Ma Vince, Artúr névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. Így értékeli Walter Russel Mead, a new yorki Bard College akadémikus politológia professzora a Wall Street Journalban, utóbbi kérdés kapcsán megjegyezve, hogy a német kancellár még jobban elszigetelte országát, amikor – alighanem választási fogásként – felhívta Putyint.
A Kreml válasza az volt, hogy igen súlyos rakétacsapást mért Ukrajnára, Biden viszont enyhítette Kijev számára a korszerű amerikai fegyverek felhasználásának korlátozását. A földrész lesz a legnagyobb vesztese annak, hogy a volt elnök visszatér a Fehér Házba, mert az ő elképzelései teljesen szembemennek az EU reményeivel és terveivel. Az Unió gazdasága, high tech ipara, politikai rendszere és biztonsági stratégiája egyáltalán nem felel meg a 21. század követelményeinek. Inkább arra szolgál modellként a világnak, hogy így nem szabad csinálni. Főleg az amerikai jobboldal nagy előszeretettel mutogat az Unióra, ám meg kell érteni, hogy Európa hanyatlása fogas probléma az Egyesült Államok számára is, mert jelentős tényező a kialakuló világválságban. Szóval elképzelhető: éppen Trump adja meg a lökést, hogy a 27-ek maguk mögött hagyják a kudarcaikat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
A Fidesz már megint maga javára írja át a választási törvényt. Orbán úgy intézi, hogy pártja már most egy pár közvetlen mandátumhoz jusson, feltehetőleg azért, mert tart Magyar Pétertől. Mindenesetre szorít egyet a csavaron és emberei a Jogi Bizottságban meg is szavazták a változást.
Ebből minden bizonnyal jut előnyhöz a hatalom 2026-ban, bár szakértők bírálják, hogy módosítják a szabályokat a fővárosban, illetve Pest megyében, mert azt nem igazolják a szavazók számában bekövetkező változások.
További újítás, hogy a választóhelyiségekben nem lesz kötelező borítékba tenni a szavazó cédulákat. Ellenzékiek attól félnek, hogy ily módon a választási titok megszűnése felé halad az ország. A jobboldali-populista miniszterelnök már eddigi is folyton hozzányúlt a választási előírásokhoz. Ám most különösen ideges, mert a Tisza Párt júniusban helyből 30 %-ot szerzett, és a legfrissebb közvélemény kutatások alapján már meg is előzte nagy riválisát.
Neue Zürcher Zeitung
Trump ukrajnai béketervének van egy bökkenője: Putyin nem akar békét, úgy kell kényszeríteni rá, miközben Európa számára minden eddiginél veszélyesebb a háború – figyelmeztet Andreas Rüesch, a külpolitikai rovat helyettes vezetője. Hogy miként lehet megfékezni az orosz elnököt, arra nézve három elmélet van forgalomban:
1. Fegyverekkel és gazdasági segítséggel hatékony ellenállásra kell képessé tenni Kijevet 2. Szankciókkal fel lehet morzsolni Oroszországot 3. Engedni kell Moszkva imperialista követeléseinek és bízni abban, hogy ennyivel beéri. Ez esetben az ukránoknak le kellene mondaniuk az elvesztett területekről, valamint a NATO védőernyőjéről.
Ami pedig a következő amerikai elnök elképzelését illeti, ott két logikai tévedést is tetten lehet érni: az egyik az, hogy az orosz felet jelenleg semmi sem ösztönzi a párbeszédre, hiszen katonailag fölényben van, ráadásul Trump bejelentette, hogy beszünteti a fegyverküldeményeket.
Másfelől itt nem területi vitáról van szó, a Kreml az európai hatalmi rendet akarja alapvetően átalakítani. A főcsapás iránya az, hogy kiszorítsa a NATO Kelet-Európából, és rákényszerítse az USA-t, hogy csak korlátozottan állomásoztasson harceszközöket a földrészen. Azaz meggyengítené az amerikai befolyást és az európai egységet.
Emellett kulcsfontosságú, hogy ellenőrizze Ukrajnát, mert nem szeretné, hogy a szabad és jólétben élő ország ellenpélda legyen az orosz rendőrállammal szemben. Akkor azonban ismét orosz katonák lennének a kontinens középső részén. Viszont a háborút már csak azért sem adja fel, mert odahaza mumusra van szüksége, hogy igazolja uralmát. A hadiipar pedig a gazdaság létfontosságú tényezője lett.
Mivel elképzelhető, hogy az új washingtoni kormányzat cserben hagyja Kijevet, főként Európának jeleznie kell: rá számíthatnak az ukránok. Anyagilag ez nem olyan nagy teher, sokkal többe kerülne neki, ha győzne az orosz nagyhatalmi politika. A kontinens számára nem jelentene biztonságot, ha kapitulálna Putyin előtt.
Die Zeit
Putyin csak fenyegetőzik az atomháborúval, mert ha komolyan gondolná a tegnap aláírt új nukleáris doktrínát, akkor a világ már rég globális háborúba bonyolódott volna. Ám a kardcsörtetésnek így is komoly következményei vannak – állapítja meg Maxim Kirejev, a lap orosz-szakértője.
Azt az elnök sem tudja összeszámlálni, hogy az agresszió megindítása óta Ukrajna és szövetségesei hány vörös vonalat léptek át. De az atomszablyát a Kreml azért kapta elő, nehogy a demokratikus közösség beavatkozzon, hanem inkább nézze tétlenül a fejleményeket, ahogy az 56-ban Magyarországon és 68-ban Csehszlovákiában történt. Ám az ötlet nem vált be és ezen aligha változtat jelentősen a most kiadott új nukleáris katonai koncepció.
Az elképzelés első ránézésre valóban veszedelmes tűnik, ám látszik rajta, hogy javarészt Ukrajnára szabták. De az alapján Moszkva igazából már most megkezdhetné az atomcsapást, hiszen területe egy része ukrán megszállás alatt áll, azaz sérült a nemzeti szuverenitás. De itt igazából agresszív kommunikációról van szó, semmint a nukleáris erő felhasználásának szabályozásáról.
Merthogy még egy olyan diktátor is, mint Putyin, alighanem csupán végső eszközként nyúlna ehhez a lehetőséghez. Esetleg meg tudná akadályozni vele a vereségét, ám semmit sem nyerne általa. Viszont a nyugati hatalmak mégsem hagyhatják figyelmen kívül a veszélyt. Akkor sem, ha meggyőződésük, hogy Putyin csak blöfföl.
Ugyanakkor az jól jön neki, hogy Biden továbbra is ellenzi a brit és francia rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen.
Bloomberg
A német kancellár a legjobb példa arra, hogy Ukrajna szövetségesei miként hozzák a saját fejükre a stratégiai vereséget – írja Marc Champion, a hírügynökség elemzője. Abban minden érdekelt egyetért, hogy véget kell vetni a háborúnak a kérdés csak az: miként. Kijev és az északi, illetve keleti államok értik, hogy Putyint jelenleg nem lehet tárgyalóasztalhoz ültetni, mert nem érdeke a párbeszéd. Hiszen a nyugati elszántság a szeme láttára porlik szét, és számára a béke Kijev megadásával egyenlő.
Hogy ez ne így legyen, ahhoz gyorsan meg kellene erősíteni az ukrán hadsereget, mert akkor tűzszünet jöhet létre, és az ukrán állam független maradhat, továbbá biztonságban élhet. Ám ehelyett Scholz – két év óta az első nyugati vezetőként – felhívta az orosz államfőt, holott semmi esélye nem volt a sikerre és nem avatta be partnereit.
Zelenszkijnek igaza volt, amikor azt közölte, hogy a német vezető kinyitja Pandora szelencéjét, hiszen most valószínűleg megindul a tülekedés, hogy ki tulajdoníthatja magának a háború befejezésének érdemét, ám ez csak a Kreml urának malmára hajtja a vizet. Inkább Ukrajna védelmét kellene megerősíteni, mert az ország minden eddiginél gyorsabb ütemben veszít területeket.
Ettől még megmarad Oroszország számtalan gyengesége és Moszkvának nem sikerült ellenőrzése alá vonnia a szomszédos államot sem. De sokáig el tudja viselni a veszteségeket. Meg kell győzni, hogy ha nem hajlandó tárgyalásokra, akkora lesz az ár, hogy az otthon már az ő pozícióit fogja veszélyeztetni. Emellett olyan helyzetet kell teremteni a csatatéren, hogy a következő amerikai elnök ki tudja kényszeríteni az igazi békét.
The Times
A konzervatív lap egyik legnevesebb külpolitikai szakértője úgy látja, hogy Dél-Korea lehet a modell, amikor Ukrajna jövőjéről határoznak. A Koreai-félszigeten az 53-as fegyverszünet óta hivatalosan nincs béke, ám a déli ország biztonsági garanciákat kapott az USA-tól, ezen felül igen fejlett védelmi ipart épített ki és ez segít féken tartani Phenjant.
Roger Boyes szerint az elrettentést semmi sem szolgálja hatékonyabban, mint amikor a dél-koreai hadsereg egységei amerikai anyahajókkal és lopakodó katonai képekkel tartanak közös hadgyakorlatot. Szöul meg sem próbálja a megbékítést, viszont gazdasági segítséget ajánl arra az esetre, ha az északi partner visszafogja nukleáris fegyverprogramját.
Ukrajnának is lehetne biztonsági garanciákat adni, hogy Putyin ne ácsingózzon folyamatosan egyre nagyobb ukrán területekre. Mert ahogy a volt ukrán védelmi miniszter megfogalmazta: Moszkva célja Kijev függetlenségének és szuverenitásának bedarálása. Emellett fontos, hogy az eltelt évtizedekben Dél-Korea a világ egyik legszegényebb országából élenjáró gazdaság lett. A külföldi befektetők ugyanis bíznak a Washingtonnal kötött biztonsági szerződésben.
A példa alátámasztja, hogy jólét lehetséges a háború formális lezárása nélkül is és ez sokat jelenthet az ukrán újjáépítés szempontjából. Viszont tragikus következményei lehetnek, ha a Nyugat belefárad a harcokba. Azaz sokkal inkább szükséges új ötlet a rendezéshez, mint bármiféle csodafegyver.
Wall Street Journal
A jobboldali lap ugyan Trump mellett tört lándzsát a kampány során, most mégis azt kérdezi vezércikkében, hogy ha a védelmi miniszterjelölt azt nem árulta el Trumpnak, hogy volt egy kínos lovagias ügye, akkor még mi mindent hallgatott el? Az elnöki apparátust ugyanis meglepte, hogy Hegseth még hét éve hallgatási pénzt fizetett egy nőnek, hogy az ne tárja a világ elé, mi történt, vagy mi nem történt kettejük között egy vidéki szállodai szobában.
De már csak így van ez, ha minden komoly ellenőrzés nélkül, a puszta szeszély alapján választanak ki embereket a kormányzat vezető pozícióiba. A vonatkozó ügyben jövőre szenátusi meghallgatás lesz, még akkor is, ha annak idején a rendőrség megvizsgálta a vádat, ám a végén ejtette az eljárást.
Hegseth ügyvédje most azt mondta, hogy ügyfele zsarolás áldozatának érzi magát, mert egy hölgy hazudik, hogy fenntartsa házasságát. Volt azonban már rá példa, hogy egy politikusnak ennél sokkal kevesebbért is le kellett mondania. Persze azt is meg lehet csinálni, hogy visszavonják egy zavaros história főszereplőjének a jelölését.
FT
Trump lerombolja az amerikai államot, noha a kormányzatnak sürgős reformra lenne szüksége. De nem sok ellenállásba ütközik, miközben az látszik, hogy a kulcspozíciókban egyik rossz döntést hozza a másik után. Ezt fejti Edward Luce, a szakíró, aki első példaként a védelmi tárca leendő gazdáját hozza fel, akinek a tetoválása arról árulkodik, hogy szélsőjobbos, keresztény nacionalista. Az lesz a feladata, hogy eltakarítsa a tábornokokat az útból, ha azok nem paríroznak a főnökének.
Vagy ott van az igazságügyi tárca élére jelölt Gaetz, aki ellen vizsgálat folyt a minisztériumban, mert felmerült, hogy fiatalkorúval létesített nemi kapcsolatot. Ő is azt kapja feladatul, hogy tisztítsa meg a terepet Trump ellenfeleitől.
Gabbard, a titkosszolgálatok vezetői posztjának várományosa gyanús vallási kultusz követője és normális időkben aligha jutna túl a biztonsági átvilágításon. Most meg ő lesz Amerika legféltettebb államtitkainak őrzője. Optimisták arra hivatkoznak, hogy a köztársaság túlélte Trump első elnökségét is. De Steve Bannon, a Fehér Ház akkor stratégiai fő stratégája már 7 éve bejelentette, hogy fel akarják számolni az adminisztratív államot. Most pedig úgy nyilatkozott, amikor meghallotta Gaetz közelgő kinevezésének hírét, hogy ennél jobb napot nem lehetett volna elképzelni.
Guardian
A Clinton-kormányzat volt munkaügyi minisztere, aki jelenleg nagy tekintélyű egyetemi tanár, azt gondolja, hogy ha meg akarják védeni az amerikai demokráciát a zsarnokoktól, akkor meg kell védeni az igazán szabad sajtót. Robert Reich szerint ugyanis az oligarchák és autokraták miatt veszély leselkedik a megbízható és független médiára. A milliárdosok igyekeznek kiterjeszteni politikai befolyásukat.
Trump és lakájai január 20-ától szinte korlátlan hatalmat élveznek, ideértve a törvényhozást és a Legfelsőbb Bíróságot is. Ennek az az üzenete, hogy szabad préda lesz jogállam és az önálló sajtó, noha a demokrácia nem tud virágozni, ha a közvéleménytől elzárják az igazságot.
Itt ördögi körrel állunk szembe, mert az emberek cinikusak lettek a demokrácia ügyében. Azt látják ugyanis, hogy a döntéseket gazdasági elitek hozzák meg, így viszont megnyílik a terep az autokraták számára, akik fokozzák az aggályokat az említett elit miatt.
Trump és ölebei pajzsra emelték Orbánt, aki az egykor eleven demokráciát egypártrendszerré alakította át. Elnémította a médiát és megjutalmazta az oligarchákat. Az amerikai elnök sikere nyomán várhatóan felbátorodik Le Pen, Meloni, az AfD, valamint a holland és osztrák szélsőjobb.
De lendületbe jön Putyin is, a világ legveszedelmesebb tekintélyelvű oligarchája is, aki a háborún kívül az egész világban dezinformációs kampánnyal igyekszik megrendíteni a demokráciát. Egyre több a bizonyíték, hogy beleavatkozott az amerikai választási kampányba, és hogy ehhez akadálytalanul felhasználta Musk X közösségi platformját. Rupert Murdoch pedig a Fox News-on és a Wall Street Journalen keresztül ráerősített Trump hazugságaira.
Jeff Bezos, a Washington Post tulajdonosa megakadályozta, hogy a szerkesztőség Harrist ajánlja elnöknek. Ugyanígy járt el a Los Angeles Times gazdája is. De nem szabad megfosztani az embereket az igazságtól, ha azt akarjuk, hogy legalább némi reményünk legyen a zsarnoksággal szemben.
Guardian
Le Pen politikai pernek tartja, hogy az ügyészség ötévi szabadságvesztést kért rá és öt évre a közügyek gyakorlásától is eltiltaná, mivel a vádhatóság úgy ítélte, meg, hogy politikus pártja 8 év alatt jó 4 millió uniós pénzt fordított pártcélokra. A Nemzeti Tömörülés vezéralakja ugyanazt a módszert alkalmazza, mint Trump, hogy a maga oldalára állítsa a közvéleményt – hangsúlyozza Pauline Bock francia újságíró.
A politikus tüzel, ahogy a csövön kifér, miután nem kizárt, hogy a jövő év elején esedékes ítélet folytán nem indulhat a következő elnökválasztáson. Ezért most derék populista módjára igyekszik lejáratni az igazságszolgáltatást, amint azt a Fehér Ház következő gazdája is csinálta.
A harcában vannak készséges segédcsapatai: keményen jobbos sajtóorgánumokat, amelyek visszhangozzák, hogy kirakatper folyik Le Pen ellen. Inkább azzal foglalkoznak, hogy esetleg nem lehet államfő, mint azzal, hogy nagy valószínűséggel módszeresen pártalkalmazottakat finanszírozott európai forrásokból.
De hát minél többször hallja azt a közönség, hogy itt igazságtalanság történik, annál inkább hajlamos hitelt adni az állításnak. Ez amúgy rímel az elitellenes francia közhangulatra. A politikusnak most jó két hónapja van, hogy minden hullámhosszon a maga igazát szajkózza, majd meglátjuk, mennyire lesz fülbemászó a dallam.
Neue Zürcher Zeitung
Na, végre! – jegyzi meg a kommentár, miután Oroszország hivatalosan beszüntette a gázszállításokat Ausztriában és ily módon vége a különleges kétoldalú államközi kapcsolatnak. Az látszik, hogy Európa meg tud lenni orosz földgáz nélkül is, a hirtelen váltás azonban ébresztő Bécs számára, és a függő helyzet megszűntével világosabban állást kell foglalnia Moszkvával szemben.
Az orosz szankció elvileg nem sok jót ígért, hiszen az osztrák gazdaság szeptemberben még a gázszükséglet 86 %-át orosz forrásból fedezte. Ám nem volt semmiféle megrázkódtatás, mert hónapokon át zajlottak az előkészületek a várható váltásra. Feltöltötték a tárolókat és alternatív eladókat kerestek. A piaci ár ennek megfelelően alig mozdult.
Az eset jól tanúsítja, hogy a kontinens át tud telelni orosz energiahordozók nélkül is, bár az árak a háború kezdete óta 40 %-kal nőttek. De akkor sem állnak le gyárak és nem maradnak fűtés nélkül a lakások.
Az már más kérdés, hogy Németországhoz hasonlóan Ausztria is évtizedeken át az orosz gázra támaszkodott, ezáltal Moszkva kivételezett partnere lett. Ez a viszony az agresszió után is fennmaradt, a gázért kifizetett pénz pedig a hadműveletet finanszírozta. De most az országnak jobban el kellene határolódnia Moszkvától, pl. úgy, hogy felmondja a szerződéseket, amelyek 2040-ig szavatolnák a gázszállításokat. Ám már az is nagy előrelépés lenne, ha a kormány elismerné: a különleges kapcsolat nem térített észhez Putyint.
Következő cikk: Hogyan készül Orbán a választásra
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A balkáni nacionalisták hátszélben reménykednek
A balkáni nacionalisták, ideértve Orbán Viktort, abban bíznak, hogy Trump hátszelet jelent számukra. Szívesen ott lettek >
Magyarország gazdasága szinte megbénult
A vállalatok elbizonytalanodtak, a befektetők elriadtak, az uniós támogatásokat befagyasztották. A gazdaság mély válságban van, és >
Amerika többé nem liberális birodalom
Ivan Krasztev csatlakozik azokhoz, akik szerint új korszak kezdődik Trump hatalomra lépésével. Úgy ítéli meg, hogy >
Trump a sovinizmus új korszakának kezdetét jelenti
Sokat segíthet, de sokat rombolhat is, az EU pedig kemény próbatétel elé néz – fejti ki >
Schilling Árpád rendezőt Orbán az „állam ellenségének” nyilvánította, mert demonstrálni mert
Schilling Árpád feladta, hogy bírálja Orbán Viktort, mert ugyan egyetlen pontban sem ért vele egyet, ám >
Az ellenzék dilemmája: hazafiak legyenek vagy hazaárulók?
A régi ellenzéki pártok nem csak a bőséges anyagi juttatások miatt tervezik megszegni az „egy az >
Csávában a szerb elnök
Benne van a csávában a szerb elnök, mert az USA legújabb oroszellenes szankciói miatt vége Belgrád >
Nehéz hinni a tartós békében, amíg az izraeli kormányfő hatalmon van
Sok jót nem tud mondani a fegyverszüneti megállapodásról Simon Tisdall. A Guardian külpolitikai szakírója szerint Trump >
Képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót?
Az Economist kommentátora azon filozofál, vajon képes-e kiállni Európa a „Trumpnádót, vagyis a megválasztott elnök miatt >
Mi az a Kanada?
A világ tetején hülyék ülnek. Ehhez kell hozzászokni. Persze nem ilyen egyszerű, bővebben a világ állapotáról >
Trumpot lehet kezelni, csak félre kell tenni a finnyáskodást
A Times külpolitikai szakértője Edward Lucas úgy látja, ha valaki belehallgat az általános európai károgásba, az >
Hirtelen ismét kérdésessé váltak a nemzeti határok
Az egész világrend megkérdőjeleződik hirtelen, mivel Putyin és Trump paradigmaváltást tanúsít a határok sérthetetlensége ügyében – >