Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában
Gideon Rachman úgy ítéli meg, hogy Kamala Harrisnek el kell kápráztatnia a közönséget a ma esti tévévitában, mert különben nem tudja produkálni a korábbi lendületet a kampányban, az pedig végzetes lehet a választási esélyeit illetően. A Financial Times külpolitikai főelemzője szerint normális körülmények között már annak elégnek kellene lennie a győzelméhez, hogy ő épeszű és érző, szemben Trumppal. Csakhogy mivel a választás kimenetele az elektori testülettől függ, ott meg hátrányban vannak a demokraták, az alelnöknek jócskán meg kell előznie riválisát. Ám jelen állás szerint a felmérések mindössze 1 %-os különbséget mutatnak ki a javára, pedig ennél jóval nagyobb előny kellene. Így a tábora joggal aggódik. Az egyik gyenge pontja az, hogy amikor interjút ad, nemigen hajlandó eltérni az előre leírt szövegtől. Talán éppen ezért sok szavazópolgár úgy érzi: nem tud eleget róla ahhoz, hogy megalapozott ítéletet mondjon róla. Hogy ez megváltozzon, arra több esélye nem kínálkozik, mert nincs szó további tévépárbajról. Ily módon meg kell ragadnia az alkalmat, hogy kiemelje: ő nem született bele a jóba, mint a volt elnök. Azon kívül meg kell győznie a nézőket, hogy változást hoz a Biden-kormányzathoz képest. Ugyanakkor ne becsüljük le Trump debattőri képességeit. A szomorú igazság az, hogy ha nem változik meg élesen a közvélemény kutatások eredménye a mai vita hatására, akkor az USA következő elnökét nagy valószínűséggel Donald Trumpnak fogják hívni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Kronen Zeitung
Félreverték a vészharangot az osztrák zöldek, mert úgy vélik, hogy ha a szélsőséges Szabadságpárt nyer a nem egészen 3 hét múlva esedékes választáson, akkor Orbanisztánt csinálnak Ausztriából. A kormánykoalíció kisebbik pártjának nevében az igazságügyi miniszter azt vázolta, hogy az FPÖ számára Magyarország a példakép, épp ezért hatalomra jutása esetén azonnal ellenőrzése alá vonná a bíróságokat, a független sajtót pedig lépésről lépésre szétverné.
Úgy fogalmazott, hogy a Trumpok és Orbánok félnek az önálló igazságszolgáltatástól, ezért a legszívesebben rárontanának és kiéheztetnék.
Kogler alkancellár, pártvezér azt tette hozzá, hogy alighanem támadás érné a demokratikus intézményeket, amit tetézne a Putyin-barát álláspont és Kicklék valószínűleg kokettálnának az uniós kilépéssel is. És amiről Strache akkor pártvezér csak álmodozott a titokban készült ibizai videófelvételen, az Magyarországon már régen valóság. Sajnos, az ÖVP-ben és az SPÖ-ben nem lehet megbízni, és mindkettő ajtót nyithat az orbanisztáni tervekhez.
A politikus megjegyezte, hogy gazdaságilag is káros volna az FPÖ kormányzati részvétele, mert az az orbanomics eredményeként Magyarország immár az EU utolsó helyéért viaskodik Bulgáriával a gazdasági adatok alapján. A következmény az, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el a korrupt államot. Ezt azonban jó volna elkerülni Ausztriában.
Hangsúlyozta, hogy az Európa-ellenes hozzáállás összeköti Orbánt és a Szabadságpártot. A magyar politikus Oroszország trójai falovaként szolgál. Kickl pedig a példaképének nevezi azt a miniszterelnököt, aki fokról fokra felszámolta a liberális demokráciát. Kettejüknek ugyanolyan nacionalista a világképe, a nőpolitikában visszafordulnak a múltba, viszont egyforma összeesküvés elméleteket vallanak.
Az efféle irányzatok a múltba révedő társadalmat akarnak. Uszítanak a kisebbségek ellen, kigúnyolják az LMBT-közösséget, illetve törvényekkel lépnek fel vele szemben.
FAZ
Lengyelország és Csehország egyelőre nem mutat túlzott érdeklődést a hír hallatán, hogy Németország a határellenőrzés visszaállítására készül, Ausztria viszont határozottan kijelentette, hogy nem vesz vissza senkit, akit a német hatóságok visszafordítanak. A belügyminiszter már utasította is erre a rendőrséget. Arra hivatkozik, hogy az érvényben lévő uniós, illetve nemzetközi szabályok alapján nem lehet csak úgy elhajtani azokat, akik a határon menedékkérelmet nyújtanak be.
A kemény hozzáállás háttere, hogy nem egészen két hét múlva jönnek az osztrák választások és az FPÖ vezet, igaz, nem behozhatatlanul a Néppárt előtt, amelynek Karner is a tagja. A migráció és a biztonság a fő témák közé tartoznak.
Ugyanakkor a magyar határon lényegesen visszaesett az elfogott illegális migránsok száma. Az idén eddig ezer határsértő futott bele az ellenőrzésbe, szemben a múlt év hasonló időszakának 10 ezres fogásával.
Ugyanakkor a lengyelek nem arról híresek, hogy simán átengedik a menekülteket Németországba, sőt az ellenkezője a jellemző. Erősen védik a határt Belarusz felől, több száz kilométeren át kerítést húztak. Tusk alatt is megmaradt, sőt inkább erősödött a gyakorlat, ahogy akit megcsípnek, azt azonnal kitoloncolják.
Washington Post
Macron fauszti alkut kötött Le Pennel, ám ez szörnyű fordulópont lehet az ország történetében – írja Párizsból Lee Hockstader, a lap fő európai elemzője. Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy az elnök a kemény jobb vezérének a kezébe adta a hurkot, így az bármikor a kormány nyakára teheti.
Az államfő saját magát szorította sarokba, mivel Barnier kabinetjének sorsa a populista Nemzeti Tömörülés támogatásától függ. Márpedig az kerek-perec elutasítja a francia társadalom vibráló sokszínűségét. Viszont mostantól kezdve vétójogot gyakorol a végrehajtó hatalom fölött. Azaz valójában erősen az a helyzet, hogy hatalommegosztás jött létre.
Ez pedig felgyorsíthatja, hogy Európa a bevándorlás-ellenes, etno-nacionalista, euroszkeptikus modell felé csússzon el. A földrész már évek óta ebbe az irányba araszol. Ráadásul a föld 7. legnagyobb gazdaságában példátlanul instabil kormány alakul.
Hogy ez így lett, abban az ún. mérsékelt jobb- és baloldal is bőven ludas. Ha két hónapja beszállnak Macron centrista koalíciójába, akkor most egészen más a kép. Az elnök egyébként biztosítékokat próbált szerezni Le Pen-től, hogy az nem buktatja meg iziben az új kormányt, de az jelezte, hogy túsznak tekinti a Barnier csapatát és elvárja mindenek előtt a bevándorlás drákói megszigorítását.
Ennélfogva a zűrzavar egyetlen haszonélvezője a pártfőnök, aki készíti elő a terepet az elnökválasztáshoz. Királycsináló lett, egyben szavatolja a kabinet túlélését, vagyis megszerezte azt, amire annyira vágyott: a tekintélyt. Macron viszont hatalmas rést ütött a tűzfalon, holott erre semmi szükség nem volt. A szélsőjobb immár szorítófogást mutathat be a nemzet jövőjén.
FT
Draghi az EU versenyképességének javítására ugyanazt a jelszót hirdette meg, mint amikor az EKB elnökeként az adósságválságot kellett megmentenie: kerül, amibe kerül. Így értékeli a szerkesztőségi állásfoglalás a volt olasz kormányfő most nyilvánosságra hozott lendületes gazdasági programját, ám hozzátéve, hogy itt azért a politika még bőven akadékoskodhat.
A politikus új ipari stratégiát sürget és szükségesnek tartja, hogy a beruházásokat minden évben 800 milliárd euróval dobják meg a növekedés fellendítésére. Hogy hatalmas a feladat, az nem kétséges, hiszen húz el az USA és Kína is.
Viszont az elemzéssel von der Leyen új gárdája jelentős érvegyütteshez jut, de itt azért akad egy-két hátulütő. Egyrészt a két életjáró gazdaság, Németország és Franciaország belső bajokkal küszködik és ez meggátolhatja az előrelépést Európában. Másrészt könnyebb beszélni a stratégiai együttműködésről, mint megcsinálni.
Európa már bizonyította, hogy képes igazodni, ha nyomás alá kerül. Levált az orosz gázról és 750 milliárdos alapot hozott össze a járvány után a gazdaság újraindítására. Lehet, hogy a versenyképesség gyengülése nem látszik annyira problémásnak, de nem kevésbé fontos. Ha a földrész még jobban visszaesik, annál nehezebb lesz behoznia a lemaradást. Draghi jelentésének rá kell irányítania a figyelmet a teendőkre.
Yahoo/DPA
Az EU illetékes biztosa igencsak aggódik az európai autóipar jövője miatt, miután a Volkswagen kénytelen mentőtervet kidolgozni és jelentős leépítéseket harangozott be. Thierry Breton, aki a belpiacért felel, különösen az előirányzott üzembezárásokat tartja nyugtalanítónak. Szerinte a válság annak a következménye, hogy a nagy konszernek nem tudták meggyőzni a vásárlókat az elektromos járművek előnyeiről. Mint mondta, a váltás sikere attól függ, hogy mennyire lehet sűríteni a töltőhálózatot.
Euronews
Környezetvédők felháborodással fogadták, hogy egy kiszivárgott dokumentum tanúsága szerint Magyarország soros elnökként azt javasolta: 20 évvel halasszák el a kerozinra kivetendő adót, azaz csak 2050-ben vezessék be.
A cél az, hogy 2030-ra 55 %-kal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás, ezért adóztatnák meg a repülőgépek, illetve a tengerjáró hajók üzemanyagát. Csakhogy a vita megfeneklett, viszont a jóváhagyáshoz a 27-ek egyhangú döntése kellene. Ezért próbálkozik a magyar fél áthidaló megoldással.
A Szállítás és Környezet nevű brüsszeli zöld ernyőszervezet vezetője azonban úgy gondolja, hogy az ötlet éles ellentétben van az Unió éghajlatvédelmi elképzeléseivel. Szerinte az indítvánnyal a magyar fél végképp kiherélné a Zöld Tervnek azt a részét, amely szerint adóval kell sújtani a különösen környezetszennyező energiahordozókat. Ezzel szemben a repülésügyi szektor képviselője úgy nyilatkozott, hogy ők már most is súlyos milliárdokat fizetnek be a költségvetésbe, és ez csak rosszabb lesz a kvótakereskedelem miatt.
A klímaügyi biztos ezzel szemben azzal érvel, hogy amikor tankol a kocsijával, az ár 50-60 %-a adó. Viszont amikor egy sugárhajtású gépet töltenek fel, akkor ott nincs semmiféle közteher. A magyar felvetést hat nap múlva, zárt ajtók mögött vitatják meg Brüsszelben.
Washington Post
A neves amerikai biztonságpolitikai elemző, Max Boot arra figyelmeztet, hogy baj van, mert megint szervezkedik az Iszlám Állam, annak idején nem sikerült szétverni Irakban és Szíriában. Ennélfogva nyomatékosan azt tanácsolja, hogy az USA ne vonuljon ki több válságövezetből, ha jót akar magának.
A terrorcsoport már Afganisztánban és Afrikában, így a Szahel-övezetben is jelen van, létszámát az ENSZ 3-5 ezer főre becsüli. Afganisztáni leágazása, az ISIS-K a nemzetközi terrorizmus legfőbb pénzelője. A világszervezet azt gondolja, hogy Európa számára éppen ez a csoport jelenti a legnagyobb veszélyt.
Ha az amerikaiak ott hagyják Szíriát, amiről szó van, akkor kiszabadulhat 9 ezer szélsőséges, az pedig azt jelenti, hogy turbósebességre kapcsolhat a gerillák reneszánsza. Ha pedig Amerika hazarendeli egységeit Irakból, akkor ugyanazt a hibát követi el, mint egykor az afgán válságban.
Csádból már hazament a 100 fős amerikai kontingens, Nigerből pedig ezer társuk követte őket a puccs után. Helyüket oroszok vették át, de fogadni lehet, hogy őket a helyi erőforrások érdeklik és nem vesznek részt a terrorellenes műveletekben.
Wall Street Journal
A vezércikk az amerikai elrettentő erő hanyatlásának jelét látja abban, hogy az USA hiába intette Iránt, az mégis szállít több száz ballisztikus rakétákat Oroszországnak Ukrajna legyőzéséhez. Mi több, az olajbevételekből építi ki hadiiparát, ami azért kínos amerikai szemszögből, mivel Biden nem volt hajlandó szankciókat kivetni a teheráni nyersolajkivitelre.
Sőt, az autoriter tengely még kérkedik is azzal, hogy semmibe veszi a washingtoni figyelmeztetést. Az eredmény viszont az, hogy Moszkva még inkább fölénybe kerül az ukrán légelhárítással szemben, amikor továbbra is polgári, illetve energialétesítményeket támad.
Irán ugyanakkor tanul az oroszoktól: a washingtoni Közel-Keleti Politikai Intézet egyik szakértője szerint amikor az Iszlám Köztársaság áprilisban drónokkal és rakétákkal akarta tönkrezúzni Izraelt, az nagyon emlékeztetett az Ukrajna elleni akciókra.
Az a perverz helyzet állt elő, hogy az iráni rezsim minden további nélkül el tudja adni az olaját, a bevételből viszont újabb rakétákat épít. Azokat eladja Moszkvának, az pedig az ukránokat bombázza velük, akiknek az Egyesült Államok ad elhárító eszközöket. Nem volna egyszerűbb mindjárt ott kezdeni az ellenlépéseket, hogy Teherán ne szedhesse meg magát az olajból?
Washington Post
Marco Rubio szerint az Egyesült Államoknak még sosem volt olyan fejlett ellenfele, mint Kína, ráadásul már nagyon közel jár céljához, hogy ti. stratégiai területeken leelőzze az USA-t és ezzel megtörje Washington gazdasági fölényét. A floridai republikánus szenátor munkatársai kimutatták, hogy Peking a 10 éve meghirdetett terv végrehajtásával már előnybe került egy sor technológiai kulcságazatban, legyen szó az elektromos autók, a napelemek kiviteléről. Megcsinálta továbbá a világ első 4. generációs atomreaktorát és már 28 ezer kilométeren száguld a nagy sebességű vasút.
Hajóépítési kapacitásban több mint 200-szorosan múlja felül Amerikát. Űripara verseng az amerikai és orosz vetélytársakkal. Drónjai meghódították a piac 70 %-át. A biotechnológiában új szerekkel és gyógymódokkal rukkol ki, bár itt továbbra is sokban függ a Nyugattól.
A mezőgazdaság viszont nem tudta hozni a vár eredményt, de ez az egyetlen ágazat, amely nem sikeres. Az élenjáró iparágakban viszont nagyon is számolni kell vele.
A demográfia ugyanakkor nem alakul jól és jelentős az államadósság is. Így elképzelhető, hogy a saját ellentmondásainak súlya alatt a kínai gazdaság is összeomlik, ahogyan a Szovjetunióval történt. De ne ebből induljunk ki és az USA nem lehet engedékeny legádázabb ellenfelével szemben. Ehhez drámai módon fejleszteni kell az amerikai ipart.
Vámokkal, a technológia exportkorlátozásaival kell féken tartani az államilag támogatott kínai termékeket. Erősebb pajzs kell a kínai kémkedés, valamint a szellemi tulajdon ellopásának megakadályozására.
Következő cikk: A semmittevés busás jutalma
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Khm… éppen ő?”
Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a >
Amnesztia és furkósbot
Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglal össze a helyzetet >
Magyarország még az unióhoz tartozik?
A magyar soros elnökség december 31-i befejeződése után elő kell venni az uniós szerződések 7. cikkelye >
Mindenképpen távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól
James Stavridis szerint a Balkán egyre inkább a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül, ám a Nyugat magához >
Az újabb Trump elleni merénylet gyanúsítottja egy volt Trump-szavazó
Trump ellen két hónap alatt már a második merényletet kísérlik meg, de nem biztos, hogy ez >
Schengen lassú halála
Lassan haldoklik a Schengeni Egyezmény, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta >
Idegen lények közöttünk
Türelem. Magyar eddig is a saját feje után ment, a közel negyven százalék pedig őt igazolja. >
Az ukránok attól félnek: hónapokon belül eldől a háború
Fareed Zakaria azt tapasztalta Kijevben az idei Jaltai Európai Stratégiai Konferencia vendégeként, hogy az ukránok attól >
Barátok: Trump és Orbán Viktor Donald
Orbán Viktor bizonyosan nem a demokrácia élharcosa és a legtöbb amerikai még csak nem is halott >
Trump kiengedte a szorításból Harrist
A Wall Street Journal vezércikke úgy összegzi a két elnökjelölt tévéösszecsapásának lényegét, hogy Trump kiengedte a >
Vissza a sorompókhoz
Németország bukásra ítéli a schengeni térséget, mert visszatér a határsorompókhoz, azaz a menedékpolitika sok-sok kudarca után >
A semmittevés busás jutalma
A Fidesz „nem hagyja az útszélén” a kipróbált pártkatonákat. Delinek valószínűleg nem akaródzott visszatérni szülőfalujába, Péterrévére, >