Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Hogy Irán kilőtte a rakétákat, az újabb stratégiai hiba volt a részéről
Ahelyett, hogy elrettentené Izraelt, elképzelhető, hogy lehetőséghez juttatja. De Teherán már a tavasszal alaposan melléfogott a hasonló akcióval, a drónok és rakéták zöme nem jutott célba, ami gyengeségről árulkodott. Megmutatta, hogy az Iszlám Köztársaság nem képes, de nem is akar kemény megtorláshoz folyamodni. Annál hathatósabb volt az izraeli felelet. Azóta a zsidó állam megtizedelte a Hezbollahot, de hogy életét vesztette Naszrallah, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda egy másik vezető tábornoka, nos, azt Teherán már nem nyelhette le. Máskülönben papírtigris lett volna belőle az „ellenállás tengelyének” ügyfeleinél, de ami még rosszabb: odahaza is. Egy népszerűtlen, elnyomó rezsim számára nincs annál rosszabb, ha kigúnyolják és vérszegénynek látszik. Csak éppen a mostani akció még nagyobb melléfogás. Ha az izraeliek nagy csapást mérnek Iránra, Hamenei vagy nem csinál semmit és akkor még inkább veszít a hiteléből és elrettentő erejéből, vagy megkockáztat egy végzetes háborút, amelybe az USA is beleavatkozhat. De hogy mi lesz, az mint oly gyakran mostanában, ezúttal is Netanjahutól függ. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
A tegnapi tüzérségi támadással Iránt kaput nyitott, hogy Izrael újabb megtorlást hajtson végre, így most nukleáris, illetve katonai létesítményét jogos célpontnak lehet tekinteni. A legtöbb rakétát persze még a levegőben elfogták, de ami történt, az háborús cselekmény, és ebből következik, hogy indokolja a visszavágást.
Áprilisban már volt egy hasonló akció, ám egyetlen ország sem mehet bele, hogy ez bármikor újból megtörténjen vele. Semmi sem indokolja ezúttal, hogy a zsidó állam visszafogja magát. Itt az alkalom, hogy nagy károkat okozzon az iráni rakétaprogramnak, a drónbázisoknak és a nukleáris berendezéseknek. Biden most vizsgázik, miután idáig nem volt hajlandó megtorló intézkedéseket elrendelni az iráni olajkivitelre.
De egyben esély kínálkozik, hogy Amerika visszaszerezze az elmúlt 4 évben elvesztett elrettentő erejét. A mostani teheráni támadás után washingtoni illetékesek kemény fellépést ígértek, ehhez az országnak tartania kell magát, ha nem akarja még jobban elveszíteni a hitelét. Annál is inkább, mert a mullahok jelezték, hogy szükség esetén bevetik az atombombát.
A kérdés ezek után az az USA és Izrael számára, hogy mikor induljanak meg, ha nem most?
Wall Street Journal
A témába vágó másik vezércikk úgy értékeli, hogy mivel a Hezbollah megrendült, Irán pedig aggódik, itt az ideje, hogy az Egyesült Államok nyomást fejtsen ki, legelőször is a huszikra Jemenben. Ugyanúgy meg lehet rogyasztani őket, ahogyan azt Izrael tette a libanoni gerillaszervezettel. Mellesleg Amerika – Európával közösen – hozzáláthat, hogy megnyirbálja a milícia uralmát Libanonban.
A sikerre azonban csak akkor van esély, ha a Biden-kormányzat felhagy Teherán megbékítésével. Olajszankciókat kell hozni és világossá kell tenni, hogy az iráni fegyverszállítások katonai választ eredményeznek. A Nyugat legnagyobb balfogása vélhetőleg az, hogy nem állt a rezsimellenes iráni tömegmozgalom mellé. Hiszen az ajatollák leginkább a belső elégedetlenségtől félnek és stratégiai hiba nem kihasználni ezt a lehetőséget.
A kezdeményezés azonban aligha jön az amerikai elnöktől, mert ő teljesen rosszul méri fel a közel-keleti eshetőségeket. Ám az utódja új stratégiai nyitást hajthat végre a béke és stabilitás érdekében – hála Izraelnek.
FT
Gideon Rachman szerint mind inkább hiábavalónak látszik, hogy az eltelt egy évben a Biden-kormányzat próbálta megakadályozni a háborút a Közel-Keleten, mert attól félt, hogy nem tudja kivonni az USA-t belőle, hogy illetve hogy nagy veszteségek érik a világgazdaságot. Hogy Washington most segítséget nyújtott az iráni rakéták leszedéséhez, az baljósan hangzik, olyan, mintha amerikai-izraeli katonai akció fenyegetné Iránt.
Csökken az esélye, hogy meg lehet akadályozni kölcsönös csapásmérést Jeruzsálem és Teherán között. Netanjahu érzi, hogy az ország ellenségei menekülőre fogták. Csakhogy Irán nem látszódhat gyengének, mert akkor újabb támadásoknak teszi ki magát, és oda a befolyása, illetve a tekintélye.
Az afganisztáni kivonulás után Washingtonnak semmi kedve belekeveredni még egy viszályba a régióban. Netanjahu viszont boldogan figyelmen kívül hagyja Biden intését, hogy ne súlyosbítsa a helyzetet. Amerika ugyanis mindig megvédi szövetségesét az eszkalálódás következményeitől. Ily módon az izraeli vezetés számára jóformán semmiféle kockázattal nem jár, ha szembeszegül az Egyesült Államokkal.
A választás előtt Harris nem teheti meg, hogy puhának tűnjön Iránnal szemben. De lehet, hogy az új fejlemények Trump malmára hajtják a vizet.
Washington Post
David Ingatius szerint csaknem egy évnyi véres hadakozás után úgy tűnik, Izrael túljutott az október 7. okozta traumán. Ott mér csapást az ellenségeire, ahol akar, és csak kisebb veszteségeket szenved, amikor azok válaszolnak. Ám miután Irán csaknem 200 rakétát lőtt ki rá, arra kell számítani, hogy a reakció még keményebb lesz.
A zsidó állam azonban abban bízik, hogy elkerülheti a nyílt háborút, ezért most az USA-val a jelek szerint szankciókon dolgozik, amelyek fő célpontja az energiaszektor. Azaz nem kíván rakétákat zúdítani Teheránra.
Miután nekirontott Irán szövetségeseinek Gázában, Libanonban és Jemenben, visszaállt a nemzet kihívó önbizalma. És úgy néz ki, hogy ezzel párhuzamosan Netanjahu népszerűsége is nő.
Bloomberg
A szemleíró, Marc Champion azt ajánlja Netanjahunak, hogy inkább a térség átalakításán dolgozzon, és ne a háború kiterjesztésén, miután sikerült eltennie láb alól a Hezbollah parancsnokát. Naszrallah halála fontosabb, mint amikor 13 éve Bin Ladent likvidálták, de hogy mi történik most, az eldönti, hogy Izrael meg tudja-e szerezni magának a biztonságot.
Az biztos, hogy a gerillamozgalom hidra módjára új fejet növeszt, ugyanakkor Khameneinek határoznia kell, hogy fokozza-e a szélsőséges csoport támogatását. De lehet, hogy nem lesz jobb választása jelen helyzetben, mint hogy tűzszünetre vegye rá szövetségesét, illetve arra, hogy vonuljon ki az izraeli határ mellől. Ez megalázó csapás volna, de legalább megmaradna Hezbollah és nem törne ki közvetlen háború Izraellel, valamint az USA-val.
Netanjahunak igaza van abban, hogy sokkal stabilabb lenne a térség és a jómód is csak növekedne, ha létrejönne a megbékélés országa és Szaúd-Arábia között. Csakhogy ennek ő az első számú akadálya. Rijad a gázai tűzszünet és valamiféle palesztin állam kilátása nélkül nem egyezhet meg. Viszont aligha vezet célra ebből a szemszögből, ha a zsidó állam megszállja Dél-Libanont.
Sok idő nem marad, hogy megszülessen a béke stratégiája. Ám az ENSZ-ben elmondott Netanjahu-beszéd nem támasztja alá, hogy erre törekedne.
Bloomberg
Nem lehet az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás sziklaszilárd, ha Netanjahu egyre jobban kiterjeszti a viszályt – figyelmeztet Andreas Kluth, a szemleíró. Megállapítja, hogy az USA nem adhat biankó csekket a zsidó államnak, mert akkor úgy járhat, mint Németország az 1. világháború előtt: szabad kezet adott Ausztria-Magyarországnak, ám a regionális konfliktusból világégés lett.
És hát Izrael a jelek szerint elfelejtette értesíteni Washingtont, hogy le fogja bombázni a Hezbollah bejrúti főhadiszállását. Ám most a 3. világháború veszélye nagyobb, mint egy éve volt, hiába szeretné kivédeni a kockázatot Biden. Az autokrata és nyugat-ellenes Irán, Oroszország, Kína és Észak-Korea elmélyítette az együttműködését. Mind inkább tengelyként viselkednek, azaz ha valamelyikük harcba keveredne az Egyesült Államokkal, a többiek megkísérelnék, hogy másutt új frontot nyissanak.
A választás előtt sem az elnök, sem Harris, sem Trump nem hátrálhat ki az izraeli kormányfő mögül. De világossá kell tenniük számára, hogy csakis a védelemben számíthat Amerika segítségére. Ám most egyértelműen offenzívában van, ezért feltételektől kell függővé tenni számára a támogatást. Mert még az USA legjobb barátja sem kaphat biankó csekket.
Következő cikk: Az osztrák választás eredménye újabb ébresztő Európának
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >