2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán visszafüttyentette politikai igazgatóját, aki vitatható kijelentést tett az Ukrajna elleni invázióról, illetve 56-ról

Orbán visszafüttyentette politikai igazgatóját, aki vitatható kijelentést tett az Ukrajna elleni invázióról, illetve 56-ról

A fideszes „tudatipar” kulcsfigurájáról van szó, Orbán Balázs áll pl. az eurómilliárdokkal kistafírozott Matthias Corvinus alapítvány élén, amelynek feladata a többi közt, hogy nemzetközi hálózatot építsen a konzervatív jobboldaliság, illetve a neocon (ál)értelmiségi támogatóiból. A politikai igazgató általában igen ékesszólóan szokott beszélni, de most orbitális módon belecsapott a palacsintába. Hiszen a Szovjetunió annak idején vérbe fojtotta a forradalmat, kommunista rendszert emelt hatalomra és további 33 évre az uralma alatt tartotta az országot. Ugyanakkor 56 a demokratikus Magyarország és a Fidesz alapmítosza. Az immár autokrata miniszterelnök egykor úgy lett közismert, hogy Nagy Imre és társainak újratemetésén gyújtóhatású beszédet tartott. Az egykor liberális, nyugatbarát, városi párt főnöke mára völkisch, meleggyűlölő és oroszbarát kliensrendszert alakított ki. Az orosz invázió ügyében Orbán egyre-másra úgy táncol, ahogy a Kreml fütyül – állapítja meg a Der Standard budapesti tudósítója, Gregor Mayer. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Szijjártó Péter kitart amellett, hogy még jobban el kell mélyíteni a magyar-orosz gazdasági együttműködést. A miniszter New Yorkban, az ENSZ-Közgyűlés ülésszaka alkalmából a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozott és az mondta, hogy nem csupán a politika, hanem az üzleti világ is a kapcsolatok bővítését szorgalmazza.

Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány nem szereti a szankciókat, bár az európai szabályok miatt eleget kell tennie azoknak, de nagyon nyíltan viszonyul a viszony kiterjesztéséhez minden olyan területen, amelyet nem érintenek a megtorló intézkedések.

A portál megkereste a magyar külügyi tárcát, hogy az értelmezze a kijelentést, de választ nem kapott.  Ugyanakkor egy sor tagállam miniszterei bojkottálták a soros magyar elnökség jó néhány tanácskozását, mivel mind inkább elegük van abból, ahogyan a magyar fél viselkedik Moszkvával.

 

Der Standard

 

Észak-Macedónia egyre inkább lemarad az EU-ba vezető úton, ugyanakkor a korábbi első számú reménység mind inkább Magyarország, Kína és Szerbia befolyása alá kerül. A belépési tárgyalások megkezdését Bulgária akadályozza, mert el akarja érni, hogy a szomszéd országban élő bolgár kisebbség jogait foglalják bele az alkotmányba.

Ennek a nacionalista-hegemón követelésnek azonban nem sok az esélye. Viszont a macedón parlament a hónap közepén törvénybe iktatta, hogy az ország 500 millió eurós hitelt vegyen fel egy részben állami magyar banktól. A bírálók szerint a pénzt Kínától származik és veszélyes precedenst jelent az államadósság megnövelésével.

A kölcsönről a két kormányfő állapodott meg a júliusi washingtoni NATO-csúcs margóján. Mickoski nacionalista ösvényt célzott meg, így még kevésbé valószínű, hogy létrejön az egyezség Szófiával.  A korábbi szociáldemokrata védelmi miniszter, Sekerinszka szerint Oroszországnak is benne van a keze, hogy Észak-Macedóniának esélye ne legyen csatlakozni az Unióhoz.  

 

Guardian

 

Csaknem egy éve most mélyült a legriasztóbb módon a közel-keleti válság, miután Izrael a jelek szerint megpróbálta megölni Libanonban a Hezbollah vezérét – jelenti Jeruzsálemből Peter Beaumont.  Azaz most már egyértelmű, hogy semmit sem ér a viszályban korábban hallgatólagosan elfogadott alapelv, az elrettentés egyensúlya.

Ezt már a csipogós merényletsorozat is jelezte, amely része volt annak, hogy lefejezzék a terrorszervezetet. Netanjahu és katonai vezetői hatalmas hazárdjátékba kezdtek az egész régióban, ami hatással lehet az ország nemzetközi partnereire is.

Hogy a kormányfő éppen akkor határozta el a csapásmérést, amikor az USA és Franciaország háromhetes tűzszünetet kezdeményezett, nos, az arculcsapás Bidennek.  Még ennél is fontosabb, hogy közvetlen kihívás Teheránnak, amely számára a gerillacsoport stratégia védvonalat jelent, nehogy a zsidó állam megtámadja az Iszlám Köztársaságot.

Most minden tét kinn van az asztalon. A milícia parancsnoksága súlyos veszteségeket szenvedett, de valószínűleg továbbra is ütőképes. Így a nagy kérdés az, vajon az iráni ajatollák belenyugszanak-e a Hezbollah első embere elleni gyilkossági kísérletbe, vagy be lehet őket vonni a konfliktusba, illetve hogy a tegnapi fejlemény csupán előjáték volt-e, és legközelebb már Irán lesz a cél.

 

Wall Street Journal

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy az ukrán elnök jókora tapintatlanságot követett el, amikor az elnökválasztási kampány véghajrájában csak demokrata kísérők társaságában ment el egy pennsylvaniai lőszergyárba, azon felül bírálta Vance-t. Ily módon ugyan beleszólt a hadjáratba, amivel ártott saját országa ügyének a Kongresszusban, de talán még a következő kormányzatnál is.

Pennsylvania kulcsszereplő az ingadozó szövetségi államok sorában, ezért lett volna jó, ha republikánusok is elmennek oda Zelenszkijjel. Annál is inkább, mert közülük sokan egyetértenek a Kijevnek nyújtott katonai segítséggel. A vendég ugyanakkor azt mondta az ellenzéki alelnökjelöltről, hogy az túl radikális nézeteket vall a háborúról. Merthogy azt sürgeti: az ukránok menjenek bele az elfoglalt területek elvesztésébe.

Ez nem az a pillanat, amikor egy ukrán vezetőnek érdemes bírálnia a jelölteket. Országa az amerikai fegyverektől függ, és hogy megkapja azokat, ahhoz a két párt támogatására van szükség.

Teljesen mindegy, hogy ki nyer november 5-én, valószínűleg lesz valamiféle ukrán-orosz párbeszéd. Kijev jobb pozícióban lehet, ha vissza tud szerezni bizonyos körzeteket, ellenben Moszkva defenzívába szorul. Ehhez kétpárti jóváhagyás kellene, de a mostani út ehhez semmivel sem járult hozzá.

 

The Hill

 

Trump igazából azért gyűlöli Zelenszkijt, mert fél tőle – fejti ki Alexander Motyl, a Rutgers Egyetem politológia professzora. Árulkodónak tartja, hogy Orbán Viktor simán smúzolhat a volt elnökkel Mar-a-Lagóban, Putyin rutinszerűen öleti meg az ellenfeleit és próbál meg beleavatkozni az amerikai választásokba, a republikánusok különösebben még sincsenek oda.

Ám amikor a szegény ukrán vendég felkeres egy hadianyaggyárat Pennsylvániában, akkor a nagykövetével együtt megvádolják, hogy beleüti az orrát az amerikai belügyekbe. Az okot maga Trump árulta el, amikor a világtörténelem legnagyobb ügynökének nevezte az ukrán politikust, aki e tulajdonságának köszönhetően kvázi orránál fogva vezeti a szinte naiv amerikaiakat.

A földkerekségen ugyanis egy valaki van, aki páratlan módon tud megállapodásokat tető alá hozni, legalább saját megítélése szerint: Trump. Rajta kívül más legény nem lehet gáton, őzseniségével nem vetélkedhet senki sem.

Tudná persze támadni a másikat, hiszen az bőven kínál hozzá felületet, ám ehhez Trump részéről valamiféle tudásra lenne szükség. Ezért azután okkal egyszerűbb számára lejáratni a másikat, rágalmakat terjeszteni róla. Aminek a végkövetkeztetése az, hogy az USA-nak nem lehet érdeke megmenteni egy olyan országot, amely valójában nem több egy rakás hulladéknál.

 

Bloomberg

 

Putyin ugyan ismét csörteti a nukleáris kardot, de nem ez a legrosszabb fenyegetés a részéről, mert az atomfigyelmeztetés a szovjet idők óta szép múltra tekint vissza, része a megtévesztési stratégiának. Erre figyelmeztet Marc Champion, a hírügynökség szemleírója. Szerinte a legújabb moszkvai ökölrázás inkább annak szól, hogy a világ már nem veszi komolyan a Kreml urát, amikor az újra meg újra kilátásba helyezi az atomcsapást.

Sokkal inkább meg kell szívlelni ugyanakkor azt, amit Zelenszkij jelentett be, hogy ti. az oroszok bombázni akarják a megmaradt ukrán reaktorokat. Ez ugyanis könnyen elképzelhető. Az elnök ennél hatékonyabban nemigen tudná megtörni, hogy Európa kitartson Kijev megsegítése mellett. Mert ha bekövetkezik, ismét több millió menekült kel útra.

Ez meg lehet csinálni úgy is, hogy nem kell hozzá 2. Csernobil. Az aggodalom másik forrását azok a hírek jelentik, miszerint Oroszország rakéták szállítását fontolgatja a huszik számára. Ha tényleg ilyesmire adja a fejét, az nagyobb kockázatnak tenné ki a Szuezi csatornán áthaladó kereskedelmi hajókat, valamint a védelmükre küldött flottaegységeket is.

A fő kérdés azonban igazából az, miként reagálna az USA, ha az orosz fél megszegné a nukleáris tabut. Eddig azt közölte, hogy hagyományos fegyverekkel okozna igen komoly veszteségeket az orosz hadseregnek.

Moszkva célja azonban az, hogy a nyugati felet az oroszok számára kedvező döntések felé terelje. Putyon soha nem nyomná meg odahaza a piros gombot, ez azonban nem jelenti azt, hogy másoknál sem teszi meg.

 

Spiegel

 

Az egyik legtekintélyesebb német történész szerint az AfD kelet-németországi előretörése olyan győzelemhez segítheti Putyint, amelyről az idáig még álmodni is aligha mert. Heinrich August Winkler, aki pár éve alapművet írt a német történelem utóbbi két évszázadáról, rámutat, hogy a szociál-, illetve kereszténydemokratáknak nem szabad engedniük Sahra Wagenknecht követeléseinek a türingiai, szászországi és brandenburgi kormányalakítási tárgyalásokon, mert a tét Németország egész nyugati betagozódása.

A nagy győztes persze az AfD, ám a politikai közép pártjai elmulasztották, hogy meggyőzzék a szavazópolgárokat: itt egy olyan pártról van szó, amely szemben áll mindennel, amitől az ország liberális demokrácia, és hogy a demokraták kötelesek szembeszállni egy ilyen erővel.

Wagenknecht idáig nem bizonyult annyira szélsőségesnek, mint az Alternatíva Németországért, de összeköti őket a nyugatellenesség. Ám ily módon megkérdőjelezik a német államrend egyik alaptételét. Ha ők lennének hatalmon, a Moszkvával és Pekinggel kötendő megállapodás lépnének a NATO, illetve az EU helyébe.

A potenciális szélsőbalos partner azt követeli a három keleti tartományban, hogy ne legyenek középhatótávolságú amerikai rakéták az országban, állítsák le a fegyverszállításokat Kijevnek és Ukrajna gyakorlatilag kapituláljon. Ha ebbe a két párt belemegy, az megrendítené a szavahihetőségüket. Az orosz elnök pedig jócskán közelebb kerülne a céljához, hogy ti. kiszakítsa Németországot a nyugati táborból.

De Wagenknecht mozgalma valószínűleg rámenne, ha összefogna az AfD-vel. Ugyanakkor a két szélsőséges párt idővel úgy érezheti, hogy az ország nyugati felében is felfelé ível a népszerűsége. Pedig Meloni és Le Pen távolságot tart a német szélsőjobbal szemben, miután az ambivalensen viszonyul a „3. Birodalomhoz”, sőt helyenként még védi is.

A német demokrácia jövője és a Szövetségi Köztársaság külpolitikai helye forog kockán.

2024. szeptember 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni

Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >

Tovább

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább