Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

A kérdés az, hogy az így keletkező űrt hajlandó-e kitölteni Európa. A német koalíció bukása, illetve az Amerika kapcsán jelentkező megosztottság miatt alapvető volna az egység, ám az illékonynak tűnik. Alighanem Kijev lesz az új elnök első áldozata, ezt csak az európaiak tudják megakadályozni, de ők most bajban vannak. Ha nem sikerül közösen fellépniük, az meggyengíti az egész földrészt, és akkor új és veszélyes korszak kezdődik. És erre jó is az esély, mert a Fehér Ház új gazdája nagy valószínűséggel megpróbál egyezséget ráerőltetni Zelenszkijre. Sok európai érzékeli, hogy a kontinens beszorul az agresszívan nyomuló Oroszország, illetve az agresszívan visszavonuló USA közé. A földrésznek többet kell tennie saját védelméért. Ám Marcon nagyképűsége meggyengítette a franciákat, a német kormányszövetség pedig szétesett. Az Unió erősen szétszabdalt. Jelentős erők lelkesen támogatják Trumpot, élen Orbánnal, akit olyanok pártolnak, mint Fico, Vučić, Wilders és lehet, hogy Meloni is. Még két hónap van hátra a washingtoni őrségváltásig, addig ki kell találni valamit Európa érdekében. De nem biztos, hogy sikerül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Zeit

 

Orbán megnyerte a fogadást, mert a tétjét Trumpra tette. Így már világmegváltóként lépett fel az állam- és kormányfők budapesti tanácskozásán. Megvilágította, miként akarja elterjeszteni autoriter módszerét egész Európában. Beindult nála a sikerszéria, pedig tegnap páriának számított - állapítja meg Ulrich Ladurner, a kommentátor.

Emlékeztet arra, hogy nem is régen von der Leyen még igen élesen támadta az Európai Parlamentben. Felsorolta a bűneit: hogy Putyinhoz dörgölőzik, megsérti a jogállamot, EU-ellenes politikát folytat. A földrész közvéleménye feketén-fehéren láthatta, ki irányítja Magyarországot. Olyasvalaki, aki tekintélyuralmat alakított ki és Putyin ölebe.  

Ám pár héttel később immár osztja az észt, még arról is, hogy mit fog tenni Trump, mert úgy gondolják, hogy be van kötve hozzá. Ám mindez csak azért lehetséges, mert az Unió átaludta az eltelt éveken. Most viszont a vezetők úgy meg vannak riadva, mint tyúkok a baromfiudvarban.

A szervezet hamis biztonságba ringatta magát, miután Biden 4 éve megverte Trumpot. Utóbbit csupán üzemi balesetnek vették, mert úgy volt nekik kényelmes. Igazából azonban meg kellett volna magyarázniuk az embereknek, hogy ez így nem megy tovább. A világ megváltozott, ám a felvilágosítással a mai napig adósak.

A halálos veszély a nyakunkon van, ezért mindenképpen egységre van szükség. Ám még most is csak totojáznak. De hogy sorsukat a saját kezükbe vegyék, ahhoz az is kell, hogy szőnyeg szélére állítsák a belső ellenséget. Orbán évek óta az EU ellenségeként lép fel. Túl sokat megengedtek neki és túl sokáig. Mármint hogy kiüresítse a demokráciát és lenyúlja a brüsszeli pénzeket.

Ezért parádézhat most Budapesten. Ráadásul terve van: az egész földrészen be akarja darálni a jogállamot. És félő, hogy nem ő az egyetlen, aki ezen töri a fejét.  

 

FAZ

 

Európa új szóvivőt keres, aki képviselné Washingtonban – Orbán szívesen ajánlkozik a szerepre, de ő nem jön szóba, mert bár neki van a legszorosabb kapcsolata Trumppal, ám javarészt eljátszotta a többiek bizalmát, amikor a nyáron elment Moszkvába és Pekingbe. Emellett az azonnali tűzszünet mellett kardoskodik és ezt jó pár ország nem veszi jó néven.

Maradna ezek után Meloni, aki sok kérdésben közel áll az új elnökhöz és jó viszonyt alakított ki Elon Muskkal. Ráadásul fenntartás nélkül támogatja Kijevet. Sőt Budapesten elhatárolta magát Orbán ez irányú kijelentéseitől. Mégsem kapott megbízatást a többiektől. Sőt, egyesek kifejezetten óvtak egy ilyen lépéstől.

A belga miniszterelnök közölte: nem szabad, hogy az USA megossza a közösséget. A kereskedelem és a vámok ügyében von der Leyen az illetékes. Azt pedig, hogy miként viszonyuljanak Oroszországhoz, elsősorban NATO-keretetekben kell megvitatni.

A belső szakadás veszélye nagyon is valós, a Bizottság ennek megfelelően több lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki, kereskedelmi háború esetére. Kiderült, hogy a nyílt ellenségeskedés igazán Németországot, Olaszországot és Írországot érintené, valamint a német autóiparon keresztül Magyarországot.

 

FT

 

Orbán kihasználta Trump sikerét és megragadta a lehetőséget, hogy Európa nevében beszéljen. Győztes kört futott Budapesten a kontinens csúcsértekezletén. Ennél jobban nem is alakulhattak volna számára a dolgok. Úgy lépett a sajtó elé, mint aki az egész földrész képviselője.

Páváskodott, amikor a napsütésben egyenként fogadta a több mint 40 vendéget, majd figyelte, hogy valamennyien kiállnak és azt mondják: együtt kell működni tengerentúli cimborájával, aki amúgy azzal fenyegeti Európát, hogy nem védi meg. Továbbá, hogy még jobban megdrágítja a kivitelüket és leállítsa Ukrajna segélyezését.   

A politikus elszigetelődött az EU-ban, amiért azonnali tűzszünetet sürget, de a tegnap véget ért tanácskozáson azt közölte, hogy már sokan osztják a véleményét. Zelenszkij azonban ezt cáfolta és elutasította, hogy a békéért cserében bármiféle engedményt tegyen Moszkvának. A házigazdának ugyanakkor jól jön a német kormányválság.

Sok diplomata sóhajtozott, mondván, hogy Orbán jó ideje fekete báránynak számít a szervezetnek, Trump pedig istenkáromlásnak. Ám most eljött az idejük. Az albán miniszterelnök úgy fogalmazott: különleges volt látni, hogy mindannyian Viktor hodályában gyűltek össze – idézi Henry Foy Brüsszelből.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Trump árnyéka beborította az egész budapesti csúcsot, egységes volt a vélemény vele kapcsolatban, hogy a földrésznek jobban össze kell fognia. Orbánnak mindig is volt érzéke ahhoz, hogy feltűnést keltsen. Most például számtalan méltó helyre vihette volna a tanácskozást, de ő a Puskás Arénát választotta.

Notórius szerencsejátékosként mellé szegődött a mázli. Mert bőven belefért volna, hogy csütörtökre még ne legyen meg az amerikai választás eredménye, ehhez képest még a német kormány is beadta a kulcsot. Ennélfogva maximális volt az érdeklődés a fórum iránt. Orbán kivételéve a többiek Harrisnek szurkoltak, de utána láthatóan azon voltak, hogy egyetlen rossz szót se szóljanak a republikánusokra. A német belpolitikai válságot sem akarta senki sem túldramatizálni.

A házigazda viszont szokás szerint egészen más perspektívából taglalta a háborút és annak következményeit, mint a nagy többség. Azt fejtegette, hogy mind több ország szeretné, ha mielőbb vége lenne a viszálynak. Ám milyen áron? Arra nem kívánt válaszolni, hogy Kijevnek fel kell-e adnia területe egy részét. Viszont kihasználta az alkalmat és ledorongolta az uniós intézményeket, így elsősorban az Európai Bíróságot.

 

Frankfurter Rundschau

 

Nehezített körülmények között zajlott a budapesti uniós csúcskonferencia, mert a részvevők egységet igyekeznek tanúsítani, ám Orbánnak más tervei voltak. A széthúzás nem is tudott volna jobban megnyilvánulni. A vendéglátó már a tegnap reggeli rádióinterjúban Oroszországot hirdette ki a háború győzteseként, miközben a többiek azon ügyködtek, hogy bebiztosítják Ukrajna támogatását.

A kormányfő – Trump csodálója – be van kötve Putyinhoz. A többiek azzal is tisztában vannak, hogy Kijev megsegítésén túl több pénzt kell beletenniük a NATO-ba és gazdaságilag nagyobb függetlenséget kell elérniük Európa számára. A stratégia jó, csak éppen most már mindezt a korábbinál sokkal sürgősebben kell véghez vinni.

 

EUobserver

 

Trump megválasztása után az uniós vezetők jó képet vágtak Orbánhoz. Kedveskedtek neki és az új amerikai elnöknek is, noha nagyon nem értenek egyet velük Ukrajna ügyében. Az egyetlen negatív véleményt a külügyi főbiztos, Borrell fejtette ki, amikor azt ecsetelte, hogy a tengerentúli politikusnak más a viszonya az igazsághoz, mint a normális embereknek.

Előtte Orbán sokáig kitaszítottnak számított oroszbarát és illiberális nézetei miatt. Éppen egy hónapja von der Leyen lekapta a tíz körméről, tegnap viszont csupa mosoly volt és köszönetet mondott a remek vendéglátásért.  Azt lehetett érzékelni, hogy elásták a csatabárdot.

A kormányfő egy napra félretette Moszkva-pártiságát, de csak Fico csatlakozott hozzá, amikor a fegyvernyugvást szorgalmazta. Ellenben Zelenszkij teljes képtelenségnek minősítette az ötletet.

 

Kurier

 

Az rendben van, hogy Orbán meghirdette: Tegyük Ismét Naggyá Európát, na, de hogyan? – kérdi Budapestről keltezett jelentésében Caroline Ferstl. Mert igencsak megoszlanak a kedélyek az ügyben, honnan vegyék a gazdasági fellendüléshez szükséges pénzt.

A jobboldali-nemzeti miniszterelnök élvezte a reflektorfényt. Blogjára egyperces összeállítást rakott ki arról, miként parolázik és tárgyal a magas rangú vendégekkel. Szívesen vesz példát Trumpról, ennek megfelelően a képekhez kemény gengszter rap szolgáltatta az aláfestő zenét.

Alighanem a protekcionista Amerika jelentette veszély folytán az összes részvevő látványosan igyekezett bizonyítani az egységet, leszámítva a román elnököt, aki pár másodpercre hátat fordított az őt fogadni kívánó Orbánnak. Közismert, hogy Johannis mennyire nem szereti a magyar vezetőt.

Ugyanakkor az osztrák kancellár viszonozta a „gesztust” a házigazdának, mármint hogy az nem kereste fel, amikor nemrégiben Bécsben, a parlament új, szabadságpárti elnökénél járt. Nehammer meg azt csinálta, hogy találkozott Magyar Péterrel.

 

New York Times

 

Az európai populista jobboldal, benne Orbánnal és a többiekkel, úgy véli, hogy Trumppal egy ideológiai harcostárs tér vissza. Egy követ fúj velük ugyanis olyan kérdésekben, mint a bevándorlás. Egyetlen külföldi vezető sem hazardírozott olyan keményen és nyilvánosan, mint a magyar kormányfő a keddi választás előtt. Ennek megfelelően leplezetlen örömmel üdvözölte az eredményt.

Neki és a hasonszőrű demagógoknak a választás kimenetele az üzeni saját szavazóinak, hogy a történelem az ő oldalán áll. Zeold Zsombor volt magyar diplomata azon a nézeten van, hogy politikailag a miniszterelnök nagyot nyert. A politikai szél, most a populisták vitorláját dagasztja.

De pl. Le Pen és az AfD Amerika-ellenes. Ám ők is örülnek az amerikai demokraták vereségének. Ugyanakkor sem Magyarország, sem Szerbia nem osztja a korábbi elnök véleményét Kína kapcsán, az országot elengedhetetlen gazdasági partnerüknek tekintik. Magyarország viszont nehéz időszakot él át mivel három év alatt másodszor süllyed recesszióba a gazdaság és a Fidesznek lett egy erős kihívója.

Viszont elemzők megjegyzik: Orbán Trumpra tette a tétjét, mert meg akarta mutatni, hogy nem maradt magára. Évek óta, vegyes eredménnyel ugyan, de azon van, hogy a nemzeti szuverenitás védelmét zászlajára tűző európai mozgalom élharcosaként jelenjen meg. De nem sikerült elfoglalnia Brüsszelt a júniusi EP-választás után.

Magyarics Tamás az ELTÉ-ről azt gondolja: a politikus túlbecsüli az iránta megnyilvánuló amerikai értékelést és az onnan érkező támogatást. Nincs stratégiai hatással a nagyságrenddel jelentősebb Egyesült Államokra. Hogy a méret számít, azt maga Orbán is elismerte, amikor két napja úgy fogalmazott: Trumpnak sokkal fontosabb dolgokkal kell foglalkoznia, mint a magyarok szenvedései.

 

New York Times

 

Az újság külön cikkben mutatja be Orbán Viktort, akit Magyarország autoriter vezetőjének és Trump barátjának nevez. Az illiberális demokrácia bajnokaként elszigetelődött Európa nagy részén, ám megtalálta a közös nevezőt a régi-új elnökkel. Évek óta tengelyt akasztott viszont a többi európai kollégájával, mert nacionalista alapon ítéli meg a migrációt, a kisebbségi jogoat, a jogállamot, a sajtószabadságot, és a többit. Nem tudott egyezségre jutni a többiekkel Ukrajna kapcsán sem és nyíltan rokonszenvez Putyinnal.

Viszont más erős emberek felkarolták, lásd Trumpot és Erdogant. Az amerikai és európai konzervatívok kedvence lett. Átírta az alaptörvényt, teletömte az igazságszolgáltatást könnyen kezelhető bírákkal, és lebontott jó néhány féket és ellensúlyt, hogy azok ne álljanak a tekintélyelvűség útjában.

Az Unió belső bírálójaként lépett fel. Legutóbb közvetítőként ajánlkozott Brüsszel és Mar-a-Lago között.  Mert a megválasztott elnök tiszteli, noha lehet, hogy másutt szidják, mint a bokrot. Az amerikai jobboldal azt is átvette tőle, hogy az ideológia, valamint a világiság elleni küzdelem jegyében át kell alakítani a kormányzati intézményeket.

 

Washington Post

 

Trump győzelme bebetonozza az illiberális Nyugat diadalát. Így látja Ishaar Tharoor, a lap elemzője. Úgy érzékelte, hogy a választás eredménye nem sokkot, hanem inkább döbbenetet váltott, mert mi lesz akkor, ha az elnök még rátesz arra, amit az első időszakban művelt, vagyis alávág a NATO-nak, vámokkal sújtja a partnerek termékeit és önkényurakkal, valamint demagógokkal bújuk össze.

Európában a szélsőjobb jelentősen előretört az utóbbi négy évben. Orbán, az amerikai jobboldal régi kedvence, fényes győzelemnek nevezte a republikánus jelölt sikerét az illiberális program valóra váltására. A Kreml szintén el van bűvölve. Dugin, a fő ideológus kijelentette: Mi nyertünk.

Trump besöpörte a járvány utóhatásainak és főként az inflációnak a hasznát. Meglovagolta azt a sértettségi politikához, ami mozgalma hajtóereje. Vélhetően az a célja, hogy megrendítse a bizalmat az egész politikai rendszer iránt.  

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az újság főszerkesztője arra a következtetésre jut, hogy korunk legfőbb belpolitikai jelensége a populizmus. Trump mindenütt jelen van, élén egy szabad világnak, amelyet legázolnak a saját félelmei. A populista forradalom azonban megrázza az egész Nyugatot.

Eric Guyer szerint a politikus korunk legérzékenyebb szeizmográfjaként működik. Mindenki másnál előbb vette a jelzést, hogy milyen változás megy végbe az ipari társadalmakban. Vagyis hogy tömeges az elégedetlenség a bevándorlással és a utópikus politikával szemben. A politikai közép és a baloldal azon örvendezett, hogy a migránsok gazdagítják az országokat, ám a választók nem kértek belőle, mert úgy látták, hogy veszélybe kerül a jóléti állam, valamint a kulturális identitás.

A globalizáció növelte a jólétet, ám gyorsította az ipar leépülését. Erre a következő amerikai elnöknek sincs épkézláb megoldási javaslata, a vámok csak rontanak a helyzeten. De legalább komolyan veszi a középrétegek aggályait.

Még a környezetvédelem is a megosztottság áldozata lett. Schengen csak korlátozottan marad fenn. Viszont itt marad az az áramlat, amely a magasba repítette Trumpot. A jövő azonban azoké, akik valós problémáknak veselkednek neki, és magukkal tudják ragadni az embereket, kioktatóan felemelt mutatóujj és populista felhajtás nélkül.

 

Guardian

 

A vezércikk szerint fel kell gyorsítani az amerikai támogatást Ukrajnának, mert a régi-új elnök meghitt viszonya Putyinnal, továbbá bezárkózó politikája nem sok jót ígér Kijev számára. Biden azért állt be az ukránok mögé, mert meg akarta tartani a 2. világháború utáni nemzetközi rendet. Ám az utód úgy gondolja, hogy a megtámadott államnak Oroszország részét kell képeznie.

Bírja, ha erős emberként és olyasvalakiként dongják körül, aki ügyleteket tud nyélbe ütni. Viszont nem szeretné, ha úgy jelenne, mint akin átgázolt orosz kollégája. Viszont hogy semmire sem jutott Kim Dzsong Unnal, az mutatja, hogy nála szándék és képesség nem áll arányban. Türelme minimális és nem érdeklik a részletek.

Úgy tudni, hogy mindig arra hallgat, aki utolsóként súgott a fülébe, viszont rosszul érintené, ha megint a katonai vezetés mondaná meg neki a frankót. Ugyanakkor a német koalíció bukása, illetve a republikánus győzelem miatt felbátorodott szélsőjobb még jobban megnehezíti Európa számára, hogy segítse az ukránokat. Ez viszont ráerősít a kimerült védők körében arra a kérdésre, hogy létezik-e tisztán fegyveres megoldás.

A távozó amerikai kormányzat állítólag 9 milliárd dollár értékű harceszközt kíván küldeni, erre gyorsan sort kell keríteni, mielőtt jön Trump, mert ez jelenleg a legjobb esély.

 

Washington Post

 

A megválasztott elnöknek egy valamiben igaza van: a világ túl veszélyessé vált, túl sok a háború és erős, valamint kreatív diplomáciával lehet csak véget vetni az öldöklésnek – írja a biztonságpolitikai elemző, David Ignatius. Úgy értékeli, hogy minden balfogásával együtt Trump háborúellenes álláspontról kampányolt, és úgy jelent meg, mint aki be akarja fejezni a háborúskodást, két barátja: Putyin és Netanjahu segítségével.

Ám sok tényező indokolja, hogy kezeljük óvatosan a lelkesedését a diktátorokkal és politikai cimborákkal kötendő egyezségek iránt. Viszont szaván lehet fogni: mondja meg, miként lehetne gyorsan lezárni a két fegyveres viszályt az amerikai érdekek sérelme nélkül?

Zelenszkij béketervéből is az derül ki, hogy tárgyalásokat szeretne, akárcsak Trump. Az ellenben katasztrófa volna, ha békediktátumot erőltetne rá Kijevre. Ám ha erősnek akar látszani és nem olyannak, aki Putyin zsebéből kandikál kifelé, akkor biztonságot kell sürgetnie az ukránok számára. Garanciákat kell adni, hogy Ukrajna az EU tagja lehessen. Ehhez be kell vonnia Kínát

Izrael ügye sokkal egyszerűbb. Netanjahu javarészt elérte céljait, a két gerillaszervezet padlón, Irán nem tud visszavágni. A zsidó állam tudja, hogy itt az idő leállni a harcokkal. A nagy kérdés az, az új elnök képes-e bevonni Szaúd-Arábiát és az Emirátusokat, hogy rendeződjön a palesztinok helyzete.

Trump sok mindenben bajt hozhat az Egyesült Államokra, de a béketeremtésben érdemes támogatni. De ki kell kötni számára, hogy meg kell védenie országa érdekeit. 

 

Süddeutsche Zeitung

 

Várhelyi Olivér, Orbán embere pótvizsgára kényszerül a biztosi meghallgatáson, mert egyedüliként átmenetileg kivonták a forgalomból, miközben az EP a Bizottság összetételéről dönt. Hogy mikor alakul meg a testület, az egyáltalán nem mindegy, mert fel kell venni a harcot Trumppal. Az ő árnyéka rávetül Brüsszelre. És éppen az amerikai politikus barátjának embere akadt el a megmérettetésen.

Azt Várhelyi is tudta, hogy nem sétagalopp vár rá, miután az eltelt öt évben a bővítési kérdésekben igyekezett teljesíteni gazdája kívánságait. Már az lefokozásnak számít uniós vélemények szerint, hogy most az egészségügyi és állatjóléti reszortot kapná meg.

Azon bukott el, hogy mi a nő szerepe az európai társadalmakban. De a végén alighanem átmegy, már csak azért is, mert senki sem akar újabb csörtét Orbánnal.

 

2024. november 9.

Küldje tovább ezt a cikket.