Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A robbanó csipogók az egész világon riadalmat keltettek
Veszélybe kerültek a kereskedelmi szállítási útvonalak. Vagyis a kormányok még inkább rákényszerülnek, hogy csökkentsék a technológiai függőséget a riválisokkal szemben.
Azt látni, hogy ha minden igaz, Izraelnek sikerült behatolnia a Hezbollah beszerzési láncolatába, Tajvantól Magyarországig. Így most még sokat látott illetékesek is attól félnek, hogy vége a kiterjedt nemzetközi munkamegosztásnak, amely révén pedig sikerült olcsó árukat előállítani, illetve fellendíteni a növekedést, mivel azt mostantól fegyverként lehet felhasználni - írja a Bloomberg. A Financial Times vezércikke megrója Izraelt a Hezbollah elleni csipogós merényletsorozatért, és úgy látja, hogy Netanjahunál a jelek szerint a provokáció lett az új stratégia. Mindenesetre az akció megalázó csapást mért az iráni támogatással működő milíciára, amelynek a legbelső kommunikációs hálózatát vette célba.
Bizonyította, milyen szinten áll az izraeli titkosszolgálat, hogy láthatólag ott mér csapást az ellenségre, ahol jónak látja. De megint a szakadék szélére taszította a térséget, megkockáztatva a háborút.
Úgy tűnik, hogy a kormányfő mind inkább hajlik arra, hogy vagy átfogó hadműveletre ösztökélje az ellenfelet, vagy olyan reakciót váltson ki belőle, amire hivatkozva azután a zsidó állam lerohanhatja Libanont. Ha nem ez a cél, akkor nagy kockázatot vállal, mivel azt hiszi, hogy országa eszkalálhatja a helyzetet és a terrorcsoport nem fog visszavágni. A Wall Street Journal nem gondolja, hogy Izrael tiltott területre tévedt, amikor kigondolta az újfajta trójai falovat a libanoni terrorcsoport ellen. A Hezbollah védelmezői ugyan azonnal renonszt kiáltottak, mert sok befolyásos politikus szerint Izraelnek nincs joga visszavágni. Ilyen az ENSZ főtitkára, vagy Ken Roth, aki évtizedekig volt a Human Rights Watch vezetője. De ők tényleg azt hiszik, hogy Libanonban az emberek csipogóval és walkie-talkie-val tartják egymással a kapcsolatot? Itt a célpont a gerillák katonai kommunikációs rendszere volt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
Magyarország és Hollandia mentességet akar magának, hogy ne kelljen végrehajtania a közös migrációs szabályokat, ám a jelképes politikai lépés igazából arra szolgál, hogy mindkét ország kihirdethesse a válsághelyzetet, majd különleges intézkedéseket tehessen a bevándorlás megakadályozására.
Mind Budapest, mind Hága azon lesz, már ha bármi változás történik az alapszerződésben, hogy kivételes elbánást kérjen, ám ily módon megnehezül, hogy az évtized végére az EU felkészüljön a bővítésére.
Az Orbán-kormány érzékeli a politikai hullámot a földrészen, vagyis hogy bármit is határoz a migráció ügyében az Európai Bíróság, a németek visszahozták a határellenőrzést, a franciáknál éles vita megy a bevándorlásról, a hollandoknál pedig egyelőre vége a liberális államnak.
A Bizottság szóvivője azonban kijelentette, hogy senki sem húzhatja ki magát a közös normák hatálya alól. Csakhogy Hollandia olyan válságtörvényt tervez, amely leállítaná a menedékkérelmek beadását, csökkentené a befogadó állomások számát, és amely lehetővé tenné, hogy erővel toloncolják ki azokat, akik nem kaptak tartózkodási jogot.
The Times
A határok lezárása Schengen halálát jelentheti, miután egyre több migráns érkezik. A németek nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkoznak, akárcsak korábban az osztrákok, dánok, franciák, olaszok, norvégok, szlovénok és svédek.
A kormányok számára jelenleg a bevándorlás a legfogasabb kérdés, mind nagyobb a közvélemény ellenállása a jelenséggel szemben. Több országban felháborodást keltettek a terrormerényletek és egyre népszerűbbek a szélsőjobbos pártok. A bajban lévő államok afelé terelik Brüsszelt, hogy vezessen be sokkal szigorúbb korlátozásokat, nem egy tag pedig nyíltan megkérdőjelezi a nyitott határok értelmét.
Hollandia arra a példátlan lépésre szánta rá magát, hogy ki akar szállni Schengenből, a populista-nacionalista Magyarország azonnal felzárkózott mögé. És a példát mások is követhetik. Pedig ha visszautasítják a menedéket bárki számára, aki felbukkan a határon, az gyorsan a belső határok nélküli övezet szétesését vonhatja maga után.
Az érintett országoknak választaniuk kell a régi vágású idealizmus és a szavazópolgárok kívánsága jelentette valóság között. Brüsszelnek igen gyorsan szembe kell néznie a tényleges helyzettel.
New York Times
A BYD gyárat épít Magyarországon, kínai riválisai pedig közös vállalatokkal igyekeznek terjeszkedni Európában, de a cél az, hogy valahogy megkerüljék az elektromos autókra kivetendő új uniós vámot – írja Melissa Eddy, aki elment Berlinből Szegedre, hogy megnézze: hol tart a beruházás.
Az idő szorítja a kínai cégeket, mert Brüsszel a jövő hónap végén kívánja meghozni a döntést. a pótteher jelen állás szerint 9 és 35,3 % között lenne az ázsiai országból érkező járművekre, megfejelve a jelenlegi 10 %-ot.
Uniós illetékesek féltik a kontinens autóiparát, amely a földrész GDP-jének csaknem 7 %-át termeli meg. Azt mondják, hogy Peking nem tett le az asztalra igazán értékelhető megoldási javaslatot, miután a hazai támogatás jogtalan előnyökhöz juttatta a kínai vetélytársakat.
Elemzők ugyanakkor úgy vélik: mindkét félnek csak jó, ha a gyártás közelebb kerül a piachoz. Munkahelyek keletkeznek és bejön az élenjáró technológia, a kínaiak pedig megspórolják a vámokat és a szállítási költségeket. Egy európai szakértő szerint itt főleg Kelet-Európa rúghat labdába, mert ott olcsóbb a szakképzett munkaerő, mint nyugaton.
Ugyanakkor az európai partnerek nem szívesen foglalkoznak az amerikai biztonsági aggályokkal. A Kínában nagy befektetéseket végrehajtó német cégek pedig a vámokat is ellenzik, mert féltik kinti érdekeltségeiket.
Le Monde
Az osztrák szélsőjobb – 9 nappal a választás előtt – továbbra is Moszkva érdekeihez igazodik, és ez pl. Ukrajna ügyében azt jelenti, hogy egy gyékényen árul Orbán Viktorral. Pl. az ügyben hogy győzelme esetén az FPÖ is megtiltaná a Kijevnek szánt fegyverek átszállítását az országon.
A pártvezér, Kickl nem is csinál titkos orosz-barátságából. A többi párt azonban éppen emiatt elutasítja, hogy összeálljon a Szabadságpárttal, így semmi garancia nincs arra, hogy várható győzelme után a politikus kancellár lesz. Ezzel együtt nem lehet kizárni, hogy pártja a jövőben nem kerül be a kormányba.
Kickl ugyan mióta 3 éve pártelnök lett, feladta elődje politikájának legkirívóbb Moszkva-párti elemeit, ám a bécsi CEU egyik szakértője szerint ő is csak szűk látókörű nacionalista. Alapvetően ukrán-ellenes retorikát hangoztat, gyakorlatilag az orosz álláspontot képviseli, ideértve, hogy milyen szerepet töltsön be Ausztria a nemzetközi porondon.
Életrajzi könyvének egyik társszerzője azt mondja róla, hogy az egész háborúval csak a belpolitika szemszögéből foglalkozik, azt hangoztatja, hogy békét akar. Álláspontján az invázió után sem módosított, azaz ugyanazt képviseli, mint Orbán Viktor. Pedig még Le Pen is elhatárolódott a Kremltől.
Kickl egyébként már volt belügyminiszter, de az nem hagyott jó emlékeket, mert megpróbálta destabilizálni a titkosszolgálatot – több orosz ügynök hathatós közreműködésével. Ezért akkoriban a szövetségesek nem adtak tovább Ausztriának bizalmas hírszerzési értesüléseket.
A politikus azt ismételgetni, hogy sosem találkozott négyszemközt a főkolompossal, de a történteket a Néppárt úgy értékeli, hogy az FPÖ abszolút nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Márpedig a konzervatívok nélkül a Szabadságpárt semmiféle koalíciót nem képes alakítani.
FT
A vezércikk megrója Izraelt a Hezbollah elleni csipogós merényletsorozatért, és úgy látja, hogy Netanjahunál a jelek szerint a provokáció lett az új stratégia. Mindenesetre az akció megalázó csapást mért az iráni támogatással működő milíciára, amelynek a legbelső kommunikációs hálózatát vette célba.
Bizonyította, milyen szinten áll az izraeli titkosszolgálat, hogy láthatólag ott mér csapást az ellenségre, ahol jónak látja. De megint a szakadék szélére taszította a térséget, megkockáztatva a háborút.
Úgy tűnik, hogy a kormányfő mind inkább hajlik arra, hogy vagy átfogó hadműveletre ösztökélje az ellenfelet, vagy olyan reakciót váltson ki belőle, amire hivatkozva azután a zsidó állam lerohanhatja Libanont. Ha nem ez a cél, akkor nagy kockázatot vállal, mivel azt hiszi, hogy országa eszkalálhatja a helyzetet és a terrorcsoport nem fog visszavágni.
Azért volt felelőtlen a csipogók beélesítésével, mert a viszály idáig a közös határtérségre korlátozódott. Viszont esély nincs arra, hogy oda visszatérjenek a rakéták miatt távozni kényszerült lakók. És a Hezbollah sokkal nagyobb erőt képvisel, mint a Hamász. Ám ha egyszer megindul, abba belesodródhat Teherán, valamint több, más gerillaszervezet is.
Pedig volna kiút: az amit, az USA javasol, de ahhoz az kellene, hogy Gázában létrejöjjön az egyezség. Csakhogy arra a miniszterelnök nem hajlandó, mert a politikai túléléshez meg kell tartania szélsőjobbos szövetségeseit. És csak bátorítja, hogy Amerika nem szólal meg a libanoni rajtaütés ügyében és nem gyakorol rá nyomást a fegyverszünet érdekében. A nagy baj az, hogy a régió minden jel szerint a Netanjahu által választott úton halad.
Wall Street Journal
A szerkesztőség nem gondolja, hogy Izrael tiltott területre tévedt, amikor kigondolta az újfajta trójai falovat a libanoni terrorcsoport ellen. A Hezbollah védelmezői ugyan azonnal renonszt kiáltottak, mert sok befolyásos politikus szerint Izraelnek nincs joga visszavágni.
Ilyen az ENSZ főtitkára, vagy Ken Roth, aki évtizedekig volt a Human Rights Watch vezetője. De ők tényleg azt hiszik, hogy Libanonban az emberek csipogóval és walkie-talkie-val tartják egymással a kapcsolatot? Itt a célpont a gerillák katonai kommunikációs rendszere volt.
A világszervezet ugyanakkor nincs felháborodva, amikor a szélsőségesek átvették Dél-Libanon ellenőrzését és naponta lövik rakétákkal a zsidó államot. Befolyásos személyiségek új szabályokat találnak ki Izraelnek, sőt lehet, hogy Amerikának is, megjutalmazva ily módon Irán zsoldosait.
Az EU külpolitikai főbiztosa úgy foglalt állást, hogy itt civilek is a válogatás nélküli támadás áldozatai lettek és ez elfogadhatatlan. Ám a robbanóerő olyan kicsi volt, hogy a legtöbbször csak azt sebesítette meg, aki a kezében tartotta a készüléket. A viszály kiterjedése kockázatos, de a Hezbollah számára sem szabad megengedni, hogy a senki földjévé tegye Észak-Izraelt.
Bloomberg
A robbanó csipogók az egész világon riadalmat keltettek, mert veszélybe kerültek a kereskedelmi szállítási útvonalak. Vagyis a kormányok még inkább rákényszerülnek, hogy csökkentsék a technológiai függőséget a riválisokkal szemben.
Azt látni, hogy ha minden igaz, Izraelnek sikerült behatolnia a Hezbollah beszerzési láncolatába, Tajvantól Magyarországig. Így most még sokat látott illetékesek is attól félnek, hogy vége a kiterjedt nemzetközi munkamegosztásnak, amely révén pedig sikerült olcsó árukat előállítani, illetve fellendíteni a növekedést, mivel azt mostantól fegyverként lehet felhasználni.
Amerika és Kína már jó ideje azon dolgozik, hogy ne legyen kiszolgáltatott kulcsterületeken a másiknak. Ám titkosszolgálati szakértők azt mondják, hogy igazából nagyon is elterjedt gyakorlat bizonyos termékek megbuherálása. Az FBI igazgatója tavasszal kijelentette, hogy Peking készenlétbe helyezett specialistákat, hogy adott jelre kárt okozzanak az amerikai infrastruktúrában.
Viszont nagyon nehéz felszámolni az oda-vissza függőséget. Sőt hírek szerint az amerikai légierő és más védelmi szervek jelenleg ebből a szempontból még rosszabb helyzetben vannak, mint korábban. Peking ugyanakkor nehezen talál alternatívát, mert Oroszország, Észak-Korea vagy Szíria nemigen tud segíteni rajta.
Washington Post
Vesztésre van ítélve az a stratégia, amely alábecsüli Oroszországot, mivel Moszkva továbbra is jelentős hatalom, és nem gyengült meg a hadserege – figyelmeztet Párizsból Leo Hockstader, az európai ügyek szakírója. Szerinte azt sem szabad félvállról venni, hogy a Kreml mennyire elszánt az USA vezette világrend megváltoztatására, illetve hogy megszállva tartsa Ukrajnának legalább egy részét
A háború kezdetén kiderült, hogy a gyalogság irányítása csapnivaló és működését egy zsarnok határozza meg, akit elragadott saját nagyképűsége és neoimperialista vágya. De bármennyire is korrupt, retrográd, nihilista rendszerről van szó, az nem fog megváltozni.
Ugyanakkor az ukránok a Fekete-tengeren csupán öreg, lestrapált hadihajókat tettek harcképtelenné, de a flotta tűzereje nem változott, mint ahogy az ország által sugárzott erő sem – állapítja meg a londoni Külügyi Intézet, a Chatham House jelentése.
Vagyis ez úgy van, hogy minél tovább tart a háború, nyugati részről annál inkább ajánlatos hitelt adni annak a feltételezésnek, hogy az oroszok tovább bírják, mint az másik oldal. Továbbá hat a fenyegetés, hogy szükség esetén kiterjeszti a konfliktust.
Alaposan megcsappantak a remények, hogy Moszkvát le lehet győzni a csatatéren, vagy hogy gazdasága összeomlik a szankciók hatására. Kurszk csupán propaganda győzelem volt. Az nagyon helyes, hogy a Nyugat továbbra is támogatja az ukrán függetlenség megőrzését, de új, hosszú távú stratégiát kell kidolgozni a jövőbeli orosz agresszió elrettentésére, mellőzve azt a feltételezést, hogy Moszkva immár csupán árnyéka önmagának.
Következő cikk: A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >