Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump és Putyin romantikus férfibarátsága minden nappal csak veszélyesebb lesz
A korábbi amerikai elnököt persze baljós és egészségtelen kapcsolat fűzi egy sor politikushoz a világban. Elismerte, hogy szerelembe esett az észak-koreai diktátorral, és egyetértően szokta idézni a kvázi autoriter Orbán Viktort, miután az kijelentette, hogy Trump a legtiszteltebb és legrettegettebb vezető a földkerekségen. Ám nincs annál furább, vagy mélyen kényelmetlenebb viszony, mint ami az orosz államfővel áll fen. Elég azt említeni, hogy a Covid idején titokban tesztet küldött a Kreml brutálisan autokrata urának, akinek rengeteg vér tapad a kezéhez. Láthatólag jobban aggódott annak egészsége miatt, mint azzal, hogy mi lesz az amerikaiakkal. Zseniális húzásként értékelte a kelet-ukrán sáv megszállását, és igen hozzáértőnek nevezte az orosz diktátort. Egyszerűen nem tud leválni Putyinról. Itt aligha arról van szó, hogy a másik zsarolja, vagy hogy Moszkva ügynöke volna. Valószínűbb, hogy a magyarázatot Trump papírvékony és törékeny egójában kell keresni. Az egyik legfőbb jellemvonása ugyanis, hogy folyamatosan vágyik az igazolásra, főleg férfiak részéről. Hogy Putyin kedveli, az sokkal többet számít a szemében, mint az a veszély, amit Oroszország jelent az amerikaiak, illetve a szövetségesek, valamint a világ stabilitása szempontjából. A tengerentúli választóknak ezek után alapos okuk van az aggodalomra. Mert ha győz, várhatóan aláveti az ország érdekeit az orosz államfő szándékainak. Ez már nem baljós, hanem egyenesen ijesztő. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Orbán ugyan kapott a fejére Strasbourgban, de maradt ütőkártyája, mert tőle függ, hogy Ukrajna hozzájuthat-e a G7-ek által felajánlott 50 milliárd dolláros hitelhez. Az EP vitájában von der Leyen sokakat képviselt, amikor előkapta az egészen nagy bunkót. A magyar miniszterelnök láthatólag megdöbbent, de lehet, hogy a Bizottság elnöke a végén öngólt rúgott.
A magyar fél ugyanis közölte, hogy csakis az amerikai választás után kíván foglalkozni a kölcsönnel. Diplomaták úgy gondolják, hogy Trump sikerét várja, miután a korábbi elnök várhatóan eltörölné az egész segélyprogramot.
Magyarország közismerten a legnagyobb blokkoló, amikor Kijev katonai és anyagi megsegítéséről van szó. Ám most mégis megszavazta, hogy az EU 35 milliárdot adjon a pénzügyi csomag részeként. Ehhez a Bizottság maga is hitelt venne fel, de ennek a konstrukciónak a jóváhagyásához elég volt a minősített többség. Azaz az Orbán-kormány nem vétózhatott.
Ám mindez nem változtat azon, hogy a 35 milliárd csupán szükségmegoldás volna. Ezért a jövő héten ismét megpróbálnak Orbán lelkére beszélni, tehát, hogy fogadja el: az 50 milliárd fedezetét a nyugaton zárolt orosz állami javak haszna jelentené. Ám feltehetőleg igyekeznek Varga Mihályt is meggyőzni, mert ez esetben az USA vállalná a rá jutó 20 milliárdot, azaz Európának nem kellene gyakorlatilag beugrania helyette.
Deutschlandfunk
A német uniópártok EP-frakcióvezetője szerint Strasbourgban tartott beszédével Orbán Viktor egyértelműen kijelentkezett az Európa-barát vezetők sorából. Caspary hozzátette: nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy a kormányfő messzemenően elszigetelődött az Unióban és a soros elnökséget sem szabad túlértékelni. Mint emlékezetes, a magyar politikus fordulatot sürgetett a közös irányvonal kulcsterületein, és megkérdőjelezte az eltelt évek több központi döntését, a többi közt a menedékpolitikában.
Spiegel
Több uniós pártcsalád azzal vádolja a Néppárt elnökét, hogy az lepaktált két szélsőséges frakcióval is, függetlenül attól, hogy két napja igencsak nekiment Orbán Viktornak. Azaz bontja le a szélsőségesekkel szemben emelt tűzfalat. A casus bellit az jelenti, hogy Weber az illetékes bizottságban többször is együtt voksolt a Fidesszel, illetve az AfD-vel, és így mindjárt a meghallgatások elején sorra kerül a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek jelöltje.
Ez azért gond, mert így csak kevéssé lehet sakkozni a tisztségekkel, illetve a jelöltekkel. Egyébiránt a többiek kipöckölnék az alelnökségre pályázó Fittót. A szocialisták nevében Iratxe Garcia kijelentette, hogy ebből még nagy gondok lesznek az egész jóváhagyási folyamat során. A zöld képviselőcsoport első embere, Terry Reintke kifejtette, hogy a bajor politikus gyengíti a politikai közepet, illetve az Európa-barát tábort.
A leghatározottabb álláspontot Martin Schirdevan fogalmazta meg a Baloldaltól, hangsúlyozva, hogy Weber odahaza szívesen alakítja a tisztességes jobboldalit, ám közben nyíltan és gátlástalanul összeáll a szélsőjobbal Strasbourgban. A jelek szerint a jobboldal nagy része számára teljesen mindegy, kivel szövetkeznek érdekeik érvényesítésére.
Reuters
A MOL egyéves késésben van, hogy százhalombattai és pozsonyi finomítója teljes egészében képes legyen nem orosz olajat is feldolgozni. Erről Sverla Viktor, a stratégiáért és fenntarthatóságért felelős alelnök beszélt a hírügynökségnek. Mint mondta, a legalább 500 millió dolláros beruházásnak a jövő év végére kellene elkészülnie, de egyes munkálatok csúsznak.
A két létesítmény jelenleg 30-40 ban alkalmas olyan nyersolaj feldolgozására, amely nem a Barátság-vezetéken át érkezik. A mennyiséget szükség esetén képesek már most 50 %-ra emelni. Ám az átállás váratlanul bonyolult, bővíteni kell a tároló, illetve keverő kapacitást.
Az is elhangzott, hogy a magyar konszern tárgyal a horvát Janaffal, hogy az Adria-vezetéken át is vesz olajat, de hogy mennyit, azt az interjúalany nem kívánta elárulni. A tranzitdíjakat a magyar fél túl magasnak tartja és bízik abban, hogy sikerül lenyomni. De ennél fontosabb, hogy legyen hosszú távú megállapodás.
Megerősítette, hogy magyar szemszögből kulcsjelentőségű a Barátság-vezeték, ám a beszerzésnél több lábra kívánnak támaszkodni.
Mediaite
Trump ismét magasztalta Orbán Viktort, éppen aznap, amikor a magyar politikus jó nagyokat kapott a fejére Strasbourgban Oroszország és Kína hasznos idiótájaként. A volt elnök megismételte egy pennsylvaniai választási gyűlésen, hogy a kormányfő a világ egyik legkeményebb vezetője. A sajtó gyűlöli, éppen azért, mert annyira határozott. De időnként pont ilyen politikusokra van szükség.
Economist
Amikor felmerül, hogy Trumpból ismét elnök lehet, az európaiak úgy viselkednek, mint egy szarvas, amely az éjszaka kellős közepén megbénul a közelgő teherautó reflektorfényében. Mindenesetre a földrész ismét harapófogóba kerülne, ha a volt elnök nyer.
A kontinens 2020-ban fellélegzett, mert túlélte a trumpizmust, de most megint kijuthat neki belőle. Olyasvalakiről van szó, akiből árad a protekcionizmus, viszont úgy gondolja a védelmi szövetségeket zsarolásra lehet használni, ez pedig soha nem ideális. Pont akkor, amikor megy a háború, az európai gazdaság törékeny és vezetőit hazai nehézségek kötik le.
Ráadásul a republikánus jelölt alighanem Putyin feltételei mellett vetne véget az ukrajnai háborúnak. A gazdaságban a Goldman Sachs számításai szerint a MAGAnomics (a Tegyük Újra Naggyá Amerikát gazdaságpolitikája) 1 %-kal vetné vissza az öreg kontinensen a GDP-t.
És arról sem szabad elfeledkezni, hogy Trump megosztaná a földrészt: az autoriter Orbán Viktor pezsgőt bontana, ha Harris veszít. És most nincs Merkel, hogy összefogja az európai szövetségeseket. Így ha az amerikai politikusnak esetleg kedve támadna, hogy telefonon leszúrja a partnereket, nem világos, hogy ki volna kéznél, mármint hogy vegye a hívást.
Project Syndicate
Ukrajnában még nem sikerült tisztázni, hogy mi számítana győzelemnek, hívja fel a figyelmet Joseph Nye, a Harvard professzor emeritusa. Mert ha Kijev vissza akarja szerezni az összes elfoglalt területet, nos, az jelenleg kivitelezhetetlennek látszik. De ha szeretné megőrizni a függetlenségét jóléti, demokratikus, Európához kapcsolódó államként, miközben fenntartja igényét az elhódított országrészekre, akkor nagyon is van esélye a sikerre.
A gond az, hogy az orosz csapatok az ország uszkve 20 %-át ellenőrzik. Putyin módosította a háború célját: azt követeli, hogy az ukrán kormány ismerje el a 4 keleti tartomány elvesztését. Lehet, hogy úgy gondolja: az idő neki dolgozik, mert meggyengül a ukrán harci szellem, illetve visszaeshet a nyugati támogatás.
A tárgyalás lehetősége nagyon távolinak tűnik. A Kreml-barát Orbán Viktornak a nyáron nem sikerült jobb belátásra bírnia az orosz elnököt. De olyan megoldást kell találni, hogy Putyin is azt mondhassa: nyert. Ukrajnának ugyanakkor minden segítséget meg kell kapnia, hogy javuljon az alkupozíciója. Ezért semmiképpen sem szabad elismerni az orosz területhódításokat.
Elképzelhető a koreai megoldás: tűzszünet és fegyvermentes övezet a közös határon, a nyugalomra az arra hajlandó NATO-államok katonái vigyáznának. De úgy, hogy kilátásba helyezik: cselekszenek, ha Moszkva ismét agresszióra adná a fejét.
Guardian
Alábbhagy az Ukrajnának adott nyugati támogatás, ez azonban lehetővé teszi Putyin számára, hogy készüljön a következő háborúra. Erre int Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevú kutató intézet vendégelemzője. Azt látja ugyanis, hogy az USA és Európa nem ad olyan és annyi fegyvert Kijevnek, amely és amennyi eldönthetné a háborút. Ha viszont Trump nyer, az hamar megmutatja, mekkora tévedés is ez.
A brüsszeli folyosókon azt érezni, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán csökken az elszántság az ukrán győzelem elősegítésére. Amerikát a választás, illetve a közel-keleti háború köti le. A franciák figyelmét a belső válság vonja el, Németország a haldokló koalíció miatt bénult meg.
Közben jönnek fel a szélsőjobbos, Kreml-barát pártok egy sor országban, legutóbb Ausztriában. Az oroszok a múlt hónapban több területet foglaltak el, mint 2022. márciusa óta bármelyik hónapban. Kijev veszélyes és zavaró időszakot él át.
Biden mind inkább béna kacsa, nem szeretné semmiképpen sem, hogy rontsa Harris kilátásait. Azon kívül azért nem engedi a hatékony amerikai harceszközök bevetését oroszországi célpontok ellen, mert fél Putyin atomfenyegetésétől. Vagy hogy olyasmi történik, ami Trump kezébe adna propaganda érveket.
Európa számára azonban egyetlen opció van: növelni kell a fegyverszállításokat, mert különben jövőre sokkal rosszabbak lesznek a stratégiai pozíciók. És Putyin felbátorodik, hogy felkészítse hadseregét az újabb háborúra.
Bloomberg
Mark Champion azt ajánlja szemleíróként, hogy Izrael az iráni Forradalmi Gárda bázisaira mérjen válaszcsapást, mert az arányos és hatékony volna, ha pl. a ballisztikus rakéták kilövő állásait venné célba. A nukleáris létesítményeket, illetve az energiahálózatot békén kellene hagyni, mert különben nagy valószínűséggel eszkalálódna a viszály.
Khamenei 180 ezer fős pretoriánus gárdája állam az államban: titkosszolgálatai vannak, olajat termel ki és csempész, közreműködik a belső elnyomásban. Az elitcsapat, az Al-Kuds segíti a Hezbollahot, a Hamászt és a huszikat.
A lakosság ugyanakkor a térségen belül feltűnően visszafogott, amikor az Izrael-, illetve Amerika-ellenességről van szó. A Forradalmi Gárdából viszont sok embernek elege van, hiszen az a tömegtüntetések során a közelmúltban százakat ölt meg.
Geopolitikailag ellenben régen állt ilyen jól a rendszer: Oroszország a szövetségese és Kína is támogatja. Rengeteg dúsított uránja lett azóta, hogy Trump felmondta a nukleáris megállapodást. De ezek a sikerek csak a rendszer kemény magjának a szemében fontosak. Az ország vallási vezetője tudja, hogy nem nyerhet háborút a zsidó állam, illetve az USA ellen.
Az Izrael szempontjából a legnagyobb veszélyt jelentő ballisztikus rakéták a Forradalmi Gárda ellenőrzése alatt állnak, ha azokat kilövik: az irániak láthatják, mekkora veszélyt zúdít a különhadsereg iszlám fanatizmusa az országra. Azon kívül világossá válna, hogy a zsidó állam csupán a gyűlölt iszlamista hatalom katonai szárnyát támadja.
Washington Post
Nincs tisztán politikai megoldás Izrael biztonság aggályaira, mert tegyük fel: a zsidó állam legyőzi a Hezbollahot, a Hamászt és Iránt, de mi lesz utána? – kérdi Max Boot a Külkapcsolati Tanácstól. Teherán nyilvánvalóan túlbecsülte saját, illetve a milíciák erejét, és ennek most a gázai, valamint a libanoni civil lakosság issza meg a levét.
Egy éve még egész más volt a kép, de most úgy néz ki, hogy a dolgok izraeli szemszögből alakulnak kedvezően. Ám ezúttal az a veszély, hogy az ország túlterpeszkedhet, de rá fog jönni, hogy még hatalmas katonai erejének is vannak korlátai.
Nagy baj, hogy szélsőségesek sürgetik Netanjahut, hogy alakítsa át az erőviszonyokat az egész térségben. Ilyen hangok már hallatszottak 1982-ben is, de nem lett jó a vége. Érdemes volna megszívlelni a tapasztalatokat.
Izraelnek aligha van elég ereje, hogy lebombázza az iráni nukleáris létesítményeket, nehézbombázói ugyanakkor biztos nincsenek a szállításhoz. Az iráni gazdaságnak képes súlyos károkat okozni, csakhogy várható a visszavágás, ha másként nem a szövetségesek ellen. Pl. Teherán lecsaphat Szaúd-Arábiára, tovább lezárhatja a Hormuzi-szorost. Azon kívül megtámadhatja az amerikai erőket a térségben.
A következmény nagy regionális háború lehet, kilőnek az olajárak, viszont összeomlik a világgazdaság. Szóval tanácsosabb volna, ha Netanjahu inkább iráni katonai és titkosszolgálati bázisokat venne célba.
De legelőbb arra kellene összpontosítania, hogy miként vessen véget a viszálynak, a Hamásszal és a Hezbollahhal, mert nem látszik, hogy ezt miként képzeli el. Márpedig így félő, hogy „Hamasztán” lesz Gázából, mert a szélsőségesek hamar betöltik a vákuumot. Hasonlóan zavarosak a kilátások Libanonban.
Legelőször is tűzszünetet kellene aláírni a politikai megoldás érdekében, ám az távolabb van, mint valaha. Izraelnek a hadakozás helyett előbb-utóbb a béketeremtésre kellene átállnia, de az előbbiben sokkal járatosabbnak bizonyul.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >