Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az Európai Néppárt elnökét szidják minden irányból, vagyis akkor jól csinálja
Először is Orbán Viktor támadt neki, amikor a héten magyar gyűlölőnek nevezte Strasbourgban. Majd a zöldek bélyegezték meg, mondván, hogy több kérdésben is összeállt a szélsőjobbal az EP-ben. Végül pedig saját pártja, a CSU bírálta, éspedig arra hivatkozva, hogy a környezetvédők szekértolója. Hogy a magyar miniszterelnök pellengérre állította, annak a jelek szerint személyes háttere van. Először Weber leckéztette meg Orbánt szerdán, mondván, hogy az már túl van a zenitjén. A nagy korszak akkor ért véget, amikor a bajor politikus 3 éve kiszorította a Fideszt az EPP-ből. Mellesleg a kritika szerint túl későn. A magyar politikus pontosan ilyen személyeskedve reagált, mondván, hogy bosszúról van szó, amiért 5 éve nem segítette hozzá Webert, hogy a Bizottság elnöke legyen. Orbán olyan büszke volt erre a támadásra, hogy még a X-en is közzétette. Az persze túlzás, hogy a magyar kormányfő immár a múlt embere lenne. A szélsőjobbos tömb olyan erős lett az Európai Parlamentben, hogy maga a néppárti főnök is úgy gondolja: nem tudja teljesen megkerülni. A kereszténydemokrata célok eléréséhez szüksége lesz Meloni segítségére is. Ily módon könnyen előfordulhat, hogy egy gyékényen árul majd Orbán vazallusaival és az AfD-vel. Mondják is neki a zöldek, hogy elárulta a politikai közepet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/DPA
Hogy Orbán a héten összecsapott az EU-val, az jól mutatja, milyen feszült a két fél viszonya. A vendégszereplés elvileg arra szolgált volna, hogy bemutassa a soros magyar elnökség programját, ehelyett azonban a magyar kormánypolitika vastagon kapott kritikát.
A miniszterelnököt ez nem rendítette meg, azzal érvelt, hogy a szélsőjobb előretört, Olaszországtól, Hollandián át, Ausztriáig, és hogy a Patrióták-frakció növekvő befolyása arról árulkodik: az ő javára módosul a földrészen a politikai légkör.
A politikus nem hajlandó leépíteni a kapcsolatokat Putyinnal, ugyanakkor udvarol a Trump vezette amerikai politikai irányzatnak.
A három és fél órás strasbourgi vita állóháborúba ment át az orbáni tekintélyuralmat kifogásoló nagy többség, illetve a keményen jobbos kisebbség között, amely képtelenségnek titulálta a vádakat. Több frakció egyidejűleg tiltakozást szervezett az üléstermen kívül. Az egyik plakát azt hirdette, hogy nem szabad pénzt adni a korruptaknak.
Euronews
Brüsszel olyan terven dolgozik, amellyel megkerülheti a magyar vétót és így hozzájuthatnak a pénzükhöz azok az európai tagországok, amelyek fegyverekkel segítik Ukrajnát. Az ún. Európai Békekeret számára az eltelt másfél évben összegyűlt számlák értéke már 6,6 milliárd eurónál jár és ez igencsak dühíti az EU-t.
Az elképzelés az, hogy az alapba a jövőben önkéntes alapba lehetne befizetni, így elvileg elfogadható lenne az Orbán-kormány számára. Csakhogy diplomaták szerint ily módon veszélyes precedens keletkezne és meggyengítené az egységet a Kremllel szemben. Idáig ugyanis az volt az alapelv, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért. Ám ha szemezgetni lehet a kötelezettségekből, azt egyes országok nehezen tudják eladni odahaza a saját parlamentjükben. Mármint hogy ők miért igen, ellenben mások miért nem.
A Bizottság ugyanakkor nem tett le arról, hogy megpróbálja rávenni Orbánt, adja fel a vétót, bár erre semmi szándékot nem mutat. Sőt miután újabb feszültség támadt Magyarország és az Unió között, ez arra utal, hogy nem változik semmi. A magyar ellenállás egyébként még a múlt májusról datálódik, amikor Ukrajna feketelistára tette az OTP-t annak oroszországi tevékenysége miatt, a „háború nemzetközi támogatójaként”.
Washington Post
Fareed Zakaria úgy ítéli meg, hogy a hidegháború óta nem élt át ennyire veszélyes időszakot a világ, mint most. Kérdés, hogy a Nyugat le tudja-e nyomni az ellenséges szövetségeket. A revizionisták egyszerre három helyen: a Közel-Keleten, Ukrajnában és Ázsiában próbálják felforgatni a nemzetközi rendet.
Irán viszonylag gyenge, ezért igénybe veszi az oldalán álló milíciákat. Oroszország hagyományos, agresszív háborút indított Ukrajna ellen. De célja, hogy felboruljon az európai biztonsági rendszer.
Ázsiában is egyre nagyobb a háború veszélye, részben Kim Dzsong Un, de még inkább Kína miatt, amely szeretné átvenni az Egyesült Államoktól a világ vezető hatalmának szerepét. Egyre több tény támasztja alá, hogy a revizionista hatalmak segítik egymást. Az amerikai kormányzat úgy becsüli, hogy az orosz mikroelektronikai import 90 %-a, illetve a szerszámgépek 70 %-a Kínából származik.
A nyugati szövetségeseknek meg kell akadályozniuk, hogy a másik oldal összehangolja törekvéseit. Ehhez azonban egységre volna szükség. A lator kormányok igyekeznek instabilitást szítani, de Peking kilóg a sorból. Neki ugyanis jó a nemzetközi kereskedelem Vagyis az látszik, hogy hajlandó felborítani a világrendet, de nem okvetlenül akarja azt fenekestül felforgatni.
A Nyugat ugyanakkor jelenleg képtelen arra, hogy megismételje, amit a hidegháború idején csinált, amikor is hatékonyan osztotta meg az ellenséget, akkor a kommunista világot.
Neue Zürcher Zeitung
Ukrajna és a Közel-Kelet megerősíti, hogy 45 óta az atomhatalmak kerülik a közvetlen összecsapást, és inkább helyettesítők útján háborúznak. A kérdés csupán az, hogy a Nyugat és elsősorban Amerika, helyesen kalibrálja-e be a két erőpróbát – mutat rá Josef Joffe, aki publicista. Korábban politológiát tanított a Harvardon.
Az ukrán fronton ellentmondásos a taktika, mert a szövetségesek adnak pénzt és fegyvert, de Kijev ez utóbbiakkal nem támadhat oroszországi mélységi célpontokat. Putyin rakétái viszont az egész országot elérik, lerombolják az infrastruktúrát, civileket ölnek meg. A mantra az, hogy tárgyalni kell, ám a demokráciáknak nem lehet érdeke Moszkva győzelme, mert akkor annak csapatai a NATO keleti határáig nyomulnának előre.
Izrael is helyettesítő háborút vív Iránnal és az általa pénzelt milíciákkal. Teherán joggal óvakodik attól, hogy rárontson az atomfegyverrel felszerelkezett zsidó államra. De ettől még a teokráciának birodalmi álmai vannak és a terrorcsoportokon keresztül már a Földközi-tengerig nyomult előre.
Az uralom érdekli, nem az, hogy rendeződjék a palesztinok sorsa. Izrael felszámolása csupán szakaszcél, valójában az amerikaiakat igyekszik kiszorítani a régióból. Viszont Izrael minden harceszközt megkap az USA-tól. Csak éppen az elnökválasztás miatt januárig nem lesz olyan politikus a Fehér Házban, aki helyes döntést tudna hozni.
Pedig minden támogatást meg kellene adni Ukrajnának, mert Putyin ismét menetel előre. A zsidó állam ugyanakkor áttörte a „tűzgyűrűt”, de mindkét konfliktusra az igaz, hogy fel kell tartóztatni Oroszországot és Iránt, illetve el kell venni a kedvüket a további kalandoktól. Az atomütőerő árnyékában ennél jobb recept nincsen.
Die Welt
Az újság fő tudósítója arra figyelmeztet: legfőbb ideje, hogy a Nyugat tanuljon az izraeliektől, mivel azok jelentős sikereket tudnak felmutatni a terror elleni küzdelemben. Clemens Wergin szerint nagyjából felmorzsolták a Hamászt, a Hezbollah pedig jelentősen meggyengült. Ám nem szabad, hogy Oroszország továbbra is megfélemlítse a nyugati szövetséget, utóbbinak lényegesen meg kell erősítenie Ukrajnát.
A Hezbollah elleni gondosan felépített hadművelettel Jeruzsálem azt üzeni, hogy aki a tűzzel játszik, az rámehet. Ily módon Irán lényegesen sebezhetőbbé vált. Izrael bizonyította, hogy időnként szükséges az eszkaláció, korlátok közé kell szorítani a fejlett demokráciák ellenségeinek hatalmi gőgjét.
Fontos lecke ez az ukrajnai háború szempontjából is. A partnerek arra kényszerítik az ukránokat, hogy behúzott kézifékkel harcoljanak a sokkal erősebb ellenséggel szemben. Ily módon azonban az van, hogy Észak-Koreának és Iránnak a világon semmi kifogása sincs az ellen, hogy az oroszok a tőlük érkezett rakétákkal és drónokkal ukrán városokat és civil célpontokat lőnek.
A következmény az, hogy a tempót Moszkva diktálja a fronton és a legrosszabb háborús bűncselekményeket követi el, mégsem kell attól tartania, hogy a Nyugat keményen fellép ellene. Ám ily módon Ukrajna lassan kivérzik, aminek szörnyű geopolitikai következményei lennének Európa számára.
Putyin imádja, hogy az atomveszéllyel manipulálhatja a nyugati politikusokat. Akik a viszály súlyosbodásának megakadályozásáról papolnak, azok a latorállamok kezére játszanak. Azok ugyanis tudják, hogy elég, ha felelőtlenül és kockázatosan járnak el, és a Nyugat rögtön összecsinálja magát.
The Times
Nagy veszélyt jósol a Közel-Keleten Max Hastings, a Daily Telegraph volt főszerkesztője, aki egyben történész, miután Izrael nem hajlandó a két állami megoldásra. Attól fél, hogy katonai erejénél fogva a zsidó állam hamarosan megszállja a teljes Ciszjordániát, amelyet a telepesek már így is meglehetősen gyarmatosítottak.
Aligha képes bármilyen amerikai kormányzat meggátolni ebben a törekvésében, a palesztinoknak ugyanakkor nincsenek szószólóik a világban, de még Arábiában sem. Teljes képtelenség, hogy Washington továbbra is a két állam szükségességét hirdeti, mivel a terv halott és soha nem is fog feltámadni.
Sok izraeli addig nem nyughat, amíg ki nem paterolja a palesztinokat az övezetből és nem érdekesek a nemzetköz bírálatok sem. Meg vannak győződve arról, hogy a történelem, sőt a Biblia alapján jogot formálhatnak Nagy Izraelre. Nem túl valószínű, de elképzelhető, hogy a lépés stabilizálná a térséget, ám rettenetes emberi veszteségek árán.
Ha a zsidó állam ki akarja használni hadserege erejét, hogy tovább növelje területét és megszabaduljon a nem kívánatos arab polgároktól, akkor olyan precedenseket követ, amelyek során az igazság csak ritkán volt szempont, már ha egyáltalán. Hogy azután ez a politika tényleg az izraeli nép történelmi érdekeit szolgálja, az erősen kétséges.
FT
Csakis Moszkva nyer a lengyel-ukrán feszültségből – állapítja meg vendégkommentárjában Jaroslaw Kuis, a lengyel Kultúra Liberalna főszerkesztője, a berlini Liberális Modern Központ vezető munkatársa.
Hogy a történelmi ellentétek tovább élnek, az meglepő, miután az ősszel kormányváltás volt Varsóban, ám több dolgot azért figyelembe kell venni: a Tusk-kabinet számára nem kis feladat a populizmus következményeinek felszámolása, miközben megtestesíti a lengyel-ukrán barátságot.
A koalíció igyekszik csökkenteni a nacionalista önzést, amivel a PiS telítette a társadalmat. Ám a folyamat csak lassú és óvatos lehet. Azaz nem lehet teljes mértékben hátat fordítani az előző időszak külpolitikájának.
Ha eljön a béke, Kijev nagyobb szerepet követel magának a régióban, ideértve a NATO- és uniós tagságot. Ukrán részről már most látnak olyan területeket, ahol a verseny dominál majd az eddigi partnerekkel. Ebből következően máris úgy érzik: különösebb kompromisszumok nélkül viszonyulhatnak az emlékezetpolitikához.
Csakhogy Moszkva továbbra is fenyegetést jelent, ám a lengyel-ukrán villongások azt jelzik, hogy egyes politikusok képesek gyorsan megfeledkezni erről az alapvető geopolitikai közhelyről.
Bloomberg
A vezércikk nyomatékosan ajánlja, hogy az EU fontolja meg, kivet-e vámot a kínai elektromos autókra, mert ez a politika könnyen visszaüthet. Gátolhatja ugyanis a széndioxid kibocsátás csökkentését és a versenyképesség javítása ellen hat. A kereskedelmi háború helyett inkább a párbeszéd útján kellene megtalálni a megoldást.
Európának persze vannak jogos aggályai, hiszen a kínaiak részben a nagyvonalú, bár fokozatosan csökkenő állami támogatásnak köszönhetően tudnak kirukkolni elfogadható áron, ennyire jó minőségű járművekkel. Márpedig ez veszélyezteti a földrészen az autógyártást, amely 13 millió embert foglalkoztat.
Lehet, hogy a vámok, amelyek öt évig lesznek életben, időt adnak az ágazatnak az igazodásra. De a döntés nem csupán azért rossz, mert a kínaiak vissza fognak vágni. Hanem miután nem megy le az ilyen kocsik ára, nehezebb lesz elérni a levegőszennyezés csökkentését. Továbbá megfojtja az innovációt és a termelékenységet. De még ennél is rosszabb, hogy valószínűleg további kereskedelmi korlátozások, illetve állami támogatások bevezetésére ösztökél.
Az EU képes ennél jobb teljesítményre is. A vámok segítségével ráveheti Kínát, hogy az teremtsen egyenlőbb feltételeket. A földrésznek arra kell összpontosítania, hogy megoldja a saját problémáit.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >