állapítja meg a lap fő külpolitikai elemzője, Gideon Rachman. Azért nyúl vissza ahhoz az időszakhoz, mert most jelentek meg a korábbi német kancellár emlékiratai, amelyeknek a szemleíró szerint a „Szabadság” helyett nyugodtan lehetett volna az a címet is adni: „Nem bánok semmit sem!”
A két politikus volt 2008 és 16 között a világ két legbefolyásosabb embere. Jól kijöttek egymással, ami nem véletlen, mert nagyon hasonlítanak egymásra. Magabiztosak, magasan képezettek, intellektuálisak és természetüknél fogva óvatosak. Ám visszatekintve azt mondhatjuk, hogy józan észszerűségük folytán alkalmatlanok voltak arra, hogy megküzdjenek olyan erős emberekkel, mint Putyin és Hszi.
Az általuk hozott döntések késleltetetten ugyan, de nagy károkat okoztak a stabilitásnak a világban. (No, meg az is, ha nem tudták magukat rászánni valamilyen fontos lépésre.) Példa rá, hogy Merkel nem szerette Putyint, mégis megbékítette. Ez persze következett országa üzleti érdekeiből is.
Obamával együtt gyengeséget sugárzott, lásd, amikor az amerikai elnök nem cselekedett, jóllehet Asszad vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen. Vagy amikor hagyta, hogy Hszi katonai támaszpontokat létesítsen a Dél-Kínai-tengeren emelt mesterséges szigeteken. Azt lehetett látni, hogy az autoriter vezető megint homokot szórt a szemébe és simán megúszta. A 3. súlyos melléfogásnak pedig az bizonyult, hogy nem fegyverezte fel Ukrajnát a Krím, illetve a Donyec-medence orosz megszállása után.
Spiegel
Ehud Barak úgy látja, hogy olyan, mintha átok sújtaná Netanjahut, miután azt a saját nárcizmusa vezérli, viszont igyekszik tekintélyuralommá átalakítani az országot. Korlátozza a törvényhozás jogait és próbálja szétrombolni a bírósági rendszert. A politikus, aki volt kormányfő, valamint védelmi, illetve belügyminiszter, a hadsereg egyik leggazdagabban kidekorált tisztje.
Azt mondja, hogy utódjának a saját hatalma a fontos, sokkal lényegesebb, mint az ország biztonsága vagy a túszok túlélése. De már rég bele kellett volna egyeznie, hogy új rendet alakítson ki a Palesztin Hatóság, valamint a mérsékelt arab államok bevonásával. A Hamászt csakis így tudja legyőzni. Kihasználja, hogy sokakban továbbra is dolgozik október 7. miatt a düh és a bosszúvágy. Már csak azért is, hogy megússza a vizsgálatot a terrortámadás miatt, ne legyenek új választások, továbbá ne folytatódjanak ellene a büntetőperek.
Elképzelhető, hogy valamit forral az iráni atomprogram ellen, de ehhez el kell nyernie Trump áldását. Csakhogy az elnök számára előbbre való, hogy megállapodjon Putyinnal és így befejeződjön a háború Ukrajnában, valamint a Közel-Keleten. De Teherán törekvéseit Netanjahu még egy támadással is csupán maximum pár hónapra tudja feltartóztatni. Viszont úgy tűnik, Amerikának nincs kedve megbuktatni a teheráni rezsimet.
Ugyanakkor Netanjahu a palesztin állam kikiáltásának megakadályozásával elérte, hogy a hágai bíróság elítélje Izraelt, a világban pedig példátlan antiszemita hullám indult be. Ám ez már csak így van, ha kizárólag bólogató jánosok veszik körül. De megtéveszti saját magát, mert azt hiszi, hogy a Nyugatot védi egy iszlám-náci összeesküvéstől. Egy valami segíthet ellene: a polgári engedetlenség. Meg kell bénítani az országot, hogy vége legyen a háborúnak és hazatérjenek a túszok.
New York Times
Máris jól megkapta Trump, aki megüzente, hogy azt szeretné, ha a Közel-Keleten csillapodnának a kedélyek, mire alig másfél hónap múlva hivatalba lép. Hát, jó szerencsét hozzá – hangsúlyozza Thomas Friedman, aki három Pulitzer-díjat is kapott a térségről megjelentetett munkáiért.
Most ott látja nagy bibit a leendő elnök szempontjából, hogy a szír lázadók hatalmas ütést mértek Asszadra, amikor kiseperték a hadsereget Aleppóból, az ország 2. legnagyobb városából. Márpedig itt nem ministránsgyerekek harcolnak, a fő erő az Al-Kaide szövetségese volt. És ha összeomlik a jelenlegi rendszer, akkor belekeveredhet a fejleményekbe Izrael, továbbá destabilizálódik egész Levante.
A szerző nyugati hírszerzési forrásokból úgy értesült, hogy az iráni vezetés igyekszik tisztázni, ki a felelős, amiért a Hezbollah saját magán kívül Teheránt is belerángatta a pusztító háborúba Izrael ellen. Ily módon romokban van a Libanonba telepített hatalmas rakéta tűzerő. Ráadásul a milícia elvesztette a lakosság támogatását. Ennélfogva a pártok bizonyosan igyekeznek kigolyózni a gerillaszervezetet a legfelső szintű politikai döntéshozatalból.
Viszont egy magas rangú washingtoni illetékes szerint Irán most úgy érezheti: csakis az atomfegyverrel vághatja ki magát a csávából. Vagyis a Közel-Kelet változatlanul izzó katlan, lesz, amikor Trump színre lép.
Bloomberg
Franciaország nem bízhat abban, hogy Le Pen fordulatot akar, mert semmi sem kötelezi arra, hogy ellenzékiként olyan költségvetést fogadjon el, amely nem tetszik neki – vagyis fekete hattyúk köröznek az ország fölött, mert bármikor megbukhat a kisebbségi kormány – mutat rá a szemleíró, John Authers.
A Nemzeti Tömörülés vezére most bizonyítani kívánja, hogy nála van a megoldás kulcsa és ultimátumot szabott Barnier miniszterelnöknek. Akár már holnap bizalmai szavazás lehet, ha a hatalom nem enged, különösen az ügyben, hogy az infláció szintjének megfelelően emelje a nyugdíjakat.
Ha bukás lesz a vége, Macron kereshet mást Barnier helyett, választást azonban legkorábban a jövő nyáron lehet kiírni. Az egyik neves közvélemény kutató 45 %-ra teszi a hivatalban lévő kabinet túlélési esélyeit. A tőzsdék jelzése ugyanakkor egyértelmű: esnek a jegyzések, miután az ország a szakadék széle felé közelít.
Ám még ennél is fontosabb, hogy az államkötvények hozamában már nincs különbség Franciaország és Görögország között, ami megalázó. De Le Pen elállhat a vétótól, mert az ő célja az, hogy három év múlva elnök legyen. Akkor pedig az ország egy évnyi haladékot kap. Viszont a baloldal egyáltalán nem egységes, ezért a kilátások egyáltalán nem jók Barnier számára.
Következő cikk: Magyarország korszakváltás előtt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >
Kérdéses, hogy Orbán Viktor megbirkózik-e ezzel a kihívóval
Ezt a kérdést teszi fel Szirtes I. János politológus a svájci Tagesanzeiger-ben megjelent vendégkommentárjában. A 2026-ban esedékes >
Magyar Messiások
A két hamis-Messiás után igaz Messiás. Mutatja a falon az írást: megszámláltatnak napjaid. Jog, ha van, >
Múlt hétvégén Ösküben
Gránitszilárdságú alaptörvényünket kormányzatunk ismét módosítani tervezi, természetesen nem azért, mert jobb dolga momentán nem akad, hanem >
Sötét a helyzet Németországban és tudni kik a felelősek
A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője Eric Gujer szerint a választást a gazdaság dönti el, és a >
Ezek a betöréses „dógok” csak mendemonda – állítja a csantavéri polgármester
“Alacsony a bűnözés… Na, ez nem igaz! Számoljuk már meg, hogy az utóbbi időben hány betörés >
Van esély, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Putyinnal
Az Economist vezércikk lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Putyinnal, azaz olyan egyezséget >
Románia szélsőjobboldali, Moszkva-barát elcsúszása nagy bajt jelent az EU-nak
Az ultra-nacionalista Călin Georgescu győzelme megkongatja a vészharangokat Brüsszelben, hogy Románia átkerülhet a Moszkva-barátok növekvő táborába. >
„Vučić Szerbiát a tragédiába tolja”:
„A nácik Németország totalitárius állammá alakításának útját a Reichstag (képviselőház) felújtásával kezdték 1933-ban, amiért a kommunistákat >
Magyarország kudarcos Szerbia-kísérlete
Egyelőre kudarcot vallott Magyarország igyekezete, hogy előmozdítsa a Szerbiával folyó csatlakozási tárgyalások újabb fejezetének megnyitását, mert >